A puding, mint édesség, mélyen beágyazódott a magyar gasztronómiába, ahol általában egy kocsonyás, krémes, rugalmas főzött krémet értünk alatta. Ezt a finomságot leggyakrabban desszertként fogyasztjuk, de gyakran alkalmazzák különféle, leginkább piskótás desszertek alapanyagaként is, krémes töltelékként. A hagyományos pudingot főzve vagy gőzölve készítjük, de akár sütni is lehet. Lényeges, hogy az alapvető ízesítőt - legyen az gyümölcs, csokoládé vagy tej - valamilyen sűrítő anyaggal főzzük össze. Sűrítőként szolgálhat liszt, keményítő, rizs, tápiókagyöngy, tojás, de akár kenyér is. Az így elkészült, krémes és egyben rugalmas állagú finomságot melegen és hidegen is fogyaszthatjuk.
A modern konyhákban a legtöbben előre elkészített, ízesített pudingot főznek előre csomagolt poralapból, amelyben a keményítőt különbözőképp ízesítik - csokoládéval, kakaóval, mogyoróaromával, vaníliával, puncs ízű aromával stb. - majd megfelelő mennyiségű folyadék (legtöbb esetben tej) hozzáadásával rögtön össze is lehet főzni a krémet, amit aztán ízlés szerint édesíthetünk. Habár a puding elkészítése egyszerűnek tűnik, különösen akkor, ha előre csomagolt pudingport használunk, előfordulhat, hogy az elkészült desszert hígabb lesz a vártnál, különösen akkor, ha növényi tejet alkalmazunk.
A növényi tej és a puding állagának kapcsolata
A vaníliás puding akkor is lehet érzetre „igazi”, ha teljesen növényi alapú. Nem kompromisszumról van szó, hanem egy másfajta finomságról: könnyedebb, letisztultabb, mégis mély ízű desszertről, amelyben a vanília marad a főszereplő. A növényi puding lelke a megfelelő tej. A mandula- vagy zabtej lágy és semleges, míg a kókusztej gazdagabb, krémesebb végeredményt ad. Azonban fontos megjegyezni, hogy a növényi tejek eltérő sűrűséggel és zsírtartalommal rendelkeznek a tehéntejhez képest, ami befolyásolhatja a puding végleges állagát.
A növényi tejek, mint például a mandulatej vagy a zabtej, általában hígabbak és alacsonyabb zsírtartalmúak, mint a tehéntej. Ez a különbség a zsírtartalomban és a szárazanyag-tartalomban hozzájárulhat ahhoz, hogy a növényi tejjel készült puding hígabbnak tűnik. A tej zsír- és fehérjetartalma kulcsszerepet játszik a puding sűrűségének és krémes állagának kialakításában. Mivel a növényi tejekben ezek az összetevők jellemzően kisebb mennyiségben vannak jelen, a keményítőnek kevesebb „kapaszkodófelületet” biztosítanak, ami lazább struktúrához vezethet.
Hogyan sűríthető a növényi tejjel készült puding?
Ha igazán selymes állagot szeretnénk, érdemes a növényi tejet egy kevés növényi tejszínnel kiegészíteni. Ettől lesz az a bizonyos „kanálmegállító” textúra, amitől a puding igazán élménnyé válik. A növényi tejszín magasabb zsírtartalma kompenzálja a növényi tej alacsonyabb zsírtartalmát, így hozzájárulva egy krémesebb és sűrűbb állag eléréséhez.
A sűrítéshez használt keményítő mennyiségét is érdemes lehet növelni, ha hígabb növényi tejet használunk. A pudingporban található keményítőnek a folyadékban lévő összetevőkkel együtt kell megkötnie a pudingot. Ha a folyadék maga hígabb, több sűrítőanyagra lehet szükség ahhoz, hogy elérjük a kívánt állagot.
A puding elkészítése során a vaníliarúd meleg, kicsit virágos illata szépen összefogja az ízeket, és természetes mélységet ad a pudingnak. Itt nincs tojás vagy vaj, ami elfedné - a vanília tisztán érvényesül. A vaníliarudat hosszában felhasítjuk, a magokat kikaparjuk, majd a magokat és a rudat is a növényi tejhez adjuk. Lassú tűzön melegíteni kezdjük, hogy a vanília aromája szépen kioldódjon. Egy külön edényben simára keverjük a keményítőt a cukorral és a sóval, majd hozzáadjuk a kókusztejet vagy növényi tejszínt. Amikor a tej már forró, de még nem forr, folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a keményítős keveréket. Alacsony lángon, türelmesen sűrítjük, amíg a puding selymesen be nem sűrűsödik. Levesszük a tűzről, eltávolítjuk a vaníliarudat, és ha szeretnénk, egy kevés vaníliakivonattal még tovább mélyítjük az ízt. Ez a folyamat, különösen a lassú, türelmes sűrítés kulcsfontosságú a kívánt állag eléréséhez, függetlenül attól, hogy tehéntejet vagy növényi tejet használunk.
PUDING TUTORIAL - Hogyan készítsünk pudingot?
Pudingpor és diéta: hízlal-e a növényi tejjel készült puding?
A pudingpor használata kényelmes és gyors megoldást kínál, és felmerül a kérdés, hogy vajon hízlal-e, különösen, ha diétásan, például növényi tejjel és édesítőszerrel készítjük. A normál pudingpor fő összetevője a kukoricakeményítő, és 100 gramm termék körülbelül 340 kcal-t tartalmaz. Egy tasak pudingpor általában 40 gramm.
A dukan-diéta szerint a 1,5%-os zsírtartalmú tej fogyasztható, így sokakat érdekel, hogy a pudingpor mennyit változtat ezen. Fontos megjegyezni, hogy egy minimális szénhidrát mindenben van. Az, hogy mi hízlal, egyénenként eltérő lehet, valakinek semmi sem, valakinek meg a víz is. Ha diétás szempontból közelítjük meg, akkor a sovány tejjel és édesítőszerrel készült puding elfogadható opció lehet.
Sokan, akik diétáznak, normál pudingporból is szoktak pudingot készíteni. Elkészíthetjük tejjel (1,5% zsírtartalom) és édesítővel. Ehhez folyékony édesítőt szoktak használni, 1 csomag pudingporhoz körülbelül 2 evőkanálnyi szükséges az ízlés szerint. Ha még diétásabban szeretnénk elkészíteni, vízzel is készíthetjük, például 3 dl víz és 1 dl tej kombinációjával (ezzel keverik el a pudingot). Ilyenkor kevesebb folyadék kell egy csomag pudingporhoz, hogy sűrű legyen.
Egy kedvelt diétás recept szerint felteszünk 5 dl vizet forrni, ekkor vagy így üresen, vagy gyümölcsöt is teszünk bele. Amikor felforrt (de tényleg csak felforralni, nem főzzük még a gyümölccsel sem), a kevés vízzel elkevert pudingot hozzáadjuk, és rögtön körülbelül 2 evőkanál zabkorpát adunk hozzá. Ez már sűríti is egyből. Ehhez is 2 evőkanál édesítőt teszünk. A vizes változatokban nagyon kevés kalória van, szinte csak a puding és a gyümölcs.
Fontos megjegyezni, hogy a gyümölcscukor sem feltétlenül jó, és a legnagyobb baj egyébként a finomított szénhidrátokkal van, vagyis a fehér liszt és cukor. Bár az almában is van szénhidrát (gyümölcscukor), mégis lehet enni fogyókúra idején. Lényeges, hogy megválogassuk, milyen szénhidrátot eszünk, ha le akarunk fogyni. A keményítő például nem az a fajta szénhidrát, ami ideális lenne a fogyókúrához. Az Update szerint az U1 kategóriájú termékek nem hízlalnak, így amennyi szénhidrát egy kis zacskó pudingporban van, az nem jelent nagy problémát. Sokak szerint simán fogyasztható fogyókúrás édesség gyanánt édesítőszerrel.
Puding variációk és felhasználási lehetőségek
Az otthon főzött pudingnál nincs egyszerűbb finomság. Sajnos meg kell várni, amíg teljesen megdermed, így nem számít villámgyors édességnek, de nyáron nincs is jobb a hűsítő, ízlés szerint variálható desszertnél.
A pudingpor nem csak házi puding főzésére alkalmas, hanem felhasználhatjuk különféle desszertekhez is. Pudingport használunk a Fanta- és a Mirinda-szelet narancssárga, zselés rétegéhez, de rétesek, krémesek és persze torták receptjében is megtalálhatjuk, hiszen kiváló töltelék készíthető belőle.
Ha nem szeretnénk bekapcsolni a sütőt, és csak pár percig állnánk a tűzhely mellett, akkor készítsünk a porból sima, házi pudingot és turbózzuk fel! A puding ugyanis meglepően könnyen és jól variálható, kedvünk szerint ízesíthető desszert.
Tippek a puding ízének és állagának javítására
Készítsük zsíros tejből a házi pudingot: Sokan a másfél százalékos zsírtartalmú tejet fogyasztják, ám sokkal karakteresebb és teltebb íze lesz a pudingnak, ha zsíros tejből készítjük. Válasszuk a 3,5%-os tejet, és főzzük abból a pudingot. Ha van otthon sűrített tej, esetleg tejszín, keverjünk abból egy keveset a tejhez, így garantáltan ízletesebb, krémesebb lesz a végeredmény. Ez különösen igaz a növényi tejjel készült pudingok esetében, ahol a növényi tejszín hozzáadása jelentősen javíthatja az állagot.
Próbáljuk ki növényi tejjel is: A kókuszital az enyhén édeskés, kókuszos íze miatt kiválóan alkalmas desszertekhez, így adja magát, hogy a házi pudinghoz is felhasználjuk. A kókusztejet keverhetjük kókusztejszínnel is, hogy még selymesebb, még kókuszosabb legyen az íze. A csokipudingnak biztosan jót tesz egy kis kókuszaroma, de a vaníliás pudingport is nyugodtan főzhetjük növényi tejjel.
Keverjünk bele kávét: Legyen szó csoki vagy vanília ízesítésű pudingporról, nem tudjuk azokat elrontani egy kis kávéval. A puding készítése során öntsünk a tejbe ízlés szerint egy kis feketét, vagy tegyünk bele egy kiskanál instant kávét, és főzzük készre.
Készítsünk pohárdesszertet: A puding tálalásának legegyszerűbb formája, ha kis üvegpoharakba vagy kelyhekbe töltjük, ám ha mutatós édességet készítenénk, vagy csak feldobnánk valamivel, akkor készítsünk belőle pohárdesszertet. Rétegezhetjük morzsolt keksszel, kisült és apróra tört réteslappal, friss gyümölcsökkel, más ízesítésű pudinggal vagy akár sós rágcsálnivalókat is szórhatunk bele, ugyanis a csokis-sós kombináció is mennyei. Langyosan pohárkrémként is gyönyörű, friss gyümölcsökkel vagy pirított dióval rétegezve. Hidegen tökéletes alap tortákhoz, pitékhez, vagy akár reggeli desszertként granolával megszórva.
Készüljön felnőtteknek való puding: Nem csak kávét keverhetünk a pudingba. A házi pudingot megbolondíthatjuk egy kis alkohollal is, ám ilyenkor érdemes figyelembe venni a felhasznált folyadék összmennyiségét. Egy csomag pudingporhoz általában fél liter tej szükséges, ennek egy részét ízlés szerint lecserélhetjük a kedvenc krémlikőrünkre.
Díszítsük fel: Egy pudingról szinte elmaradhatatlan a tejszínhab, de nem ez az egyetlen dolog, ami rákerülhet. Megszórhatjuk még kakaóporral, fahéjjal, kerülhet rá kekszmorzsa, menta- vagy bazsalikomlevél, mandulaszelet vagy apróra vágott friss gyümölcs is. Ha a tetejére egy vékony réteg barna cukrot szórunk, és óvatosan karamellizáljuk, elegáns, éttermi hangulatot kap.
Ez a növényi vaníliás puding nem „mentes alternatíva”, hanem egy önállóan is szerethető édesség. Könnyebb, mégis gazdag, letisztult, mégis élvezetes. Pont olyan, amit jó lassan kanalazni - és ami után nem hiányzik semmi.
Amikor a pudingpor nem ideális választás
Vannak esetek, amikor teljesen praktikus, ha pudingport használunk bizonyos ételekben. Vannak olyan gyümölcslevesek például, amelyekben kimondottan jól működik a krémes, tejes, már-már desszertszerű állag. Ezeket nem tejföllel vagy joghurttal készülő habarással készítjük, hanem tejjel és liszttel habarjuk be. A liszt íze viszont - ha nem tudjuk jól adagolni a mennyiségét - kellemetlenül is érződhet az elkészült ételben, így egy lágyabb ízű, vaníliás pudingpor még akár praktikusabb is lehet, és finomabbá is teheti az ételt.
A klasszikus tortákat, krémes finomságokat inkább készítsük valódi főzött krémekkel, hiszen ezeknél nem feltétlenül a gyors elkészítés számít, hanem az, hogy a tortánk finom legyen, stabilan álljon, akár díszíthető is legyen, és ne feltétlenül aznap kelljen elfogyasztani. Egy egyszerű piskóta, pudinggal rétegezve, mogyoróval megszórva egy hétköznap estén vagy épp hétvégén, amikor valami finomra és mégis gyorsan összedobhatóra vágyunk, felér egy boltban kapható somlóival vagy épp egy tábla csokival.
Míg a fent említett klasszikus sütemények és desszertek ízélményén nem sokat változtat, ha porból készült pudingot kínálunk melléjük, van egy olyan fantasztikusan finom magyar desszert, amit vétek nem a klasszikus módon, hanem pudingporból készíteni. Ez nem más, mint a madártej, amelynek épp a vaníliás, tojásos és mégis rendkívül könnyed, folyékony állaga az, amiért annyira rajongunk érte. Ezt az állagot sosem fogjuk tudni elérni, ha a keményítővel próbáljuk besűríteni. Lehet bő lére hagyott vaníliás pudingot is készíteni, de az sosem lesz madártej. A madártej különleges, légies állagát a tojásfehérjehab és a tojássárgájával sűrített tej adja, amihez a keményítő alapú pudingpor nem tud felérni. Ebből is látszik, hogy minden édességnek megvan a maga helye és elkészítési módja, és néha érdemes ragaszkodni a hagyományos receptekhez a tökéletes ízélmény érdekében.