A magyar gasztronómia és vendéglátás dinamikusan fejlődik, számos tehetséges séf és vállalkozó formálja újra a megszokott ízeket és élményeket. Ebben a lüktető közegben találkozhatunk Rácz Imre nevével, aki a Szent Domonkos Vendéglő konyhájának élén állva egyedi, minőségközpontú filozófiájával hívja fel magára a figyelmet. Munkája túlmutat a hagyományos vendéglátáson, újradefiniálva, mi is az igazi kulináris élmény. Ugyanakkor a „Rácz” név nemcsak a kifinomult ételek, hanem az édes pillanatok, a fagylaltok világában is megjelenik, egészen a Velencei-tó partjáig repítve bennünket egy családi fagyizóba. Ahhoz azonban, hogy teljes képet kapjunk, érdemes mélyebbre ásni a magyar történelemben és kultúrában, megismerve azokat a szálakat, amelyek átszövik a nemzet múltját és jelenét.
Rácz Imre: A Kulináris Forradalom a Várvölgyi Szent Domonkos Vendéglőben
Várvölgy központjában található a Szent Domonkos étterem, melyet idén májusban Rácz Imre vett át. A séf többek között a budapesti St. Andreában és a franciaországi éttermekben szerzett tudását kamatoztatja itt. A technológia modernebb lett, az étlap szűkebb, a koncepció pedig az erdélyi magyar konyha hagyományaira és a helyi alapanyagokra épül. Ez a település Keszthelytől 15 kilométerre elképesztő látványa tárul elénk.
A Torma család, a 11 éve működő várvölgyi Szent Domonkos Vendéglőt mondhatni teljesen új világlátással és elképzelésekkel viszi tovább. A vendéglő ugyanis rántotthúsos-vegyesköretes, régivágású fatányéros étteremből váltott a mai stílusára. Rácz Imre elmondása szerint igazából csak az online térben jelentek meg ezzel kapcsolatos hangok, az újranyitáskor, a legelején volt egy-két távozó vendég, de ez nem rengette meg a működésüket. Torma Béla, a Várvölgyi Pékség tulajdonosa, akinek kenyérboltja a környék egyik alapvetése, ha tisztességesen elkészített, kiemelkedő minőségű pékárukról van szó, hozzátette: „Engem pedig egy kicsit sem érdekelnek a kommentek, higgye el.”
Fontos megjegyezni, hogy nem egy elvont konyhát vivő, jóllakásra alkalmatlan hely lett a Szent Domonkos. Rácz Imre hangsúlyozza, hogy elvontságról szó nincsen. Arról van szó, hogy a régi vendéglők gyakorlatával szemben nem szeretnék, ha minden csakis a húsról szólna, és nem szeretnének mindent kirántani. Azzal a nézőponttal nem értenek egyet, hogy a mennyiség számít, és nem a minőség. Nyáron sok biciklis, kiránduló is betér hozzájuk, részben nekik szánták a hamburgert és fish&chips-et, hiszen mégiscsak a vendégeiknek szeretnének kedvezni. Torma Béla ezt azzal egészíti ki, hogy a vendégnek mindig igaza van!
A konyha alapfilozófiája az egészséges és finom ételekre épül: sokkal több zöldséggel, hallal, tiszta, jó minőségű húsokkal és csupa friss alapanyaggal dolgoznak, mint ami megszokott a vendéglátásban. Torma Béla ugyanezt a hozzáállást képviseli a pékségeikkel is, megjegyezve, hogy fia vegetáriánus lett, és neki is számít, hogy mit eszik.
A séfek távozása a Covid után egy teljesen új fejezetet nyitott. Torma Béla elmondása szerint: „Rácz Imre fiatal, agilis, és remélem, hogy találunk hozzá még egy-két olyan embert, akivel fel tudjuk építeni mindezt. Én alapvetően azt szeretném, ha Imre megvalósítaná magát nálunk. Én biztosan nem fogok beleszólni az ő munkájába, teljesen rábízok mindent. Egyetlenegy dolog mellett kardoskodom, hogy bátran cserélje le az ételeket, hiszen mi is minden nap ezt esszük, örülök a változatosságnak.”
A koncepcióváltás egy hosszú távú befektetés része. „Nincs okunk a panaszra. Ez egyébként is egy hosszú távú befektetés, és én így gondolkodom már évtizedek óta. 35 év alatt építettük fel az első pékségünket és a beszállításokat, összesen 55 emberrel dolgozunk együtt, és a saját boltjainkra támaszkodunk az étterem megújításában is” - mondja Torma Béla.
A velős pirítós egy kis „geg” a menüben. „A környéken van egyfajta kimondott-kimondatlan verseny, hogy ki ad finomabb velős pirítóst, és nem maradtunk ki mi sem. Abszolút belefér a koncepciónkba, egy jó minőségű kovászos kenyéren különösen nagy kedvenc” - mondja Rácz Imre. Hozzáteszi, hogy összességében nem szeretnének biztonsági játékot játszani, és meg akarják mutatni, mennyi csodálatos alapanyagot ad Zala és a környék, miközben a klasszikus magyar konyhából is sok mindent szeretnének megtartani. Torma Béla szerint a marhapörkölt például isteni, és nem csak szerintük. Itt, a szomszédban van egy remek Angus-marhatelep, a Farm54. Az említett, sűrű, szaftos, Angus-marhából főzött pörkölt mellé kovászos kenyér-válogatást adnak, mert a pörkölt mégiscsak úgy a legfinomabb. „Én egyébként is ebben hiszek. Így lehet és így kell szerintem bemutatni a kenyereket. A pékségeinkbe bejön annyi ember, aki céltudatosan jó kenyeret vagy más pékárut akar venni” - magyarázza Torma Béla.
Rácz Imre pályafutása során Franciaországban tanult egy évet, ahol a klasszikus francia konyha alapjaiban határozza meg a tudását és a főzéshez való hozzáállását. Keszthelyi ismeretségeinek köszönhetően korábban dolgozott Bezerics Dánielnél a Palettában, majd Pesten Barna Ádám mellett majdnem három évet a St. Andreában. Tehát Barna Ádám időszakában volt a St. Andreában, de valójában „is-is”, ugyanis amikor Barna Ádám a St. Andrea után Esztergomba ment, ő is vele tartott a Bistro42-be, de azután visszaköltözött Pestre, és ismét a St. Andreában dolgozott. A Covid hozta haza Keszthelyre, amikor elvállalta a Szent Domonkos konyhájának vezetését.
Az egész történet még nagyon friss, az új arculat még alakulóban van. Rácz Imre szerint a konyhai élményben és a szervizben is jellemez még minket egyfajta útkeresés, de ez ebben a szakaszban még természetes. Az ő szeme előtt azok a francia kisvendéglők és olasz trattoriák vannak, ahol magas színvonalú konyhát visznek viszonylag egyszerű, de nagyon gondosan elkészített ételekkel, hatalmas borválasztékkal. A régi fatányéros ételek helyett újszerű, minőségi ételek vannak. A hagyományőrző épületet például Imre rokonai tervezték annak idején.
Korábban egy balatoni vendéglőben dolgozott, ahol a tulajdonosok valódi terroirkonyhát vittek, saját kertészetük volt, pisztrángot neveltek, és csak helyi alapanyagokkal dolgoztak. Innen a budapesti Palettába, majd a St. Andreába vezetett az útja, a következő állomás pedig az esztergomi 42 Restaurant & Bar volt. Végül pedig Rácz Imre vette át a konyha irányítását. A stílus maradt, a minőség és a technológia szintet lépett. A szezonalitás és a helyi alapanyagok kerültek a fókuszba, francia és más nemzetközi hatásokkal. Kiemeli, hogy tizenöt kilométeres körzetben nagyon jó dolgokat lehet találni. Saját kertészetet alakítanak ki a közelben, és halastavakból szerzik be a fogast és a harcsát.
Az újranyitás után az első hetekben még keresték a klasszikus vendéglős fogásokat a vendégek, de a legtöbben nyitottak voltak az újdonságokra. Egyre többen keresik a minőségi, hazai kínálatot, mondja a séf. A leghosszabb húsleves-főzési technológia nemcsak kiváltja, hanem hatványozza az élményt, amit egy húslevestől várnánk. Mélyebb ízek, aranyló szín, olyan mélység jellemzi, amit egy nagyon finom húsleves sem tud. Vannak éttermek, ahol egy évszázados ez az esszencia. A Szent Domonkosban néhány hónapja készül folyamatosan, csirkéből, mangalicából és mangalicacsontból. A tökéletes rántott csirke sonka (3190 Ft) nevet viseli az étteremben. A csirke tényleg köszönőviszonyban sincs átlagos rokonaival. Szárazpácolással dolgoznak, szuvidolják, pankomorzsás panírt kap. Ez tökéletes, tartalmas ebéd. Az étterem megújulása tehát nemcsak a felületet, hanem a mélyebb kulináris megközelítést, a minőségre és a helyi értékekre való fókuszálást jelenti. Nem a giccses, sablonos látvány, hanem a gasztronómiai élmény lett a legfontosabb.
A Rácz Fagyizó a Velencei-tó Partján: Egy Családi Vállalkozás Édes Titkai
A Velencei-tó partján, a helyiek körében jól ismert Rácz Fagyizó igazi édes oázist kínál. Május 1-jén csapatunk leruccant ide, hogy megkóstolja a fagylaltokat. Az üzlet a város családi házakkal körülölelt területén, egy családi ház mellett található. Kellemes, kis udvarral, hintával és egy mini gyerekeknek tervezett játszótérrel is fel van szerelve az udvar. Mindössze egy fagyipult, pár tábla, egy kis asztal és a személyzet jellemzi, ahogyan egy családi vállalkozásnak működnie kell.
A kínálat elég széles, több mint 15 féle fagyiból választhatunk. Természetesen a hagyományos ízek, mint a vanília, csoki, puncs, eper, citrom vagy épp a karamell is megtalálhatók, de emellett a legkülönlegesebb fagyik is választhatók, nap mint nap új kínálattal. Ilyen különlegességek az agárdi álom, ami a velencei álom felturbózott változata, vagy épp a tulaj elmondása szerint a feleségéről elnevezett Emese kedvence. A fagyik mellett kávék is várják az odalátogatókat, a sima presszótól a jeges kávéig, amiben természetesen jelen esetben jég helyett fagyi kerül! Egy áfonyás joghurt-citrom kombót választva, az íz, ami fogadott bennünket, isteni volt! Az árak teljesen korrektek, egy gombóc fagyi ára 250 forint, és ezért tényleg méretes gombócokat kapunk, nem csak amolyan "gömböcskéket". Fontos megjegyezni, hogy bár ez a fagyizó a "Rácz" nevet viseli, a rendelkezésre álló információk alapján nem áll közvetlen kapcsolatban Rácz Imre séffel és a Szent Domonkos Vendéglővel. Ez a Velencei-tó partján található Rácz Fagyizó egy önálló, szeretettel működtetett családi vállalkozás, amely a maga nemében kiváló minőségű és egyedi fagylaltokat kínál.
A Magyar Fagylaltkultúra Fénykora: Balatoni Ízutazás
Egyre könnyebb a dolgunk, ha minőségi alapanyagokból készült fagyit keresünk a Balatonnál, ráadásul a fagyimesterek fantáziájának csak a csillagos ég a határa: a klasszikusok mellett helyi levendulával, különféle borokkal vagy szokatlan hozzávalókból készülő fagyikat is találunk a tónál. A Balatonnál készült az idei Év Fagylaltja és az Év Mentes Fagylaltja is, de nem érdemes itt abbahagyni a kóstolást.
Az Óváros téren, egy patinás, hűs, árkádos épületben található Füge reggeliző, kávézó, cukrászda, találkozóhely és természetesen fagyizó is. A balatonakarattyai fagyizóban közel 50-féle, természetes alapanyagokból készülő fagylalt közül lehet választani. Az éttermi fogásokat is kínáló kenesei pékség és cukrászda kihagyhatatlan fagyizó is. A fagyikat Szó Gellért, a salgótarjáni székhelyű pékség cukrásza - aki két ízben is megnyerte az ország tortája versenyt - készíti. Milánóban tanulta a fagylaltkészítés mesterfogásait, a fagyikhoz egy Jersey teheneket nevelő farmról érkezik magas zsírtartalmú tej.
Balatonfüred egyik ikonikus pontja - leánykori nevén „Korzó” - 2007 óta töretlenül a balatoni fagyi élvonalában van, és ezt a tömött, hosszú sorok is bizonyítják. A legendás cukrászcsaládnál fagyizni a balatonfüredi bakancslistás programok egyike. Ifjabb Bergmann Ernő otthon és Olaszországban tanulta a fagylaltkészítés mesterségét, a cukrászdák fagylaltválasztékának felét a klasszikus ízek (szicíliai pisztácia, capri narancs, fekete ribizli stb.) alkotják, a másik felét pedig izgalmas párosítások, mint például a mentás citrom vagy a gyömbéres-meggyes céklafagyi.
A lilában pompázó üzletekből álló lánc egyik tulajdonosa, az egykori DJ, Brunner Zsolt, a Náksi vs. Brunner duó volt tagja Olaszországban lett a fagylaltkészítés és a prémiumfagyik szerelmese. A Tat Fagyizó 2021-ben nyitott, és rögtön nagy érdeklődés övezte, hiszen a jól megszokott gombócos helyett itt az olaszos stílusú, lapáttal kent, kimért fagyit kapjuk. A fagyik helyben készülnek, természetes alapanyagokból, és a vegán, a cukor-, a laktóz- és a gluténmentes étrendet követők is találnak nekik megfelelő ízeket.
Biszku Feri és a babakék Piaggio Ape már fogalom a Káli-medencében, de az imázs mellett az ízek miatt is érdemes meglátogatni a felújított parasztház udvarán található fagyizót. Nem készítenek nagyon sokféle ízt, ami viszont van, az nagyon magasra teszi a mércét. A pisztácia-, a mangó- és a rozéfagyi már fogalom, de tavaly óta a mákfagyi is a legnépszerűbb ízek közé került. Újdonság, hogy a Kő fagyi?
A 2020-ban megnyílt cukrászda és kávézó igazi olasz gelatókat hozott Badacsony sétányára. A Szigligeti Fagylaltozó névre váltott Várkávézó fagyizó már önálló nevezetesség és kötelező program Szigligeten, a vár mellett, és mivel nagyon népszerű hely, hosszú sorban állásra számítson, aki a nyár derekán zarándokol el ide. Németh Zoltán, a hely tulajdonosa Olaszországban és a Gelarto Rosában tanulta a fagyikészítés művészetét, és ez meg is látszik a kínálaton. Itt a gyümölcsfagyik nem tartalmaznak tejtermékeket, egy négykilós tégely fagyiban két kiló színtiszta gyümölcshús van.
A Hold és Csillag világbajnok fagyit árul, a szó szoros értelmében: a fagyi a rétsági műhelyéből érkezik a Szépkilátó szomszédságában található étterem kertjében kialakított fagyizóteraszra. A fagylaltot Fazekas Ádám, a Gelato Festival World Masters nevű nemzetközi verseny győztese készíti - a versenyt nyugodtan hívhatjuk fagyi-világbajnokságnak is. A kínálat kb. húsz féle ízt tartalmaz, de a szezon folyamán ezek változhatnak.
A Balatoni Bringakörút mellett található Bringatanya tulajdonosai, a Somogyi család tagjai a kezdetektől fontosnak tartották, hogy ne a frekventált helyszínre alapozzanak, hanem a lehető legjobb minőséget adják és folyamatosan fejlesszék a tudásukat. Sorrentói citrommal, szicíliai mandarinnal és mandulával, 70 százalékos étcsokoládéval, hazai eperrel, málnával és ribizlivel dolgoznak. Nem könnyű a választás, hiszen egy sor fagylaltverseny nyertes kreációját is meg lehet kóstolni náluk, többek között a korábbi Balaton Fagyija-győztest és a Gelato World Tour 4. helyezett fagyiját. Elképesztően széles felhozatalból lehet választani itt mindennap, és olyan tételek készülnek, mint a ropogós olaszrizling vagy a mák szamócával. A balatonmáriafürdői fagyizó nevét akkor ismerte meg a szélesebb közönség, amikor szilvás fekete tea nevű fagylaltjuk elnyerte az Év Mentes Fagylaltja címet.
A balatonlellei cukrászdában úgy érezzük, megállt az idő, de ez itt jót jelent. A sütemények és a fagylaltok hagyományos receptek alapján, porok nélkül készülnek. Ettetek már fehér csokis kesudiófagyit? Vagy szelídgesztenye-alapú epres fagyit, amit egy leheletnyi rozmaringgal bolondítottak meg? A Platán strandon található fagyizó 2020-ban különdíjat nyert a Balaton Fagyija versenyen a Balaton forró csókja nevű, enyhén csípős, chilis málnás fagylalttal.
Igazi retró élmény ez a fagyizó: Gáspár Imre úr 40 éve ugyanúgy méri a fagyit a legendás kis bódéban, amit saját kezűleg épített, és generációk nőttek fel a finom, évtizedek óta változatlan minőségű főzött fagyin. A kínálatban egyszerre 4-féle fagylalt szerepel: csoki, vanília, citrom és egy gyümölcsfagyi. Az üzlet nincs jelen a közösségi oldalakon, a templom után balra kell fordulni, ott találjátok meg. Nemcsak a minimalista külsejű sütemények, hanem a helyben készülő, minőségi olasz fagyik miatt is érdemes felkeresni a Siófok központjában található cukrászdát.
Az Emlékezet Őrzői: Korda és Kopácsi Sándor, Az 1956-os Forradalom Perspektívái
Miközben a magyar gasztronómia a minőségre és az innovációra törekszik, az ország történelme is tele van olyan narratívákkal, amelyek a bátorságról, az emlékezet megőrzéséről és a változásokhoz való alkalmazkodásról szólnak. A "Rácz" név, hasonlóan más neves magyar családnevekhez, különböző területeken hagyott mély nyomot. A Rácz Imre által képviselt kulináris megújulás és a "Rácz" nevű fagyizók kínálata mellett érdemes felidézni azokat a történelmi eseményeket és személyiségeket is, amelyek a nemzeti identitást formálták. Ebben a kontextusban különösen kiemelkedő az 1956-os forradalom, amelyet a Korda család történetén és Kopácsi Sándor visszaemlékezésein keresztül vizsgálhatunk meg.
Képzeljük el, milyen érzés visszatérni a gyökerekhez egy olyan embernek, akinek felmenője a Magyar Királyság területén nőtt fel, majd az Egyesült Királyságban telepedett le, és ott sikerült Oscar-díjat nyernie. A Korda család a XX. század első felében a filmipar egyik legismertebb védjegyévé vált. Sándor Korda (1893-1956) filmrendező és producer a London Films egyik alapítója volt, illetve az első filmproducer, aki lovagi címet kapott 1942-ben. Öccse, Zoltán (1895-1961) szintén filmproducer, akivel közösen rendezték A bagdadi tolvaj című filmet. A legfiatalabb testvér, Vince (1897-1979) a könyv szerzőjének, Michael Kordának az édesapja. Vince kalandjainak ihletésére Michael történelmi elbeszéléseket írt.
2006-ban a Vince Kiadó közreműködésével megjelent Michael Korda Utazás a forradalomba című könyve, mely az 1956-os forradalom 50. évfordulójára készült. A könyv ugyanebben az évben először angolul látott napvilágot. Korda fontosnak tartja, hogy a világ változása ellenére az emlékezet megmaradjon. Az 1956-os forradalom napjainkra háborúvá alakult át, és történészi mesteriességgel mutatja be, miért kell Magyarország történetét szélesebb kontextusban szemlélni. A szovjet megtorlást más történelmi eseményekkel, például az I. világháborúval is összefüggésbe hozza.
A Korda család története révén betekinthetünk a magyar történelem kulcsfontosságú időszakaiba. Az 1919-ben létező Tanácsköztársaság idején sokan, így a Korda család is a kivándorlás mellett döntött. A II. világháború alatt a Horthy vezette Magyarország politikai helyzete is bonyolult volt, fasiszta és antiszemita elemeket egyaránt tartalmazott. Korda bemutatja a ’20-as és a ’30-as évek Magyarországának életét, megjegyezve, hogy az ország a szalámipolitika időszakában a kommunisták fokozatos hatalomra jutását tapasztalta, mely a hidegháború idején teljesen megváltoztatta az állam belpolitikai kurzusának folyamatát.
1956-ban azonban Michael Korda utazást tervezett Magyarországra, hiszen gyökereit nem hagyhatta hátra, emellett kalandvágya is kísértette. Édesapja a spanyol polgárháború után menekülő spanyolokat támogatta, amikor ő csak hároméves volt. Az Oxfordból induló diákcsoport gyógyszerszállítmánnyal érkezett Budapestre, ahol az áldatlan állapotokkal kellett szembenézniük. Kalandjuk során számos embert ismertek meg, sok esemény szemtanúi lettek. Az állami apparátus álláspontját sem hallgatja el: bármely rendőrtiszt, aki kezébe veszi irataikat, rögtön gúnyt űz belőlük, hiszen brit újságírónak titulálják őket. Egy alkalommal azonban a vezetéknevét olvasva rájönnek a származására, s emiatt alaposabb beszélgetésbe kezdtek vele. A barikád alatt megismerte nemcsak Budapest őrzőit, hanem a szovjet katonákat, illetve csendőröket is. Az ostrom idején nemcsak szemtanúja, résztvevője is lett az eseményeknek, emellett a város őrzőivel gyakorta keveredett irodalmi témákról való beszélgetésbe. Nem könnyű ilyen helyzetben egy külföldinek, ám a családtagjai leírása alapján feltalálta magát a magyar fővárosban, és „kiélvezte” a történteket az utolsó pillanatig. A szovjetek mérges szemmel tekintenek rá, hiszen dobozokkal érkezett a városba, melyben a gyógyszerkészlet található. Hamarosan megtiltották számukra a kamerák használatát is, hiszen ezzel veszélyeztették a rendszer létét.
Ebben a történelmi eseményekkel teli naplóban, amely egyrészt egyfajta útirajz, másrészt történelmi betekintés is, egy külföldi turista mindennapjait fedezhetjük fel az ostromolt Budapesten. Az író az impériumváltások elemzésével olvasmányosabbá teszi könyvét, az érdeklődőknek pedig alaposabb betekintés nyújt a magyar történelem fejezeteibe, ám ez némileg rontja a könyv hangulatát. Egy irodalmár tollából ugyanis a bel- és a külpolitikai elemzések helyett sokkal jobban hathat egy nap leírása, esetleg a saját élmények terjedelmesebb bemutatása.
Egy teljesen más szempontot mutat be számunkra Kopácsi Sándor Életfogytiglan című könyve. Először francia nyelven jelent meg, a magyar fordítása csak a rendszerváltás után vált olvashatóvá. Kopácsi 1922. március 5-én Miskolcon született munkáscsaládban. Édesapja szerepvállalása hatással volt rá, hiszen a szocialista mozgalmakhoz vonzódott. Középfokú iskolája után fémipari szakiskolát végzett, később gyári munkás lett. A német megszállás alatt csatlakozott a Magyar Kommunista Antináci Bizottsághoz. 1945 után rendőri pályára lépett, 1952-ben Budapest rendőrkapitánya lett. Nagy Imre kormányra kerülése után kritizálta a Rákosi-rendszert, majd a forradalom során a mérsékeltek közé állt. Novemberben letartóztatták, 1958-ban életfogytiglani börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult, előbb gyári munkás lett, majd 1975-ben Kanadába emigrált. Innen csak Nagy Imre újratemetésére érkezett haza, ahol beszédet mondott. Kanadába 2000 őszén tért vissza, ahol 2001-ben érte a halál. Annak ellenére, hogy a magyar fordítás sokat váratott magára, sok más nyelvre sikerült lefordítani az említett önéletrajzot.
Kordával ellentétben Kopácsinak nem ismerték sem a nevét, sem a származását. Önéletrajzát is ezzel kezdi, az időben előrerohanva. Az egykori rendőrfőkapitány 1975-ben telefonhívást kap, mely számára az akkori nyomorúságos helyzetéből akár kimenekítést is eredményezhetne, valamint ennek következtében talán lányát is újra láthatná. Addig a belügyi hatóságok ellenségeskedése miatt nem is gondolhatott a Kanadába való emigrálásra, ám ennek hatására reményt kezd táplálni, és fejében visszaforgatja az életének eseményeihez kapcsolódó emlékeket. Az 1952. évi kinevezése előtti időszakra visszatekintve bemutatja a fővárost, az esti élet deviáns alakjait, valamint első rendőri intézkedéseit is, melyek az egykori nagy politikus ellen irányultak. Visszaemlékezve ráeszmél, hogy ezeket az embereket ugyanolyan kálvária érte, mint most őt. Itt megemlíti a szolgálat élén álló Dohányt is, aki most gyári munkásként tevékenykedik.
Az Informbiro és Sztálin halála megváltoztatta a magyar állam politikai álláspontját, hiszen két tűz közé került. Az állami hivatalnokokat nem a tudásuk, hanem kiállásuk és a hűségük alapján válogatják, amit saját megválasztásával statuál. ’56 őszén már tudta, milyen következményei lehetnek a szabadságharcnak, hiszen értesült a munkások követeléseiről, valamint a szovjetek álláspontjáról is. Az elsődleges borzalmakat figyelembe sem véve folytatták a megszállást. Nemtetszésének kinyilvánítását pedig börtönbüntetéssel jutalmazták. Halálfélelmét és tudatlanságát hosszasan meséli, illetve azt is megemlíti, hogy amnesztiájáról nem is informálták. A két életrajz különböző módokon mutatja be az 1956-os forradalom eseményeit, ám számos hasonlóságot tapasztalhatunk a két mű kapcsán, melyek közül a magyarság szeretete és a bátorság kerül előtérbe.
Rácz Sándor, Az 1956-os Munkástanácsok Elnöke: Egy Életút a Történelem Száműzetésében
A Rácz név nemcsak a kulináris élvezetek és az édes ízek világában van jelen, hanem a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményével, az 1956-os forradalommal is szorosan összefonódik. Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke, egy olyan történelmi figura, akinek élete a szabadságért vívott harc és a megtorlások jelképe lett. Fontos hangsúlyozni, hogy Rácz Sándor élete és tevékenysége különálló szálat képvisel a Rácz Imre által fémjelzett gasztronómiai vonaltól és a Velencei-tónál található Rácz Fagyizótól. Azonban a névazonosság rávilágít a magyar társadalom sokszínűségére és arra, hogy egyazon név alatt milyen sokféle sors és életút rejlik.
Rácz Sándor kedden hunyt el - közölte a Magyarok Világszövetségének közleményében az MTI-vel. A tájékoztatás szerint Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke kedd délelőtt a budapesti Kékgolyó utcai onkológiai intézetben hunyt el.
Rácz Sándor 1933. március 17-én született egy Hódmezővásárhelyhez közeli tanyán. 1947-től a budapesti Standard Gyár szerszámkészítőjeként dolgozott. 1956-ban megválasztották a vállalat (akkor már Beloiannisz Híradástechnikai Gyár) üzemi-munkástanácsa tagjának. A kerületi, majd 1956. november 16-án a Nagy-budapesti Központi Munkástanácsba került, amelynek azután december 11-ig - összesen 25 napig - az elnöke volt.
1958 márciusában életfogytiglani börtönre ítélték, 1963 márciusában amnesztiával szabadult. Szabadulása után nehezen tudott elhelyezkedni. A Híradástechnika Szövetkezet szerszámkészítő műhelyében kapott munkát, ahol 1987-ig dolgozott, amikor is egészségi állapota miatt nyugdíjba ment.
1990-től a Munkástanácsok Országos Szövetségének munkavállalói szószólója volt, 1993-1994 között az 56-os Szövetség elnöki tisztét látta el, 2003-tól haláláig a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) tiszteletbeli elnöke volt. 1989 őszén a Magyar Október Párt köztársasági elnöknek jelölte. 1993-ban belépett a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártba (FKGP), 1990-ben, a rendszerváltás utáni első szabad választásokon független képviselőként indult, de nem jutott be a parlamentbe. Rácz Sándor életútja példa arra, hogy a történelmi események hogyan alakítják az egyéni sorsokat, és miként válhat valaki a nemzeti ellenállás és az emlékezet élő szimbólumává.