A zöldborsó (Pisum sativum) az egyik legnépszerűbb és legrégebbi kultúrnövényünk, amely nem hiányozhat egyetlen konyhakertből sem. Friss, édes íze, sokoldalú felhasználhatósága és magas tápértéke miatt kiemelten kedvelt. Ahhoz, hogy a kertünkben vagy akár balkonunkon is bőséges termésre tegyünk szert, érdemes alaposan megismerni az egyes fajták sajátosságait és termesztési igényeit. Különösen igaz ez a rendkívül népszerű Rajnai törpe zöldborsó esetében, amely rövid tenyészidejével és kompakt növekedésével ideális választás a kezdő és a tapasztalt kertészek számára egyaránt.
A Rajnai Törpe Zöldborsó Jellegzetességei és Tenyészideje
A Rajnai törpe zöldborsó egy kifejezetten alacsony fajta, amelynek növényei mindössze 40-45 cm magasra nőnek. Ez az alacsony termet hatalmas előnyt jelent, hiszen támasztékot nem igényel, így termesztése egyszerűbbé és helytakarékosabbá válik. Sőt, kiválóan termeszthető balkonon, teraszon konténerben vagy magaságyásokban is, ami különösen vonzóvá teszi a városi környezetben élő kertészek számára.
A Rajnai törpe bio vetőmag egész tavasszal szakaszosan vethető, ami lehetővé teszi a folyamatos betakarítást és a friss borsó élvezetét hosszabb időn keresztül. Rövid tenyészidejű fajta, és minél korábban vetjük el, annál bőtermőbb lesz. Virágzása korán, mindössze 54 napra következik be, virágszíne pedig fehér. A növényenkénti hüvelyszám 5-6 db, melyek közép-zöld színűek és 7-8 cm hosszúak, hegyes hüvelyvégűek. A hüvelyben a mag közép-sötétzöld színű. Fontos megjegyezni, hogy kifejtőborsóról van szó, melynek esetében a cukor hamarabb átalakul keményítővé, így a betakarítás idejére jobban oda kell figyelni az optimális édes íz és zsengeség megőrzése érdekében. Aki szeretne télire is eltenni finom borsót a kertből, azoknak a Rajnai törpét is javasoljuk, mivel bővebb termésük és nagyobb magjaik vannak. Sortávolsága 30-35 cm, vagy dupla sorosan vetve 60-80 cm-t érdemes hagyni a sorok között. Érdekesség, hogy a kifejtőborsó az a fajta hüvelyes, melyet a puffadásra, vastagbélgyulladásra hajlamos egyének leginkább fogyaszthatnak.
A Kifejtőborsók Szélesebb Köre és Hasonló Fajták
A Rajnai törpe a kifejtőborsók csoportjába tartozik, melyek jellemzően rövid tenyészidővel rendelkeznek és hüvelyüket a szemek kinyerése céljából fejtjük ki. Ebbe a kategóriába számos más, házikerti termesztésre alkalmas fajta is tartozik, amelyek változatos tulajdonságaikkal egészíthetik ki a Rajnai törpét, vagy kínálhatnak alternatívát a különböző igényekhez.
Például a Debreceni világoszöld egy korai, 35-45 cm magas fajta, amelynek levelei közép-zöld színűek, enyhén márványozottak, közepes nagyságúak. A Rajnai fajtával azonos időben virágzik, és világoszöld, 8-10 cm hosszú, egyenes, hegyes végű hüvelyeiben 8-10 db világoszöld mag képződik. A Debreceni sötétzöld ezzel szemben közép-korai, 45-55 cm magasra nő, és levelei keskenyebbek, mint a Debreceni világoszöldé. Sokáig virágzik, így a hüvelyek folyamatosan képződnek. Sötétzöld színű hüvelyei hajlottak, 7-8 cm hosszúak, végük hegyes, és hüvelyenként 7-8 db sötétzöld magot tartalmaznak.
A Facima egy középmagas (40-50 cm) növekedésű, közepes szárszilárdságú, zömök fajta, amely őszi- és kora tavaszi vetésre is alkalmas. Március eleji vetés esetén tenyészideje 75 nap. Virágai párosával helyezkednek el a növény felső harmadában. Hüvelyei rövidek (5-6 cm), keskenyek, gyengén hajlottak, tompa végűek, és a kifejlett hüvelyben 6-7 db világoszöld mag található. Végül a Glória de Quimper a legkorábban vethető, elsőként termést adó, igen korai kifejtőborsó, amely friss fogyasztásra ideális. Tél alá, illetve téli vetésre is alkalmas. A növény lombja 35-40 cm magas, laza növekedésű, és világoszöld hüvelyeiben 6-7 db világoszöld szem van. E fajták mindegyike hozzájárulhat ahhoz, hogy a kertész a tenyészidő és a betakarítás szempontjából is diverzifikálja borsótermését.
A Borsó Családja: Velő- és Cukorborsók, Terjeszkedve a Fajtatípusokra
A zöldborsó fajtákat általában három nagyobb csoportba sorolhatjuk a hüvely és a mag tulajdonságai alapján. Az első a már tárgyalt kifejtőborsók, melyekre a rövid tenyészidő és a betakarítás utáni gyors keményítővé alakulás jellemző. A második nagy csoportot a velőborsók alkotják, amelyek hosszabb tenyészidejükről ismertek, és magjaik friss állapotban édesebbek és zsengébbek maradnak hosszabb ideig, mivel a cukor lassabban alakul át keményítővé bennük. A harmadik csoport a cukorborsók, melyek különlegessége, hogy a hüvelyük is ehető, így zsengén, nyersen vagy párolva fogyaszthatók.
Cukorborsó fajták közül érdemes megemlíteni a Frühe Heinrich-et, amely a legkorábban, frissen, hüvelyestől fogyasztható fajta. A növény 65-70 cm magas, hüvelye világos-sárgászöld színű, 10-11 cm hosszú, hajlott és hegyes végű. A Toledo sugar egy korai, erős növekedésű, szintén hüvelyestől fogyasztható fajta, melynek hüvelyei 10-11 cm hosszúak és világoszöldek. A Giant sugar egy nagyon korai, élénkzöld színű fajta, amely zsenge állapotban hüvelyestől is fogyasztható. Hüvelyei 11-12 cm hosszúak, szálkamentesek. Mivel a növény erős növekedésű és 85 cm magas, támrendszer, háló vagy kordon szükséges a termesztéséhez. Nyersen salátákba, párolva vagy főzve köretként fogyasztható, és fagyasztásra is alkalmas.
A velőborsók tábora is rendkívül széles. A Zsuzsi egy késői, nagy termőképességű, magas szárú (80-85 cm) velőborsófajta. Igen hosszú (9-10 cm) hüvelye 8-10 sötétzöld, nagyméretű szemet tartalmaz, és hüvelyei könnyen kifejthetők. A Karlos egy hosszúhüvelyű, nagymagvú velőborsófajta, mely a 80 cm-es magasságot is elérheti. Hüvelye 10 cm hosszú, enyhén ívelt, hegyes végű, és 10-12 db nagy szemet tartalmaz. A Debreceni korai velő egy korai, házikerti termesztésre alkalmas fajta, 40-45 cm magas. A hüvelyek sötétzöld színűek, enyhén hajlottak, végük hegyes, 9-10 cm hosszúak, és 8-9 db sötétzöld magot rejtenek.
Az Ujmajori korai egy intenzív fajta, mely jó tápanyagellátottságot igényel. Átlagos növénymagassága 60-70 cm, hüvelyei párosan helyezkednek el, 7-8 cm hosszúak és 7-10 mm átmérőjű, sötétzöld szemeket tartalmaznak. A Coral korai érésű, 60-65 cm magas. Sötétzöld, 7-8 cm hosszú hüvelye 7 nagy szemű, édes magot tartalmaz. A Kelvedon csodája egy korai, 45-60 cm magas, sötétzöld színű, gyengén fogazott levélkés fajta, virágzása 57 napra következik be. Hüvelye közép-zöld színű, 7-8 cm hosszú, hegyes hüvelyvégű, és növényenként 5-6 db hüvelyben közép-zöld mag található.
A Rondo friss fogyasztásra és mélyhűtésre kiválóan alkalmas, óriás hüvelyű velőborsó. Kiváló ízű, zsengeségét sokáig megőrzi. Sötétzöld szemszínű, egyenes, hegyes hüvelyű, kései, nagyon nagy termőképességű fajta. Hüvelyeit párosával hozza, melyek hosszúsága 10-12 cm, és hüvelyenként 8-10 szemet tartalmaznak, amelyek átmérője 1 cm-nél is nagyobb lehet. A Jof bőtermő, nagy szemű fajta, 9-10 cm-es hüvelyeiben 8-9 db 9-11 mm átmérőjű sötétzöld szem van. Az Onward nagy hozamú, igen nagy szemű fajta, hüvelye könnyen fejthető. A növény 45-60 cm magas, hüvelye nagy, széles, egyenes, tompa végű, 7-8 db sötétzöld, 10-11 mm átmérőjű maggal. Végül a Jubileum egy nagy termőképességű, hosszú hüvelyű velőborsófajta, melynek átlagos növénymagassága 50-70 cm. Hüvelyei 8-10 cm hosszúak, és 8-10 mm átmérőjű, sötétzöld szemeket tartalmaznak. A fajták ilyen széles választéka lehetővé teszi, hogy mindenki megtalálja a számára ideális borsótípust.
Zöldborsó vetése szakszerűen :) S02E09
A Borsótermesztés Általános Elvei és Gyakorlata
Ahhoz, hogy a borsótermesztés sikeres legyen, kulcsfontosságú, hogy megismerjük a növény alapvető igényeit és a gondozási praktikákat. Ezek az elvek minden borsófajtára, így a Rajnai törpére is érvényesek, biztosítva a bőséges és egészséges termést.
Helyigény és Talaj: A borsó legjobban a napos, világos helyeket kedveli, ahol elegendő fényt kap a növekedéshez és a termésképzéshez. Talaj tekintetében nem mondható válogatósnak, de optimálisan a mélyrétegű, tápanyagban gazdag, meszes, vályogtalajokat részesíti előnyben. Ugyanakkor alapvetően a hagyományos kerti talajban is jól megél.
Táplálás és Trágyázás: A borsófélék gyökerein lévő ún. gümőkben nitrogén megkötő baktériumok élnek, melyek képesek a levegőben lévő nitrogént megkötni és a növény számára hasznosíthatóvá tenni. Emiatt a borsó nitrogén trágyázást nem igényel olyan mértékben, mint más zöldségek, és kiváló elővetemény nagy tápanyagigényű növények számára, mivel gazdagítja a talaj nitrogéntartalmát. Annak ellenére, hogy a gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok élnek, célszerű lehet a talajt ültetés előtt, alaptrágyázásként nitrogén és foszfát tartalmú műtrágyával feljavítani, különösen, ha a talaj tápanyagszegény. Fontos azonban elkerülni a túlzott nitrogénellátást, ami a lombozat túlzott fejlődéséhez vezethet a termés rovására.
Vízigény és Öntözés: A borsó alapvetően egy szárazságtűrő növény, azonban a csírázás és a bőséges hozam érdekében célszerű rendszeres öntözésről gondoskodni. Különösen a virágzás és a hüvelyek kötődésének idején igényel bőséges mennyiségű vizet, mivel ekkor a legérzékenyebb a vízhiányra, ami jelentősen befolyásolhatja a termés mennyiségét és minőségét.
Vetési Időpontok és Szakaszos Vetés: Mivel hidegtűrő növényről van szó, amely akár már 3-4 fokon is kicsírázik, a szabadföldi vetését már február végén vagy március elején is megkezdhetjük, amint a talaj engedi. Ahhoz, hogy egész tavasszal és nyáron teremjen a borsónk, célszerű eltérő tenyészidejű fajtákat választani, illetve szakaszosan vetni. Ha rövid tenyészidejű fajtát választunk, mint például a Rajnai törpe, akkor az első borsóhüvelyeket már 11-12 hét múlva már le is szedhetjük. A második vetést időzíthetjük júliusra, azzal azonban jó, ha tisztában vagyunk, hogy a nyári borsónövény alacsonyabb lesz, mint a tavaszi, illetve hüvelyből is kevesebbre számíthatunk. Ennek ellenére érdemes a nyári vetéssel is próbálkozni, hiszen így ősz elején is friss borsót fogyaszthatunk. Létezik novemberben vethető fajta is, az Expressz borsó, melyet védett helyre érdemes vetni, és télen lombtakarással célszerű védeni, mivel az erősebb fagyok kárt tehetnek benne.
Vetési Mélység, Sortávolság és Támaszték: A magok vetési mélysége általában 5-6 cm. A borsónövények közötti sortávolság függ a fajta magasságától, de általánosságban elmondható, hogy 12-25 cm sortávolsággal számolhatunk. Ahogy már említettük, a Rajnai törpe esetében 30-35 cm a javasolt sortávolság, vagy dupla sorosan vetve 60-80 cm. Mindamellett, hogy a magasabb borsófajták esetében nagyobb sortávolságot kell tartani, még támasztékról is szükséges gondoskodni, hogy a növények ne dőljenek el és a termés levegősen fejlődhessen.
Talajápolás és Gyomirtás: Magvetés után célszerű porhanyósan tartani a talajt. Ezt kapálással tehetjük meg, mely a gyomok eltávolítása miatt is szükséges. A gyomok ugyanis versengenek a borsóval a vízért és a tápanyagokért, ezért rendszeres eltávolításuk elengedhetetlen a jó terméshez. Emellett a szárazabb időszakokban az öntözésről is gondoskodjunk.
Betakarítás és Utókezelés: Amikor leterem a borsó, a növényt célszerű gyökerestől kitépni. A gyökerekben maradt nitrogénkötő gümők bomlásával tovább gazdagítják a talajt, ami a következő év növényeinek is hasznára válik.
A Borsó, mint Értékes Kultúrnövény: Felhasználás és Jelentőség
A borsó (Pisum sativum), a pillangósvirágúak családjába tartozik, és talán az egyik legrégibb kultúrnövényünknek mondható, melynek története évezredekre nyúlik vissza. A felhasználása meglehetősen sokrétű, használják zöldségként, de takarmányként is, ami jól mutatja sokoldalúságát. Hazánkban a legtöbb konyhakertben megtalálható, hiszen viszonylag könnyen termeszthető és rendkívül tápláló.
Az egészséges étkezés és a megfelelő mennyiségű zöldségbevitel érdekében gyakran fogyasztják, mivel B1, B2 és C-vitaminban gazdag. Emellett a szénhidrát és fehérje tartalma is magas, kalóriaértéke pedig vetekszik a burgonyáéval, így kiváló energiaforrás. A konyhában rendkívül sokféleképpen felhasználható: levest, főzeléket, pürét, de ízletes köretet is készíthetünk belőle. Mivel jól tűri a fagyasztást, a saját magunk által termesztett borsót lefagyaszthatjuk, így télen is élvezhetjük a nyári ízeket. Emellett a boltokban is találkozhatunk vele ebben a formában, és konzervként is igen gyakori, biztosítva a hozzáférést egész évben. A borsó tehát nem csupán finom, hanem rendkívül egészséges és gazdaságos választás is a mindennapi étkezésbe.
Környezettudatos Vetőmagválasztás és Biodinamikus Gazdálkodás
A sikeres borsótermesztés alapja a minőségi vetőmag kiválasztása. A Rajnai törpe zöldborsó esetében gyakran találkozhatunk bio vetőmagokkal, amelyek a környezettudatos gazdálkodás elveinek megfelelően, vegyszermentesen kerülnek előállításra. Az ilyen vetőmagok választása nemcsak a környezetünk, hanem saját egészségünk szempontjából is kiemelten fontos.
A ReinSaat KG például olyan vállalat, ahol a vetőmagok biodinamikus gazdálkodásból származnak. A biodinamikus gazdálkodás egy holisztikus megközelítés, amely a földet, a növényeket és az állatokat egy egységes, élő rendszerként kezeli, figyelembe véve a kozmikus ritmusokat is. Az általuk előállított vetőmagokból sokkal edzettebb, ellenállóbb növények nevelhetők, mint az egyéb nagyüzemi vetőmag előállító cégek magjaiból. Ez az ellenállóképesség kulcsfontosságú a kártevőkkel és betegségekkel szembeni védekezésben, különösen a biokertészetben, ahol kerülni kell a szintetikus növényvédő szereket.
A Rajnai törpe vetőmag csírázóképességére saját, speciális előírásokat is használnak, a hatóságilag előírtakon felül. Ennek köszönhetően ezeknek a vetőmagoknak az átlagosnál jobb a kelési aránya, ami magasabb sikerességi rátát jelent a kertészek számára. Sok webáruház is csak olyan növényeket forgalmaz, amelyek alkalmasak biotermesztésre, ezzel is támogatva a fenntartható és egészséges élelmiszer-előállítást. A vetőmagválasztás tehát nem csupán a fajta kiválasztásáról szól, hanem arról is, hogy milyen elvek és értékek mentén szeretnénk kertészkedni.
tags: #rajnai #zoldborso #tenyeszideje