A rendőri hivatás sokszínű és kihívásokkal teli, a mindennapi segítségnyújtástól a kritikus helyzetek kezeléséig számos feladatot ölel fel. Az alábbi cikk bemutatja a rendőrség működésének különböző aspektusait, a hősies cselekedetektől a rendszerben rejlő problémákig, valamint a polgárok jogainak védelméig.
Rendőri segítségnyújtás - Életmentő beavatkozások és a közösség szolgálata
A rendőrök gyakran kerülnek olyan helyzetekbe, ahol gyors és szakszerű beavatkozásuk életet menthet. Egy ceglédi rendezvény biztosítása során a járőrök egy eltűnt, térben és időben nehezen tájékozódó idős férfit kerestek. Miután megtalálták, és megvárták, amíg befejezi az ételt, közrefogva kísérték haza. A séta közben a férfi hirtelen elgyengült, nem tudott válaszolni a rendőrök kérdésére, csak tátogott, nehezen vette a levegőt és a torkára mutogatott. Az egyik rendőr a rendezvényen lévő mentőkhöz szaladt segítségért, társa pedig azonnal cselekedett. Először az idős hátát kezdte ütögetni, sajnos hatástalanul. Ekkor módszert váltott: hátulról átkarolta az akkor már az életéért küzdő és egyre jobban gyengülő férfit, majd Heimlich-fogással többször összenyomta a tüdőt. Az így megnövekedett légnyomás kipréselte a félrenyelt falatot, az idős férfi ki tudta köpni, és egy mély levegővétel után már beszélni is tudott. A biztonság kedvéért a mentők kórházba vitték, aggódó nejét pedig a rendőrök megnyugtatták. Ez az eset rávilágít a rendőrök felkészültségének és lélekjelenlétének fontosságára.
A rendőrség nem csupán a bűnüldözésről szól, hanem közösségi szolgálatról is, amely bizalmat, jelenlétet és folyamatos kapcsolatot jelent az emberekkel. Dr. Oláh Alexandra Bettina, a Kunszentmiklósi Rendőrkapitányság járőrvezetője, aki hamarosan körzeti megbízottként folytatja munkáját, jól példázza ezt a szemléletet. Számára a rendőrség nem csupán hivatás, hanem valódi elkötelezettség a közösség iránt. Mihálovics Mínea Jázmin őrmester, az Érdi Rendőrkapitányság járőre két éve szolgál, de már üldözésben vett részt, holttest mellett állt órákon át, és egy focitornán is ő lett a legjobb női játékos. Számára nem kérdés, megtalálta a helyét: az egyenruha, az izgalom és az emberekkel való foglalkozás teljesen beszippantotta.
Újítások a rendőri munkában: A technológia szerepe az erőszak elleni fellépésben
Új fejezet kezdődött a hozzátartozók közötti erőszak elleni fellépésben. Magyarországon először alkalmaznak olyan nyomkövető technikai eszközt, amely valós időben segíti a távoltartási szabályok betartását. Ez az innováció jelentősen hozzájárulhat az áldozatok védelméhez és a hatékonyabb rendőri fellépéshez. Az ilyen jellegű fejlesztések mutatják, hogy a rendőrség igyekszik lépést tartani a modern kihívásokkal és a technológia adta lehetőségekkel.
Veszélyeztethetik-e a koronavírus-követő alkalmazások a magánéletünket? | Belső történet
Nagy Attila alezredes, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóság Helyszíni Ellenőrzési Osztályának kiemelt főreferense is példa arra, hogy a rendőri munka mellett más területeken is aktívak lehetnek a hivatásosok. Évek óta utaznak nagyokat és fotóznak rengeteget, nemrég pedig megnyílt Szombathelyen az első kiállításuk. Ez is azt mutatja, hogy a rendőrök a mindennapi szolgálatuk mellett is rendelkeznek olyan képességekkel és érdeklődési körökkel, amelyekkel gazdagíthatják a közösséget. A rendőri állomány folyamatos képzése és felkészítése is kiemelten fontos, ennek részeként Csopakon tartottak intézkedéstaktikai gyakorlatot körzeti megbízottaknak április 22-én.
A rendőrség kritikája és a statisztikai manipuláció gyanúja
Bartha Károly volt rendőrszázados, aki 15 évig szolgált a rendőrségen, járőrként kezdte 2009-ben, majd dolgozott a készenlétieknél és a BRFK kommunikációs osztályán is, később századosként szerelt le. Egy majdnem félórás videóban súlyos állításokat tesz a rendőrség működéséről. Bartha szerint a rendőrség életét mélyen átszőtte a politika, és a rendőri vezetés politikai érdekeket szolgált ki az elmúlt 10-15 évben. Felidézte, hogy a Fidesznek eredményeket kellett felmutatni, a statisztikák javulását, amihez azonban sem elég ember, sem elég eszköz nem volt. Ezért szerinte a vezetők úgy gondolkodtak, hogy akkor majd „behazudják” és meghamisítják a statisztikát. Utóbbit általános és köztudott dolognak nevezte a rendőrségen belül.
A volt százados arról is beszélt, hogy a Készenléti Rendőrségnél dolgozva azt tapasztalta, hogy tömegtüntetéseken úgy állítottak elő embereket, és úgy intézkedtek, hogy nem ismerték annak jogalapját, azt csak később találták ki, esetleg a jogi osztály segítségével. A déli határnál tapasztaltakról azt mondta, hogy ott is „hozni kellett a számokat”, ezért előfordult, hogy egy ötfős menekültcsoportot háromszor is elküldtek és elkaptak, hogy így már tizenöt fősként tudjanak jelentést tenni róluk.
A sajtóügyeleti munkáról elmesélte, hogy különbséget tettek baráti és ellenséges sajtó között, előbbi a kormánypárti, utóbbi az ellenzékinek nevezett sajtó volt. A sajtóosztály által kiadott közleményekben azon igyekeztek, hogy a migráns kifejezés minél többször szerepeljen bennük. Bartha szerint azok a rendőri vezetők, akik nem álltak be a sorba, „úgy hullottak, mint a legyek”.
A volt rendőr kitért Orbán Viktor győri rendezvényére is, szerinte ott kellett volna lennie a TEK-nek, és a fedett és az egyenruhás állomány tagjainak is, és az ott felbukkanó fekete ruhás embereket igazoltatni kellett volna. Bartha felidézte, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nemrég egy lakossági fórumon Szabó Bence rendőr százados ügyéről is beszélt. Bartha elmondta, hogy le sem nyomozták még az ügyét, így hivatali visszaéléssel sem gyanúsíthatták volna meg ennyi idő alatt. Pintér azt is mondta, hogy elképzelhetetlen, hogy úgy készüljenek jelentések, hogy azokat nem töltik fel a rendőrségi információs rendszerbe. Bartha szerint ez nem igaz, érzékeny ügyekben bizonyos esetekben nem töltik fel azonnal. A volt tiszás informatikus meghallgatásával kapcsolatban elmondta, hogy szerinte nyilvánvalóan a fiatalember tudta és beleegyezése nélkül készült a felvétel, ami meg van vágva.
Rendőri túlkapások és az állampolgári jogok védelme
Rendőri túlkapás alatt leggyakrabban rendőri bántalmazást értünk, de ide sorolható bármilyen aránytalan rendőri intézkedés, amikor a rend őre jogtalanul visszaél a hatalmával. Gyakori, hogy állampolgárokat ok nélkül igazoltatnak, kényszerítő eszközt (például bilincset) használnak, amikor nem indokolt, vagy őrizetbe vesznek olyanokat, akiket a törvény értelmében nem szabadna.
Vig Dávidot például megfelelő indok nélkül igazoltatták egy budapesti szórakozóhelyen. Kérdésére, hogy miért intézkednek vele szemben, a rendőrök azt mondták, hogy „éjszakai ellenőrzés van”. Majd azt, hogy eltűnt személyt keresnek. Míg az iratokban az szerepelt, hogy fokozott ellenőrzés volt. Vig jelezte, hogy nincs olyan, hogy „éjszakai ellenőrzés”, erre több rendőr kikísérte, ruházat átvizsgálást tartott nála. De csak nála, aki megkérdőjelezte az eljárás jogszerűségét. Nagy Jánost még 2015-ben vitték be a hajdúszoboszlói rendőrkapitányságra. A pusztán megelőző jellegű, kézzelfogható kényszerítő körülmény és ténylegesen meglévő biztonsági kockázat nélküli bilincselés jogsértő, ahogy azt a rendőrségről szóló törvény egyértelműen kimondja. Horváth Zoltánnak amputálták az egyik lábát. A rendőrök akkor állították elő, amikor egy elzárással is büntethető közlekedési szabálysértést követett el.
Jogi segítségnyújtás és feljelentés rendőri túlkapás esetén
Ha valaki rendőri bántalmazás áldozatává vált, az ügyészségnél kell a feljelentést tenni, mivel ők nyomoznak ezekben az ügyekben. Fontos, hogy a legközelebbi regionális nyomozó ügyészségen tegyük meg a feljelentést, vagy ha ez túl messze van, bármelyik másik ügyészségen is megtehetjük. A feljelentést nemcsak az áldozat, hanem bárki megteheti, akinek biztos tudomása van a bántalmazásról. Személyesen vagy írásban is lehet feljelentést tenni. Ha személyesen tesszük meg, az ügyészségnek jegyzőkönyvet kell felvennie, amelyről fénymásolatot vagy fényképet kell kérni. Nagyon fontos, hogy a lehető legpontosabban és legrészletesebben írjuk le vagy mondjuk el, hogy mi történt. Ugyanakkor óvakodni kell attól, hogy mást alaptalanul bántalmazással vádoljunk, vagy eltúlozzuk a történteket, mert ez bűncselekmény, ami miatt büntetőeljárás indulhat. Kérhető, hogy a bántalmazó vagy a tanúk ne ismerhessék meg a személyes adatainkat (például lakcímünket vagy akár a teljes nevünket). Felnőtt rokonunk vagy ismerősünk segítheti az eljárás alatt.
Ha bebizonyosodik, hogy bántalmaztak, kártérítést kérhetünk. Ezt megtehetjük még az eljárás során, vagy később is. Ha az ügyészség elutasítja a feljelentést vagy megszünteti az eljárást, akkor az erről szóló döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül panaszt tehetünk a felettes ügyészségnél. A panaszban kérhetjük, hogy a nyomozó ügyészség folytassa az eljárást, illetve emeljen vádat a bántalmazó rendőr ellen. Ha a panaszunkat elutasítják, 2 hónapon belül pótmagánvádat nyújthatunk be, ami azt jelenti, hogy az ügyvédünk képviseli a vádat az ügyész helyett.
Panasz a jogszerűtlen rendőri intézkedések ellen
Ha a rendőr alap nélkül igazoltat, vagy jogszerűtlenül állít elő, az még nem minősül bűncselekménynek, de panaszt lehet tenni a túlkapás miatt. A panasz kivizsgálása eredményeként megállapíthatják, hogy igazunk volt, jogsérelem ért. Ha ezt megállapítják, akkor személyiségi jogi pert indíthatunk, amelyben kártérítést is kérhetünk. Ha kimondják, hogy nem megfelelően járt el a rendőrség, akkor abból a rendőrség is tanul, másokkal vélhetően már nem követik el azt a hibát, amit velünk szemben, így segíthetünk másoknak.
Az tehet panaszt, akinek az intézkedés vagy az intézkedés hiánya alapvető jogát sértette. Alapjogsértő például, ha valakit megtámadnak az utcán és a hívás ellenére a rendőr nem megy a helyszínre, ha úgy bilincselnek meg valakit, hogy közben eltörik a karját, vagy ha minden ok nélkül beviszik a rendőrségre és órákig ott tartják. Fontos tudni, hogy a rendőröket kizárólag szolgálati elöljárójuk („főnökük”) utasíthatja. Ha tehát a rendőri intézkedésnél bárki úgy látja, hogy a rendőr nem megfelelően járt el, ezt lehet jelezni, de nem érdemes a helyszínen vitatkozni.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a rendőrség alapjogot sértő intézkedéseit és mulasztásait vizsgálja felül (például igazoltatás, átvizsgálás, előállítás, testi kényszer, bilincs, rendőrbot használata). Ha a Hivatal azt állapítja meg, hogy a rendőri intézkedés sértette a panaszos alapjogait, a lefolytatott vizsgálatról jelentést készít. Ha a Hivatal azt állapítja meg, hogy az intézkedés nem sértette a panaszos alapjogait, akkor jelentés készítése nélkül is elutasíthatja a panaszt.
Panaszt tehetünk továbbá annál a rendőrségnél, amelyik az intézkedést foganatosította. Ebben az esetben az intézkedéstől számított 30 nap a panasz benyújtásának határideje. Mind a két esetben a rendőrség hozza meg a döntést, ami ellen fellebbezni lehet. Ha a rendőrség elutasítja a panaszt, vagy a panaszos nem ért egyet a rendőrség döntésével, fellebbezésre pedig már nincs lehetőség, bírósághoz lehet fordulni, amely új eljárásra utasíthatja a rendőrséget. Ha pedig a rendőrség megállapítja, hogy az intézkedés jogellenes volt, kártérítési pert lehet indítani a rendőrség ellen, aminek a végén a bíróság pénzbeli kompenzációt ítélhet meg annak, akinek sérültek a jogai.
Kolbászügyek és az élelmiszer-biztonság: A botulizmus veszélye
A rendőrség nyomozást zárt le egy harkányi biztonsági őr halála ügyében, aki feltehetően lejárt élelmiszerek miatt halt meg. A férfi egy siklósi áruházban dolgozott, és állítólag leértékelt élelmiszert vásárolt, amit később elfogyasztott testvérével. Mindketten kórházba kerültek, a biztonsági őrként dolgozó férfi életét vesztette, míg testvérét az intenzív osztályon kezelik. Az áruház szerint ők nem forgalmaznak olyan terméket, amelynek lejárt a minőségbiztosítási vagy fogyaszthatósági ideje, összhangban a jogszabályokkal.
A rendőrség közigazgatási eljárás keretében indított vizsgálatot, amelyet két hónappal később lezártak. „Az eset kapcsán bűncselekmény gyanúja nem merült fel, a haláleset körülményeit a Pécsi Rendőrkapitányság közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálta, amelynek részleteiről jogszabály engedélyének hiányában további tájékoztatást nem áll módunkban adni” - válaszolta az Index megkeresésére a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
A helyiek szerint a problémát leárazott grillkolbász okozhatta. A botulizmus a baktérium okozta élelmiszer-mérgezések egyik legsúlyosabb formája, nevét a görög botulus szóból kapta, aminek jelentése kolbász. Hétköznapi nyelven kolbászmérgezésnek is hívják, mert bár több élelmiszerben is megtalálható, hazánkban döntő többségben a házi disznóvágás során feldolgozott termékektől lehet elkapni. Ebben az esetben - már ha lehet hinni a pletykáknak - egy bolti grillkolbász okozta a bajt. Bár az ételmérgezés arra utalhat, hogy a férfi lejárt grillkolbász miatt hunyt el, ez nem jelenti azt, hogy azt vásárolt volna az üzletben. A leértékelt áruknak általában közeli a lejárati ideje, így inkább arról lehet szó, hogy a biztonsági őr ezt nem vette figyelembe. Erre utal az interneten annak a boltnak az egyik eladója is, ahol a férfi dolgozott és a leértékelt terméket vásárolta. Az eladó szerint az illető tisztában volt a fogyaszthatósági idő lejárta utáni elfogyasztás kockázatával, és rendszeresen vásárolt 1-2 nap múlva vagy akár aznap lejáró élelmiszert nagyobb mennyiségben (nem 1-2 nap alatt elfogyaszthatót). Azt csak ő tudhatta, hány nappal a lejárat után fogyasztotta el.
Debreceni kolbász minőségi problémái
A kolbász témája más oldalról is felmerült. A Magyar Nemzet lendületes cikkben számolt be a nagy nemzeti hungarikumlufiról. Azt írják, hogy „még a közepes minőséget is csak alig-alig érik el az itthon készített, tavaly hungarikummá minősített debreceni páros kolbászok, a nagy többség szerény vagy silány hentesipari termék - derül ki a Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) tesztjéből”. A kolbász után gyorsan a nemzeti büszkeségnek is kiosztanak egy nagy sallert, amikor a gyalázatos eredmény folyományaként a tesztelők megjegyzik, hogy „a tesztből az is kiderült, hogy a vizsgált horvát termékek szinte mind jobbak voltak, mint a magyarok, de még az osztrákok is előztek”. Magyarán, ha emberi fogyasztásra alkalmas debrecenit akarsz enni, akkor minimum Horvátországig kell menni. Az illetékes államtitkár, V. Németh Zsolt szerint a minőség teljesen érdektelen szempont, majd ő megmondja, mi számít: „fontos, hogy legyen mellette történet, emlék, legenda, egy szerethető sztori (…) ezeken keresztül komoly önazonosság alakulhat ki, ezt kiemelt fontosságú munkának tartom”. Az üzenet világos, egyél sárt, de nyugi, előtte átkötjük neked nemzeti pántlikával.
A segélyhívó számok helyes használata
Hihetetlen, de igaz: egészen szürreális hívások is befutnak a 112-es segélyhívóra. A legújabb ilyen esetet a Magyar Rendőrség tette közzé közösségi oldalán, egy hangfelvétel formájában, amelyen egy borízű hangú férfi nem kevesebbet kér, mint házi, magyar sertészsírt. A „bajba jutott” telefonáló nem ingyen gondolta az üzletet: a zsírért cserébe kolbászt ajánlott fel. A rendőrség ironikusan kommentálta az esetet, megjegyezve, hogy sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, mire szolgál a 112-es segélyhívószám, illetve mikor indokolt a készenléti szervek riasztása. A humorosnak tűnő, ám egyben megdöbbentő hívás kapcsán a rendőrség ismét hangsúlyozta: a 112-t kizárólag valódi vészhelyzetben szabad hívni.
Veszélyeztethetik-e a koronavírus-követő alkalmazások a magánéletünket? | Belső történet
Ez az eset is rávilágít arra, hogy mennyire fontos a lakosság tájékoztatása a segélyhívó számok rendeltetésszerű használatáról, hiszen a felesleges hívások komoly erőforrásokat vonnak el a valóban rászorulóktól, és hátráltathatják az életmentő beavatkozásokat.