A rizs (Oryza sativa) a világ egyik legősibb és legfontosabb gabonaféléje, amely több milliárd ember mindennapi táplálékát biztosítja. Bár hazánkban nem tartozik a legelterjedtebb kultúrák közé, az utóbbi évtizedekben nőtt az érdeklődés iránta, főként az exportpiacok és a speciális hazai igények miatt. A rizstermesztés Magyarországon speciális szakmai tudást és megfelelő infrastruktúrát igényel, de a piaci lehetőségek és a növekvő hazai fogyasztás miatt érdemes lehet belevágni.
A magyar rizstermesztés gyökerei és fénykora
Magyarországon a rizstermesztés története egészen Mária Terézia idejéig nyúlik vissza, amikor olasz telepesek érkeztek az országba. Ők főleg Békés megyében telepedtek le, és tanították meg a mesterség fortélyait a helyi lakosságnak. Békés a kezdetektől a magyar rizstermesztés központja maradt, amit remek természeti adottságai, például a Körösök vize garantál.
A magyar rizstermesztés fénykorát a rendszerváltást megelőző évtizedekben élte, amikor rengeteg rizsföldön, 30-40 ezer hektáron folyt a termelés. Ezzel párhuzamosan a rizsfogyasztás is emelkedett. A XX. század elején a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet és a Szegedi Növénytermesztési Állomás is aktívan vizsgálta a rizsfajták termeszthetőségét és fejlesztését.
A sikeres rizstermeléshez nagy mennyiségű vízre van szükség, ezért a termelés monokultúrára szorult, ami számos gombás és vírusbetegség megjelenését és elterjedését okozta. Az egyik, igen jelentős gombás betegség elleni védekezés kidolgozására a „Földmívelési" Minisztérium is erőfeszítéseket tett.
A rizstermesztés kihívásai és sajátosságai
A rizs, bár hazánkban kevésbé elterjedt, mégis jelentős kultúrnövény lehet a megfelelő körülmények között. A növény folyamatosan vízben van, ami speciális infrastruktúrát igényel: szükség van az úgynevezett rizskalitkákra, kellenek gátak, öntözőcsatornák, és ezeket természetesen folyamatosan karban kell tartani. Jóval bonyolultabb a termelés, mint mondjuk egy búza vagy más gabona esetében. Bizonyos tekintetben a rizs sokkal közelebb áll a kertészeti növényekhez, azokhoz hasonlóan sokat kell foglalkozni vele.
Klíma és talajigény
A rizs melegkedvelő növény, optimális fejlődéséhez 24-28°C közötti átlaghőmérséklet szükséges a vegetációs időszakban. Általában 3-4 hónapon át legalább 20°C havi átlaghőmérsékletet igényel. Magyarország klímája a viszonylag alacsony hőmérséklet és a kevés csapadék miatt nem kifejezetten alkalmas a rizstermelésre, de ennek ellenére többször is kísérletet tettek nálunk a rizs eredményes termelésére.
A rizs igénytelen a talaj minősége iránt, de számára legideálisabbak a kötött, agyagos, vízzáró réteggel rendelkező talajok, amelyek lehetővé teszik a tartós vízborítást. A folyók az alsó folyásuk mentén főleg finomszemcsés anyagokat raknak le, így ezeken a területeken a rizstermesztés számára kedvező, kötött talajt találunk.
Vízgazdálkodás: kritikus tényező
A rizs termesztése jelentős mennyiségű vízhez kötött. Optimális esetben közel 1800 mm csapadékot igényel a tenyészidőszakban. A leggyakoribb technológia az elárasztásos rizstermesztés, amelyhez megfelelő öntözőrendszer, csatornák, zsiliprendszerek szükségesek.
Magyarországon a Körösből, illetve holtágaiból öntöznek, és ezekben még a legszárazabb időszakokban is van víz. Ezzel együtt is igyekeznek víztakarékosan művelni a rizst, ami nem csak a környezetre, de a rizs beltartalmára is pozitív hatást gyakorol. Fontos lenne, ha egyre többen gondolkoznának hasonlóan, főleg, hogy Magyarországon ma még nem kell fizetni az öntözővízért. Ezt sokan nem tartják szerencsésnek, mert pazarló öntözési gyakorlatokhoz vezet, illetve a műtárgyak, vízkivételi művek tönkremennek, hiszen nincs pénz karbantartani.
A klímaváltozásnak számunkra is érezhető hatásai vannak, például mostanában a szokásosnál jóval gyorsabban fejlődik a növény. A vízválság elkezdődött, mindezt szemmel láthatóan érzékelhetjük az aszályos vagy épp árvizes időszakokban. A Homokhátságon különösen problémás a helyzet, hiszen a térséget sokkal nagyobb mértékben sújtja az aszály, mint a Kárpát-medence többi részét.
Az agrokemikáliák használatának környezeti hatásai a rizsalapú ökoszisztémákban
Más országokban, mint Olaszországban és Spanyolországban a víz már évek óta nagyon komoly gondot jelent. Az olasz rizstermelés központja a Pó-folyóhoz kapcsolódik, amely az igazán aszályos időszakokban már konkrétan kiszárad, így erre építeni nagyon nehéz. A nagy termelőknél, Dél-Kelet-Ázsiában is részben a vízhez kötődnek a problémák: egyre egyenetlenebb a csapadékeloszlás, néha egyszer jön rengeteg eső. Ez a sokhelyütt megszokott teraszos művelésnél jelent nagy problémát, mert a teraszok képesek „leomlani”, a víz képes teljes hegyoldalakat elmosni.
A rizstermesztés technológiája lépésről lépésre
A rizs termelése a palántaneveléssel kezdődik, amely kb. négy hétig tart. Ezután következik az ültetés. A növények - fajtájuktól függően - 90-150 nap alatt fejlődnek ki és a virágzásuk után 30-40 nappal később érnek a bugákban a szemek.
1. Talaj-előkészítés
Őszi szántás: Mélyszántás (25-30 cm) szükséges a megfelelő vízmegtartás és talajszerkezet kialakításához.Tavaszi talajművelés: A talaj felszínének egyengetése kulcsfontosságú, hogy a vízborítás egyenletes legyen.
2. Vetőmag és vetés
Az ősszel letárolt vetőmagalap származhat szántóföldi szemlézett állományból, vagy II. fok szaporulaton túl egy-egy szép kalitka terméséből vetőmag utánszaporítási céllal. Természetesen mindig a szaporulati fokkal rendelkező vetőmagot kell előnyben részesíteni.Januárban a vetésre szánt tételekből laborkörülmények közt 1 kg minta anyagot állítanak elő. Ezeket a mintákat elküldik az állami vetőmag ellenőrző szervezethez hivatalosan végzett vizsgálatok céljából. A legfontosabb szabványszerinti vizsgálatok a csíráztatási próba, az ezerszemtömeg vizsgálat és a rizsfonálféreg fertőzöttségi vizsgálat. A csíráztatás eredménye 80-95% között megfelelőnek számít. A fonálféreg vizsgálat nagyon fontos, 0 toleranciás karantén kártevő a vetőmagforgalmazás szempontjából.
Ha a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy vetésre lehet használni az adott tételt, akkor le kell tisztítani a szükséges mennyiséget úgy, hogy a tisztaság 98-100% legyen. Először rostán engedik át erős széllel, ami kiszedi a csökkent értékű szemeket. Második lépésként triőrön vagy paddy-asztalon engedik át a vetőmagot, ami eltávolítja a megmaradt hántolt szemeket. Utoljára csávázzák a csírakori gombabetegségek ellen.
3. Vetési módok
A rizs biológiai tulajdonságai és a víz használata miatt változatos vetési és kelesztési lehetőségeket kínál, melyekkel a változó időjárási körülményekhez lehet alkalmazkodni. A vetési mód meghatározza a vízhasználatot és a növényvédelmi technológiát.
- Talajba vetés futó árasztással: Magyarországon a leggyakrabban használt lehetőség. Gabonavetőgéppel a beállítások után 2 cm mélyre vetik a magot a földbe. Fontos, hogy felszínen maradt mag alig legyen. A vetés után kalitkánként, barázdanyitó gépekkel 10-15 cm mélységgel lecsapolást segítő barázdahálózatot hoznak létre.
- Talajba vetés eső általi kelesztéssel: Gabonavetőgéppel 4 cm mélyre vetik a rizst, ezért jobb minőségű vetőágyat igényel. Vetés után le kell hengerezni a területet, hogy a nedvesség közvetlen érintkezhessen a maggal. Ezt a vetési módot akkor válasszák, ha esős periódusra van kilátás a meteorológia szerint.
- Szórva vetés talajfelületre: Akkor alkalmazzák, ha a talajba vetésre nem alkalmas a terület és a rizs optimális talajba vetési idejéből kezdenek kicsúszni. Kedvezőbb eredményt érhetnek el, ha szórva vetés előtt a területet megjáratják gyűrűshengerrel. A vetés lehetséges erőgépre szerelt műtrágyaszóróval a felületen járva, vagy műtrágyaszóró adapterrel ellátott repülőgéppel.
- Vízbe vetés: A rizs számára a legtermészetesebb fejlődési lehetőséget nyújtja. A talajba vetéssel szemben a rizs növekedése gyorsabb, és nagyobb termésátlag érhető el. Amikor kész a magágy, elkészítik a barázdahálózatot, majd elárasztják a rizskalitkákat.
- Palántázás: A leggyorsabb és legbiztonságosabb növénynevelési módszer, de hazánkban megmaradt a kísérletezés stádiumában. A magot elültetik nagyon sűrűn egy arra kialakított ágyban, itt kikel és növekszik a hajtás, majd 3-5 leveles korában kiültetik az előre elárasztott szántóföldre.
4. Vízborítás kialakítása és szabályozása
Első elárasztás: A vetést követően, de a kelés előtt, 5-7 cm vízréteg.Vízszint szabályozása: A vegetáció során 5-15 cm között változik a vízréteg vastagsága, a fejlődési szakaszok igényei szerint.
5. Tápanyag-utánpótlás
Alaptrágyázás: Ősszel, szántás előtt NPK-műtrágyákkal.Fejtrágyázás: Különösen nitrogénből a bokrosodás és kalászolás idején.
6. Gyomirtás és növényvédelem
Gyomirtás: A vízborítás önmagában is jelentősen visszaszorítja a gyomokat, de szükség lehet szelektív gyomirtók alkalmazására is.Kártevők, betegségek: Egyelőre kártevője nincs sok, és betegség sem jellemző rá, de ez valószínűleg változni fog. Van néhány gombás fertőzés, ami néha felüti a fejét, de az ellenálló fajták segítenek a védekezésben. Leggyakoribbak a rizslevéltetvek, a rizs csíkos mozaikvírus, valamint a különböző gombás betegségek (pl. pirikuláriás levélfoltosság).
Rizsfajták és termelői specialitások
A rizsnek (Oryza sativa) számos fajtája és számtalan tájfajtája ismeretes. A barna rizs nincs hántolva, lassabban fő meg és keményebb marad, viszont egészségesebb, mert a szénhidráton és a fehérjén kívül jelentős mennyiségű B1 vitamint is tartalmaz. Hazánkban főként a japán típusú, rövid szemű és a hosszú szemű, indiai típusú rizsfajtákat termesztik. Az olyan fajták, mint a jázmin, vagy a basmati az indica típusba, míg az itthon termesztett fajták jellemzően a japonica típusba tartoznak. A két csoport közötti különbség tetten érhető mind színben, mind ízben, mind pedig állagban.
A Valoryz esete: innováció és fenntarthatóság Békésben
Békés megyében működik 1998 óta a Valoryz, egy rizstermesztéssel és feldolgozással foglalkozó családi vállalkozás, mely magas minőségű biotermékeiről vált híressé. A folyamatos innovációt és a fenntarthatóságot is szem előtt tartó céget ma az alapító, Valentinyi Károly és lánya vezeti. A Valoryz egyelőre szerencsés helyen van, mert a Körösből, illetve holtágaiból öntöznek, és ezekben még a legszárazabb időszakokban is van víz. Ezzel együtt is igyekeznek víztakarékosan művelni a rizst, ami nem csak a környezetre, de a rizs beltartalmára is pozitív hatást gyakorol.
A Valoryz termékek mellett szól, hogy náluk nem a határérték alatt vannak a szermaradványok, hanem lényegében kimutathatatlanok. Nem csak a bio, hanem a konvencionálisan termelt rizseik esetében sincsenek jelen ezek az egészségre káros összetevők, amit folyamatos laboratóriumi vizsgálatok is igazolnak. Nem csak a készterméket monitorozzák, hanem már a szántóföldön vizsgálják a növényt és ellenőrzik az öntözővizet, illetve a talajt. Így például a Valoryz rizsekben 0,1 mg/kg alatti szervetlen arzén tartalomról beszélhetünk, ami sok rizsről nem mondható el: ez azért fontos, mert ennek határértéke a kisgyermekek esetében jóval alacsonyabb mint a felnőtteknél.
A Valoryz jelenleg 90%-ban külföldön értékesít, ahol óriási a kereslet a rizseikre. Ebben közrejátszik a bio termelés és a magas minőség mellett az is, hogy komoly minőségbiztosítási rendszeren megy át a termékük. A lakossági fogyasztás mellett beszállítói nagy nemzetközi élelmiszeripari cégeknek is, akik nagyon keresik a bio termékeket. Ha a konvencionális rizsekkel vetjük össze, akkor a Valoryz rizse valóban egy magasabb árkategóriát képvisel, de nem megfizethetetlen vagy luxustermék.
A gondos termelés és a beltartalom folyamatos ellenőrzése mellett igyekeznek nyitni a vásárlók felé más területeken is. Ötleteket adnak a felhasználáshoz, nyitottak a kérdésekre. A fogyasztók bármikor felhívhatják őket, ha kérdésük van, de meg is lehet őket látogatni, megnézni a rizsföldeket. Rendezvényekkel próbálják közelebb hozni az embereket a termékeikhez.
A klímaváltozás miatt elkezdtek alternatív növényekben is gondolkozni, például most kezdték el termelni és feldolgozni a kölest, amely egy igénytelen, a szárazságot nagyon jól tűrő növény.
Gazdaságosság és piaci lehetőségek
A rizstermesztés költségigényes, főként a vízgazdálkodás és a speciális gépesítés miatt. Ugyanakkor a jó minőségű, hazai vagy exportpiacra szánt rizs ára kedvező lehet. A biotermesztés, különleges fajták (pl. barna rizs) termelése prémium piacokat nyithat meg. A Valoryz példája is mutatja, hogy a magas minőségű, bio rizsre óriási a kereslet, különösen külföldön.
A lakossági fogyasztás is növekszik. Egy felmérés alapján egy család akár heti 2-3 alkalommal is eszik rizst. Főleg mostanában, amikor egyre többen gluténérzékenyek, a rizs pedig egy kiváló alternatíva tud lenni. Épp így az egészségtudatos táplálkozásban is fontos helye van.
A távoli országokból importált rizsek esetében, még az esetlegesen biotermelésből származóknál is, felmerül egy jelentős probléma: a rengeteg utazás, és a tárolás alatt különféle kémiai szerekkel kezelik őket a raktári kártevők ellen. Az ezekből származó szermaradványok pedig biztosan jelen lesznek, még ha adott esetben a határérték alatt is. A hazai termelés, különösen a gondos és ellenőrzött körülmények között folyó, mint amilyen a Valoryzé is, e tekintetben jelentős előnnyel bír.
Rizs a hazai élelmiszeriparban és gasztronómiában
A magyar rizs kedvelt alapanyag a hazai konyhában is. A minőségi, itthon termesztett rizs egyre népszerűbb az egészségtudatos vásárlók körében, különösen a barna és integrált gazdálkodásból származó változatok. A rizs sokoldalúan felhasználható, legyen szó köretről, főételről, salátáról vagy desszertről. A hazai termelők, mint a Valoryz, nem csak minőségi alapanyagot biztosítanak, hanem ötleteket is adnak a felhasználáshoz, ezzel is népszerűsítve a magyar rizst.
Jövőbeni kilátások és célok
A világ mezőgazdasága az elmúlt évtizedek során számos változáson ment keresztül. A megbízható előrejelzést nagyban nehezíti az a körülmény, hogy a piaci trendek időről-időre változnak. Ebben szerepe van többek között a globális klímaváltozásnak és ezzel összefüggésben a szélsőséges időjárási elemek (aszály, árvíz, szökőár) súlyosabb és gyakoribb előfordulásának, valamint a népességnövekedéssel együtt járó jövedelem-átrendeződésnek és ebből következően a fogyasztói szokások megváltozásának.
Azonban a Valoryzhoz hasonló cégek azt mutatják, hogy a nehéz körülmények ellenére is lehet alkotni, adni, mindig valami újat, innovatívat, picivel jobbat csinálni. Miért ne lehetne erről is híres Magyarország, miért ne gondolhatnák, hogy ez egy szuper hely, ahol vannak ilyen cégek, ahol meg tudják és meg is akarják csinálni ezt a minőséget? A siker kulcsa a megfelelő fajtaválasztás, a precíz vízgazdálkodás, valamint a korszerű termesztéstechnológia alkalmazása, és nem utolsósorban a termelői elhivatottság.
tags: #rizs #termesztes #vagy #rizstermeles