A várandósság egy különleges időszak a nők életében, amikor fokozott figyelmet kell fordítani az egészségre, mind a saját, mind a születendő gyermek jóléte érdekében. Az immunrendszer csökkent működése miatt a kismamák fogékonyabbak lehetnek az élelmiszer-eredetű megbetegedésekre, amelyek súlyos következményekkel járhatnak. Éppen ezért elengedhetetlen a tudatos táplálkozás és az élelmiszer-biztonsági szabályok betartása.
Élelmiszer-eredetű kórokozók és kémiai szennyeződések
Az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket mikrobák (baktériumok, vírusok, férgek) vagy kémiai szennyező anyagok okozhatják. Ezek hatása lehet heveny vagy idült, a tünetek pedig igen változatosak. A várandós nők számára már a kevésbé szennyezett élelmiszer fogyasztása is kockázatot jelenthet, megbetegedéshez vezethet. A terhesség ideje alatt a várandós nők immunrendszere gyengébb, a magzaté pedig még fejletlen ahhoz, hogy e külső káros anyagokkal szemben felvegye a küzdelmet. A Nébih is felhívta a figyelmet erre a kockázatra, és egy 28 oldalas tájékoztatót is kiadott "Ételt csak okosan! Kismama" címmel, amely részletesen bemutatja az élelmiszerekkel kapcsolatos veszélyforrásokat és a megelőző óvintézkedéseket.
Listeria monocytogenes: A hűtőben is szaporodó baktérium
A Listeria monocytogenes baktérium gyakran előfordul élelmiszereinkben, de megbetegedést általában csak nagyobb baktériumszám mellett okoz. Az ember a baktériumot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása és számos más tényező útján fertőződhet. Különösen aggasztó, hogy a Listeria a hűtőtárolás hőmérsékletén is képes szaporodni, ellentétben a legtöbb baktériummal.
Kockázatos élelmiszerek és megelőzés
Minden hűtést igénylő, 5 napon túl hűtőszekrényben tárolt élelmiszer, így a fogyasztásra kész, nyers tej és az abból készült termékek, lágysajtok (Feta, Brie, Camembert, stb.), nyers húst tartalmazó ételek, húskészítmények, a nyers halak, füstölt lazac, füstölt kolbász, és a nyers zöldségből készült saláták kockázatosnak tekinthetők Listeria szempontjából. A nem pasztőrözött tejből készült tejtermékek, valamint a hűtött és fogyasztásra kész termékek (tejtermékek, húsfélék, baromfihús, tenger gyümölcsei), ideértve a csemegeárukat is, a leggyakrabban fertőzött élelmiszerek közé tartoznak.
A L. monocytogenes hő hatására elpusztul, ezért az ételeket alaposan süsse-főzze, hogy a belsejük is forró legyen (érje el a 75°C fokot legalább 2 percig). A hűtést igénylő élelmiszereket legfeljebb 5 napig tárolja, még a látszólag kevésbé romlandó élelmiszerekre is vonatkozik ez a szabály. Fontos, hogy a hűtő tiszta legyen, és hőmérséklete ne haladja meg a 4°C fokot. A szakértők azt javasolják, hogy a szendvicshúsokat fogyasztás előtt gőzölgésig melegítsük.
A liszteriózis tünetei és kezelése
A felnőtteknél, akiknél nem áll fenn kóros állapot vagy betegség, nem várandósok, a szervezetbe jutva csak enyhe fertőzést okoz a Listeria baktérium. Várandós nők esetében azonban komoly veszélyt hordoz, mivel vetélést, koraszülést, az újszülöttnél légzési elégtelenséget is okozhat.
Maga a betegség, a liszteriózis nehezen felismerhető, mert hétköznapi, influenzaszerű tüneteket okoz: enyhe lázzal, esetleg izomfájdalmakkal, hasmenéssel és hányással jár. Enyhébb esetekben a fertőzés nem súlyos gastroenteritisben vagy enyhe influenzaszerű tünetekben (láz, fejfájás, izomfájdalom) nyilvánul meg. Súlyosabb esetekben a Listeria-infekciót hányinger, hányás, hasi fájdalom, lázas hasmenés, illetve esetenként meningitis, septikaemia vagy encephalitis kísérheti. Bármilyen gyanú esetén feltétlenül keresse fel orvosát, mivel a fertőzés csak vérvizsgálattal deríthető ki, de antibiotikummal kezelhető.
Tünetek, amelyek bajt jeleznek a terhesség alatt | HáziPatika
Toxoplazmózis: A csendes parazita és a magzati kockázatok
A toxoplazmózis viszonylag gyakran előforduló betegség, melyet a Toxoplasma gondii egysejtű parazita okoz. Döntően a nyers, vagy nem alaposan átsütött, főzött sertés-, szarvasmarha- és juhhús terjeszti, de a macska is szerepet játszhat az átvitelében. A kórokozó bármilyen szennyezett élelmiszerrel (zöldség, gyümölcs), vagy szennyezett kéz közvetítésével is bekerülhet a szervezetbe. A parazita képes áthatolni a placentán, és a magzati fertőzés hosszú távú problémákat idézhet elő a túlélő gyermekeknél.
A fertőzés forrásai és megelőzése
A potenciális fertőzésforrások közé tartoznak a nem kellően átsütött vagy nyers húsok, a nem pasztőrözött tej, a mosatlan gyümölcsök és zöldségek, valamint a szennyezett víz. A húsfogyasztásból adódó infekciók száma csökkenő tendenciát mutat, de még manapság is jelentős, különösen akkor, ha a haszonállatokat nem megfelelő körülmények között tartják és dolgozzák fel. A húsok fagyasztása során elpusztulnak a ciszták, és ugyanez érhető el sóoldat hozzáadásával is. Az emberek úgy fertőződhetnek meg, hogy a nem kellően átfőzött hússal jutnak a szervezetükbe a ciszták, illetve a TG-oocysták étellel, itallal, sőt a porral is bekerülhetnek.
Macskák és toxoplazmózis - Tévhitek és tények
Számos tévhit kering a toxoplazmózis és a macskák kapcsolatáról. Fontos megjegyezni, hogy nem a macskák felelősek magáért a betegségért, hanem a macskákon élősködő paraziták. Ha ezek megfertőzték a macskát, akkor a toxoplazmózist terjesztő spórák megjelennek az ürülékében. Ezek a spórák azonban csak 3-4 nap elteltével válnak fertőzővé, és akkor is csak abban az esetben, ha valamiképpen a szájba jutnak.Nem szükséges megszabadulni a háziállattól. Néhány óvintézkedéssel minimalizálható a fertőzés veszélye: ha mindennap cseréli a macskaalmot, gyakorlatilag lenullázódik az elsődleges kockázat.Sajnos tévhit az is, hogy macskával való érintkezés nélkül nem kapható el a betegség. Mivel a kóbor macskák mindenhol otthagyják a nyomukat, gyakorlatilag az összes termőföld toxoplazmával szennyezett. Ezért fertőzés forrása lehet egy nem elég alaposan megmosott burgonya vagy egy csak úgy bekapott eperszem. Nagyon fontos tehát, hogy minden zöldséget és gyümölcsöt olyan gondosan megmossunk, hogy ne maradhasson rajtuk semmilyen piszok vagy földes folt.
Tünetek és magzati következmények
Felnőttkorban a betegség elvétve okoz tüneteket, ennél fogva a klinikai toxoplazmózis ritka. Az anyában a fertőzés tünetmentes lehet, de a parazita megfertőzheti a magzatot. Terhes nőknél a fertőzés a magzatra nézve tragikus lehet. Az esetek egy részében enyhe influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek, de az érintettek többsége nem is tud betegségéről. Azok, akik korábban már átestek a fertőzésen, nem kaphatják el újra, és így a baba sem kerül veszélybe.
Metil-higany: A tenger gyümölcseinek rejtett veszélye
A metil-higany egy nehézfém, mely többnyire halakban és a „tenger gyümölcseiben” dúsulhat fel. A magzat idegrendszeri fejlődésében zavart okozhat. Ezért halételek fogyasztása várandós nőknek heti két alkalomnál többször nem ajánlott. Egyes tengeri halaknak (pl. kardhal, király makréla és cápa) magasabb a metil-higany tartalma. Ezért elsősorban az alacsonyabb higany-szennyezettségű halételek, pl. a lazac fogyasztása javasolt. Az élelmiszerek kémiai szennyezettségének csökkentésében a fogyasztónak kevesebb lehetősége van, hiszen ez egyszerű konyhatechnológiai módszerekkel (hőkezelés, hűtés) többnyire nem csökkenthető. A környezet megóvásával azonban hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a természet (víz, talaj, levegő), ezáltal élelmiszereink kevésbé szennyeződjenek el.
Egyéb kockázatos élelmiszerek és étkezési szokások
Nyers tojás és Salmonella
A nyers tojás tartalmazhat baktériumokat, például Salmonellát. A mosatlan tojáshéjon is lehetnek Salmonella-baktériumok, de a fertőzött tyúk tojásainak belsejébe is bejuthat a kórokozó. A legfrissebb becslések szerint minden 20 000. tojás tartalmaz Salmonellát. A tojásokat egészen addig kell főzni, amíg a fehérje és a sárgája is keményre fő. A tojást tartalmazó ételeket kb. 70°C-on kell főzni. A tojásokat hűtőszekrényben kell tárolni, és a főtt ételeket is azonnal hűtőbe kell tenni. Kerülje a nyers tojást tartalmazó ételeket, mint például a tiramisu.
Nyers hús és halételek
A nyers halételek, mint a sushi és sashimi, valamint a nyers húsételek (pl. tatár bifsztek, carpaccio, angolosan elkészített húsok) szintén kockázatot jelenthetnek a bennük lévő kórokozók miatt. A várandósság alatt nem javasolt a hőkezelésen át nem esett felvágottak, sonkafélék fogyasztása. Főzze és süsse át alaposan a húsokat, a legkisebb részük se maradjon nyers.
Növényi csírák
Kerülje a nyers csírák (pl. lucerna, lóhere, retek) fogyasztását, mivel ezekben sokféle kórokozó fordulhat elő, többek között Escherichia coli O157:H7 és Salmonella. A csírák fejlődéséhez meleg, nedves környezet szükséges, amely ugyanakkor kedvező feltételeket teremt a kórokozók szaporodásához is.
Belsőségek
Legfőképpen a máj, de a többi belsőség is kockázatos lehet, ezeket lehetőleg hagyja el az étrendjéből, akárcsak a belőlük készült pástétomokat, hurkákat.
Gyomorrontás és az immunrendszer
A gyomorrontást nem csak a túlzott mennyiségű, vagy romlott étel fogyasztása okozhatja, hanem vírus is. Ha túlzottan megterheljük a gyomrunkat, vagy romlott ételt eszünk, gyulladás keletkezhet a gyomorban. A gyomor természetes úton akar megszabadulni a felesleges ételtől, ezért fordul elő a hányás, hasmenés, hányinger. Nem érdemes a tüneteket elnyomni, azzal csak meghosszabbítjuk a betegség időtartamát. Tünete a rossz közérzet, gyomorfájdalom és a hányinger. Időnként hasmenés is előfordul. Különös kezelést nem igényel, de nagyon fontos az elveszett folyadék pótlása. Az étel visszavezetése lassan történjen. Hányás után néhány percet várjunk, majd lassan, kortyonként itassunk cukrozott teával vagy hígított gyümölcslével. Alapesetben is oda kell figyelni, hogy gyomorrontást okozó ételeket ne együnk, de terhesség alatt különösen fontos. Ha mégis megtörténik a baj, legfontosabb a folyadékpótlás, minden székelés, hányás után legalább egy pohárral. A hasmenés felfázás jele is lehet, amire terhesség esetén különösen oda kell figyelni.
Allergiák megelőzése és a földimogyoró
Az 1990-es években még tiltották a terhesség és szoptatás alatti földimogyoró-fogyasztást, ezzel csökkentve annak az esélyét, hogy a magzatnál túlérzékenység alakuljon ki a hüvelyesekkel szemben. Az ajánlás ellenére a földimogyoró-allergia előfordulása folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Egy 2008-as vizsgálat szerint a szenzitizáció nem in utero kialakuló jelenség. Egy másik friss kutatás azt igazolta, hogy a környezetből származó földimogyoró-expozíció nagyobb jelentőségű, mint az, hogy az anya fogyaszt-e földimogyorót a terhesség és a szoptatás idején. A legújabb, evidenciákon alapuló vizsgálatok eredményei alapján nincs különösebb értelme semmilyen diétának az allergia megelőzése érdekében.
Higiéniai alapszabályok és a tudatos vásárlás
A legtöbb ételmérgezés a magánháztartásokban történik, tudatlansággal, az alapvető szabályok be nem tartásával. Az alapvető higiéniai szabályok betartása elengedhetetlen. A konyhában tevékenykedve a szokásosnál többször mosson kezet fertőtlenítő szappannal, és tegye meg ugyanezt, mielőtt asztalhoz ülne. A hűtőszekrényt gyakran olvaszd le, és mindig mosd ki ecetes vízzel. Figyelj arra, hogy hőmérséklete mindig öt fok alatt legyen, de még ekkor se tárolja benne sokáig az élelmiszereket! A gondos alapanyag-beszerzés szintén a megelőzés része. Már a vásárlásnál legyen körültekintő! Alapanyagokat csak megbízható helyen vásároljon. Mosd meg alaposan a zöldségeket, gyümölcsöket! A héjon meghúzódó baktériummal nagyon gondos mosással lehet leszámolni - a biztonság kedvéért tehet egy evőkanál ecetet a lemosóvízbe.
Ellentmondásos tanácsok és kulturális különbségek
A várandós nők gyakran ellentmondásos adatokhoz jutnak e témakörben, és számos élelmiszer-biztonsági tanáccsal bombázzák őket. Előfordul, hogy a leendő anyát csak bizonyos ételektől tiltják, míg máskor bizonyos ételtípusokat teljes egészében kerülendőnek tartanak. Ha minden utasítást betartanának, akkor végül nem sok étel közül választhatnának.
Kulturális különbségekből további élelmiszer-biztonsági problémák adódhatnak. Egyes terhesek esetenként elővigyázatosabbak, mint az átlagnépesség tagjai. Egy franciaországi várandósban például aggodalmat kelthet, ha nem történik a standard ellátás keretében rutin módon TG-szűrés. A fejlődő országokban a várandósok egy része gyakran nem a szennyezett csapvizet issza, hanem palackozott ivóvizet vásárol. Más kultúrákban bizonyos ételektől vagy élelmiszer-kombinációktól idegenkednek, mert veszélyesnek vélik azokat. A mexikói bevándorló családokban például azt javasolják a várandós rokonoknak vagy barátoknak, hogy ne egyenek húst, ha gyógyszert szednek (a terhességi vitaminokat is beleértve), máskülönben meghalhat az anya, a magzat vagy mindketten. A másik tanács, hogy a citrom és a lime „hígítja” a vért, a csili pedig vörös foltosodást okoz az újszülött arcán vagy ülepén, illetve hasfájóssá teszi a babát. A terhes nő könnyen úgy érezheti, hogy elárasztják az egymásnak ellentmondó tanácsok és túlzó kijelentések.
A várandós gondozás hiányosságai és az információhiány
A terhesek többsége szerint orvosuk megbízható információkkal szolgálhatna számukra a gyermekvárás idején szem előtt tartandó élelmiszer-biztonsági szempontokról, a várandósok és az orvosok megkérdezése alapján egyaránt az derül ki, hogy e témára gyakran nem terjed ki a tájékoztatás. Magyarországon is igen elvétve találni csak nyomtatott formában, a szakmai fórumok (pl. releváns szakmai fórumok, kollégiumok) által jóváhagyott étrendi javaslatokat, élelmiszer-biztonságra figyelmeztető tanácsokat, ám se szeri, se száma az elérhető hírcsatornákon át (pl. női magazinok, internetfórumok, különböző természetgyógyász kiadványok) sugallta ajánlásoknak. A fokozott étvágy - különösen az első terhességi hónapokban - természetes jelenség, ám éppen ezért lenne indokolt minél szélesebb körben közzétenni, és a várandósgondozás során minden leendő anyához írásos formában is eljuttatni a legfontosabb étkezési tanácsokat.
