A 2025-ös év statisztikai adatai kegyetlen képet festenek a hazai biztonsági környezetről: soha nem látott mértékben vittek el pénzt az adathalászok lakossági és vállalati ügyfelek számláiról. A kiberbűnözés mára nem csupán technikai kockázatot, hanem az üzleti és magánéleti stabilitást fenyegető, állandóan jelenlévő veszélyforrást jelent. A kiberbiztonsági szakértők szerint a támadások egyre kifinomultabbak, a vállalatokra gyakorolt hatás pedig egyre erőteljesebb.
A pénzügyi visszaélések rekordmértéke
Az MNB 2025-ös adatai alapján az okozott kár a második negyedévben meghaladta a 6 milliárd forintot. A csalók aktivitása nem ismer határokat, és a módszereik folyamatosan fejlődnek. Egy-egy ügyféltől átlagosan 1.7 millió forintot lopnak el a csalók, ami súlyos anyagi és pszichológiai terhet ró az áldozatokra. Kijózanító változás az évek során, hogy amíg 2019-ben a bankkártya-csalási károkat 92%-ban még a bankok viselték, 2023-ra ez 17%-ra csökkent, magyarul eddigre az ügyfelek hibája miatt keletkezett 83%-nyi kárt már nem térítette meg a bank, ez az áldozatoknak 1.6 milliárd forintja bánta. A károk döntő (90%) részét az ügyfelekre hárítják át a bankok, ami rávilágít a fokozott egyéni felelősségvállalás szükségességére.
Mesterséges intelligencia: a deepfake térnyerése
A technológiai fejlődés kétélű fegyver, amit a bűnözők is előszeretettel használnak. 2023 óta egyre gyakrabban fordul elő, hogy valakinek a hangját meghamisítva váltságdíjat próbálnak kicsikarni a rokonoktól. A hanghamisításos módszer időközben egyre gyakrabban bukkant fel, például az idén az FBI már külön figyelmeztetést adott ki, hogy rendszeresek a hanghamisításos támadások kormányzati tisztségviselők ellen. A támadók hivatalos fiókok bejelentkezési adatait akarják megszerezni, ehhez pedig olyan hangüzeneteket küldenek, amelyben valamilyen magas rangú amerikai tisztviselő hangját a mesterséges intelligenciával lemásolták. A módszer tökéletesített újabb változata pedig nem más, mint a bárki profiljáról lelopott fénykép mesterséges intelligenciával élethű videóvá alakítása, ami tovább nehezíti a hitelesítés folyamatát.
Zsarolóvírusok és a kiberreziliencia
A zsarolóvírus-támadások nem csupán technikai fennakadásokat vagy átmeneti anyagi veszteségeket okoznak - hanem akár egy teljes vállalkozás bukását is jelenthetik. A 2013-as Crytolocker megjelenése óta mindez hatalmasat fejlődött: az erős egyedi titkosításon felül jött a doxing, a bérelhető szolgáltatásként kínált Ransomware as a Service, az affiliate partner programok, a sértett munkavállalók célzott toborzása, a megtámadott cégek DDoS elárasztása, a lopott adatok feketepiaci elárverezése. A támadók az utóbbi időben már jellemzően elég tudatosan veszik célba az áldozatokokat, előzetesen megnézve azok éves bevételét, az esetleges GDPR büntetés mértékét, és eszerint szabják testre számukra a követelt váltságdíj összegét. A siker kulcsa egyre inkább az, hogy a cégek mennyire képesek megelőzni a bajt, illetve helyreállni belőle, hiszen a kiberreziliencia ma már nem csak IT-kérdés, hanem egyenesen üzleti túlélési stratégia.
Így védekezz a vírusok ellen / igy vedekezz a virusok ellene
Az Androidos fenyegetések és a rosszindulatú kódok
Az Androidos malware fenyegetés napjainkra már jelentősen megerősödött