Bécs a 19. század végén pezsgett az élettől, virágzott a kultúra, és ebben a miliőben emelkedett ki a legendás Hotel Sacher, amely az Operaházzal szemben, pompás termeivel és előkelő vendégeivel vált az arisztokrácia, a politikai, diplomáciai, gazdasági elit és a művészek kedvelt találkozóhelyévé. A Sacher Szálló nem csupán egy luxusszálloda volt, hanem egy történelembe ágyazott intézmény, amelynek falai között romantikus szerelmek és tragédiák is zajlottak. A Sacher név a legendás csokoládés, baracklekváros tortával forrt össze, melyet 1832-ben készített Franz Sacher Metternich főherceg számára. Ez a gazdag örökség és a szálloda különleges atmoszférája számos írót és alkotót megihletett, akik könyvekben és filmekben örökítették meg a Sacher Szálló és az azt körülvevő világ történetét.
Az Alapító Dinamizmusától az Özvegyasszony Zsenialitásáig
A Sacher Szálló története Franz Sacherrel kezdődött, aki az 1830-as években Metternich herceg kuktájaként alkotott maradandót a Sacher-torta megalkotásával. Fia, Eduard Sacher nyitotta meg a híres szállodát az Opera mögött, melyet már eleve luxushotelnek, az arisztokrácia kedvelt találkozóhelyének, vagy éppen titkos légyottjainak szánt. Azonban az igazi áttörést Anna Sacher, Eduard felesége hozta el, aki 21 évesen ment feleségül Franz Sacher fiához.
Anna Sacher még nagyon fiatal volt, amikor férje, Eduard magára hagyta egy óriási hotellel, annak elit és diszkrécióra számító vendégeivel, a Sacher-tortát készítő apjával és két kisgyermekkel. Nem csoda hát, ha az ifjú hölgynek hamarjában úrként kellett a sarkára állnia. A 19. század utolsó éveiben, amikor átveszi a szálloda irányítását, egyáltalán nem volt szokványos, hogy fiatal nők vállalkozásokat vezessenek személyes részvétellel. Anna azonban - francia bullterrierjei és egy jó Regalia media szivarka társaságában - állandóan a vendégek és az alkalmazottak között volt, személyesen felügyelte vállalkozását.
Anna vezetése alatt a szálloda a politikai, a diplomáciai, a gazdasági elit és a művészek kedvelt helyévé is vált. Anna egy virágzó vállalkozást vett át férjétől, de az ő marketinges zsenialitása nélkül bizonyára a hotel nem maradt volna továbbra is sikeres. Ilyen lehetőséget teremtett azzal, hogy az egyik szomszédos méteráru üzletet titkos átjáróval kötötték össze a Sacher Hotel kávézójával. Ennek oka prózai volt: az arisztokrata hölgyeknek vásárolni igen, de kávézni - legfőképpen egy hotelbe - nem volt szabad egyedül, kísérő nélkül betérniük. Anna a hotel luxuskörülményein túl óriási hangsúlyt fektetett a gasztronómiára, amelyben számíthatott apósa, a híres torta készítő segítségére is. Szinte hihetetlen, de már a 19. században is hatalmas népszerűségnek örvendett a Sacher Szálló gasztronómiai kínálata.
Irodalmi Művek a Sacher Szálló Fényében
A Sacher Szálló története, Anna Sacher karaktere és az általa teremtett különleges atmoszféra számos írót inspirált arra, hogy regényeiben feldolgozza ezt a gazdag örökséget. Két kiemelkedő mű is született a témában, melyek eltérő módon, de egyaránt hitelesen mutatják be a szálloda múltját és a korszakot.
Ernst Hagen: A Sacher szálló - Ágyaidban hált Ausztria
Ernst Hagen újságíró-író könyve Ausztriában és Bajorországban egy csapásra bestseller lett, amely a bécsi Sacher-dinasztia keletkezését, tündöklését és elmúlását meséli el. A mű emellett egy-egy képben, vázlatban felvillantja az elmúlt százötven esztendő néhány érdekes pillanatát. Hagen könyve nem csupán a Sacher Szálló történetére koncentrál, hanem bemutatja az osztrák történelem fontos eseményeit és alakjait, akik megfordultak a szállodában. Az 1830-as években a cégalapító Franz Sacher nem kisebb személyiségnek, mint Metternichnek volt a kuktája. Fia, Eduard Operaház mögött nyitott híres szállodájában pedig olyan hírességek fordultak meg, mint Rudolf trónörökös, Ferenc Ferdinánd, idegen uralkodók, milliomosok - első vendégeként éppen Apponyi Albert gróf. A Sacher Szálló szeparéi sok romantikus szerelemnek és tragédiának is tanúi voltak.
Hagen műve egy dramatizált történelmi regény, amely a valóságábrázolás mellett is pörög. A cím és alcím kiválóan tükrözi a könyv cselekményét és központját. A szerző ügyesen vezeti az olvasót a Sacher név felemelkedésén, tündöklésén és átalakulásán keresztül. Bár a puccos helyekről sokaknak menekülhetnéke van, Hagen regénye annyira magával ragadó, hogy az olvasó szívesen meglátogatná ezt a varázslatos szállót, hátha az az elegancia és jóleső régimódiság, illem még megtalálható benne. A könyv igazi útikalauzként és történelmi kalauzként hat.
A regényben kibontakozik a Metternich-család származásáról szóló furcsa mesék, melyek a biedermeier szalonokban keltek szárnyra. A fáma szerint a család üke egy Metter nevű előkelő zsidó volt, Szent Henrik császár testőrségének kapitánya, s rettenthetetlen bátorságáért a császár kegyeltje. Amikor egyszer az árulás gyanújának árnyéka vetődött rá, a császár e szóval tisztázta: „Metter - nicht!” A császári bizalom emlékezetére viselték az utódok a Metternicht nevet, mígnem az idők múlásával a „t”-t el nem hullajtották. Bár a szép történetből egy szó nem igaz, a szalonokban mégsem bizonyult hatástalannak. Maga Ferenc császár, bár utálta Metternich herceget, az állam mindenes kocsisának nevezte, és amikor tisztességét a kamarilla kikezdte, ő is ezzel a szóval mentette fel: „Metter - nicht!” (17. oldal).
A regény a 20. század nagy történelmi viharait is bemutatja, többek között a nácizmus felemelkedését. Kurt Schuschnigg doktor, a szövetségi kancellár Hitlerhez utazott Berchtesgadenba, remélve, hogy mindent megtárgyalnak és tisztáznak, és a béke egy ideig talán nem bomlik meg. Azonban nem megbeszélésre hívták, hanem parancsosztásra: vegyen be kormányába nemzetiszocialista minisztereket, engedélyezze a náci szervezetek működését és így tovább. Schuschnigg mindenbe beleegyezett, aztán hazautazott, és megtette a legutolsó lépést. Az osztrák néphez fordult. Népszavazásnak kellett volna eldönteni, vajon az osztrákok csatlakoznának-e Németországhoz vagy sem. Nem látszott kétségesnek, hogy államuk függetlenségét akarják majd. A remény tehát élhetett tovább. Csakhogy a népszavazásra már nem került sor. Birodalmi küldöttek és az osztrák kormány náci miniszterei a német hadsereg bevonulásával fenyegetőztek, és lemondásra kényszerítették Schuschniggot. Még elmondott egy beszédet, a rádió is közvetítette. Ezzel a mondattal zárta: „Isten óvja Ausztriát!” (200. oldal).
Hagen könyve kedvelt olvasmánya lehet mindenkinek, aki vágyódón gondol a béke idejére, és szívesen elmerülne a Monarchia utolsó fényes évtizedeinek hangulatában.
Rodica Doehnert: Hotel Sacher - Egy csábítás története
Rodica Doehnert román származású német író, forgatókönyvíró és rendező tollából származó regény, a „Das Sacher - Die Gesichte einer Verführung” (A Sacher - Egy csábítás története) szintén a bécsi Hotel Sacher világába kalauzolja az olvasót. Ebből a könyvből a ZDF televízió kétrészes filmet készített, ami a Hotel Sacher című filmsorozat alapjául szolgált 2017-ben.
Hotel Sacher (silent film)
Doehnert regénye bepillantást nyújt a Hotel Sacher ragyogó kulisszái mögé, és megeleveníti az Osztrák-Magyar Monarchia aranykorának végnapjait. A 19. századi végi Bécsben pezseg az élet, virágzik a kultúra. Az Operaházzal átellenben a legendás Hotel Sacher is fénykorát éli, pompás termeiben nyüzsögnek a vendégek. Az ambiciózus özvegyasszony, Anna Sacher irányítása alatt szobalányok, inasok és pincérek hada lesi az előkelőségek és hírességek minden kívánságát.
A történetben találkozhatunk Martha és Maximilian Aderholddal, akik Berlinből érkeztek, hogy tehetséges írókat fedezzenek fel újonnan alapított könyvkiadójuk számára, míg az elbűvölő Traunstein herceg és hercegné éppen a mézesheteiket töltik Bécsben. A hotel halljában szivarfüstbe burkolózó tekintélyes férfiak kötnek üzleti és politikai alkukat, mások kalandot keresve titkos légyottra sietnek. Eközben rejtélyes bűnügy borzolja a kedélyeket: Marie Stadler, a szálloda konyháján dolgozó gyereklány, nyomtalanul eltűnt. A regény azt boncolgatja, hogyan fonódik össze a csillogó pompában és a sötét sikátorokban élők sorsa, és mi történt a kis Marie-val.
Doehnert regénye különleges elemekkel gazdagítja a történetet, mint például a Halál és a Szerelem megszemélyesítése, akik a háttérből, láthatatlanul végezték feladatukat. Ez a kreatív megoldás egyedi hangulatot kölcsönöz a műnek. A regény több fontos évtizedet ölel fel, de nem a politikára vagy a történelemre koncentrál, hanem ezeknek az eseményeknek a hatására a főszereplők életére.
Anna Sacher karakterét céltudatos, határozott és kemény nőnek ábrázolja az írónő, ami hitelesen tükrözi a valós Anna Sacher személyiségét. A könyvben a Sacher Szálló egy kapocs a szereplőknek, ha Bécsbe utaznak, akkor itt szállnak meg, ismerkednek, félrelépnek, sütiznek, kávéznak. A személyzetet is megismerhetjük, ami szintén hozzájárul a történet gazdagságához. A fiakker, az opera, a szivarfüst és a Sacher-torta igazi békebeli hangulatot teremt a könyvben, amit a Monarchiával együtt elsöpör az Első Világháború. Mindeközben két ifjú házaspár megjárja a boldogság, a veszteség, az öröm és bánat hullámvasútját.
A regényben a Szerelem és a Halál alakja végigkíséri a történet szereplőit, hol az egyik, hol a másik ragadja magával a történetben szereplő családokat. Egy idézet is jól szemlélteti ezt a dinamikát: „A Szerelem szemben ült velük az asztaluknál. A Halállal nem mérhette magát. Az emberek ahelyett, hogy a Szerelmet érezték volna, megrettentek a Halál láttán. Ő volt az, aki felizgatta és megmozgatta őket. Az ember hatalmat látott a Halálban. Ámbár - ráncolta töprengően a homlokát a Szerelem - nem inkább a Szerelem erejéről szoktak beszélni? Talán nem úgy szól a mondás, hogy a Szerelem mindent legyőz? A Szerelem azonban, mégiscsak úgy érezte, hogy alulmaradt a Halállal szemben. Legalábbis itt és most. De azért előbb-utóbb csak kihívja az egyenjogúságát! Hiszen ő maga volt az élet, a Halál pedig egy Szerelemben, Szeretben leélt élet alfája és omegája.” (39-40. oldal).
A Sacher Szálló Túlélő Szelleme
A Hotel Sacher ma, 87 évvel Anna Sacher halála után is - köszönhetően a jelenlegi tulajdonosoknak - megőrizte arisztokratikus hangulatát, egyediségét gasztronómiában és diszkrécióban. Aki Bécsben jár, annak nem szabad kihagynia egy látogatást a kávézóban, amellyel belépőt is nyer a 19. század végi „boldog békeidők” falai közé. Ha vendégek nem is lehetünk az árában is luxus szállodában, de egy szelet Sacher-torta és kávé mellett biztosan találkozhatunk Anna Sacher karakán, korát meghaladó, szivarozó szellemével. Csak óvatosan lépkedjünk, fel ne bukjunk bullterrierjeiben!
A Sacher Szálló tehát nem csupán egy épület Bécs szívében, hanem egy élő történelem, egy kulturális ikon, amely generációk óta inspirálja az embereket, és megtestesíti a Monarchia eleganciáját, a bécsi életérzést és a vendéglátás művészetét. A róla szóló könyvek és filmek segítségével még ma is bepillantást nyerhetünk ebbe a varázslatos világba.