A mindennapi életben gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, amikor bizonyos ügyleteket, megállapodásokat írásban rögzítünk. Legyen szó készpénz, áru, műszaki eszköz vagy értékpapír átadásáról, az átvételi elismervény az egyik legfontosabb dokumentum, amellyel később az átadást-átvételt igazolni tudjuk. Bár a szóbeli egyezségeket nehezebb utólag bizonyítani, az írásbeli forma nem kötelező, de mindenképpen hasznos. Azonban felmerül a kérdés, hogy egy saját kezűleg írt átvételi elismervény tanúk nélkül is érvényes-e, és milyen bizonyító erővel bír. Ebben a cikkben részletesen elemezzük az átvételi elismervényekre vonatkozó jogi szabályokat, a tanúzás, az ügyvédi ellenjegyzés és a közokirat szerepét, valamint kitérünk az elektronikus okiratokra is.
Az okiratok típusai és bizonyító erejük
Az írásba foglalt dokumentumokat, azaz az okiratokat a jog két nagy csoportra osztja: közokiratokra és magánokiratokra. Ezen megkülönböztetés alapvető fontosságú az okiratok bizonyító ereje szempontjából.
Közokiratok: A legerősebb bizonyító erő
A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. Közokiratnak minősül például egy bírósági ítélet, egy földhivatal által kiállított hiteles tulajdoni lap, vagy egy személyi igazolvány.
A közokiratok teljes bizonyító erővel bírnak. Ez azt jelenti, hogy az ellenkező bizonyításáig minden benne foglalt tényt, nyilatkozatot és adatot valósnak kell tekinteni. Teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta, a közokirattal tanúsított adatok és tények valódiak, a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. Ha Önnek lehetősége van választani, hogy egy ügyet magánokirat vagy közokirat formájában intézzen el, érdemes a közokiratot választania.
Magánokiratok: Két fő kategória
Azok az okiratok, amelyek nem minősülnek közokiratnak, magánokiratok. A magánokiratok bizonyító ereje azonban eltérő lehet. Két fő kategóriát különböztetünk meg: a teljes bizonyító erejű magánokiratokat és az egyszerű magánokiratokat.
Teljes bizonyító erejű magánokirat
A teljes bizonyító erejű magánokirat olyan okirat, amely az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el. Tehát a bíróság mindaddig el fogja fogadni az ilyen okiratokba foglalt tényeket, nyilatkozatokat és aláírások valódiságát, ameddig az ellenkezőjét nem bizonyítják.
Egy okirat akkor minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
- A kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta. Fontos azonban, hogy ha az okiratot részben vagy egészben nem az okirat aláírója írta saját kezűleg, akkor ez a feltétel önmagában nem elegendő a teljes bizonyító erőhöz.
- Két tanú igazolja az aláírást. Az okiraton a két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója az okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Az okiraton a tanúk nevén és aláírásán kívül szerepelnie kell a lakcímüknek is.
- Bíró vagy közjegyző hitelesíti az aláírást vagy kézjegyet. Fontos, hogy ha közjegyző hitelesíti valaki aláírását, attól nem lesz automatikusan közokirat egy okirat.
- Ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzi az okiratot. Az ügyvédi ellenjegyzés általában kiváltja a két tanú általi aláírást, és különleges bizonyító erőt ad a dokumentumnak. Fontos, hogy az ügyvéd csak az általa készített okiratot láthatja el ellenjegyzéssel, és azt nem teheti meg, hogy például az ügyfelek által írt szerződést ellenjegyzi.
Egyszerű magánokirat
Az olyan okiratot nevezzük egyszerű magánokiratnak, amely nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat fenti feltételeinek. Az egyszerű magánokiratok nem bírnak teljes bizonyító erővel, vagyis nem bizonyítják az ellenkező bizonyításig a benne foglaltakat. Az egyszerű magánokirathoz nem fűződik a valódiságnak az a vélelme, mint ami a teljes bizonyító erejű magánokirathoz. Bár a benne foglaltak bizonyítására az egyszerű magánokirat is alkalmas lehet, a bizonyító erejét a bíróság főszabály szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg. Ha valaki vitatja a dokumentum tartalmát vagy az aláírást, Önnek kell bizonyítania annak valódiságát.
Az átvételi elismervény és a tanúk szerepe
Az átvételi elismervény elsősorban nem a jogszabályok hívták életre, hanem a hétköznapok gyakorlata alakította ki. Bármilyen későbbi vita esetén bizonyító erővel bírhat, így jogi hatás kiváltására lehet alkalmas. Ezért természetesen vonatkoznak rá bizonyos formai és tartalmi szabályok.
A tanúzás fontossága és helyes folyamata
Gyakori eset, hogy bizonyos szerződések, nyilatkozatok érvényességéhez a jogszabály tanúk általi aláírását követeli meg. Sokan nincsenek tisztában a tanúzás pontos okával, de fontos tudni, hogy a tanúkkal ellátott okiratnak azért van különös jelentősége, mert annak a törvény nagyobb bizonyító erőt tulajdonít.
A tanúnak nem kell ismernie, elolvasnia a dokumentum tartalmát, mert ő az aláírásokat hitelesíti. A leggyakoribb hiba, hogy a tanúk nem egy időben vannak jelen az aláírásnál. Fontos tudnia, hogy a tanúknak személyesen kell jelen lenniük az aláírás pillanatában. Nem felel meg az előírásoknak, ha valaki például letanúzza a szomszéd által áthozott gépjármű adásvételi szerződést, amelyet a szerződők már aláírtak, de a tanúzáskor nincsenek jelen. Ha a tanú ily módon ír alá egy okiratot, akkor okirathamisítást követ el.
Átvételi elismervény tanúk nélkül - mi a helyzet?
Amikor átvételi elismervényről beszélünk, amelyben mindig van egy átadó és egy átvevő fél, a saját kezűleg írt és aláírt okirat (mint a teljes bizonyító erejű magánokirat egyik formája) értelemszerűen nem jöhet szóba. Hiszen két fél aláírásáról van szó, nem egyetlen kiállító saját kezű írásáról.
Ezért, hogy biztosra menjünk, az átvételi elismervényt két tanú előtt kell aláírni, vagy utólag hitelesíteni velük az aláírásokat. Azonban, ahogy már említettük, a tanúknak az aláírás pillanatában jelen kell lenniük. Egy átvételi elismervény, amelyet a felek aláírnak, de tanúk nélkül, egyszerű magánokiratnak minősül, és így „gyengébb” bizonyító erővel bír. Ebben az esetben, ha valaki vitatja a dokumentum tartalmát vagy az aláírást, Önnek kell bizonyítania annak valódiságát.
Mikor kötelező a tanú, az ügyvédi ellenjegyzés vagy a közokirat?
Bizonyos szerződéseknél, nyilatkozatoknál a jogszabály írásbeliséget ír elő, és meghatározza az érvényességhez szükséges formai követelményeket. Fontos azonban, hogy egyes szerződéseknél, nyilatkozatoknál a tanúzás nem azonos erejű az ügyvédi ellenjegyzéssel, és fordítva.
- Ingatlan adásvételi szerződés: Nem megfelelő a két tanú, hanem ügyvédi ellenjegyzés, vagy közokiratba foglalás szükséges. Bizonyos esetekben, például banki kölcsönből megvalósuló ingatlanvásárlás esetén, amennyiben a vételár megfizetése több részletben történik, valamennyi pénzügyi intézmény előírja, hogy az egyes részletek megfizetését ügyvéd által ellenjegyzett átvételi elismervénnyel kell igazolni.
- Végrendelet (nem saját kézzel írt): Két tanú aláírása kell, az ügyvédi ellenjegyzés önmagában nem elegendő.
- Házassági vagyonjogi szerződés: Akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
- Meghatalmazás: A saját kezűleg írt és aláírt vagy két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat, ahogy az ügyvéd által ellenjegyzett meghatalmazás is. Közjegyzői okirat elkészítéséhez mindenképpen közjegyzői okiratba foglalt, vagy közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviselet által hitelesített meghatalmazás szükséges. A közjegyző által készített meghatalmazásnak van egy óriási előnye, mégpedig az, hogy közokiratnak számít, amely különleges bizonyító erővel bír.
Az átvételi elismervény elkészítése és tartalmi elemei
"A szó elszáll, de az írás megmarad." jegyében minden pénzzel, fizetéssel és egyéb megállapodással kapcsolatos dolgot jó, ha feljegyzünk és írásban lefektetünk. Az átvételi elismervény kifejezetten ezt a célt szolgálja, legyen szó foglalóról, bérleti díjról, előlegről, vagy bármilyen más pénzmozgás rögzítéséről.
Általános formai és tartalmi követelmények
Alapvetően az átvételi elismervények formája és tematikája témától függetlenül megegyezik, csak a cél szempontjából érdemes kiegészíteni a szerződéshez szükséges fontos pontokkal. Illetve, a címben is feltüntethetjük, miről is szól az átvételi elismervény.
Egy kellően pontos és teljes átvételi elismervény mintát használva jó segítséget kaphatunk, hiszen széles körben lehet rá szükség. Nem minden esetben kötelező, hogy ügyvéd készítse el, de értékesebb vagyontárgyak vagy nagyobb pénzösszeg esetén javasolt biztosra menni és szakszerű segítséget kérni az esetleges későbbi viták, kellemetlenségek elkerülése érdekében!
A dokumentumon fel kell tüntetni minden szükséges adatot olvashatóan, és alá kell írni, a megfelelő tanúzással együtt.
Javasolt elemek egy átvételi elismervényben:
- Cím: pl. „Átvételi elismervény foglalóról”
- Az átadó és az átvevő adatai: név, lakcím, személyi igazolvány szám
- Az átadás-átvétel tárgya: pontos megnevezése (pl. pénzösszeg számokkal és betűkkel, gépjármű rendszámmal, alvázszámmal, stb.)
- Az átadás-átvétel célja: pl. „vételár előleg”, „foglaló”, „bérleti díj”
- A dátum és a helyszín
- Mindkét fél aláírása
- Két tanú aláírása, neve és lakcíme
Foglaló és előleg az átvételi elismervényben
A kérdés leginkább gépjármű vagy ingatlan adásvétel során merülhet fel, amikor az átvételi elismervény előleg vagy foglaló megfizetését tanúsítja. Lényeges különbség a kettő között, hogy ha később mégsem jön létre a szerződés, akkor az átadott vételár-előleg visszajár a vevőnek. Foglaló esetében viszont a szerződéskötés elmaradásáért felelős fél elbukja a foglaló összegét: a vevő az átadott foglalót elveszti, míg az eladó a kapott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni. Mind az előleg, mind a foglaló által a vevő vételi és az eladó eladási szándékát fejezi ki, továbbá a foglaló még szankciókat is alkalmaz a szerződés meghiúsulásáért felelős féllel szemben.
A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Bár az átvételi elismervény nem tekinthető szerződésnek (előszerződésnek bizonyos feltételek fennállása esetén viszont igen), a rendelkezés mégis vonatkozik rá. Ezért, ha az átvételi elismervényben foglalóról van szó, ezt egyértelműen fel kell tüntetni, például a „A felek kijelentik, hogy a foglaló mibenlétét ismerik, az átvételével kapcsolatos jogkövetkezményekkel tisztában vannak.” megfogalmazással.
Az elektronikus okiratok
A 21. század újdonsága és digitális forradalma, hogy elektronikus okiratot az aláíró a törvényben meghatározott hitelességi szintű elektronikus aláírással láthatja el. Természetes személyként lehetőség van elektronikus aláírásra is, melyek több szolgáltatónál állnak rendelkezésre, ingyenes és fizetős formában is. Az egyik legismertebb ilyen aláírási mód a Digitális Állampolgárság Program alkalmazás használatával történő aláírás.
Az elektronikus aláírások különböző szintű hitelességgel rendelkeznek, és a jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy milyen esetekben fogadható el egy adott szintű elektronikus aláírás a teljes bizonyító erejű magánokirat elkészítéséhez.
Fontos jogi és gyakorlati tanácsok
- Mindig írásban rögzítsük a fontos megállapodásokat!
- Fontosabb dokumentumoknál ne spóroljunk a megfelelő jogi segítségen! Ha bizonytalan egy dokumentum megfelelő formájában, mindig kérje szakember segítségét.
- A tanúk jelenléte elengedhetetlen a teljes bizonyító erejű magánokirathoz! A tanúknak az aláírás pillanatában jelen kell lenniük.
- Ingatlan- és gépjárművásárlásnál kiemelten fontos az ügyvédi ellenjegyzés!
- Készítsük el előre az átvételi elismervény nyers változatát! Ezzel megkönnyítjük a dolgunkat, hiszen a helyszínen csak az ott megbeszélt és kialkudott adatokat kell beleírni.
- Nyomtassuk ki két példányban az átvételi elismervényt!
Az okiratok érvényességét gyakran apró részletek határozzák meg. A magyar jogrendszerben különösen fontos figyelni a dokumentumok formai követelményeire. Egy nem megfelelően aláírt dokumentum érvénytelenné válhat, és komoly jogi következményekkel járhat. A kellő odafigyeléssel és adott esetben szakember segítségével elkerülhetők a későbbi viták és kellemetlenségek.