A modern életvitel kihívásai között egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás és a természetes élelmiszerek fogyasztása. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan járulnak hozzá a Kis-Hortobágy Major termékei, a sóska, a spenót és a szója, valamint a lecitin a kiegyensúlyozott étrendhez és a jó közérzethez. Kitérünk a Mezőcsát környékén zajló társadalmi vállalkozás, a sajtkészítés, a különböző zöldségek és a szója egészségügyi előnyeire, valamint a lecitin növényvédelmi szerepére.
Kis-Hortobágy Major: Egy társadalmi vállalkozás a természet jegyében
A Kis-Hortobágy Major egy új társadalmi vállalkozás Mezőcsáton, amelyet a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete működtet. A program keretében saját állattartó telepet és sajtüzemet üzemeltetnek, kihasználva a vidék különleges mikroklímáját és az évszázadok óta honos legeltető állattartás hagyományait. Ez a környezet ideális a majorsági állattartásnak és a sajtkészítésnek.
Mezőcsát: A síkság és a hegyvidék találkozása
Mezőcsát, a miskakancsóiról nevezetes mezőváros, ideális helyszín a Major számára. A "Kis-Hortobágy" néven ismert vidék, ahol a síkság és a hegyvidék találkozik, egyedi adottságokat biztosít. A Majorság központja egy zsúpfedeles parasztház, amely a helyi hagyományokat és a vidék jellegzetességeit idézi.
A Kis-Hortobágy sajtok titka: Természetesség és minőség
A Kis-Hortobágy sajtok számtalan ízben elérhetők, és a titkuk a természetességben rejlik. Tartósítószerek és ízfokozók nélkül készülnek, alapanyaguk pedig a vidék tökéletes mikroklímáján nevelkedett állatok teje. Több mint 100 saját kecske gondozása, helyes takarmányozása és megfelelő fejése biztosítja a kellemes ízű kecsketejet. A tehéntejből készülő termékek alapanyaga a geleji mintatelepről származik, ami a híres geleji sajt alapanyaga is. Így elmondható, hogy ami itt készül, az "minden ízében természetes".
A kecsketej jótékony hatásai
A kecsketejnek számos ismert jó tulajdonsága van. Többek között immunerősítő, segít a csontritkulás megelőzésében, kiváló antioxidáns, és háromszor annyi D-vitamint tartalmaz, mint a tehéntej. Kutatások szerint a laktózérzékenyek is egy bizonyos szintig tolerálják a kecsketejet, mivel zsírmolekulái rövidebbek, így könnyebben emészthető. Ráadásul csak hetedannyi található belőle abból a fehérjéből, amelyet a tehéntejallergiáért felelősnek gyanítanak. Bármilyen tejből is készüljön a sajt, kalciumtartalma a leghasznosabban épül be szervezetünkbe.
Sajtérlelés és laktózkoncentráció
A sajtok érési folyamata során a laktózkoncentráció és a nedvességtartalom változik. Gomolya és Camembert sajtok esetében végzett kutatások kimutatták, hogy a gomolya a vártnál később, 35 napos érettségnél, míg a camembert a vártnak megfelelően 21 naposan tartalmaz tolerálható mennyiségű laktózt. A sajtok laktóztartalma arányosságban áll a bennük fellelhető savó mennyiségével. Ez a tudás segíti a laktózérzékenyek számára is fogyasztható sajtok előállítását.
Társadalmi felelősségvállalás a Major életében
A Majorság életében a természetesség mellett kiemelt szerepet kap a társadalmi felelősségvállalás is. Az üzem és a mintagazdaság akadálymentesített és felújított ingatlanban működik, újonnan beszerzett, a minőségi termeléshez nélkülözhetetlen eszközökkel. A jelenlegi tíz - frissen képzést szerzett - foglalkoztatott 80%-a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékkal élő munkavállaló. Ez a kezdeményezés nemcsak gazdasági, hanem jelentős szociális értéket is teremt a régióban.
A sóska és a spenót: Két értékes zöldség a konyhában és a kertben
A sóska és a spenót, bár sok gyermek számára nem tartoznak a kedvencek közé, valójában rendkívül értékes és tápláló növények. Mindkettő remekül illeszkedik a modern konyhai irányzatokba, változatosan elkészíthetők és tálalhatók, és számos egészségügyi előnnyel rendelkeznek.
A sóska: Mellőzött kincs a kertekben
A sóska még a spenótnál is mellőzöttebb, pedig Európában, a Távol-keleten és Amerikában is honos, az egész világon elterjedt haszonnövény. Magyarországon azonban nincs nagyüzemi mezőgazdasági termesztésben, inkább őstermelőknél és házikertekben található meg. A közönséges sóska mellett választható még a francia és angol sóska is, melyek közül az előbbi savanykásabb, az utóbbi kellemesebb ízű, és mindkettő jól bírja a teleket.
A sóska vetésének egyik időszaka az ősz, a szeptemberi magvetésből kora tavaszra lesznek betakarítható levelek, míg a tavaszi vetés nyár elején takarítható be. Aprócska magjai hosszú idő után, 2-4 hét elteltével kelnek ki, ez idő alatt csak nagyon óvatosan szabad öntözni. A már növekedésnek indult növénykék kevés gondoskodást igényelnek, a gyomláláson és öntözésen kívül nem adnak munkát, így akár teljesen kezdő kertbarátok is bátran próbálkozhatnak vele.
A sóska gyógyító tulajdonságai és tápanyagtartalma
A sóska tápanyagokban gazdag, egészséges lökést ad a szervezetnek.
- A-vitamin: segít javítani a látást és csökkenti az éjjeli vakságot.
- B-vitaminok: az A- és a C-vitaminnal együtt hatékony a száraz, töredezett haj ellen, illetve a hajhullás megelőzésében és megszüntetésében is segít, valamint kopaszodás ellen is használják.
- C-vitamin: egy tál sóska biztosítani tudja a napi szükséges C-vitamin-bevitel 53%-át. Számos bőrbetegség megszüntetésében is fontos szerepet játszik: száraz sóskalevelet használnak például a viszkető sömör ellen. Arcpakolásként segít megelőzni a ráncokat és összehúzza a bőrt, továbbá antimikrobiális és antiallergén tulajdonságai is vannak.
- Kalcium: a sóskalevelek kalciumban gazdagok, ami segít a csontok erősségének megtartásában. Ez főleg a nők számára hasznos, mert az ő csontozatuk általában hamarabb meggyengül.
- Vas, nátrium, foszfor és klorofill: ezek az anyagok segítik a hemoglobinszint emelkedését a szervezetben, ezért vérszegénység esetén nagyon hasznos a sóska fogyasztása.
- Flavonoidok és egyéb antioxidánsok: víz- és hashajtó hatásuk segíti, hogy a szervezet megszabaduljon a káros méreganyagoktól. A sóskalevél protolitikus savat is tartalmaz, ami szintén segíti a test méregtelenítését. Vízhajtó tulajdonsága által segít a húgyúti fertőzések megelőzésében és azok gyógyításában. Flavonidtartalma miatt a herpesz és a pattanásos bőr ellenszere lehet.
Magas vitamin-, ásványianyag-, fehérje- és szénhidráttartalma és alacsony zsír- és kalóriatartalma miatt a sóska jó választás azok számára, akik egészségtudatos diétát folytatnak és emellett súlyt is szeretnének leadni. Főzéskor leggyakrabban szósz vagy leves formájában készítik el, gyakran tojással, csirkehússal fogyasztják, illetve a nyers szószt gyakran szolgálják fel halak mellé. A zsenge, friss sóskaleveleket gyakran keverik salátákba is savanykás, a citroméhoz hasonló íze miatt. Íróval keverve krémet is készítenek belőle. Jamaikában a sóska leveléből és virágából teát készítenek, ami csípős íze miatt hűtő hatással van a szervezetre. A sóskateát olyan fűszerekkel készítik, mint a fahéj, kardamom és a gyömbér. Melegen vagy hidegen egyaránt fogyasztható.
Fontos megjegyezni, hogy a sóska nagy mennyiségű oxálsavat tartalmaz, ami csökkenti a test kalciumelnyelési képességét, így akár vesekő is kialakulhat tőle mértéktelen fogyasztás esetén.
A spenót: Korai tavaszi vitaminbomba
A spenót, vagy úriasabb nevén paraj, a Közel-Keletről, Spanyolországon keresztül, feltehetően perzsa közvetítéssel érkezett Magyarországra. Remek tulajdonsága, hogy a zöldségek közül tavasszal az egyik legkorábban szedhető termény, kis szerencsével már a tél legvégén a konyhába kerülhet, így a vitaminhiányos hónapok végén szinte kincset ér.
A spenót beltartalmi értékei kiemelkedőek: vitaminokban gazdag, tartalmaz flavonoidokat és klorofillt, ugyanakkor alacsony kalóriatartalma miatt jól beilleszthető a mindenféle diétás étrendbe. A spenótnak van ugyan egy elhanyagolható egészségügyi kockázata, de ez csak azt fenyegeti, aki igazán mértéktelenül fogyasztja. Magas oxálsav tartalma miatt ugyanis megterheli a veséket (kőlerakódást okozhat), így túlzott, napi rendszerességű fogyasztása nem ajánlott. A főzés ugyan valamelyest csökkenti az oxálsav tartalmat, de még így sem válik jelentéktelenné, nyersen pedig nem kifejezetten finom.
A szeptemberi vetésből a tavasz első szakaszára lesz hasznosítható zöldség, a szedés ideje akkor jön el, mikor már 5-6 lomblevelet növesztett a növény. A spenót gondozása is egyszerű, igényei alacsonyak, betegségei nem számottevőek, télállósága pedig jó, még a zordabb mínuszos heteket is átvészeli. Érdekesség, hogy a spenótot gyakran tévesen évelőnek tartják, a félreértés abból ered, hogy elhullajtott magjaiból a következő évben új növény fejlődik.
Szója: Sokoldalú növény az egészséges étrendben
A szója heves vitákat és érzelmeket kiváltó növény, amely elsősorban az ázsiai emberek étrendjében bír hagyományokkal. Hazai viszonylatban inkább húspótlóként a vegetáriánus étrendben terjedt el. Az ázsiai emberek körében megfigyelhető alacsonyabb prosztatarák-előfordulás részben az étrendjükkel magyarázható, mivel ott nagy mennyiségben fogyasztanak a fitoösztrogénekben gazdag szójababból.
A szója egészségügyi előnyei
A szójabab és a belőle készült termékek (szójatej, tofu) fitoösztrogén- és flavonoid-tartalma magas, ezzel magyarázható a prosztatarákkal szembeni védőhatás. A szójában található izoflavonok megelőzik a prosztatarák látens formájának rosszabbodását. A szójafogyasztás, ún. erjesztett szójakészítmények (natto, miso, tempeh), az edamame, illetve szójatej és tofu (szójababtúró) formájában hozzájárulhat a vér LDL-koleszterinszintjének csökkentéséhez.
Egy tanulmány adatai alapján a mértékletes (11 gramm/nap) szójafogyasztás biztonságos, emellett emlőrákos betegek esetében rendszeres, mértékletes szójafogyasztás mellett kisebb halálozási mutatót és kisebb kiújulási rátát találtak. Az ázsiai étrendből kiindulva, és számos klinikai és epidemiológiai adata alapján napi 15 gramm szójafehérje és 50 mg szójaizoflavon javasolt. Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) 50 egymástól független tanulmány elemzése után napi 25 grammban határozta meg a naponta kockázatok nélkül fogyasztható szójafehérje mennyiségét.
A szója lehetséges védőhatásai:
- Emlőrák kockázatának csökkentése: Kutatások szerint azoknál a nőknél, akik életük során rendszeresen fogyasztanak szóját, kisebb az emlőrák előfordulása, különösen, ha már fiatal gyermekkorukban (még a pubertás előtt) fogyasztanak szóját. A pubertáskorban fogyasztott szója úgy tűnik, hogy a fejlődő emlőszövetben olyan változásokat indukál, amelyek a későbbiekben védő hatásúak az emlőrák kialakulása szempontjából.
- Prosztatarák megelőzése: Az ázsiai emberek körében a prosztatarák előfordulása kisebb, ennek oka többek között a nyugati típusútól eltérő étrend is lehet.
- Bélrendszeri daganatok kockázatának csökkentése: A szója fogyasztása nők esetén feltehetően csökkenti a vastag- és végbéldaganatok kockázatát a menopauzát követően.
- Menopauza tüneteinek enyhítése és csontritkulás kivédése: A szójafogyasztás segíthet ezekben is, de az eredmények ebben az esetben is akkor a legkedvezőbbek, ha már gyerekkortól megkezdődik a szója fogyasztása, nem csak a menopauza kezdetekor.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a szójában található fitoösztrogének (pl. az egyes emlőráksejtek növekedését elősegítő genisztein) hatásai miatt különösen az emlőrákkal kezelt és már gyógyultnak nyilvánított nők esetében kérdéses a további szójafogyasztás kiújulás elleni védő vagy azt fokozó hatása. A háttérben zajló folyamatok pontos megértése és magyarázata még további kutatások tárgyát képezi, ahogyan az is, hogy a nyugati nők esetében a szójafogyasztás (a nyugaton elérhető szójatermékek eltérő összetétele révén) szintén biztonságosnak mondható-e az emlőrákkal diagnosztizált nők esetében.
Génmódosított szója és a fogyasztói aggodalmak
A biztonságos élelmiszerválasztás hozzájárul az élelmiszerekkel kapcsolatos egészségi kockázat csökkentéséhez. Éppen ezért a szója kapcsán is felmerülnek egyre égetőbbé váló kérdések, például a génmódosított élelmiszerek (GMO, genetically modified organism) vélt vagy valós egészségi kockázatai. Hazánkban, miként az Európai Unió néhány többi tagállamában, a lehetséges gazdasági-piaci előnyöket szem előtt tartva, nem engedélyezik a GM növényfajták köztermesztésbe való bevezetését. Mivel a GMO-k rövid vagy hosszútávú egészségre gyakorolt hatásairól még nem rendelkezünk elegendő vagy mindenki számára megnyugtató információkkal, ugyanakkor nem került napvilágra a GMO termékek veszélyességét alátámasztó kutatási eredmény sem, ezért jelenleg azok fogyasztásának elkerülése a leghasznosabb tanács.
Lecitin: Természetes segédanyag a gombás betegségek ellen
A lecitin egy sokoldalú, természetes segédanyag, ami a kertben a gombás betegségek elleni védekezésben és a permetezés hatékonyságának növelésében játszik fontos szerepet. Biológiai növényvédelmi készítményekben egyszerű anyagként bizonyos gombafertőzések ellen használjuk. Hatása nem terjed ki a gombák elpusztítására, de más gombaölő kezeléseket gyorsít és erősít. Természetes módon aktiválja az ellenállóképességet a kórokozó gombák ellen. Megállítja a gombák szaporodását, a gombafonalak terjedését.
A lecitin hatásmechanizmusa
A gombafonalak növekedésének blokkolása szükséges ahhoz, hogy például szerves rézkészítmények, vagy mikrobiológiai anyagok hatásmechanizmusának beindulásáig ne terjedjen tovább a betegség és ne támadhassa meg a kórokozókat. A Lecitin egy természetes készítmény, melynek hatóanyaga a szójalecitin, amely stimulálja a phytoalexinek termelését. Alkalmazása után sejterősítő burok alakul ki, ami megvastagítja a sejtfalat. A Lecitin hátrányos feltételeket képez a gombák fejlődésének és szaporodásának. Csökkenti a sejtnekrózist. Ezt a hatását csak néhány napig fejti ki, nem pusztítja el a gombákat, csak a hifák (gombafonalak) fejlődését gátolja.
Alkalmazás és adagolás
A lecitin a növények felszínére permetezve használható, akár más növényvédelmi készítményekkel is. Nem gombaölőszer, de a nekrotikus folyamatokat lassítja, így időt ad a növénynek a saját védekezésre, illetve egyéb készítmények hatásának kifejtésére. Biológiai növényvédelmi készítményekkel keverve is kijuttatható, de azok előtt, magában is használható. Utóbbi esetben más kezelések előtt 1-2 nappal érdemes permetezni vele. Az adagolás 20-60 ml/10 liter víz. A felhasználás időpontját és számát (2-12 alkalom) az időjárási, hajlamosító tényezők és a fertőzés foka szerint kell meghatározni. Keverhető minden olyan anyaggal, amelynek pH értéke nem nagyobb 8-nál és vele vizes oldatban nem képez csapadékot. Érdemes először keverési próbát végezni.
A gombák világa: Ízletes és gyógyhatású kincsek
Még javában tart a gombaszezon, egészen tavasztól késő őszig bővelkedhetünk a finomabbnál finomabb gombákban. És nem csak az ízük jó, de számos jótékony, egészségre hasznos tulajdonsága van, ami mellett nem szabad elmenni.
A gombák tápanyagtartalma és egészségügyi előnyei
A gombák kiváló forrásai a vitaminoknak és ásványi anyagoknak: nagy mennyiségben tartalmaznak D-vitamint, B-vitaminokat, E-vitamint és K-vitamint. Alacsony kalóriatartalmuk, valamint elhanyagolható zsír- és glükóztartalmuk miatt jól beilleszthetők a diétás étrendbe, hiszen magas a telítő értékük. A gomba alacsony kalória-, zsír- és sótartalma miatt kiváló élelmiszer, hiszen remek tápanyagforrás, és számos, az egészségre gyakorolt jótékony hatással bír. Sok benne a rost, a kálium, és többféle B-vitamint is tartalmaz, sőt D-vitamin-forrásként is hasznos a téli hónapokban. Továbbá a gombában található egy olyan fehérje, ami antioxidánsként működik, és csökkenti bizonyos ráktípusok kialakulásának az esélyét.
Gyógyhatású gombák
- Shiitake: Az egyik legismertebb gyógyhatású gomba, melyet életelíxirnek is neveznek. Egyik leghatásosabb rák elleni vegyület (lentinán) található meg benne. A "gombák királya" néven is emlegetik.
- Maitake (Táncoló gomba): Japán neve maitake, mérsékelt övi, szubtrópusi és trópusi örökzöld gyümölcsfa vagy bokor.
- Gyapjas tintagomba: Az ízletes gyapjas tintagomba Közép-Európa erdeiben, legelőin és mezőin elterjedt.
- Hamvaskéreg gomba: A fekete vagy sötétbarna hamvaskéreg gomba főleg nyírfák törzséből nő ki, ahol a kéreg megsérült.
- Kínai hernyógomba: Az értékes gombák közül is a legértékesebb.
- Pecsétviaszgomba: A kínai népgyógyászatban mintegy 4000 éves tradícióra tekint vissza.
Egyéb fontos zöldségek a nők egészségéért 30 felett
Bizonyos zöldségek még fontosabbak a nők számára, különösen 30 éves kor felett, amikor a szervezetben olyan változások indulnak meg, melyek szükségessé teszik a tudatosabb táplálkozást.
- Rukkola: A leveles zöldek közül különösen hasznos. Rengeteg C-vitamint tartalmaz, továbbá kiváló kálium-, kalcium-, magnézium- és folsavforrás.
- Sütőtök: Egyetlen adag fedezi a napi ajánlott C-vitamin-bevitel felét és a kálium-, rost- és magnéziumbevitel több mint 10 százalékát. Remek béta-karotin-forrás, ami az A-vitamin előanyaga, és a szem és a látás egészségéhez elengedhetetlen.
- Sárgarépa: Rengeteg C-vitamint tartalmaz, továbbá kiváló béta-karotin-, rost- és káliumforrás. Nyersen fogyasztva segít a hormonszintek egyensúlyban tartásában.
- Hagyma: Bármely fajtája nagyon egészséges, hiszen olyan tápanyagokat tartalmaz, melyek rákmegelőző hatásúak. Alacsony kalória- és zsírtartalmú zöldség, viszont nagyon sok C-vitamint és káliumot tartalmaz. A legmagasabb koncentrációban a héjában található antioxidáns.
- Kelbimbó: Rendkívül jó vitamin- és ásványianyag-forrás, mely rengeteg K-vitamint tartalmaz, ami nagyon fontos a vérrögképződés megelőzésére és az egészséges csontokhoz. Egy adag tartalmazza a napi ajánlott C-vitamin 100 százalékát és a napi rostadag 10 százalékát.
- Burgonya: Remek kálium-, rost- és C-vitamin-forrás, a benne található kálium természetes módon csökkenti a vérnyomást, harcol a túlzott sóbevitel káros hatásai ellen.
- Pritaminpaprika: Remek C-vitamin-forrás, különösen az élénk színű változatok, ami nagyon fontos a vas felszívódásához a szervezetünkben, de immunerősítő és antioxidáns funkciója is van. Egy közepes pritaminpaprika fedezi a napi C-vitamin-bevitel 100 százalékát.
- Zöldborsó: A hüvelyesek nagyon fontosak egy nő étrendjében. Az egyik legjobb zöldség a fehérjebevitelre, ráadásul rengeteg rostot tartalmaz. Egy adag fedezi a napi rostszükséglet negyedét, a C-vitamin-bevitel száz százalékát, a napi vas-, B6-vitamin-, magnézium- és káliumszükséglet 10 százalékát.
- Cékla: Jó, ha többször is a tányérunkra kerül hetente valamilyen formában, hiszen rengeteg rostot és káliumot tartalmaz, rendkívül jó folsav-, magnézium- és foszforforrás. Szinte minden olyan ásványi anyag megtalálható benne, amire egy felnőtt nőnek szüksége van.
A felsorolt zöldségek rendszeres fogyasztásával hozzájárulhatunk szervezetünk optimális működéséhez és számos betegség megelőzéséhez. A változatos és kiegyensúlyozott étrend kulcsfontosságú az egészséges életmód fenntartásában.