A magyar közigazgatás számos területen működik együtt hazai és nemzetközi partnerekkel a fejlődés és a stabilitás előmozdítása érdekében. Ezen törekvésekben kulcsszerepet játszanak a különböző minisztériumi főosztályok és a helyettes államtitkári pozíciók, amelyek a szakmai irányítás gerincét alkotják. Savanyú Adrián a Miniszterelnökség Nemzetközi Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetőjeként jelentős mértékben hozzájárul ezekhez az erőfeszítésekhez, különösen a határokon átnyúló programok koordinálásában.
Savanyú Adrián szerepe a nemzetközi együttműködésben
Savanyú Adrián, a Miniszterelnökség Nemzetközi Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, aktívan részt vesz a magyarországi és a környező országokkal való kooperáció előmozdításában. A határokon átnyúló pályázati programokról részletes tájékoztatást adott több alkalommal is, kiemelve ezen kezdeményezések jelentőségét. Tevékenysége különösen hangsúlyos volt az Interreg V-A Románia-Magyarország Program keretében, amelynek nyitókonferenciáján is kulcsszerepet játszott. Ezen események rávilágítanak arra, hogy a modern közigazgatás nem csupán belföldi feladatokra koncentrál, hanem aktívan keresi és építi a nemzetközi partnerségeket is, különösen az Európai Unió által támogatott keretek között. A nemzetközi projektek, mint az Interreg, lehetőséget biztosítanak a közös problémák kezelésére, a regionális kohézió erősítésére és a fenntartható fejlődés előmozdítására.
Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program: a határmenti kooperáció példája
Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program, melynek „FOLYTASSUK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST!” című nyitókonferenciája 2016-ban került megrendezésre, a határmenti együttműködés egyik kiemelkedő példája. Az eseményt számos fontos vendég tisztelte meg részvételével, köztük Románia magyarországi nagykövete, Őexc. Marius Gabriel LAZURCA; Magyarország kolozsvári főkonzulja, MILE Lajos; Magyarország bukaresti nagykövetségének kereskedelmi attaséja, SZABÓ Miklós; valamint az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának képviselői, Agnès MONFRET és Iva GAILLY. Ez a magas szintű képviselet is jól mutatja a program nemzetközi súlyát és a résztvevő országok elkötelezettségét.
A Program Irányító Hatóságát a további személyek képviselték: Mihai BUSUIOC - Románia Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztériumának főtitkára, Camelia COPORAN - az Európai Programok Főigazgatóságának vezérigazgató-helyettese és Roxana RACOVIŢĂ - a Program Irányító Hatóságának vezetője. Az Európai Bizottság elvárásait szem előtt tartva, mely szerint erős hatású és eredményorientált projekteket követel, az Irányító Hatóság információkat nyújtott a pályázati kiírások ütemezéséről, ezzel is segítve a potenciális pályázókat.
A konferencia célja egy közös platform megteremtése volt, a közös szakismeretek megosztására, a projekt kidolgozás és pályázási folyamattal kapcsolatos információ cserére, valamint hálózatépítésre. Az ilyen típusú rendezvények alapvetőek a sikeres együttműködések kiépítéséhez és a hatékony projektmenedzsmenthez. Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program közös román-magyar projektek finanszírozását támogatja, amelyek a határ mindkét oldalán felbukkanó szükségletek közös megközelítését, valamint innovatív megoldásokat céloznak meg, hozzájárulva ezáltal a támogatható terület fenntartható fejlődéséhez. A program a régióban már megvalósított határmenti programok folytatását képviseli, és egy hosszú távú stratégia része a regionális fejlődés előmozdítására.
A program teljes költségvetése körülbelül 232 millió euró, amelyből 189 millió euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó vissza nem térítendő támogatás. Ez a jelentős finanszírozás lehetővé teszi számos olyan projekt megvalósítását, amelyek pozitív hatással vannak a résztvevő régiók gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetére. A program támogatható területe a következő megyékből tevődik össze: a román oldalon Satu Mare, Bihor, Arad és Timiş. Ezek a megyék a határ menti térségben kulcsfontosságúak az együttműködés szempontjából, mivel közvetlenül érintkeznek Magyarország keleti régióival.
Az eseményt egy kulturális program zárta, melynek keretében Dr. Oana Lianu kiváló énekes és hangszeres pánsíp és egyéb népi fúvós hangszereken játszott a közönségnek. A koncert repertoárja román és magyar dalokat foglalt magába, ezzel is erősítve a két kultúra közötti kapcsolatot és a közös európai örökséget. Az esemény időtartama alatt a résztvevőknek lehetőségük nyílt a program által támogatott területeken készített fotókból összeállított kiállítás megtekintésére, melyet a jól ismert nagyváradi Ovi D. Pop állított össze. Ez a kulturális dimenzió hozzájárul a program átfogó céljához, mely nem csupán gazdasági, hanem társadalmi és kulturális hidakat is épít.
A helyettes államtitkári tisztség átfogó felelőssége és változásai
A helyettes államtitkárok a minisztériumok szakmai irányításában vesznek részt, elvileg politikailag semleges, hosszabb távú kinevezéssel. Ez a pozíció kulcsfontosságú a kormányzati munka folyamatosságának és szakmaiságának biztosításában. A gyakorlatban azonban kormányváltások idején nem szokatlanok ezeken a posztokon sem a személycserék, ami tükrözi a politikai vezetés azon igényét, hogy a kulcspozíciókba saját bizalmi embereit ültesse.
Példaként említhető Pósánné Rácz Annamária esete, akinek megbízatása a Kulturális és Innovációs Minisztériumban április 16-án szűnt meg. Pósánné Rácz Annamária 2024 szeptemberétől a felsőoktatásért és felnőttképzésért felelt, korábban a Debreceni Egyetemen dolgozott vezető beosztásban, és állami kitüntetést is kapott, ami szakmai elismertségét bizonyítja. Beszédet mondott a megújult pedagógus-továbbképzési rendszer nyitóünnepségén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) 2025. szeptember 19-én, ezzel is kiemelve a felsőoktatás és a felnőttképzés iránti elkötelezettségét.
A különböző minisztériumokban más helyettes államtitkárok is fontos területek felügyeletéért felelnek. Besesek Botond az adószabályozási, Csákiné Gyuris Krisztina pedig a fogyasztóvédelmi és kereskedelmi területet felügyelte a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Dr. Adorján Richárd életrajza szerint 2014-től költségvetésért felelős helyettes államtitkárként tevékenykedett, ami a pénzügyi stabilitás és a költségvetési fegyelem biztosításában játszott kulcsszerepét mutatja. Czunyiné dr. Bertalan Judit államtitkár asszony is részt vett fontos regionális eseményeken, például 2015 októberében a cigándi 1956-os megemlékezésen, ahol köszöntőt mondott Oláh Krisztián polgármester úrral együtt. Latorcai Csaba, a Társadalmi és örökségvédelmi ügyekért valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei turisztikai konferencián tartott előadást, hangsúlyozva a mentő, megelőző szemlélet fontosságát a régészeti örökség védelmében, és kiemelve, hogy a megfelelő gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok végezhetnek régészeti feltárásokat. Ezek a példák jól illusztrálják a helyettes államtitkári pozíciók sokrétűségét és a közigazgatás széles spektrumú feladatait.
Kulturális és regionális fejlesztések a magyar közigazgatásban
A magyar kormányzat kiemelt figyelmet fordít a kulturális örökség megőrzésére és a regionális fejlesztésekre, amelyek hozzájárulnak az ország versenyképességének növeléséhez és az életminőség javításához. Latorcai Csaba, a Társadalmi és örökségvédelmi ügyekért valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár, egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei turisztikai konferencián részletesen beszélt erről a témáról, hangsúlyozva a megőrzés, megismerés és áthagyományozás fontosságát. Kiemelte, hogy az épített örökség megőrzése mindenkinek feladata. A régészeti örökség védelméről szólva elmondta: nagyon fontos a mentő, megelőző szemlélet. Az a kormánydöntés pedig a napokban várható, mely alapján kimondatik, hogy csak a megfelelő gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok végezhetnek régészeti feltárásokat. Ez a szabályozás a szakértelem és a felelősség koncentrálásával biztosítja a régészeti feltárások magas színvonalát és az eredmények megőrzését.
A konferencia helyszínéül szolgáló Megyeházát Latorcai Csaba az egész térség legszebb épületének nevezte, rávilágítva az épített örökség esztétikai és szimbolikus jelentőségére. A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Fekete Károly, a megújuló református műemlékekről tájékoztatta a hallgatóságot, bemutatva az egyházi épületek restaurációjának és modernizálásának fontosságát. Virágh Zsolt, a Nemzeti Kastély- és Várprogram miniszteri biztosa, a program részleteiről beszélt, kiemelve, hogy a program elindulásával húsz kastély és 19 vár nyeri vissza eredeti- vagy majdnem eredeti alakját, csupa modern tartalommal megtöltve. Kiemelte, hogy fordítani szeretnének az eddigi trendeken, és főként a látogatóbarát fejlesztésektől várnak további látogatószám növekedést a helyi adottságokra épülő attrakciók, az úgynevezett "soft" fejlesztések révén. A cél, hogy ne csak a műemlékek állagát mentsék meg, hanem vonzó turisztikai célpontokká is váljanak, amelyek gazdasági és kulturális hasznot hoznak a helyi közösségeknek. Kisvárdán jelenleg is régészeti kutatások folynak, melyek az ilyen típusú fejlesztések előkészítő fázisát képezik.
Cigánd: egy város a fejlesztések fókuszában
Cigánd, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpont, számos helyi kezdeményezés és fejlesztési program középpontjában állt, amelyek rávilágítanak a regionális közigazgatás és a közösségi élet dinamikus összefonódására. A járásban 1 városi, 1 nagyközségi és 13 községi önkormányzat működik, melyek közös erővel igyekeznek az itt élők életminőségét javítani. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint állandó népessége 17200, lakónépessége pedig 16 ezer fő. Az itt élők örömmel fogadták, hogy kezdeményezésük meghallgatásra került és járásuk időrendben tizenhatodikként felkerülhetett a megye térképére 2013-ban. 2014. január 1-jén pedig a Járási Munkaügyi Kirendeltség is megkezdte működését, hozzájárulva a helyi foglalkoztatottság javításához.
Helyi kulturális és közösségi események
Cigándon gazdag hagyománya van a közösségi és kulturális eseményeknek, amelyek erősítik a helyi identitást és vonzzák a látogatókat. A hagyományoknak megfelelően rendezték meg Cigándon a Mindannyiunk Karácsonya elnevezésű ünnepi rendezvényt 2015-ben, amely lehetőséget teremtett a közös ünneplésre és a helyi értékek bemutatására. Az Advent negyedik gyertyáját is meggyújtották a cigándi református templom kertjében 2015-ben, csakúgy, mint az ezüstvasárnapi istentiszteletet, melyen a cigándi református gyülekezet tagjai gyűltek össze. Az adventi időszak különös figyelmet érdemel a tűzbiztonság szempontjából, mivel a statisztikák azt mutatják, hogy a téli ünnepek időszakában megemelkedik a lakástüzek száma. A tűzesetek kiváltó oka leggyakrabban az, hogy az égő mécseseket, gyertyákat gyúlékony anyag közelében helyezik el és felügyelet nélkül hagyják. A lakástüzek, illetve az azokból fakadó tragédiák elkerülhetőek a meggyújtott gyertyák helyének körültekintő megválasztásával. Minden esetben fontos éghetetlen anyagú alátétet használni, ezzel ugyanis megakadályozható, hogy a mécses, vagy a gyertya átforrósítsa a környezetét. A karácsonyfatüzek többségét a felügyelet nélkül hagyott gyertyák, csillagszórók, esetenként a működésben lévő, elektromos árammal működő lámpafüzérek helytelen, vagy ellenőrzés nélküli használata okozhatja. Javasolt a magyar érintésvédelmi előírásoknak megfelelő elektromos lámpafüzéreket használni.
A 2015. augusztus 24-én megtartott Államalapítás ünnepén Oláh Krisztián, Cigánd Város polgármestere és az erdélyi Magyaró nevében Kristóf József polgármester aláírta a két település közötti testvértelepülési szerződést, amely már 24 éve tartó kapcsolatot pecsételt meg. A nap fénypontja a Bodrogközi Múzeumporta átadása volt, melyen köszöntőt mondott Oláh Krisztián, Cigánd Város polgármestere, dr. Hörcsik Richard, Abaúj-Zemplén országgyűlési képviselője, Román Sándor az Experidance Tánctársulat vezetője és Dr. Cseri Miklós miniszteri biztos, a Szentendrei Néprajzi Múzeum főigazgatója. A Hősök terén Sőregi Márton szobrának leleplezésére is sor került, Sőregy Sára, Sőregi Márton unokája pedig megható beszédet mondott.
A Tizedik alkalommal rendezték meg Cigándon a Bélesfesztivál elnevezésű gasztronómiai eseményt 2015. szeptember 19-én. Már hagyományosan az országos Kulturális Örökség Napja programsorozat részeként megtartott eseményre ezúttal is nagyon sokan voltak kíváncsiak. A Múzeumportára érkezők megkóstolhatták a mákos és túrós bejglit, a túrós, kapros túrós, káposztás, almás, kásás batyut, aranygaluskát vanília sodóval, melyet „A Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítvány önkéntesei készítettek. Krumpli lángost sütöttek a Szociális Szolgáltató Központ dolgozói, a közmunkás kollégák lepcsánkát sütöttek és frissen főzték a szilvalekvárt és a kukoricát. Különdíjban részesült „A Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítvány, de elismerésben részesültek a Bodrogközi Múzeumporta dolgozói is. A kulináris élmények mellett a színpadon színes műsorok várták a látogatókat, melyet a Cigándi Tündérkert Óvoda óvodásai nyitottak meg. A nyíregyházi Folk and break formáció fantasztikus előadása zárta a programot, a kiváló hangulatot pedig a táncpajtában rendezett táncház fokozta, melyhez a Zsindely Népzenei Együttes szolgáltatta a talpalávalót.
Infrastrukturális és gazdasági beruházások
Cigándon számos infrastrukturális fejlesztés valósult meg a helyi önkormányzat és a kormányzati támogatások révén. A közvilágítási hálózat korszerűsítése is megvalósult egy 25.604.073 Ft, 100%-ban támogatott projekt keretében, amelyet a MEZEI-VILL Villamosipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. végzett. A közvilágítás biztosítása az önkormányzat kötelezően ellátandó alapfeladatai közé tartozik, és alapvetően befolyásolja az itt élők és az itt áthaladók közérzetét és biztonságát.
Emellett a két épület napelemes rendszere is elkészült egy 100%-ban támogatott összköltségvetésű projektből, amelyet a RENERGY Szolgáltató Betéti Társaság kivitelezett. A Vágópont kialakítása közel 33 millió forintból valósult meg a mezőgazdasági ráépülő program keretében, 85,4545 %-os támogatási intenzitással, a Nyír-Flop Holding Kft. kivitelezésében. Az ipari csarnok bővítése 17 millió forintból valósult meg a helyi sajátosság START közfoglalkoztatási program segítségével, 88,571427 %-os támogatási intenzitással. Ezek a beruházások hozzájárulnak a helyi gazdaság élénkítéséhez és a fenntartható fejlődéshez.
A Városi Piac működésében is történt változás 2015. szeptember 12-én, melyről tájékoztatták az árusokat és vásárlókat.
Szociális és gyermekjóléti programok
Az önkormányzat a szociális jólétet is szem előtt tartja. Méltányossági alapon igényelhettek tűzifát a lakásfenntartási támogatásban, illetve a lakhatáshoz nyújtott települési támogatásban részesülő lakosok, ami a téli hónapokban nyújtott jelentős segítséget.
Cigánd Város az ország leghátrányosabb helyzetű járásának központja, amelyet nagymértékben sújt az elvándorlás, a lakosság elöregedése - jelezte a díj kapcsán Cigánd önkormányzata 2015-ben. Megjegyezték: „a negatív folyamatokra egy élhető, pozitív jövőképpel rendelkező város kialakításával válaszolunk, ahol a fejlesztéseket a gyermekek és kisgyermekes családok igényeinek figyelembe vételével tervezzük és valósítjuk meg. Az idén először kiírt pályázat célja, hogy a települések az eddigieknél hatékonyabban képviseljék a gyermekek érdekeit és jogait, és Cigánd elnyerte az „Együtt a Gyermekekért” díjat. A nyertes önkormányzatok egyebek között a következőket vállalták pályázataikban: gyermekbarát jogszabályi-igazgatási keretek kialakítása, gyermekbarát költségvetés megalkotása, településszintű gyermekjogi stratégia kidolgozása, gyermekjogi képzés indítása, a gyermekek véleményének valódi meghallgatása és figyelembe vétele. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke méltatta Cigánd Város pályázatát. Hódmezővásárhely és Óbuda vezetése is hasonló elhivatottsággal nyilatkozott a gyermekek és fiatalok iránti elkötelezettségükről. A pályázaton egyébként igen szoros verseny alakult ki, a végső döntést egy független szakértőkből álló grémium és a program 17 éves Fiatal Nagykövete közösen hozta meg.
Megemlékezések és hagyományőrzés
Cigándon rendszeresen megemlékeznek a magyar történelem fontos eseményeiről. Az 1956. október 23-i forradalom eseményeire emlékeztek meg Cigándon 2015-ben, ahol a Kántor Mihály Általános Iskola hetedik osztályos tanulói adtak ünnepi műsort. Oláh Krisztián polgármester és Czunyiné dr. Bertalan Judit államtitkár asszony köszöntőt mondtak. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Aradon kivégzett tizenhárom magyar honvédtiszt halálának 166. évfordulójára is emlékeztek Cigándon 2015-ben, koszorúzással és a Szózat elhangzásával zárva az emelkedett hangulatú megemlékezést. Ezek az események hozzájárulnak a nemzeti tudat erősítéséhez és a történelmi emlékezet megőrzéséhez.
A nagyszabású infrastrukturális projektek komplexitása: a Hajdúnánási MotoGP pálya esete
Amíg a határmenti együttműködések és a lokális fejlesztések a regionális fejlődés alappilléreit jelentik, addig a nagyszabású, nemzeti jelentőségű infrastrukturális projektek gyakran komoly kihívásokkal szembesülnek. A Hajdúnánás külterületére tervezett, összesen 65 milliárd forintra becsült MotoGP pályaépítés ékes példája ennek a komplexitásnak. A projekt, amelyet Kósa Lajos egykori debreceni polgármester, fideszes országgyűlési képviselő jelentett be 2019 novemberében, a több mint tíz éve becsődölt sávolyi Balatonring-projekt után a kormány ismét megpróbálkozott egy MotoGP-pálya építésével. Már akkor tudni lehetett, hogy a beruházás nem igazán lesz gazdaságos: a G7 nemzetközi példákat megvizsgálva utánajárt, hogy a Hajdúnánásra tervezett komplexum ára körülbelül 200 év alatt térülhetne meg, ami komoly gazdasági aggályokat vetett fel.
A projekt felfüggesztése és pénzügyi kihívások
Múlt héten járta be a sajtót a hír, hogy a MotoGP pályaépítés is a megszorítások áldozata lesz, a beruházást felfüggesztik. Szeptember elején már sejteni lehetett a pálya sorsát, az érintett földtulajdonosok már ekkor egyre kevésbé látták valószínűnek, hogy valaha is megépül a komplexum. Tiba István, a pálya miniszteri biztosa, júliusban arról beszélt egy helyi televízióban, hogy a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. Fél évet legalább csúszni fog a projekt, de könnyen lehet, hogy még többet is, ugyanis a kormány döntése egyes beruházások halasztásáról akár a pályaépítést is érintheti.
A projekt finanszírozása és az ehhez kapcsolódó vezetői díjazások is komoly vitákat váltottak ki. A gyorsasági motoros versenypálya építéséért felelős cégek vezetői 2020 szeptemberétől kezdve jelentős bruttó fizetést vihettek haza. A felügyelő bizottsági tagok több mint 40 milliót kaptak, a vezetők fizetése 2021 év végéig, azaz közel másfél év alatt összesen 181 millió forint volt. A fejesek között szerepelt Kósa Lajos egykori bizalmi embere, illetve a kukaholdingnak nevezett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. Weingartner Balázs, a HUMDA vezérigazgatója, 2015-2018 között a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, majd 2019 augusztusig fenntarthatóságért felelős államtitkárként viselt pozíciót az Orbán-kormányban. Az operatív igazgató idén augusztustól Ivacs Balázs, aki az Opten adatai szerint a mára már végelszámolás alatt álló NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője volt.
A Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. felett a szintén 2020 szeptemberben átkeresztelt Valor Hungariae Zrt. rendelkezett. Tavaly azonban változások történtek a pályaépítésért felelős cégek környékén: novemberben jelent meg a cégközlönyben, hogy a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. A HUMDA pénzügyi beszámolói alapján 2020-ban és 2021-ben összesen bruttó 150 millió forint ment el a fejesek fizetésére. A teljes összeg azonban még ennél is magasabb, hiszen ez a szám a KMVP Kft. ügyvezetőjének 2021-es fizetését nem tartalmazza, mivel arról nincsenek friss adataink. Ha feltételezzük, hogy az ügyvezető fizetése nem változott 2020-hoz képest, az plusz 32,25 milliót jelent. Közel hárommilliárdos veszteséget termelt tavaly a MotoGP-pálya építéséért felelős HUMDA Zrt. Idén május végén a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját, amelyből kiderül, hogy 2020-hoz képest jelentősen rosszabb éve volt tavaly a vállalatnak. A Kelet-Magyarországi Versenypálya élén kezdetben Pacza József, Kósa Lajos bizalmi embere állt, őt Fodor Levente követte, aki egyúttal a Pagus Gyógyszertár Kft. ügyvezetője.
Beruházási költségek és környezeti hatások
Mindezek mellett érdemes megemlíteni a miniszteri biztos fizetését is, ugyanis 2021. május 13-án jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy miniszteri biztost kap a Hajdúnánás határába tervezett MotoGP-pálya. Palkovics László Tiba Istvánt nevezte ki a feladatra. A megbízatás május 15-től 2023. április 14-ig tartott, Tiba elsődleges feladata pedig a beruházáshoz kapcsolódó intézkedések koordinálása, a fejlesztések előkészítése volt. A feladatok elvégzéséért havi egymilliós fizetés járt, ez a teljes időszakra 23 milliót jelent.
A versenysorozat licencét nettó 9 millió euróért, vagyis átszámítva több mint 4 milliárd forintért sikerült megszerezni. A versenypálya és a sportkomplexum tervezésére 2020-ban kiírt építészeti tervpályázatot a BORD Építész Stúdió nyerte. Az első díj 10 millió forint volt, a második 7, a harmadik helyezett pedig 3 milliót kapott, így összesen 20 milliót költött a KMVP Kft. a pályázatok díjazására.
A projekt előkészítési fázisában is jelentős összegeket fordítottak különböző tanulmányokra és jogi tevékenységekre. A KMVP Kft. még 2020-ban elköltött 61,9 milliót a szerződéslista szerint: készült örökségvédelmi-régészeti tanulmány 1 millióért, szaktanácsadói és beszerzési tanácsadói feladatokra 56 millióért szerződtek, az ingatlan tulajdonjog megszerzésének előkészítésére pedig nettó 4,9 milliót szántak. Ezen kívül a cég közérdekű adatigénylésre elárulta: kisajátításhoz kapcsolódó jogi tevékenységek ellátásával a Dr. Léka és Dr. Gaál Ügyvédi Konzorciumot bízták meg, összesen 92,7 millió forintért. A környezeti hatástanulmány készítése pedig 14,85 millióba került. Vagyis az első évben a számítások szerint majdnem 170 milliót költöttek.
Bár az eredeti tervek szerint őszre már a kisajátítási eljárásokat is lefolytatták volna, december elején még mindig akadt olyan család, aki nem tudta, mennyi ideje lesz a kiköltözésre, és mikor kell elhagynia a területét a Hajdúnánás külterületére tervezett, 65 milliárdból megvalósuló MotoGP pályaépítés miatt. Az ott élők egy része már folyamatosan őrizteti a területét, mert attól tartanak, hogy engedélyek nélkül is megkezdik rajtuk a munkát.
Az összeget a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó Gazdaságvédelmi Alapból biztosították. A 2022-es költségvetési tervezet pedig közel 16 milliárdot szánt a HUMDA Zrt.-re. A cégadatokat az Opten Kft. szolgálatta. A MotoGP pálya esete jól illusztrálja, hogy a nagyszabású infrastrukturális beruházások nem csupán hatalmas költségekkel járnak, hanem komplex gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokat is jelentenek, amelyek befolyásolhatják azok megvalósíthatóságát és sikerességét.
tags: #savanyu #adrian #helyettes #allamtitkar