Bevezetés
A só, ez az egyszerűnek tűnő ásvány, ősidők óta az emberi kultúrák szerves része, nemcsak kulináris szerepe, hanem mélyebb, spirituális és tisztító ereje miatt is. Ezen túlmenően, a magyar nyelvben is találunk olyan kifejezéseket, amelyek a só kivételes tulajdonságaira utalnak, mint például az Erdélyben elterjedt „sós, mint a Géra” mondás. Ez a cikk feltárja a só tisztító hatásait és történelmi jelentőségét, valamint megvizsgálja a „Géra” kifejezés eredetét és a szovátai Géra-fürdő történetét, emellett kitér az SOS vészjelzés és a Puskás Aréna avatójának tágabb kontextusára is, bemutatva, hogyan kapcsolódnak ezek a témák a magyar kulturális örökséghez.
A só: Az univerzum tisztító ereje
A só ősidők óta hatékony eszköz a negatív energiák megtisztításában. Gyakorlatilag egy kristály, amely elektromágneses hullámokat bocsát ki. Hullámhossza megegyezik a lila szín frekvenciájával, és képes semlegesíteni a káros elektromágneses tereket. Akik tanulmányozták a színterápiát, tudják, hogy a lila az egyik legerősebb szín, és hatását tekintve eltávolít minden negatívitást a finom testünkből. A só tisztító hatással van az asztrális és a mentális szférára. A bőrrel érintkezve eltávolítja a negatív energiát az aurából. A só egy elektromos vezető, amely elnyeli a negatív ionokat.
A só történelmi és kulturális jelentősége
A sót ősidők óta használják az emberek, és a régi időkben nagyon értékes árucikknek számított. Az ókori Rómában például pénzben kifejezett értéke az aranyhoz volt hasonlatos. Egyiptomban a sót szent árunak tekintették, és az isteneknek ajánlották fel. A kereszténységben a megtisztulás szimbóluma. A szentelt víz fontos alapanyaga és a házszentelésben használják. A középkorban a gonosz szellemek elűzésére használták. Japánban is a megtisztulás szimbóluma.
A só praktikus alkalmazásai a negatív energiák ellen
Mindig durva szemű sót használjunk, mert a durva só megáldása felerősíti a hatását. A sós víz elnyeli a rossz energiát, és segíti megtisztítani a teret.Az emberi testet körülvevő fénymezőt aurának nevezzük, a só kiválóan alkalmas arra, hogy megtisztítsa az energiatestünket a felhalmozódott negatív energiáktól. Hatékonyan oldja fel az aurában rekedt ártó energiát, az egyetlen olyan vegyület, amely biztonságosan és gyorsan képes hatni.
Íme néhány gyakorlati tanács a só felhasználásához a tisztítás érdekében:
- Pohár sós víz a bejáratnál: Öntsünk vizet egy pohárba, és adjunk hozzá 3 kis kanál durva sót. Tegyük a poharat a bejárati ajtóhoz, hogy elnyelje a bejövő negatív energiát.
- Programozott só a kritikus pontokon: Öntsünk programozott sót a párkányokhoz, a küszöbökre vagy olyan szellőző nyílásokhoz, ahonnan negatív energia jöhet be.
- Sós vizes ruhaáztatás: A ruhák magukba tudják szívni a negatív energiát, főleg a sötét színűek. Ha használt ruhát vásárolunk, mindenképpen áztassuk be sós vízbe. Az ágyneműnek is jót tesz, ha időnként sós vízben mossuk ki, főleg egy betegség után vagy a vendégek idegen energiáinak semlegesítése érdekében.
- Tisztító sós fürdő: Öntsünk ¼ vagy ½ kiló durva sót a fürdővízbe. Ügyeljünk arra, hogy ne legyen túl forró a víz, és inkább este készítsük el a tisztító fürdőt, mert nagyon erős lazító hatása van. A sós fürdő nagyon jó a negatív asztrális hatások feloldására, amelyek hátfájást, rossz közérzetet, alvászavart és fejfájást okoznak. Összességében a sókristály segíthet abban, hogy helyreállítsuk a testi, érzelmi, mentális és lelki egyensúlyunkat.
A Só Titka – Isten egyik legerősebb fegyvere a Bibliában
„Sós, mint a Géra”: Egy erdélyi mondás nyomában
A Kis-Küküllő felső folyása mentén, az a mondás járja, ha valami nagyon sós, hogy „olyan sós, mint a Géra”. A kifejezés eredete érdekes történetet rejt magában, amely Szováta múltjához és egy nevezetes fürdőhöz kapcsolódik.
A Géra-fürdő története
Kiderült, hogy Szováta első hivatalosan engedélyezett gyógyfürdője volt az úgynevezett Géra-fürdő. A név a helyet jelölte, ahova épült. 1876-ban nyitották meg, és a korabeli feljegyzések szerint huszonegy féle-fajta betegséget gyógyított. A fürdő úgy alakult ki, ahol felfogták több patakocska vizét, s azt Fehér Jordán tónak nevezték, mert fehér sóval borított földben volt. Szováta lakosai ingyen használhatták!
A Géra-fürdőn 10 lakószobát, konyhákat építtetett annak tulajdonosa, néhai Veress József vállalkozó. A deszkával kibélelt medencét öltöző fülkék vették körül, így teljesen zárt térben lehetett fürdőzni, ahova nem lehetett belátni. Ma már nincs meg. Az 1970-es árvíz pusztította el.
A Géra-forrás és a mai felhasználás
A helybeliek egy sósforrást neveznek most így, amely a Parajd felé vezető út mellett van (volt), a patak partján. Deszkából épített bódé védi, de nem fürdő, hanem tartósítószernek használják az erős sós levet. A füstölt szalonnát tartósítják a Géra vízben, meg a juhsajtot. Legutóbb, mikor arra jártam, nem találta a bódét sem.
A „Géra” név továbbélése
A rendszerváltást követő évben diáklap indult Szovátán Géra néven. A beköszöntő szavaiból idézve: "Olyan sós, mint a géra… de legyen meg sava-borsa, íze, zamata a mi lapunknak is." Ez a mondat is jól mutatja, hogy a Géra név mennyire mélyen beépült a helyi köztudatba, és milyen erősen kapcsolódik a sós ízhez és a karakteres jelleghez.
Az SOS jelentése és a vészjelzés fejlődése
Az „SOS” jelzés világszerte ismert vészjelzés, amelynek eredete a tengeri hajózáshoz kapcsolódik. Annak idején baleset vagy valamilyen katasztrofális helyzet esetén a hajón a legénységnek gyorsan vészjelzést kellett leadnia. Ennek egyszerűnek és könnyen tárcsázhatónak kellett lennie, hogy ne vesztegessék az időt. Végül az SOS jelet választották. Ez egy nagyszerű példa a mozaikszóra.
A korai vészjelzések
A Marconi távközlési vállalat 1904-ben megpróbálta bevezetni a „CQD” vészjelző kódot, amely azt jelentette: „Kereslek. Vészhelyzet!” vagy „Minden állomásnak. Vészhelyzet!”. Az SOS-jel első dokumentált használata az Egyesült Államokban 1909-ben történt, amikor Theodore Haubner vészjelzést küldött az SS Arapahoe hajónak az észak-karolinai Cape Hatteras mellett. Amikor a Titanic 1912. április 15-én összeütközött a hírhedt jégheggyel, Jack Phillips vezető rádiós küldött először CQD vészjelzést.
A nemzetközi szabványosítás
Annak érdekében, hogy a bajba jutott hajók ne „vesszenek el a fordításban”, az 1906-os Nemzetközi Rádiótávíró Egyezmény azt javasolta, hogy „a vészhelyzetben lévő hajók a következő jelzést használják: három pont/három kötőjel/három pont, rövid időközönként megismételve”. Ez a szabványosítás biztosította, hogy a vészjelzéseket a világ bármely pontján felismerjék és megértsék, ezzel életeket mentve.
A Puskás Aréna: A múlt tisztelete és a jövőbe vetett hit
A Puskás Aréna megnyitója a múlt tiszteletéről és a jövőbe vetett hitről szólt, amely egyedülálló módon ötvözte a magyar labdarúgás dicső múltját a modern kor kihívásaival és reményeivel. Az Uruguay elleni meccset megelőzően a pályán felvonultak a régmúlt nagyjai - Dunai II Antal, Rákosi Gyula, Fenyvesi Máté és még sorolhatnánk a neveket -, egészen hihetetlen, hogy a kezdőrúgást elvégző, 93 éves Nyikita Szimonjan már a Népstadion első futballmeccsén is a pályán volt.
A generációk találkozása a gyepen
Aztán a közelmúlt korszakos egyéniségei is megjelentek, Király Gábor, Dárdai Pál, majd a családja jelenlétében búcsúzott a szurkolóktól Gera Zoltán. A stadiont körülvevő sétányon szembejött a jövő: nyolc-tízéves gyerekek tesztelhették magukat dartsfociban, rúgáserősség-mérő előtt és más ügyességi feladatokat is kipróbálhattak. A jelent képviselő csapatunkban pedig egyszerre több generáció vonulhatott a pályára. Csapatkapitányként vezette ki a fiúkat Dzsudzsák Balázs, aki 12 éve mutatkozott be a válogatottban, most játszotta a 107. meccsét címeres mezben, és ha jövő héten Walesben is pályára lép, akkor beállítja Király Gábor válogatottsági csúcsát. Ott volt Varga Roland, aki gólt szerzett a régi Puskás-stadion utolsó mérkőzésén, ezúttal pedig ő jegyezte az első magyar gólpasszt. Elöl Szalai Ádám kezdett, és az elmúlt években sokak által sokat szapult csatár egy már-már a régi nagyokat idéző háromszögelés (Dzsudzsák és Varga mutatta be) és egyérintős játék végén lőtte a Puskás Aréna első magyar gólját, egyúttal megszerezte a 21. találatát a válogatottban, ezzel pedig Dzsudzsák Balázzsal holtversenyben a legeredményesebb aktív játékos a nemzeti csapat történetében, az örökranglistán a 20. helyen áll. És ott volt a kezdőnkben Szoboszlai Dominik, aki a meccs előtti egyik sajtótájékoztatón elmondta, a régi stadionban még sosem járt, de a pályán mindent elkövet azért, hogy az új arénában Európa-bajnokságon léphessen pályára.
A magyar labdarúgás megújulása
Az évtizedek alatt, gyerekkortól kezdve szépen hozzászoktunk, ha meccsre mentünk, hogy a lelátó, a lépcső, a korlát, a kerítés rohad, korhad, lepereg, beszakad, beázik, letakarják, lezárják. Hogy a vécé büdös, koszos, csöpög, folyik, úszik. Valahogy mégsem igazán reklamáltunk, akinek nem tetszett, maximum nem járt meccsre - egyre többen nem jártak… Mi, akik maradtunk, szép lassan beletörődtünk abba, hogy a körülmények olyanok, amilyen a futballunk. A védő lyukat rúg, lemarad, kicselezik (ilyenekből láthattunk egy párat Uruguay ellen is…), a csatár ütemet téveszt, a sorfalba lő vagy éppen a lelátóra. A labdarúgásunk az 1990-es években a létesítményeinkkel együtt kezdett elenyészni. Jobb híján belenyugodtunk abba, hogy mi vagyunk az európai futball szegény gyerekei. Hogy itthon lehetetlenség olyan stadionokat felépíteni, amilyeneket a tévében, a nagy Bajnokok Ligája- vagy topligás rangadókon látunk. Az ott van, ez meg itt van - de még a környező lengyel vagy osztrák szinttől is messze vagyunk. Jövőkép helyett a múlt felé fordultunk, hallgathattuk az apák és nagyapák már-már mesébe illő történeteit telt házas kettős rangadókról, nagy diadalokról és versenyt űztünk, ki tudja hamarabb elsorolni az Aranycsapatot. Ahogy azonban időben egyre inkább távolodunk a legendás múlttól, a jelen fiataljainak megfogható, átélhető élmények, modern stadionok, követhető példaképek kellenek, hogy életben tarthassuk a sportágat. A stadionavatón is felvonuló, az ország különböző területeiről és a határon túlról is érkező építőmesterek már megalkottak egy csodát, amely tökéletesen alkalmas az élmények átélésére.
A Só Titka – Isten egyik legerősebb fegyvere a Bibliában
A Puskás Aréna megnyitó mérkőzése: Magyarország - Uruguay
A Puskás Aréna megnyitó mérkőzésén, amely 65 114 néző előtt zajlott, a magyar válogatott a következő felállásban játszott: Dibusz - Bese, Baráth (Szalai A., 71.), Lang, Korhut (Nagy Zs., 75.) - Vida M. - Dzsudzsák (Kovács I., 54.), Kalmár (Holman, 83.), Szoboszlai (Nagy Á., 67.), Varga R. - Szalai Á. (Feczesin, 60.). Az uruguayi csapat felállása pedig a következő volt: Muslera - G. González, Coates, Godín, Vina (Laxalt, 68.) - Valverde (Torreira, 67.), Bentancur (Vecino, 53.), B. Lozano - B. Rodríguez (Pereiro, 82.), Cavani (Stuani, 74.), L. Suárez (Maxi Gómez, a szünetben). A gólszerzők: Szalai Á. (24.), ill. Cavani (15.), B. Rodriguez. A mérkőzés izgalmas pillanatokat hozott, és méltó nyitánya volt az új stadion történetének.
