A Só Sokoldalú Alkalmazása az Egészségmegőrzésben és Kezelésben

Az emberiség ősidők óta ismeri és használja a sót nem csupán élelmiszer-tartósításra és ízesítésre, hanem gyógyászati célokra is. A só - kémiai nevén nátrium-klorid - alapvető fontosságú szervezetünk számára, és számos formában hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez és különböző betegségek kezeléséhez. A tengervíz, a sóbányák gyógyító ereje, valamint a sós vizes öblögetés, fürdő és inhalálás jótékony hatásai generációk óta ismertek és alkalmazottak. Ez a cikk részletesen bemutatja a só különböző egészségügyi alkalmazásait, kitérve a fulladás veszélyeire és a sóoldatok megelőző, illetve gyógyító szerepére.

A Fulladás - Csendes Veszély és Megelőzése

A fulladás az egyik legtragikusabb baleset, amely évente több mint 500 000 halálesetet okoz világszerte. Ezen esetek harmada a 19 évesnél fiatalabb korosztályt érinti, különösen az 5 év alatti gyermekeket, és főként a nyári hónapokban fordul elő. Fontos tudatosítani, hogy a fulladáshoz néhány csendes másodperc is elegendő, és a legritkább esetben történik nagy csinnadrattával, rúgkapálással. Sőt, mély víz sem szükséges hozzá, alig 5 cm-es víz is elegendő lehet.

A Fulladás Helyszínei és Kockázatai

A fulladás veszélye nem korlátozódik kizárólag a strandra. Számos otthoni és szabadtéri helyzet is kockázatot jelenthet:

• Fürdőkád: A még nem teljes biztonsággal ülő csecsemők néhány másodpercre magukra hagyva a kádban alámerülhetnek.
• Kerti tavak és medencék: Az 1-3 éves totyogókra rendkívüli veszélyforrást jelentenek a kerti tavak és medencék. Mindig a gyermek sarkában kell járni, mert a fulladáshoz néhány csendes másodperc is elég.
• Természetes vizek: Medencébe, természetes vízbe (tenger, tó) való beugrás előtt győződjünk meg a víz mélységéről. Gumimatracról, vízibicikliről, tájékozódás előtt ne ugráljanak a gyermekek! Időnként nagyobb vízmélység után is felbukkanhat egy-egy sekélyebb terület, és fejest ugorva életveszélyes nyaki gerinc sérülés következhet be.
• Sekély vizekben történő ugrálás: Kamaszoknál okozhat súlyos koponya vagy gerincvelői sérülést, ami eszméletvesztéshez és következményes fulladáshoz vezethet.
• Akut egészségügyi események: Ritkábban fordulnak elő gyermekkorban mellkast ért hidegvíz hatására bekövetkező ritmuszavarok (pl. hosszú QT szindróma, familiáris polimorf kamrai tachycardia) vagy a meleg okozta szív-érrendszeri problémák (pl. infarktus), esetleg melegre vagy úszás közben kialakuló epilepsziás görcsök miatti eszméletvesztés és elmerülés. Ismert epilepsziás beteget még ha jól úszik is, csak folyamatos szülői felügyelet mellett engedjünk víz közelébe! Felhevült testtel ne ugorjanak hideg vízbe, testüket előzetesen mártsák meg a vízben.
• Szokatlan viselkedés: Jól úszó gyermek esetén is gondoljunk fulladásra, ha szokatlan viselkedést észlelünk, vagy a gyermek a víz alól nem bukkan elő.

A Fulladás Fajtái és Patomechanizmusa

A fulladás során a gyermek vízbe (vagy más folyadékba) alámerülve légzészavart, oxigénhiányt szenved el. A tünetek súlyosságát és a fulladás kimenetelét az alámerülés időtartama, a víz hőmérséklete és esetleges szennyező anyagok jelenléte, a gyermek alapbetegsége(i) és a fulladást megelőző tudatmódosító szerek (alkohol, kábítószer) használata befolyásolja.

Korábban különbséget tettek a sós és édes vízbe történő fulladás patomechanizmusa között. Úgy tartották, hogy a tengerbe fulladáskor a sós víz a tüdőbe „vonzza” a folyadékot, így masszív tüdővizenyőt és a vér következményes sűrűsödését okozza. Az édes víz viszont ezzel szemben gyorsan kiáramlik a tüdőből, és a vérplazma hígulását és elektrolit zavarokat eredményez. Azonban a tanulmányok rámutattak, hogy a túlélőkben a fulladáskor benyelt víz mennyisége nem közelíti meg a 11-22 ml/kg mennyiséget, maximum 3-4 ml/kg-ra tehető. Tehát a vértérfogat változásával és számottevő elektrolit eltérésekkel nem kell számolnunk, így okafogyottá vált a sós és édesvízi fulladás közötti különbség tárgyalása is.

Víz Benyelése és Félrenyelése

A legtöbb esetben azonban nem történik elmerülés, a gyermek csak a pancsolás közben találkozik kisebb-nagyobb vízmennyiséggel. Itt is érdemes különbséget tenni a víz benyelése és félrenyelése között.

• Víz benyelése: Szinte elkerülhetetlen, hogy a lubickoló kisgyermekek időről időre ne nyeljenek be a vízből. Ilyenkor a víz a gyermek gyomrába kerül, nem kíséri heves köhögés, ijedtség, fulladás. Ebben az esetben a víz szennyezettsége jelenthet problémát, és bélfertőzés alakulhat ki, ami láz, hányás és hasmenés formájában jelentkezhet.
• Víz félrenyelése: A félrenyelés során a víz a tüdőbe kerül, melyet heves köhögési roham követ, a gyermek akár hányhat is. Ha a gyermek köhögése elég erőteljes, a légútba került folyadék felköhögésével a probléma megoldódik. Ilyenkor is a víz minősége (strand, természetes víz) okozhat a későbbiekben problémát, a félreszaladt vízben lévő kórokozók néhány nappal később akár magas lázhoz, tüdőgyulladáshoz, tüdővérzéshez is vezethetnek. Ha a gyermek a vízből jelentős mennyiséget félrenyelt, heves köhögési rohama volt, nehezen rendeződött az állapota, hangja rekedt marad, légzése hajszolt, feltétlenül forduljunk orvoshoz!

Száraz és Nedves Fulladás

Az elmúlt évek során több megközelítésből csoportosították a fulladás formáit. A vízbefulladás és majdnem vízbefulladás mellett a száraz és nedves fulladás definíciója is bekerült a látótérbe, néha azonban elég megtévesztő megfogalmazásban.

• Száraz fulladás: Akkor alakulhat ki, ha a légútba kerülő folyadék vagy egyéb anyag következtében a gége reflexes összezáródása vagy duzzanata következik be. Ezt létrehozhatja víz, de akár félrenyelt irritáló anyag (pl. ecet, citromlé) vagy gőzök, gázok (pl. klórgáz) is. A tüdő ilyenkor „száraz” marad, viszont a gázcsere zavart szenved, tehát hirtelen kialakuló oxigénhiány, fulladás és következményes szervkárosodás, majd halál állhat be. Téves az a nézet, hogy a strandon benyelt a gyermek, majd otthon száraz fulladás áldozata lett. Ugyanis a gége reflexes elzáródása akut probléma, nem órákkal később manifesztálódik! A gégeduzzanathoz kell egy kis idő, de a kezdettől rekedt hang és hangadással járó légzés (stridor) kíséri. Ahol otthon, órákkal, napokkal később jelentkezett a légzészavar, a félrenyelt víz okozta gyulladás eredményezte a panaszokat, és a szülők vagy nem észlelték, vagy elbagatelizálták a történteket.
• Nedves fulladás: Ami az elmerülések többségében jelentkezik, a tüdőt elönti a víz, melynek oka, hogy az elmerülést követő oxigénhiány egy reflexes mély belégzést indít a víz alatt, mellyel a tüdő elárasztódik a vízzel, és emiatt következik be a fulladás. A fulladozó beteg rendszerint pánikban van, szívverése heves, teste megfeszül, fejét hátraszegi, arcát felfelé tartja, és utolsó erejével a levegő után küzd. A legtöbb esetben hiányzik a csapkodás, segélykiáltás, a beteg nem vonható kontaktusba, nem figyel a szólításra, segítség nyújtásakor nem együttműködő. Emiatt a vízbe fulladt gyermek kimentése speciális szaktudást igényel!

Elsősegély Fulladás Esetén

Alapszabály, hogy saját testi épségünket nem veszélyeztethetjük a vízbe fulladt miatt! Nagyon nehéz megállni, de mérlegelni kell, hogy azzal nem segítjük a mentést, ha két személy fulladása következik be.

• Eszméleténél lévő gyermek, hatásos köhögéssel: Ha kis mennyiségű folyadék félrenyelése történt, a gyermek hatásosan, erőteljesen köhög, bíztassuk a köhögésre, maradjunk nyugodtak! A legtöbb esetben a köhögés magától szűnik, és a gyermek állapota rendeződik.
• Eszméleténél lévő gyermek, hatástalan köhögéssel: Ha a köhögés hatástalan, de a gyermek eszméleténél van, gyenge, ijedt, képtelen levegőt venni, bőre szürke, 5 háti ütés alkalmazása szükséges. Kis csecsemő esetén alkarunkra fektetve, nagyobb gyermeknél ülve, páros térdünkre hajtva alkalmazzuk a háti ütéseket a lapockák közé, legfeljebb 5 alkalommal. Ha a háti ütések hatástalanok, csecsemőknél 5 mellkasi nyomás, kisgyermekeknél 5 hasi lökés próbálható. Nagyobb gyermeknél a Heimlich manővert alkalmazza. Ha a háti ütések és mellkasi lökések (5+5 alkalommal) hatástalanok, ismételje őket, illetve hívjon segítséget, ne hagyja magára a gyermeket!
• Eszméletlen gyermek: Ha a gyermek a mentést követően eszméletlen, kiáltson segítségért, és azonnal kezdje el a gyermek újraélesztését. Fektesse kemény alapra, tegye szabaddá a száját, ha lát benne elérhető idegen testet, távolítsa el, egy mozdulattal törölje ki a folyadékot! Emelje ki az állát, vagy enyhén hajtsa hátra a fejét (neutrális fejhelyzet), és figyelje a légzését. Amennyiben felmerül a nyaki gerinc sérülés lehetősége (medencébe, vízbe ugrás után lett elmerülés), a fejet ne szegje hátra, a beteget ne forgassa! Ha jó légzést tapasztal, őrizze a gyermeket a mentő kiérkezéséig, időről-időre vizsgálva, állapota változott-e? Ha nem tapasztal légzést (legfeljebb 10 másodpercig vizsgálva), azonnal kezdje el az újraélesztést! 5 kezdeti befújás után vizsgálja a keringés jeleit (mozgás, köhögés, szem nyitás…), ha nem tapasztal keringést, 30 mellkasi nyomást alkalmazzon a szegycsont alsó harmadában, 100-120/perces frekvenciával. Csecsemőnél 2 ujjal, kisgyermeknél egy kézzel kéztővel, nagyobb gyermeknél a felnőtteknél tanult kétkezes technikával! Ezt követően kb. 1 percig 2 befújást, majd 30 mellkasi nyomást ismételjen.

Kórházi Megfigyelés Szükségessége

Amennyiben a gyermek elmerült, de azonnal ki lett emelve a vízből, tudata megtartott, aktívan köhög, a tüdőbe került folyadék jó eséllyel eltávozik a légutakból. Azonban ne tévesszen meg minket a gyermek jó állapota, ha alámerülés történt, a lehetséges későbbi állapotrosszabbodás miatt minden esetben kórházi megfigyelés szükséges!

A Só Gyógyító Ereje és Alkalmazásai

A só, mint kémiai vegyület, a nátrium-klorid, mely a szervezetünkben is nagy mennyiségben megtalálható. Mind a vérünk, mind az egyéb szöveteink tele vannak nátrium-, illetve kloridionokkal. Ez az alapvető tény magyarázza a só sokoldalú alkalmazhatóságát az egészségmegőrzésben és gyógyításban. A sós tengeri víz, illetve a sóbányák és sós inhalálás közismelten jótékony hatással vannak a légúti betegségekre.

Sós Vizes Gargalizálás és Öblögetés

A sós vizes gargalizálás egy egyszerű, de hatékony házi gyógymód, amelyet generációk óta használnak különböző torok- és szájbetegségek, illetve fogászati problémák enyhítésére. Nemcsak költséghatékony, hanem egyszerű és biztonságos is. Emellett további előnye, hogy bizonyos esetekben csökkenti a probléma kezeléséhez szükséges gyógyszerek mennyiségét.

Miért Működik a Sós Vizes Gargalizálás?

Az ok egyszerű: a konyhasó (nátrium-klorid) a szervezetünkben is nagy mennyiségben megtalálható. A koncentráció kulcsfontosságú kérdés. A fertőtlenítő hatást például annak köszönheti, hogy a magas koncentráció miatt magához szívja a vizet (ozmózis). Mivel tehát sűrűbb, mint a szájüregben elszaporodott baktériumsejtek beltartalma, lényegében elszívja belőlük a vizet.

A Sós Vizes Gargalizálás Főbb Alkalmazási Területei

• Torokfájás és megfázás: A sós vizes gargalizálás egyik leggyakoribb felhasználási módja a torokfájás enyhítése. A sóoldat ozmózis segítségével kivonja a felesleges folyadékot a torok szöveteiből. Enyhítheti a megfázás és az influenza vírusai által okozott torokirritációt, és enyhe köhögéscsillapítóként hathat, mivel fellazítja a nyálkát és megnyugtatja az irritált torkot.
• Szájhigiénia és fogászati problémák: Segíthet a száj baktériumflórájának kordában tartásában. Normál esetben a száj baktériumflórája egyensúlyban van. Néha azonban felborul az egyensúly, amely komoly problémákhoz vezethet. A sós víz öblögetéses alkalmazása segít visszaszorítani a nemkívánatos „albérlőket”. Szájon belüli sebek, afta, fogínygyulladás, fogínyvérzés esetén is alkalmazható.
• Gyulladáscsökkentés: A sónak fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatása is van, ráadásul jól oldja a letapadt váladékot is. Ezért megfázásra is kifejezetten ajánlott. Influenza vagy megfázás esetében a nyálkahártya sejtek megduzzadnak, amitől nehézzé válik a beszéd és az étkezés. A sós vizes öblögetéskor szájüregbe kerülő só vizet von ki az ott található sejtekből, így a megduzzadt nyálkahártyából is. Így a kellemetlen, feszítő érzés és az ehhez társuló rossz közérzet biztosan csillapodni fog a sós vizes öblögetéstől!
• Allergiás tünetek enyhítése: Az allergiás tünetek is enyhíthetőek vele.
• Felső légúti betegségek: Tüdőgyulladás, arcüreggyulladás, tüszős mandulagyulladás esetén is alkalmazható.

Koncentráció és Alkalmazás

Fontos, hogy a sóoldat ne legyen túl sűrű, mert émelyítő lehet, főleg kisgyerekek számára. De túl híg se legyen, mert akkor nem hat. A gargalizálásra általában a fél teáskanál / 3 deci víz koncentráció a legjobb. Fontos még, hogy a víz langyos legyen, mivel a só csak így oldódik fel a vízben, és nem lesz szúrós, darabos. Használhat asztali vagy tengeri sót is. Az asztali só könnyebben feloldódik, így lehet ez a megoldás praktikusabb.

• Torokfájás és megfázás: Napi két-három alkalommal érdemes gargalizálni meleg sós vízzel.
• Fogászati beavatkozások után: Fogorvosa javasolhatja, hogy naponta többször is gargalizáljon sós vízzel.
• Megelőzés: Nem csak már kialakult betegségre alkalmazható, hanem megelőzés, egészségmegőrzés szempontjából is javasolt lehet az alkalmazása. Ilyenkor természetesen kisebb dózisban, naponta 1-2-szer ajánlott.
• Gyermekeknél: A sós vizes öblögetés nagy előnye, hogy már 7 éves kor felett is alkalmazható, mivel nem tartalmaz olyan vegyületeket, ami a gyermeki szervezet számára káros vagy megterhelő lenne.

Ha semmiképpen nem szeretne sós vízzel öblögetni, de természetes folyadékkal szeretné megtisztítani a torkát és a szájüregét, akkor hígíthatja citrommal vagy mézzel az oldatot. Nem csak a kellemetlen sós ízt veszi el, hanem növelik a hatékonyságot is! Ha a tünetek picit is komolyabbak, keressünk fel orvost vagy fogorvost!

Sós Vizes Orröblítés és Inhalálás

A légúti fertőzések kellemetlen tünetei, a nátha, orrfolyás, orrdugulás enyhítésére a gyógyszertárakban sokféle orrcsepp áll rendelkezésünkre. Ezek azonban gyógyszerek, amelyeknek tartós használata nem ajánlatos, nem előnyös az orr nyálkahártyája számára. Az érintetteknek jó tudni, hogy az esetek nagy részében az orrcseppek kiválthatók az egy százalékos (pontosabban 0,9 százalék sót tartalmazó) úgynevezett fiziológiás sóoldattal: a száraz, tüsszögésre ingerlő orrnyálkahártya nedvesítésére, a beszáradt, besűrűsödött orrváladék fellazítására, könnyebb eltávolítására kiválóan használható. Különösen kisgyermekek, csecsemők esetében tesz jó szolgálatot, akik még nem képesek önállóan orrot fújni. Csepegtetővel alkalmazva megkönnyíti az orrszívás procedúrát, akár kézzel, akár orrszívó-porszívóval próbálkozunk. Erre a célra megfelel a patikákban is kapható fiziológiás sóoldat, a tengervizes spray, a Salvus gyógyvíz, de akár magunk is egyszerűen készíthetünk alkalmas sóoldatot.

Sóoldat házilag

Vizet forralunk, langyosan egy nyolcdecis befőttesüvegbe tesszük, majd belekeverünk egy mokkáskanálnyi minőségi sót, ez lehet tengeri só, himalája só vagy parajdi. Az oldatot egy (szintén gyógyszertárban beszerezhető) cseppentővel juttatjuk az orrüregbe.

Idegenkedünk tőle, pedig az orrjáratok átöblítése is igen hatékony lehet, bizonyos kultúrákban szokásos reggel és este is, ahogyan mi fogat mosunk, orrot öblíteni. Különösen allergiásoknak, vagy vírusos fertőzések idején előnyös a technika elsajátítása: a sós vizet tenyérből vagy kis tálkából egyik orrnyílásunkon óvatosan felszívjuk, majd a másikon kiengedjük. Ugyanezt fordítva megismételjük kétszer-háromszor. Az élmény felejthető, de a sónak köszönhetően közel sem olyan kellemetlen, csípő érzés, mint ha úszás közben szippantunk fel véletlenül az orrunkba vizet. Beszerezhető hozzá műanyag vagy üveg célszerszám, ún. neti kanna is. Az orrjáratok, melléküregek sóoldatos öblítését fül-orr-gégész orvosok is gyakran alkalmazzák. Az orrváladékkal egyrészt a kórokozók jelentős részét eltávolítják a gyulladt nyálkahártyáról, másrészt szabaddá teszik a légutakat az oxigéndús levegő számára.

Sóoldatos Inhalálás

Intenzívebben juttathatjuk a sós párát a légutakba inhalálással. Ehhez is egy százalékos sóoldatot érdemes használni, felforralni. Föléje hajolva, egy törölközővel letakarva a szokott módon tudjuk belélegezni a sóban dús gőzt, ami segít a légzőszervek öntisztulásában.

Sós Fürdő - Wellness és Terápia

A sós fürdő nemcsak egy kiváló otthoni wellnessprogram, hanem számos egészségügyi előnnyel is bír. A kellemesen meleg, sós vízben ugyanis egyszerre lazulhatunk el, és kezelhetjük természetes módon a bőrproblémáinkat vagy egyéb panaszainkat. Tulajdonképpen nem szükséges semmilyen egészségügyi probléma ahhoz, hogy relaxáljunk egy kád sós vízben. Alkalmazhatjuk akár a természetes szépségápolás részeként is, hogy a bőrünk puha és bársonyos legyen. Ha mindezt aromaterápiás hatással szeretnénk kiegészíteni, válasszunk illatosított fürdősót.

A Sós Fürdő Jótékony Hatásai

A sós víz gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, baktérium- és vírusölő, valamint fájdalomcsillapító hatású. Ennek megfelelően a sós fürdő segíthet például:

• Bőrproblémák: Ekcéma, pikkelysömör vagy bőrgombásodás esetén, kisebb bőrhibák házilagos kezelésére, sőt száraz és gyulladt, pattanásos bőrre egyformán alkalmazható a sóoldatos lemosás, mert fertőtlenít, nyugtat, szabályozza a bőr vízháztartását.
• Ízületi gyulladások: Enyhíti az ízületi panaszokat.
• Nőgyógyászati panaszok: Hüvelygomba, folyás, hüvelyszárazság esetén kádfürdőt, ülőfürdőt ajánlanak.
• Húgyúti betegségek: Például felfázás kezelésére.
• Aranyér kezelésére: Segíthet a tünetek enyhítésében.
• Légúti tisztítás: A fürdőzés közben a levegőben szálló sós pára belégzése is jótékony hatású, hiszen tisztítja a légutakat.

Himalája Só és Egyéb Sófajták

Fontos, hogy mindezek a gyógyhatások akkor érvényesülnek, ha nem hagyományos konyhasót, hanem Himalája Sót használsz, ami a nátrium-kloridon kívül mintegy 80 féle egyéb értékes ásványi anyagot is tartalmaz. A parajdi só is az egyik legjobb minőségű a világon, ráadásul a tiszta só (nátrium-klorid) mellett számos fontos ásványi anyagot is természetes formában tartalmaz.

Elkészítés és Alkalmazás

Engedj a kádba kellemesen meleg, legfeljebb 37-38oC-os vizet. Ha csak ülőfürdőt szeretnél venni, akkor elég egyharmadig megtölteni, ellenben ha szeretnél nyakig elmerülni benne, akkor töltsd teli a kádat. A sót úgy adagold, hogy 1-3%-os koncentrációjú oldat keletkezzen. Ez már elég erős ahhoz, hogy élvezhesd a sós fürdő kedvező hatásait, de nem olyan tömény, hogy irritálja a bőrödet. Lényeges még megemlíteni, hogy a sós fürdőt „tisztán” alkalmazd, tehát ne tegyél a vízbe semmiféle habfürdőt vagy tisztálkodószert. A maximális hatás érdekében célszerű lezuhanyozni a fürdőzés előtt, hogy eltávolítsd a bőrödről az izzadságot, port és a kozmetikumok maradványait. Egyébként pedig nincs más dolgod, mint jólesően lazítani a vízben 20-30 percen keresztül. Ilyenkor a testi mellett ügyelj a mentális egészségedre is, azaz a fürdés idejére hagyd kinn a telefonodat vagy a laptopodat, inkább olvass egy jó könyvet, vagy pihenj becsukott szemmel. A fürdő végeztével öblítsd le magad tiszta vízzel (ezzel lemosod a bőrödről a só által kioldott szennyeződéseket), majd lehetőség szerint ne törölközz meg, csupán itasd fel a nedvességet a bőrödről, még jobb, ha hagyod megszáradni. A bőröd olyan selymes és puha lesz, hogy ezúttal nem lesz szükséged testápolóra sem. A sós fürdővíz sótartalmát fokozatosan növelhetjük, de ha valaki rosszul reagál rá, akkor maradjunk a leginkább "baráti" fiziológiás, vagy a tengervíz töménységű sóoldatnál.

Sóterápia és Sószobák

A tüdőproblémák ijesztően sok embert érintenek, a statisztikák szerint egyre többen halnak meg azokkal összefüggésben. A természetes sóbarlangok gyógyító, legalábbis valamilyen hatását már nagyon régen megfigyelték. Állítólag már a görögök is leírták, hogy a sóbányák levegője csökkenti a légzési nehézségeket. Felix Bochkowsky lengyel orvostól az 1840-es évekből származik a megfigyelés, hogy a mai Ukrajna területén lévő Solotvino sóbánya dolgozóinak jobb volt az egészsége, mint más bányászoké. Az első sóbarlangot pár évvel később a szintén lengyel Mstislav Polakowski nyitotta a wieliczkai sóbányában. Amit csinált, ma már speleoterápiának hívják: természetes sóbarlangokban kezelnek így betegeket.

Mesterséges Sószobák és Sóterápia

A mesterséges sóbarlangokról nincs tudományos konszenzus. A sólámpáról, bármilyen pozitív energiákkal is címkézik fel, egyértelműen kijelenthetjük, hogy a dekoratív funkciója mellett semmilyen jótékony hatása nincs. A sóbarlangokban viszont egyszerűen nem jut olyan mennyiségű hatóanyag a tüdőbe, mint a száraz sóterápiás eljárásoknál (bár a mesterséges sóbarlangoknál sokszor porlasztott sóval borítják a szobák falát).

Száraz Sóterápia (Haloterápia)

A száraz sóterápia gyakorlatilag átmossa a tüdőt: nagyon kis méretű sórészecskéket juttatnak be a tüdőbe belégzéssel. A mikroméretű konyhasórészecskéknek még egy hatása van, ami segít a tüdőnek: konyhasó - kémiai nevén nátrium-klorid - ionrácsos anyag, pozitív nátrium- és negatív kloridionokból áll, magas az ionerőssége, ezzel roncsolja a fehérjék közötti fizikai kötődéseket. Ami a tüdőnél azt jelenti, hogy fellazítja a gélréteget, ami ezután könnyebben ürül. A tüdőt úgynevezett csillószőrös hengerhám borítja, ezek a csillószőrök mozgásukkal, egyfajta futószalagként pakolják kifele a tüdőből a szennyeződéseket. Felette, a gél rétegben vannak a baktériumok, szennyezőanyagok, a köznyelvben ezt hívjuk váladéknak.

Az egész sótémában a nemzetközi szakirodalom nem egységes. Egy sóbarlangok és az asztma kapcsolatát vizsgáló 2001-es metakutatás is arra jutott, hogy a krónikus asztmával kapcsolatban a sóbarlangokról megbízhatóan nem állítható semmi. A száraz sót használó inhalátorokat vizsgáló 2007-es kutatás szerint az ilyen terápia talán javíthatja az életminőséget, de itt is megjegyzik, hogy további kutatásokra lenne szükség a placebohatás kizárásához. Egy másik, szintén 2007-es tanulmány szintén talált összefüggést, 2010-ben a száraz só és az asztma javulása között is találtak kapcsolatot.

Magyarországi Kutatások

Az Indisót eddig nemzetközi kutatásban nem vizsgálták, magyar kutatások viszont készültek. A Pest Megyei Tüdőgyógyintézet vizsgálata mellett 2015-ben szakmai cikk jelent meg a témáról az Orvosi hetilap című szaklapban, amely szerint a terápia több betegségre is hatásos. A terápiát több magyar orvos, sportorvos ajánlja, azonban ők gyakorlati tapasztalataikat összegzik. Vizsgálta a hatásmechanizmust a Pest Megyei Tüdőgyógyintézet, ahol gyerekeken, később felnőtteken is vizsgálták a hatásokat (a kontrollcsoport sóbarlangba ment, a másik indisós kezelést kapott), pozitív eredménnyel.

Nemrég az ÁNTSZ alá tartozó Országos Közegészségügyi Központ (OKK) felmérte a hazai sóterápiás megoldásokat. Felmérték azt is, hogy magyarországi óvodai sószobák, sófalak, sóhomokozók milyen hatással vannak a gyerekek egészségére. Ez a felmérés nagy előrelépést jelent a magyar sóterápiás módszerek tisztázásában. Az azóta készült összegzés a magyarországi vizsgálatokról (az elmúlt években ez csak az Indisót, illetve az óvodák, bölcsődék felmérését jelenti) egyrészt pont arra jutott, amiről fentebb írtam: a szakirodalom nem egységes, vannak problémák.

A Sós Pára Jótékony Hatásai

Már évszázadokkal ezelőtt felfedezték a sós párában gazdag tengeri levegő áldásos hatásait: idült légúti bántalmakra, étvágytalanságra, immunerősítésre, sőt, ideges panaszokra is ajánlották a gyógyító tengerparti pihenést vagy hajóutat. Hasonló hatást tapasztaltak a sóbányák, sóbarlangok mélyén kialakított pihenőtermekben is. A sós pára nemcsak az orr, hanem a mélyebb légutak, üregek nyálkahártyájához is elér, így allergia, asztma, arcüreggyulladás, torokfájás esetén is jótékony hatású. A levegőben lévő szennyeződések (por, füst, gázok, különböző allergének) súlyosan terhelik a légzőszerveket, velük együtt az immunrendszerünket. A sópárát belélegezve a benne található természetes ásványi anyagok megtapadnak a légzőszervek felületén, segítik az egészséges működést, a légzőszervek öntisztulását.

Só és a Vízegyensúly

A tikkasztó hőségben a szervezet erőteljesebben verejtékezik, vagyis sós vizet párologtat. Az izzadsággal ugyanis nagy mennyiségű só (NaCl) és ásványi anyag is távozik a szervezetből, így csökken a nátriumion mennyisége a testben. A nátriumion a szervezetben nagyrészt a sejteken kívül található, például a vérben, és fontos szerepe van a víz érpályában tartásában. Ha időben felismeri az alábbi tüneteket, általában még könnyen megelőzhető a baj. A sóhiányos szervezet szomjazza a jó minőségű tiszta sót és ásványi anyagokat. A kánikulában a folyadékpótlásnál a sóbevitelre is oda kell figyelni, olyan vizet érdemes fogyasztani, amelynek nátriumtartalma legalább 50 milligramm literenként. Ha kevés a vízben a nátrium, egy késhegynyi sóval is pótolható. Emellett zöldségek (például paradicsom, uborka) fogyasztása is ajánlott, amelyeket szintén meg lehet sózni.

Fiziológiás Sóoldat a Gyógyászatban

A fiziológiás sóoldat, amely 0,9 százalékos nátrium-klorid oldat, széles körben alkalmazott a modern orvostudományban.

• Sebtisztítás és fertőtlenítés: Műtétek végeztével a sebészek fiziológiás sóoldattal öblítik át a műtéti területet, aminek tisztító, fertőtlenítő hatása van. Házilagos sebtisztításra, kisebb sebek fertőtlenítésére gyógyszertári forgalomban is kapható steril sóoldat, spray kiszerelésben.
• Implantátumok: Mellnagyobbító műtétek végzéséhez használnak olyan implantátumot is, amely steril fiziológiás, 0,9 százalékos sóoldatot tartalmaz.
• Szemöblítés: Nemcsak az orr, hanem a hurutos, váladékos, irritált szem csepegtetésére, öblítésére is alkalmazható az egy százalékos, fiziológiás sóoldat.

Tüdővizenyő és Sószobák

A fokozódó nehézlégzés, mely gyakran éjszaka, fekvő testhelyzetben jelentkezik, mindig intő jel, hogy valami nincs rendben a szervezetben! Ne vegyük félvállról, ha egyre nehezebben megy a lépcsőzés, egy kis sétától is kifulladunk. A tüdővizenyő, vagy másnéven tüdőödéma hátterében gyakran szívelégtelenség áll, de légúti fertőzések vagy egyéb tüdő rendellenességek miatt is kialakulhat. Dr. Szívasztma néven is ismert az a súlyos, főleg éjszaka jelentkező és csak felülésre javuló fulladásos roham, melynek hátterében tüdővizenyő (tüdőödéma) áll. A kisvérkör szerepe a vér felfrissítése. A jobb kamra a szén-dioxidban gazdag vért tovább pumpálja a tüdőartérián keresztül a tüdő felé. A gázcsere a tüdő léghólyagocskái és azok falát behálózó hajszálerek között történik. Ha a betegnél szívelégtelenség áll fenn, és a bal kamra nem képes a megfelelő mennyiségű vért továbbítani, akkor az áramló vér feltorlódik, emiatt megnő a vér mennyisége és nyomása a kisvérkörben. A kitágult hajszálerek szűkítik a léghólyagocskákat, ezek fala megvastagodik, ez pedig megnehezíti az oxigén és a szén-dioxid cseréjét. Attól függően, hogy akut vagy krónikus tüdővizenyőről van szó, a tünetek kialakulhatnak fokozatosan, de felléphetnek hirtelen is. A folyadék megjelenése a mellkasban épp úgy történik, mint a mellhártyagyulladás esetében. A felszaporodó mellkasi folyadék összenyomja a tüdőt, ami fokozza a nehézlégzést. A pangás a hörgők nyálkahártyáját is érinti, emiatt köhögés és köpetürítés jelentkezik. Elhúzódó pangás miatt akár lázzal járó másodlagos fertőzés is jelentkezhet, ami könnyen tévútra viheti a beteget. Éppen ezért tüdőödémás tünetek esetén - különösen, ha a beteg szívbetegsége nem ismert - mindenképp kardiológiai kivizsgálásra is szükség van. Emellett azonban számolni kell az egyéb kiváltó okokkal is, melyek kezelése tüdőgyógyász feladata. A tüdőödéma lehet tüdőgyulladás szövődménye, de felléphet mérgező gőzök-gázok belélegzésének következtében is.

tags: #sos #viz #tudo