A sóska és a spenót két olyan levélzöldség, amelyről a gyerekek válasza nyilvánvalóan egy kategorikus "egyiket sem" lenne, hiszen mindkét növény híres arról, hogy nagyítóval keresni az olyan gyerekeket, akik kedvelik őket. Pedig mindketten remek növények, a belőlük készült főzelékek tápláló és egészséges fogások, ráadásul a modernebb konyhai irányzatokba is illenek, változatos módon készíthetők és tálalhatók. Sőt, a közétkeztetésben betöltött szerepük ellenére, vagy éppen annak dacára, érdemes újra felfedezni őket.
A sóska: A méltatlanul mellőzött kincs
A sóskával érdemes kezdeni, mert ő még a spenótnál is mellőzöttebb, olyannyira, hogy a mai kisgyerekek közül a többség egyszerűen nem is ismeri. Sajnos nem csak a konyhákból kopott ki, hazánkban nincs nagyüzemi mezőgazdasági termesztésben, csak őstermelőknél és házikertekben találni meg, annak ellenére, hogy Európában, a Távol-keleten, de még Amerikában is honos, az egész világon elterjedt haszonnövény. A Magyarországon ismert közönséges sóska mellett választható még a francia és angol sóska is, előbbi savanykásabb, utóbbi kellemesebb ízű, és mindkettő nagyon jól bírja a teleket.
A sóska termesztése és gondozása
A sóska vetésének egyik időszaka az ősz, a szeptemberi magvetésből kora tavaszra lesznek betakarítható levelek, a tavaszi vetés pedig nyár elején takarítható be. Így sajnos aki azt gondolta, hogy még idén csemegézhet a saját sóskásából, csalódni lesz kénytelen, de a kikeleti betakarítás is épp elég ígéretes. A sóska aprócska magjai hosszú idő után, 2-4 hét elteltével kelnek ki, ez idő alatt csak nagyon óvatosan szabad öntözni, erősebb vízsugárral a magokat könnyen ki lehet mosni a talajból. Persze a hosszú csírázási idő miatt nem szabad elkedvetlenedni, ha pár nap után nem bújnak elő a hajtások, ez természetes. A már növekedésnek indult növénykék szerencsére kevés gondoskodást igényelnek, a gyomláláson és öntözésen kívül nem adnak munkát, így akár teljesen kezdő kertbarátok is bátran próbálkozhatnak vele. A sóska ősszel vethető, a szeptemberi vetésből kora tavasszal szedhetők a levelek. Gondozása nagyjából az öntözésből és a gyommentesítésből áll.
A sóska tápanyagtartalma és egészségügyi hatásai
A sóska táplálkozástani értékét elsősorban kiemelkedő C-vitamin és vastartalma jelenti. Gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban egyaránt. Megtalálható benne az A-, B1-, B2- és B9 vitamin, de jelentős mennyiségű C-vitamin is. Savanyú ízét az oxálsavnak köszönheti. Ásványianyagok közül főleg kálium, kalcium, foszfor, nátrium és vas található benne. Ezenkívül nagy mennyiségű fehérjét, szénhidrátot és rostot is tartalmaz. A sóska savanykás íze étvágygerjesztő, magas C-vitamin tartalma miatt hatékonynak tartják a skorbut gyógyítására, megelőzésére is. Emellett sok meszet, foszfort és vasat is tartalmaz. Régen vértisztítóként használták. Erősíti az immunrendszert, de emellett vizelethajtó és nyákoldó hatása is jelentős. Márciustól egészen késő őszig szedhető. Magas gyümölcssav tartalmának köszönhetően igazán frissítő, élénkítő hatású. Sok helyen fűszernövényként is használják. A hűvösebb, esősebb időben leszedett sóska íze enyhébb, mint a száraz időszakban begyűjtötté.A sóska jellegzetes savanyú ízét a benne lévő oxálsavnak köszönheti. Viszont sajnos emiatt okozhat vese- és húgyhólyagkövet az arra érzékenyeknek.
A spenót: A Popeye-től ismert szuperzöldség
A spenót, vagy kissé furcsa hangzású, úriasabb nevén paraj a Közel-Keletről érkezett Magyarországra, Spanyolországon keresztül, mégpedig a feltételezések szerint perzsa közvetítéssel. A spenót remek tulajdonsága, hogy a zöldségek közül tavasszal az egyik legkorábban szedhető termény, kis szerencsével már a tél legvégén a konyhába kerülhet, így a vitaminhiányos hónapok végén szinte kincset ér.
A spenót termesztése és gondozása
A spenót beltartalmi értékei kiemelkedőek, vitaminokban gazdag, tartalmaz flavonoidokat és klorofillt, ugyanakkor alacsony kalóriatartalma miatt jól beilleszthető a mindenféle diétás étrendekbe. A szeptemberi vetésből a tavasz első szakaszára lesz hasznosítható zöldség, a szedés ideje akkor jön el, mikor már 5-6 lomblevelet növesztett a növény. A spenót gondozása is egyszerű, igényei alacsonyak, betegségei nem számottevőek, télállósága pedig jó, még a zordabb mínuszos heteket is átvészeli. Érdekesség, hogy a spenótot gyakran tévesen évelőnek tartják, a félreértés abból ered, hogy elhullajtott magjaiból a következő évben új növény fejlődik.A spenót sem tartozik a nagyon népszerű zöldségek közé, de azzal gyakrabban találkozhatunk, mint a sóskával. Spenótnak van még hazánkban nagyüzemi termesztése, de már csupán százötven-kétszáz hektáron.A spenót szezon nem tart sokáig, de fagyasztott spenóthoz egész évben könnyedén hozzájutunk. Érdemes a szezonban vásárolni belőle többet és magunknak rakni el télire a hazai zöldségből.
A spenót tápanyagtartalma és egészségügyi hatásai
A spenót táplálkozási értékét a magas nyers rosttartalma, mely 0,6% körüli, a fehérje-, ásványi só és vitamintartalma adja. A levél szárazanyag-tartalmának igen magas, 30%-a fehérje. Az ásványi elemek közül kiemelkedik a vas, a magnézium, kálium és a kalcium. Foszforból az átlagosnál kevesebbet tartalmaz. A spenót bővelkedik vasban, folsavban és magnéziumban. Közel 30%-a fehérje, és szinte teljesen zsírmentes. Gazdag antioxidánsokban és magas a K, A, B2, B6, E és C-vitamin tartalma. Magas karotinoid- és klorofill-tartalma segít a különféle rákos megbetegedések megelőzésében. Ezen kívül - alacsony energiatartalmának köszönhetően - jó szolgálatot tesz a fogyókúrázóknak. Segíti a gyomorműködést és az emésztést. A benne lévő fitonutriensek segítenek a szemünk egészségének megőrzésében, és gyulladáscsökkentő, daganatellenes, csonterősítő és immunrendszert támogató hatásuk is van.A spenótról a magas vastartalmát ismeri szinte mindenki, pedig ezenkívül is számos vitamin és ásványianyag megtalálható benne, mely a szervezetünk számára igen fontos.A spenótnak van ugyan egy elhanyagolható egészségügyi kockázata, de ez csak azt fenyegeti, aki igazán mértéktelenül fogyasztja. A spenót, magas oxálsav tartalma miatt ugyanis megterheli a veséket (kőlerakódást okozhat), így túlzott, napi rendszerességű fogyasztása nem ajánlott. A főzés ugyan valamelyest csökkenti az oxálsav tartalmat, de még így sem válik jelentéktelenné, nyersen pedig nem kifejezetten finom. Magas oxalát tartama miatt azonban nem ajánlott nyersen fogyasztani. Szintén emiatt ne fogyasszák azok, akik hajlamosak vesekő képződésre.A spenót magas folsav tartalma miatt, várandós kismamáknak különösen ajánlott.
Tápanyagigények és terméshozam
A sóska talajigénye általános, de magas terméseredményhez szükséges a szerkezetet és vízgazdálkodást javító szervestrágyázás. Meghatározó a jó nitrogén ellátás. Csekélyebb a foszfor igénye. A megfelelő kálium ellátás is fontos a beltartalom és télállóság miatt. Jelentős a nagy zöld tömeg képződéséhez a vas és magnézium igénye. Tápanyagellátása laza talajon hasonló nitrogén és kálium mennyiséget igényel. A sekély gyökérzet és viszonylag magas vízigény miatt az alaptrágyát csak középmélyen érdemes bedolgozni. A nitrogént megosztott kezelésekkel célszerű kiadni, az egyébként igényelt gyakori öntözések előtt.
A spenót talajigénye átlagos, szervestrágyázást ritkábban végeznek, mint a sóskánál. Tápanyag igénye hasonló a sóskáéhoz. Káliumból vesz fel legtöbbet, de termesztését a jó nitrogénellátás határozza meg. Foszfor igénye kisebb, de a vas, magnéziumból kiemelkedően sokat vesz fel. Molibdén és bór igényét, illetve hiányára érzékenységét a technológiában figyelembe kell venni. Fajlagos tápanyag igénye kálium túlsúlyos, de a tápanyagellátása a káliumszolgáltatás függvényében általában gyengén nitrogén túlsúlyos mennyiséggel történik. Foszfort kisebb mennyiséggel tervezhetjük. Rövidebb tenyészideje miatt kevesebb, de megosztott nitrogénkezelésre kell törekedni az öntözések előtt.
A sóska és a spenót közötti választás dilemmája
Sóska vagy spenót? Ez hosszú ideje egy örök kérdés, melyet nem szükséges eldönteni. Hiszen van, aki a sóskát kedveli nagyon és van, aki a spenótot. Olyan, aki mindkettőt, na az nagyon ritka! Általában a kisgyerekek a sóskát még jobban kedvelik annak édeskés, savanykás íze miatt. A spenót nagyon megosztó, ami a gyerekek körében sem népszerű.A legtöbben kétséget kizáróan érvelnek az egyik vagy másik mellett, pedig gyerekként sokan mindkettőt megették. Aztán történik valami, aminek hatására inkább választják az éhségsztrájkot, mint a sóskát vagy éppen a spenótot. Mi lehet az oka ennek a nagy ellenszenvnek? Miért nem adnak egy újabb esélyt a két ártatlan zöldségnek?"A múltkor vettem két fagyasztott sóskát, a haverom rákérdezett, hogy tudom-e, hogy sóskát vettem? Mondtam, hogy igen, miért? Erre újra, értetlenkedve megkérdezte, hogy akkor tudom-e, hogy ez nem spenót. Nem értettem a hitetlenkedését, én mind a kettőt szeretem. A sóskának finom édes-savanykás íze van, szeretem nyersen is. A spenót meg alapvetően íztelen, én mindenféle indiai fűszerekkel ízesítem" - mesélte az elkötelezett zöldséghívő Tamás.Tamás azon kevesek közé tartozik, aki a spenótot és sóskát is kedveli. Ha választásra kerül a sor, a legtöbben egyértelműen leteszik a voksukat valamelyik zöldség mellett, olyan viszont, aki mindkettőt szívesen megenné, alig akad. Pedig nagy különbség, sem külalakra sem pedig ásványi anyag tartalomra nincs köztük. Azonban ezek a tulajdonságok mit sem érnek, ha az érveket vagy az ellenérveket kell összeszedni, egyik vagy másik mellett. Az például egyértelműen kiderül, hogy a főzés utáni küllem kategóriát a spenót nyeri, a kétes színű sóskával szemben, ami néhány perces párolás után kénytelen érzékeny búcsút venni erőteljes színétől.
Az óvoda szerepe az ízlésformálásban
A legtöbb kisgyerek az óvodába kerülés előtt szívesen megeszi mindkét zöldséget, bár az anyatejen nevelkedett, édes ízekhez szokott gyerekeknél elsősorban a sóska a favorit. Molnár Kata zöldséges legalábbis így tapasztalta. "Sóskából mindig jóval több elfogy, mint spenótból, a kisgyerekes anyukák inkább azt kérik. Teltebb az íze, mint a spenótnak, ráadásul a hazai adottságok tökéletesek az alapvetően igénytelen és folytonérő sóskának. Ezzel szemben a spenótot az év nagy részében importáljuk, és a külföldi soha nem olyan ízletes, mint a magyar. Az viszont tény, hogy a spenótot sokkal többféleképpen lehet elkészíteni, mint a sóskát. Ez utóbbit a legtöbben csak főzelék formájában tudják elképzelni." Otthon a gyerekek még nem ellenkeznek a sóska édeskés íze miatt - nem így az óvodában. A mamától elfogadják az okkerzöld masszát a tányéron, a közétkeztetésnek viszont már nem bocsájtják meg. "Nemcsak a gyerekek, én sem eszem meg a sóskát: sem a színe, sem az állaga nem meggyőző. Ezzel valószínűleg a közétkeztetés is tisztában van, ugyanis jóval többször adnak spenótot, mint sóskát. Persze még mindig a milánói makaróni a sláger, de a spenóttól legalább nem undorodnak, szemben a kelkáposzta-főzelékkel. Az ovisokat egy darabig könnyen meg lehet győzni mesékkel, amíg a spenót jótékony hatását maga Popeye igazolja, addig a sóskához nem kötnek semmilyen legendát" - értékelte a sóska helyzetét Thurányi Katalin óvónő.A közétkeztetésnek meghatározó szerepe van abban, hogy melyik gyerek lesz válogatós, és melyik mindenevő. "Hiába mondom a mostanra már felnőtt fiamnak, hogy a gombának nincs rossz íze és érdemes kipróbálni, az iskolai menzán úgy megutálta, hogy azóta sem hajlandó enni belőle. A legtöbb menzán elrontott legtöbb étellel sajnos így vannak a gyerekek, és sok felnőtt is. Ezért nem hiszem, hogy a sóska és spenót szeretetét vagy utálatát a genetikában kellene keresni" - nyilatkozta Miháldy Kinga dietetikus. "Egy rosszul sikerült, kétes állagú, savanyú sóska vagy keserű spenót egy életre elveheti a gyerek kedvét mindkét zöldségtől."
Spenót szüret: mikor? 🍃 - spenót termesztése balkonon I Kreatív Farmer
A körítés fontossága: Receptek és elkészítési módok
"Nálunk egyik sem túl nagy kedvenc. Sőt! Kijelenthetem, önmagában, főzelékként egyik sem csúszik az ovisoknak. Viszont túróval a spenót, beleépítve valamilyen sós tortába mindig jól fogy. A sóska kevésbé jól variálható és élénkebb az íze, így az nem akkora kedvenc" - mondta a magánóvodát is üzemeltető gasztroblogger Ugrai-Nagy Tünde, alias Ízbolygó. "Egyébként az összes zöldségfélével kapcsolatban elmondható, hogy a csomagolás, körítés sokat számít. Szinte hihetetlen, de a céklakrémleves klassz feltéttel az egyik legmenőbb kaja nálunk az oviban." Ennyi lenne a sóska és a spenót titka?Kaldeneker György mesterszakács szerint is könnyen megoldható a kérdés. "Van néhány olyan barátom, akik nem ettek soha életükben spenótot, egészen addig, amíg én nem főztem nekik. Fokhagymásan, tejszínesen, ahogy kell. Az összes megszerette. A rántott vagy sima zsemlével sűrített főzeléket én sem szeretem.""Spenótot számtalan kultúra ismeri és építi bele az étrendjébe, ebből a szempontból a sóska perifériára szorult, megcukrozzuk és főzelékként vagy levesként fogyasztjuk, ha valakinek nem ízlik, nehéz a fűszerezéssel próbálkozni, a sóska esetében korlátozottak a lehetőségeink. Az viszont érdekes, hogy az alapvetően zöldségkedvelő gyerekek a sóskát és spenótot is megeszik nyersen, főzve azonban a tapasztalataim szerint a spenót a népszerűbb."Kitűnő főzelékek és szószok készíthetők a sóskából, de levesek és omlettek készítéséhez is gyakran felhasználják. Ezek sem merülnek ki a főzelékkel és a mártással, bár jóval kevesebb ételben használjuk, mint a spenótot. A spenótos receptek nagyon számban megtalálhatók a tésztás variációktól egészen a kevésbé ismert rétesekig, muffinokig.A menzán evett, furcsa színű, állagú és ízű főzeléknek kevés köze van az igazi spenótoz. Adjunk hát neki egy újabb esélyt, mert nem csak egészséges, hanem nagyon finom is! Készíthető belőle főzelék, párolva kitűnő körete lehet a húsoknak, és még pizzára téve és azon megsütve is nagyon finom. A fokhagyma a legjobbat hozza ki belőle, így ne spóroljunk vele a főzéskor.
A sóska és a spenót globális elterjedése és alternatívái
Amikor Kenyában a mikrobusz sofőrjét arról kérdezték, hogy melyek a kenyai konyha népszerű ételei és alapanyagai, akkor, legnagyobb meglepetésre, első helyen a spenótot említette. A felmérés nem volt reprezentatív, s nem is jártak utána, hogy statisztikailag valóban így van-e, ám a nem várt válasz a mai napig emlékezetes maradt. A spenót és sóska népszerű főzeléknövények, azonban nem mindenütt termesztik. A világ számos részén a spenót és sóska szerepét már más növények töltik be. A szerep megmarad, a növény változik. A spenót kulináris sikerének jele, hogy a spenóttal rokonságban egyáltalán nem álló más leveles főzeléknövények neve gyakorta szintén „spenót” lett.
Spenóthoz hasonló növények a világban
- Malabári spenót, vagy Fehér bazella (Basella alba): Ez egy afrikai/ázsiai évelő kúszónövény, amely a trópusokon a spenót szerepét tölti be.
- Új-zélandi spenót, maori nyelven a kokihi (Tetragonia tetragonioides): Új-Zélandon, Ausztráliában, Japánban, Chilében, Argentínában őshonos. Levelei 3-15 cm hosszúak és a spenóthoz hasonlóan igen magas az oxálsav tartalmuk. Kevés gyerek szereti a spenótot, de idővel általában rájövünk, hogy mennyire finom tud lenni. Az új-zélandi spenót igazi közönségkedvenc, hiszen olyan könnyű termeszteni, hogy a gyakorlat nélküli, kezdő kertészkedők is bátran elkezdhetik. Ennek ellenére mégsem fordul elő túl sok kiskertben. De ő nem hagyja magát! A tokból kiszóródó magjai akár emberi beavatkozás nélkül is kikelnek. Így ha egyszer végre betette a lábát a kertedbe, akkor nem hagyja, hogy elűzd onnan! Félreeső helyet keress nekik, mert hamarosan behálózza szálaival a környezetét. Mindegy neki, milyen talajba veted, de a tápanyagok nincsenek ellenére. Az augusztusban elvetett magok tavasszal kelnek ki, és máris fogyasztható ez az igazán finom zöldség. Ellentétben a hagyományos spenóttal, ami gyorsan felmagzik, és akkor már nem fogyasztható, ha első vetésben termeszted az új-zélandi spenótot, az egész nyáron és ősszel el fog látni magával téged. A szárazságot is jól tűri, úgyhogy ha szeretnénk sem tudnánk semmi rosszat felhozni vele kapcsolatban.
- Vízi spenót, kínaiul ong choy (Ipomoea aquatica): A nálunk gyomnövényként ismert aprószulákkal azonos családba tartozik. A kínai és maláj konyhában a legelterjedtebb, de egész Délkelet-Ázsiában népszerű, különösen a szegények körében. A keralai konyhában finomra aprítják, és kókusszal keverve készítik.
Libatopfélék, mint spenótpótlók
A nálunk többnyire gyomnövényként ismert libatopfélék (újabban disznóparéjfélék) családjában is több faj akad, amelyet a történelem során Európában is a spenót szerepében fogyasztottak.
- Francia spenót, vagy angol spenót, más néven laboda (Atriplex hortensis): Hajdan általánosan elterjedt főzeléknövény. Már a rómaiak is fogyasztották, a középkorban kiváltképp kedvelték. A laboda spenót helyett termeszthető, és hasonlóképpen készíthető. Háromszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint a spenót.
- Jó Henri király (Chenopodium bonus-henricus): Csongrád megyében cigány paréj néven ismert. A növényt falusi veteményeskertekben évszázadokig termesztették. Új hajtásait a tavasz közepétől nyár elejéig lehet vágni és úgy készítik el, mint a spárgát. A növényt ezért a szegény ember spárgájának is nevezik. Háromszög alakú leveleit augusztus végéig gyűjtik és a spenóthoz hasonlóan készítik el. Ma már többnyire vadon előforduló gyomnövény.
- Lisztes laboda, fehér libatalp, vagy más néven fehér libaparéj (Chenopodium album): Egy másik vad spenót néven nevezett fogyasztható libatopféle. Észak-Indiában széleskörűen termesztik. Leginkább fiatal hajtásait és leveleit használják. Hindi neve bathua. Leveseket, currykat készítenek belőle, de más jellegzetes, főleg pandzsábi ételt is. Nálunk leginkább gyomnövényként fordul elő, akárcsak az előzőek. Magvai magas fehérjetartalmúak. Korai megjelenésük, kiváló táplálkozási hatásuk miatt sokkal több figyelmet érdemelnének. Rendszeres köretek voltak a hétköznapi főtt étkezéseknél, hiszen valószínű alig volt veteményeskert nélkülük.
Vas és oxálsav: Fontos tudnivalók
Mind a spenót, mind a sóska vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag növény. "Különösen gazdagok kalciumban, amelyből a magyar lakosság amúgy is keveset fogyaszt" - mondta el Dr. Fekete Sándor Györggyel, az Állatorvos-tudományi Egyetem professzora. A spenót bővelkedik továbbá vasban (bár nehezen felszívódó formában tartalmazza), magnéziumban, és véralvadásgátló káliumban. A vitaminok közül az A, a B9 és a C-vitamin található meg benne jelentősebb mennyiségben. "Folsav tartalma miatt különösen ajánlott kismamáknak" - javasolja a professzor.Fogyasztásukat azonban nem ajánlatos túlzásba vinni, ugyanis mindkét zöldségben viszonylag nagy mennyiségben található oxálsav, ami gátolja a vas és a kalcium felszívódását és a kőképzésre hajlamos embereknél fokozhatja a vese-, és epekőképződést."Nagyon fontos, hogy nagy mennyiségben és túlságosan sűrűn ne fogyasszunk se spenótot, se sóskát. Általában az szoktuk javasolni, hogy 10-14 naponként kerüljön az asztalra minél változatosabb formában Ezalatt az idő alatt az egészséges szervezet feldolgozza a bennük található ásványi anyagokat és vitaminokat és nem kell tartani a kőképződéstől ." - nyilatkozta az oxálsavról Miháldy Kinga dietetikus. "Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy a készítés során a nyersen is fogyasztható salátaként a sóska, spenót ilyenkor megtartja az oxálsav tartalmát, azonban ha főtt ételként fogyasztjuk a sóska és spenót első főzőlevét öntsük le, ugyanis ebben a lében már kioldódik az oxálsav jelentős része."
Vasfelszívódás és hiány
A vashiány leggyakoribb oka valamilyen felszívódási zavar, amely gátolja a vasraktárai feltöltését: ennek hátterében állhat emésztési probléma, máj- és epebántalmak. C-vitamin hiány, mert ez a vitamin nagyban elősegíti a vas felszívódását. A nőknél a menstruációs ciklus következtében alakulhat ki nagyobb vasveszteség. Illetve a terhesség alatt is hamarabb alakulhat ki vérszegénység, mivel ilyenkor a baba raktárait is folyamatosan fel kell tölteni.Érdekességképpen:
- A hidegen és melegen is fogyasztható gabonapehelyben 1,8-21,1 mg vas van (a hidegen fogyasztottban van a több).
- 10 dkg osztriga 11,3 mg vasat tartalmaz.
- A húsokból tud legjobban felszívódni a vas. A vörös húsok (pl. marha) tartalmazzák a legtöbbet ebből a létfontosságú elemből: 5,2-9,9 mg-ot.
- 10 dkg lencsében 3,3 mg vas van.
- A spenót 10 dkg 4 mg-ot tartalmaz.
Másodvetésként is kiválóak
A sóska és a spenót ideális másodvetésnek is. Lássuk, milyen könnyen termeszthetők, milyen értékes a beltartalmuk és mi mindenre jók! Most még teljesen időben van, ha az új-zélandi spenót vagy a sóska másodvetésében gondolkodik az ember. Egyik sem melegigényes, így az enyhe telet némi takarás segítségével könnyedén átvészelik és kora tavasszal máris friss zöldségfélét tálalhat a családi asztalra. De hogy melyiket válassza? Mindkettő más a maga nemében, de a fenti információk remélhetőleg segítenek a legjobb döntés meghozatalában!
tags: #soska #vs #spenot #vastartalma