A spenót (Spinacia oleracea) a disznóparéjfélék családjának tagja, egyéves, néha kétéves növény. A spenót az ősi Perzsia területéről származik és a IX. században került Európába, hazánkban a XV. század óta ismert és termesztett növény. Bár rendkívül egészséges zöldség, hazánkban az egy főre jutó éves fogyasztása alig haladja meg a néhány dekagrammot. Pedig rendszeres fogyasztásával nemcsak egészségünk őrizhető meg általa, de számos betegséget is elkerülhetünk. Sűrű, 20-40 cm magas levélrozettáival a spenót vagy paraj termékeny és finom zöldség az év hidegebb időszakában.
A spenót termesztésének környezeti igényei
Más zöldségféléhez képest, mint a paprika, paradicsom vagy uborka, a környezet iránt kifejezetten igénytelennek mondható, termesztése szinte minden kertben, kisüzemben könnyen megvalósítható. Hidegtűrő növényként tartjuk számon, a lombképzés idején az optimális nappali hőmérsékleti érték 15-16 °C, és csírázása is nem sokkal fagypont felett megindul. Annak ellenére, hogy a fejlődési optimuma 16 °C körül van, jól tűri az éjszakai fagyokat is, a mínusz 4-5 °C-ot károsodás nélkül elviseli, de pótlólagos takarással még -15 °C-on sem fagy ki!
A spenót a napos vagy félárnyékos helyeket kedveli, jól áteresztő, humuszban gazdag talajban fejlődik a legjobban. A jól megmunkált, tápanyagdús, meszes, középkötött talajt kedveli a leginkább. Nem kedveli az erősen savanyú és a nagyon lúgos, tehát szélsőséges talajokat és a laza homokot sem. Magas mésztartalmú talajokon (5% feletti CaCO3 tartalom esetén) gyakran mutat vasklorózist, ilyenkor a legfiatalabb szívlevelek kisárgulnak.
Spenót termesztése: a magtól a betakarításig
A fóliás termesztés gazdaságossága és előkészületek
A fóliasátrak építése és fenntartása nagyon sokba kerül. Ezért a hajtatás csak akkor lehet gazdaságos, ha a termesztő berendezések kihasználtsága maximális, azaz az év minél nagyobb hányadában folyik benne valamilyen termelés. Nagyon sok termelő dönt az áttelelő zöldségek hajtatása mellett. A spenót átteleltetéséhez megfelelnek kislégterű fóliasátrak is.
A talaj előkészítésénél ügyelni kell a megfelelő aprómorzsás talajszerkezet kialakítása mellett a terület gyommentesen tartására is. Szerves trágyázást - kivéve a nagyon rossz szerkezetű, szerves anyagban különösen szegény homok- és agyagtalajokat - nem igényel, tápanyagszükséglete is minimális (1-2 dkg/m2 NPK műtrágya). Közvetlen talajforgatás után soha ne vessünk, hagyni kell a talajt ülepedni, amit alapos öntözéssel meggyorsíthatunk.
Vetési technikák és folyamatok
A spenótnál helyrevetést alkalmazunk. Téli hajtatásos termesztésnél a vetés optimális ideje augusztus végére, szeptember elejére tehető. A korai vetést az indokolja, hogy a tél beállta előtt már kifejlett állományt kell kapnunk, ami jobban ellenáll a hidegeknek és a fényhiányos időszakban is tud fejlődni.
Helyrevetésnél 10-20 cm közötti sortávolságot alkalmazunk, majd 8-10 sor után művelő utat hagyunk. A tőtávolság a spenótnál 5 cm, ha ennél sűrűbbre van vetve, akkor leaprósodnak a levelek. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől és a vetés időpontjától függően 2-4 cm. Ezt követően az egyenletes kelés elősegítése érdekében a vetést lehengereljük és beöntözzük úgy, hogy a talaj felső 5-8 cm-es rétege egyenletesen átnedvesedjen.
Ápolási munkák a fóliasátorban
A spenót ápolási munkája legfőképpen a gyommentesen tartás mellett az öntözés és a szellőztetés. Nagyon fontos rendszeresen ellenőrizni a talaj nedvességét 15-20 cm mélyen is, ugyanis a fóliaborításról lecsepegő víz a talaj felső 3-5 cm-es rétegét nedvesen tarthatja ugyan, viszont gyakran megesik, hogy a gyökérzóna lentebbi része száraz, porlik. Az öntözéseket a délelőtti órákban végezzük, nyitott szellőztetőknél, hogy a lombozat minél hamarabb megszáradjon.
A spenótnak viszonylag kevés kórokozója van. A legjelentősebb a spenótperonoszpóra és a spenót mozaikvírus. A peronoszpórára fogékony fajtáknál már 2-3 lombleveles állapottól szükséges odafigyelnünk a növényvédelemre.
Betakarítás és értékesítési lehetőségek
A fóliában termesztett spenót már a vetést követő 6-7 héten szedésre alkalmassá válhat. Ha a spenót levelei elérik a 10 cm-t, akkor már áruképes és szedhető. A betakarítást ősszel, napsütéses meleg időjárás esetén hetenként el lehet végezni. A téli fényszegényes időszakban a szedések között 2-2,5 hét is eltelhet.
A spenótot kétféleképpen lehet értékesíteni: súlyra vagy csomóra. A levéllemezhez 5-7 cm-es szárrészt kell hagynunk, hogy csomózásnál meg lehessen kötni. Egy-egy csomóba átlag 20-25 darab levelet teszünk. A szedést követően vízben átmossuk, hagyjuk, hogy lecsepegjenek, ezután csomagoljuk. A spenót nagyon hamar romlásnak indul, ezért szedését, vásárlását követően érdemes minél előbb feldolgozni. Csak közvetlenül a felhasználás előtt mossuk meg, ne úgy tároljuk el, mert az még csökkenti az eltarthatóság idejét. Maximum 4-6 napot tudjuk tárolni hűtőszekrényben.
tags: #spenot #termesztese #foliaban