A kajszitermesztés Magyarországon komoly kihívásokkal néz szembe, amint azt a Gyümölcsért Kft. által Boldogkőváralján rendezett tanácskozás is rávilágított. Ez a rendkívül munkaigényes gyümölcs nem csupán gazdasági szempontból (évi 2-3 milliárd forint áfabevételt jelent a költségvetésnek, és több mint 2500 gazdaság foglalkozik a termesztésével), hanem kulturális értékével is kiemelkedő. Magyar kajsziból akár kétszer annyi is értékesíthető lenne gond nélkül, azonban a növény-egészségügyi problémák, különösen a súlyos fapusztulások, ellehetetlenítik a növekedést. Boldogkőváralja körzetében például egyetlen év alatt 20 ezer fa, azaz 50 hektárnyi állomány pusztult ki. Kiss Gábor, a Gyümölcsért Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy rendkívül nehéz úgy piacot építeni, hogy márciusban még jók a kilátások, szüret előtt pedig kiderül, hogy a várt termésnek csak a fele van meg. Ezért létfontosságú az összefogás a termesztők, a döntéshozók és a kutatók között a pusztulás okainak feltárására és a tudás megosztására.
Történelmi perspektíva és a pusztulás mértéke
A kajszi hirtelen elhalásáról már 1875-ben írtak Magyarországon, és Nyujtó Ferenc 1959-ben írt összefoglaló művet a gutatütésről. A jelenség sokszor hozható összefüggésbe a téli hideggel, és örök téma az alany hatása. Ötven éve a mirobalánt nem tartották jó kajszialanynak, mert összeférhetetlenségi gondokat tapasztaltak és hosszú tenyészideje miatt nem volt jó a hajtásbeérés. A kajszitermesztő országokban általában évi 5 százalékos pusztulást normálisnak tartanak, amivel együtt kell élni. Ez a pótlások 3 éves termőre fordulásával számolva is azt jelenti, hogy az elültetett fák 15 százaléka kiesik minden évben a termésből. Magyarországon azonban sokkal rosszabb a helyzet. A Gyümölcsért Kft-hez tartozó ültetvényeket vizsgálva azt találták, hogy 100 hektáron 11 évre visszamenőleg háromszor fordult elő 10 százalék fölötti pusztulás, egyszer 5 százaléknál kisebb mértékű, az átlag 9 százalék lett 2005 és 2015 között. Másképp elemezve a folyamatot az derült ki, hogy 4 év alatt az eredetileg telepített fák harmada, 7 év alatt a fele kipusztult. Boldogkőváralján az utóbbi években többször is ennél több fa halt el: 2005-ben 11, 2008-ban 14, 2015-ben 22 százalék volt a pusztulás aránya 100 hektáron.
Aranyat ér a kajszi- és az őszibarack
A csonthéjasok európai sárgasága fitoplazma
Az utóbbi években újabb kór ütötte fel a fejét, a csonthéjasok európai sárgasága fitoplazma. Magyarországon 1992-ben azonosították ezt a kórokozót. 2009-ben Gönc környékén súlyos fertőzöttséget találtak. A fitoplazmás fák levelei kanalasodnak, sodródnak, halványabbak, mint az egészséges levelek. A termés kevesebb és rosszabb minőségű. Sajnos ezzel a betegséggel már 2-3 éves ültetvényekben is lehet találkozni, ami valószínűleg már a szaporítóanyaggal érkezett. A fitoplazma terjesztőjének a szilva-levélbolhát tartják, ami nálunk is megtalálható, és a gönci termőtáj nagyon gazdag a tápnövényeként szolgáló szilvafélékben, mint a kökény és a kökényszilva, melyek sokfelé élnek vadon.
Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj és Erdővédelmi elnökhelyettese elmondta, hogy a csonthéjasok európai sárgasága fitoplazma jogszabály alapján karantén kórokozó, ezért a növényvédelmi hatóság 2009 óta hivatalos megfigyeléseket folytatott. Négy év alatt 150 millió forint kártalanítást fizettek ki a kötelezően kivágott fák után, míg 2012 után elterjedtnek minősítették a betegséget az országban. Tavaly két munkacsoport alakult a fitoplazmás betegségek és vektoraik vizsgálatára, és a lehetséges védekezési módok kidolgozására gyümölcsben, illetve szőlőben. A hatóság ezeknek a munkájához minden szakmai lehetőségével hozzájárul, és szeretné megalapozni a munka anyagi támogatását is, egyelőre ugyanis mindenki önként vesz részt a munkacsoportokban.
A fitoplazma terjedése és azonosítása
Petres Martin növényorvos-hallgató Boldogkőváralján végzett felvételezést hatéves ültetvényben. A részletes szemrevételezés során a levelek kanalasodását, sárgulását, lankadását, majd elszáradását kísérte figyelemmel, a hajtás-, vessző- és ágszáradást mézgásodás kíséretében vagy anélkül, illetve a törzsrepedést. Az elpusztult fák alanya gyakran kihajtott, ami azért veszélyes, mert további fertőzési forrásként van jelen az ültetvényben, ha nem ássuk ki. A fákon rákos sebeket, agrobaktériumos fertőzésre utaló tüneteket is talált. Jellemző volt, hogy egymáshoz közeli fák pusztultak el, és nyomon követhető volt a fertőzés terjedése. Levélmintát gyűjtött 15-15 olyan fáról, amelyek egy pusztuló növény mellett álltak, de teljesen egészségesnek látszottak. A látens fertőzés elterjedtsége arra is utalhat, hogy nem az ültetvényben betegedtek meg a növények, de ez az oltványok vizsgálatával ellenőrizhető csak. Ugyanakkor bizonyított, hogy rendkívül gyorsan terjed a fitoplazma, amit Szabó Zoltán egy svájci kísérlet eredményével támasztott alá.
Egyelőre nem tisztázott, hogy mi okozza ezt a foltokban történő terjedést, fölmerült a lehetőség, hogy gyökéren keresztül is átterjed a fitoplazma egyik növényről a másikra, mint az alma esetében. Süle Sándor szerint a kajszi és az őszibarack alanyainak nem ér össze a gyökere, mert ciánszerű anyagokat választanak ki, ezért ő nem ért egyet a fölvetéssel. Czotter Nikoletta ismertette a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetben folyó munkát. Várallyay Éva vezetésével biztos és gyors módszert akarnak kidolgozni a Magyarországon előforduló fitoplazmaváltozatok kimutatására. A PCR-alapú molekuláris azonosításhoz az ország hat pontjáról gyűjtöttek levélmintát, és első lépésként minden fitoplazmát kimutattak belőlük, majd a pontosabb azonosítás következett. Nagyon hasonlít egymáshoz a kajszi, az alma és a körte fitoplazmája, ezért saját primert akarnak kifejleszteni a kajszin előforduló kórokozóhoz. A molekuláris vizsgálat is alátámasztotta, hogy tünetmentes levelekben is gyakran megtalálták a kórokozót, a legtöbbet a termő ültetvényekből származó mintákban.
Kutatások és védekezési stratégiák
A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében Preininger Éva vezetésével mikroszaporítással próbálnak fölnevelni biztosan egészséges és csak a csonthéjasok európai sárgasága fitoplazmával fertőzött egyedeket, további kísérletek céljára. Boldogkőváraljáról fitoplazmás fákról indított hajtástenyészetből három maradt meg, két Sherpa és egy Tom Cot fajtájú. Egészségesnek látszó fákról is gyűjtöttek kiindulási anyagot Bergarouge és Tom Cot fajtákról, továbbá alanyt idős kajszifák mellől, ezekből gyökérnemes növényeket akarnak nevelni, ami nem lesz egyszerű. Most indul a gyökeresítési kísérlet, előtte azonban újra megvizsgálják a tenyészeteket, hogy jelen van-e bennük a kórokozó. A betegség jelei már az üvegben is látszanak, a Tom Cot levelei sárgulnak, kanalasodnak. A kísérletben a továbbiakban azt szeretnék kideríteni, hogy hogyan jut át a fitoplazma egyik növényről a másikra. Ehhez egy mentes és egy fertőzött egyedet ültetnek majd közös üvegbe, amitől azt várja Preininger Éva, hogy nem fertőződik meg az egészséges tenyészet. Gyökeres beteg növény és egészséges rózsameténg egy üvegben indítva választ adhat a gyökérátvitel kérdésére. A gyökéren át történő fertőzést ezek után cserépben nevelt egyedekkel is meg fogják vizsgálni. Olasz faiskolák szerint a gyökérnemes kajszik ellenállóbbak a betegséggel szemben, ezért fontos lesz a mikroszaporított gyökérnemes növények vizsgálata.
Süle Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója számolt be a legígéretesebb kísérletekről. Többfelé tapasztalták a világban, hogy a fitoplazmás fertőzésekből kigyógyult a beteg növények 10-20 százaléka: szőlőben a Flavescence dorée esetében már 1961-ben beszámoltak a jelenségről, és izraeli kutatók már nem javasolják a sztolbur fitoplazmával fertőzött tőkék kivágását, mert remélni lehet a növények gyógyulását. Olasz és német kutatók többféle gyümölcsfán tapasztaltak hasonlót. Ha ilyen kigyógyult fák sarjaiból származó, úgynevezett immunizált alanyt használunk, akkor a rájuk oltott növény nem lesz beteg. A fitoplazma vegyes népesség, egyaránt vannak benne halálos lefolyású betegséget okozó, illetve olyan törzsek, amivel együtt tud élni a fa. Valószínűleg az erősebben fertőző törzsekből alakulnak ki a kevésbé veszélyesek, egy ilyen a P1 törzs, amit a hazai vizsgálatokhoz használtak. 2015 augusztusában Balatonvilágoson kijelölték a gyógyíthatónak látszó fákat, és 5-5 szemmel beszemezték őket a P1 törzzsel fertőzött anyaggal. A Bergarouge és a Flopria fajtákból 10-10 fát kezeltek, a szemzések jól megeredtek, és 2016-ban a 48 kezelt hajtásból 5, illetve 45 hajtásból 6 pusztult el. Új immunizált növényanyagot is kerestek, vagyis kipusztult fák sarjait, esetleges hajtásait gyűjtötték be, Göncön pedig nagyon idős kajszifákról szedtek kéregpajzsot és leoltották. A szemmel láthatóan tünetes vagy bizonyítottan vírusos oltványokat megsemmisítették, és most 48 élő növénnyel rendelkeznek. Süle Sándor biztos benne, hogy működik ez a módszer és 2020-ra járható út lesz a hazai kajsziültetvényekben is.
Süle Sándor szerint a védekezésnek három pillére van: az első az egészséges szaporítóanyag, ehhez nagyon alaposan kellene ellenőrizni az anyafákat, és módszert kidolgozni valamilyen gyorstesztre, amivel a faiskolások is ellenőrizni tudják a fáikat. A másik alapvető feladat a gyümölcsösök mentességének fenntartása: ehhez a tősarjakat el kell távolítani, más ültetvényektől védősávokat betartani, kiemelni a fertőzött fákat. A beteg növények ugyanis kimondottan vonzzák a levélbolhákat, amelyek aztán a fenyő és leggyakrabban a galagonya közvetítésével kerülnek a kajszira. Szabó József kajszitermesztő javasolja, hogy érdemes lenne kötelezően kivágatni az elhanyagolt ültetvényeket, és nem szabadna fenyőt és galagonyát engedni a kajszisok közelébe.
Alanyválasztás és fajtaérzékenység
A mirobalán alany kérdése régóta foglalkoztatja a termesztőket és kutatókat. Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolások Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy a magyar fajtákon kívül a Bergeron, a Goldrich, a Hargrand és az Orange Red szerepel a hazai szaporításban. Minden más fajtát külföldről hoztak be a telepítők. A hazai oltványok alanya szinte kizárólag mirobalán magonc, ami azért alakult így, mert szilvát is lehet rá szemezni, tehát a faiskolás arra használja, amire igény van. A faiskolások betartják az előírásokat, nagyon figyelnek a szilvahimlőre, de a fitoplazma tüneteit nem ismerik. Annyi biztos, hogy ha egészséges anyagokat oltunk össze, akkor a kész oltvány is egészséges lesz, nem is hallott kifogást magyar szaporítóanyagra.
Rácz Szabó Róbert faiskolai tapasztalatait osztotta meg. Soroksáron, a Budapesti Corvinus Egyetem kísérleti üzemében 2005-ben találták meg a fitoplazmát, 2009-ben viszont Verticillium-fertőzés okozott súlyos pusztulást. Megfigyelése szerint a 2007-es szokatlanul enyhe tél után volt olyan erős a fitoplazmás pusztulás, mint az idén, amikor szintén nem volt komoly téli lehűlés. Az alanykérdéshez Kerek Mária Magdolna, ceglédi kajszinemesítő hozzátette, hogy vizsgálták a szilva közbeoltást Besztercei, Bódi szilva, Vörös szilva és Duránci szilvafajtákkal, illetve a vadkajszit, szelektált alanyokat és mirobalán alanyokat. Ma a faiskolások azért sem használnak szilvatörzset, mert a Fehér Besztercei nagyon vírusérzékeny, a Brompton esetében pedig nincs elég adat a nemes fajtákkal való összeférésről.
Francia megfigyelések szerint a magasan szemzett fák életképesebbek, mint a hagyományosan szaporítottak, illetve az alanyok közül a nálunk szinte kizárólag használt mirobalánon a legnagyobb a pusztulás. A legellenállóbbnak a szilva alanyok bizonyulnak, amit a hazai tapasztalatok is alátámasztanak. Irodalmi adatok szerint nagyon érzékeny a Flavor Cot, a Hargrand, a Kioto, az Orangered, a Robada, a Silvercot és a Sweet Cot, ezeket ne telepítsük veszélyeztetett területen. Borsodban öt ültetvényben a Berge Cot, a Tom Cot, a Chrisgold, a Bergarouge és a Goldbar bizonyult a legérzékenyebbnek, 2015-ban a Cot-fajták 20, a többi pedig 30 százalékot meghaladó mértékben pusztult ki. Tavaly jóval kisebb mértékű volt a kajszifák elhalása, a Tom Cot, a Chrisgold és a Goldbar alig több mint 15 százalékban pusztult. Pénzes Béla a Robada fajtán az ültetés utáni második évben látta meg a fitoplazmára utaló lankadásos tüneteket, de laboratóriumban nem lehetett kimutatni a fertőzést. A beteg fák kiásásakor viszont az derült ki, hogy alany-nemes összeférhetetlenség okozta a bajt. Találtak olyan alany-nemes kombinációkat is, amikor csak az alanyban vagy csak a nemesben volt fitoplazma. Makai Miklós a vadkajszin lévő Gönci magyar kajszit látja ellenállónak, szerinte lényeges elem a betegség föllépésében a sarjképződés. A vadkajszi alany nagyon kiszorult a hazai faiskolákból, pedig szárazságtűrőbb, mint a mirobalán, nem csoda, hogy jobban érzik rajta magukat a fák. A mirobalán több fajtával összeférhetetlen, mondta Süle Sándor, olyankor fitoplazmára hasonlító tünetek alakulnak ki. Hasonló jelenséget tapasztaltak birsre oltott körtefajtáknál is. A mirobalánról már 1959-ben leírta Nyujtó Ferenc, hogy a legkevésbé ellenálló alany, viszont máig elterjedten használjuk.
Környezeti tényezők és klímaváltozás hatása
Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke kiemelte, hogy a klímának biztosan nagy hatása van a kajszipusztulásra. A mediterrán térségben ugyanis nem ilyen súlyos a kár, bár a jelenség nem ismeretlen. A magyar kajszi előnye egyben a hátránya is: a termeszthetőség északi határán vagyunk, ami jó aromaanyagokhoz és nagyobb természeti kitettséghez vezet. Szabó Zoltán megjegyezte, hogy másfél évtizede áttevődött a kajszitermesztés központja Gönc körzetébe, ahol 200-250 méteres domboldalakon telepítettek ültetvényeket. Ezen a vidéken 7-10 nappal később virágzik a kajszi, mint másutt az országban, és a téli fagy is kevésbé károsít. Ennek ellenére nagyon sok fa halt el az idén. Gara Júlia, a balatonboglári Boglárkert Kft. munkatársa szerint a környéken 2009-ben és 2016-ban volt fájdalmas mértékű a pusztulás, amit már előre jelzett a téli virágzás. A Big Red fákat például ki lehetett dönteni, ami alany-nemes összeférhetetlenségre vezethető vissza. A kajszipusztulásra még nem találtak egyértelmű magyarázatot, hiszen például a közeli idős ültetvényben, ahol nem kizárólag mirobalán az alany, hasonló mértékben pusztul a kajszi, és nem láttak összefüggést a nagy terheléssel vagy a fagykárokkal sem. Balatonvilágoson ugyanaz a fajta-nemes kombináció sokkal kevésbé pusztul, mint Boldogkőváralján, tette hozzá saját tapasztalatát Szabó Zoltán, pedig a fitoplazma hasonló arányban van jelen az ültetvényben. Svájci vizsgálatok eredményeként a kajszifák pusztulását körülbelül 40 százalékban vezették vissza növényi betegségekre, és utána a talaj alkalmatlanságára, a fiatal fák fagykárosodására, valamint az alany-nemes összeférhetetlenségére.
Összefogás és jövőbeli tervek
A kajszipusztulást előidéző és mértékét befolyásoló számos tényező miatt hatékony védekezési eljárások kidolgozása csak a téma részletes, alapos, komplex vizsgálatától várható, hangsúlyozta Szabó Zoltán. A különböző területeken jártas szakemberek közös gondolkodása és lelkes együttműködése hozhat eredményt. Komoly eredmény, hogy sikerült összehozni minden érintettet Boldogkőváraljára: részt vettek a tanácskozáson a térség polgármesterei, Sivák János és Zavodni Ferenc, Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő, Szabó Mátyás, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője és Bittsánszky Márton, az FM Agrárpiaci Főosztályának helyettes vezetője, Mártonffy Béla és Fodor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai vezetői, Somogyi Norbert, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgató-helyettese, Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke, Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolások Országos Egyesületének elnöke, Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj és Erdővédelmi elnökhelyettese, Szabó Zoltán, a Balatonfruit Kft. ügyvezetője, Kölber Mária, a Genlogs Kft. szakértője. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a kérdéskör olyan összetett, amit csak közös munkacsoport létrehozásával lehet alaposan körüljárni.
Fodor Zoltán, a NAK mezőgazdasági szakterületi igazgatója biztató tervekről számolt be. A kamara folyamatosan bővíti csapatát, hogy felnőjenek a rengeteg feladathoz, amivel megbízták őket. Agrárinnovációs csoportot is létrehoznak, remélhetőleg kellő mennyiségű pénzzel együtt. A kamarához került a szaktanácsadás, és szeretnének előrelépni a kutatási eredmények terjesztésében is. Mártonffy Béla, a kertészeti osztály vezetője szakmai és jogalkotási segítséget ígért: komplex módon kell kezelni a kérdést, és el kell juttatni a politika szintjéig, hogy mennyire súlyos gondról van szó. Az alma, a meggy és a kajszi emblematikus gyümölcseink, és a kajszival nemcsak egy gyümölcs, hanem egy kultúra veszhet el, ha nem találunk megoldást. A termesztést a piaci célhoz kell igazítani, ugyanakkor a saját értékeinket sem szabad veszni hagyni.
Szabó Mátyás szerint a témában számos pályázati lehetőséggel lehet élni. Végig kell gondolni a problémakör minden elemét, és figyelni a megnyíló új pályázati lehetőségekre, amelyekkel például a fajtákkal, a szaktanácsadással kapcsolatban lehet támogatáshoz jutni. Új elemekkel bővül a Leader program, amivel a kockázatkezelés másképp finanszírozható. Kránitz Lívia, az FM gazdasági elemzője teljesen új forrásról beszélt, ami a Horizont 2020 program alapján, a piaci igényeknek megfelelő kutatások indulását szolgálja. Az Európai Innovációs Partnerség (EIP) a vidékfejlesztési programban megjelenő eszköz, 89 programban szerepel. Fő célja az erőforrás-hatékonyság és a gazdasági versenyképesség javítása, az éghajlatbarát és a fenntartható termelés előmozdítása. Agrár-innovációs operatív csoportok vehetnek részt a pályázatokon, ami lehet konzorcium vagy valamilyen jogi személyiségű csoportosulás, de legalább 5 termelő és egy kutató tagja kell hogy legyen, továbbá szaktanácsadó, képző, vagy feldolgozó is lehet a csoportban. A projekt 100 százalékban finanszírozható, legföljebb 150 ezer euró értékben, és 2-4-5 évre kell ütemezni a munkát. A gazdálkodó tagoknál beruházásokat is végre lehet hajtani, amit a projekttervben szerepeltetni kell. A témakiválasztás még a kezdeti lépéseknél tart, a minisztérium is keresi azokat a területeket, ahol hatékonyan működhet ez a támogatás.
tags: #sule #sandor #kajszi #gyoker #fitoplazma