A fermentált tejtermékek és az agy egészsége: átfogó útmutató

A fermentált élelmiszerek évezredek óta részei az emberiség táplálkozásának, és az utóbbi időben a tudományos érdeklődés középpontjába kerültek egészségügyi előnyeik miatt. Különösen a fermentált tejtermékek, mint a joghurt, a kefir vagy a sajt, mutatnak ígéretes eredményeket a kognitív képességek javításában, különösen idősebb korban. De vajon mi teszi ezeket az ételeket „agyserkentővé”, és hogyan illeszthetjük be őket tudatosan étrendünkbe?

Mi is az a fermentáció?

A fermentáció, vagy más néven erjesztés, egy biológiai folyamat, amely során mikroorganizmusok - például baktériumok és élesztőgombák - részben lebontják az alapanyagok egyes összetevőit. Ez a folyamat megváltoztatja az élelmiszerek állagát, ízét, illatát és színét, miközben új, értékes anyagokat hoz létre, és bizonyos antinutritív vegyületek mennyisége is csökkenhet. A kifejezés a latin "ferveo" szóból származik, ami forr, pezseg, utalva az erjedés során megfigyelhető pezsgésre. Az ókeresztény egyházban a felszentelt kenyér, amely erjesztett tésztából készül, Krisztus testét szimbolizálta, és az egyház kovászát, összetartó erejét.

A fermentáció az egyik legősibb élelmiszer-tartósítási technika, amelyet feltehetően már 9000 éve ismer az emberiség. A technológiát a szükség szülte: hűtőszekrény és fagyasztó hiányában az élelmiszerek tartósítására, az élelemben szegény időszakokra való felkészülésre alkalmazták, illetve az élelmiszerek ízének fokozására is lehetőséget biztosított. Ez egy rendkívül elterjedt ételkészítési mód, aminek egyes válfajai nélkül nemcsak a kovászos uborkát, de például a sört, a sajtokat vagy a joghurtot sem ismernénk.

A fermentáció típusai

Három fő fermentációs folyamatot különböztethetünk meg:

• Alkoholos erjedés: Ebben a folyamatban élesztőgombák (pl.: Saccharomyces cerevisiae) oxigénszegény környezetben az élelmiszer szénhidrát tartalmát etil-alkohollá és szén-dioxiddá alakítják. Kiváló példa erre a sörfőzés, vagy a kenyérkészítés, ahol a gabona érlelése során a szénhidrát és rosttartalom, valamint a gluténtartalom is részben emésztődik, továbbá szén-dioxid buborékok is keletkeznek.
• Ecetsavas erjedés: Az alkoholos erjedés folytatása lehet, ahol etil-alkoholból oxigén jelenlétében ecetsav keletkezik bakteriális működés (pl.: Acetobacter aceti) hatására.
• Tejsavas erjedés: Ez a klasszikus értelemben vett erjesztési folyamat, melynek során az adott élelmiszer szénhidrát tartalmát (pl.: tejcukor, glükóz) használja fel a baktérium (pl.: Lactobacillus acidophilus) és oxigénszegény közegben enzimes bontás hatására tejsavat állít elő. Ezzel a folyamattal készül számos tejtermék (pl.: joghurt), és zöldség alapú savanyúság is.

A fermentált tejtermékek hatása az agyműködésre

A kínai Hebei Orvostudományi Egyetem kutatói szerint a fermentált tejtermékek, mint a joghurt vagy a sajt fogyasztása összefüggésben áll a verbális memória és a végrehajtó funkciók - a tervezést, a koncentrációt, a figyelmet, az utasítások megjegyzését és a multitaskingot lehetővé tevő kognitív képességek - javulásával. Ennek oka, hogy a fermentált tejtermékek gazdagok probiotikumokban, amelyek javítják a globális kognitív funkciókat azáltal, hogy elősegítik az ingerületátvivő anyagok termelését a bél-agytengelyen keresztül. A kutatók összesen 38 vizsgálatot végeztek el, melyek megerősítették, hogy bizonyos tejtermékek mérsékelt fogyasztása egyértelmű előnyökkel jár.

Fontos azonban kiemelni, hogy a magas tejfogyasztás potenciális összefüggést mutatott a gyengébb verbális memóriával, ami arra utal, hogy a mértékletesség kulcsfontosságú. A csapat arra a következtetésre jutott, hogy az idősebb korosztály kognitív egészségének megtartása érdekében az optimális napi bevitel 150 gramm összes tejtermék és 30 gramm teljes zsírtartalmú tejtermék.

Melyek a fermentált tejtermékek?

A fermentált tejtermékek olyan tejtermékek, amelyeket baktériumkultúrák segítségével erjesztenek. Ide tartozik a joghurt, a kefir, a tejföl, a sajt és a túró. A laktofermentáció alkalmával a tej laktóz tartalmát a baktériumok lebontják, ezért egyéni tolerancia szerint, a laktózérzékenyek is fogyaszthatnak hosszabb érlelési folyamaton átesett tejtermékeket.

Joghurt

Bulgáriát tartják a joghurt szülőhelyének. A termék fermentálásakor különféle bolgár rudakat és termofil streptococcusokat használnak. A legtöbb joghurt összetétele magában foglalja a tejpor jelenlétét, amely önmagában is előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, és hozzájárul a megfelelő baktériumok túléléséhez a termék gyártása és tárolása során. A joghurtkészítési folyamatban használt kovászelemek a leghatékonyabbak a laktóz erjesztésében. A natúr joghurt meglehetősen semleges ízű, de gyümölcsös töltőanyagokkal ízesíthető.

Kefir

A kefir hazája Észak-Kaukázus. Az erjesztett tejtermékek ezen altípusát egy meglehetősen összetett gombás starter hozzáadásával állítják elő, amely a tejsav mikroorganizmusok és az élesztő szimbiózisa. A kefirt kissé hosszabb ideig infundálják, mint más termékeket (1-3 napig). A kefir leggyakrabban élelmiszer-töltőanyagok használata nélkül készül, ezért jellegzetes savanyú íze van. A termék jól illik húshoz, halhoz, baromfihúshoz, tojáshoz és más, fehérjét tartalmazó ételekhez.

Tejfölt és erjesztett sült tej (Ryazhenka)

A tejföl mellett a ryazhenka, vagy erjesztett sült tej is egy népszerű fermentált tejtermék, melynek hazája Ukrajna. A fő különbség a ryazhenka között az, hogy sült tejen alapul, ezért van jellegzetes krémes árnyalata. A termék fermentációs folyamatát termofil tejsavas streptococcusok és a bolgár bot tiszta kultúrájának a tejhez adásával hajtják végre. A gyártási folyamat során a termékből nagy mennyiségű víz párolog el, aminek következtében a hasznos elemek koncentrációja magasabb, mint más erjesztett tejtermékekben. Azonban a ryazhenka sokkal kalóriadúsabb és zsírosabb, mint a kefir, ezért nem alkalmas diétás táplálkozásra. A termék finom és édes ízű.

Túró és sajtok

A túró jóval kevesebb laktózt tartalmaz, mint a joghurtok, és tökéletes desszert készíthető belőlük. A zsírszegény változat akár esti vacsorára is fogyasztható tejföllel, joghurttal és édesítővel kikeverve. A sajtok szintén fermentált tejtermékek, melyek közül az érlelt sajtok különösen kedveltek. Bár legtöbbjük fermentált, magas zsírtartalmuk miatt mértékkel ajánlott a fogyasztásuk.

A fermentált élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásai

A tudományos világban nagy érdeklődés övezi a fermentált ételek egészségre gyakorolt hatását. Számos fermentált élelmiszer tartalmaz probiotikus hatással rendelkező mikroorganizmusokat, amelyek jótékony hatásokat fejthetnek ki a szervezetünkben:

• Könnyen emészthető tápanyagok: Előemésztett szénhidrátokat és fehérjéket, valamint bontott tejcukrot tartalmaznak.
• Bioaktív vegyületek: Az erjesztési folyamat eredményeként bioaktív vegyületek (pl.: rövidláncú zsírsavak, antioxidánsok) is keletkeznek. A rövidláncú zsírsavak a bélhámsejtjeinket táplálják, és a véráramba kerülve jótékony hatásokat fejthetnek ki számos ponton, például támogatják az idegsejtek működését és védik a szív-érrendszert.
• Immunrendszer támogatása: Az érlelt élelmiszerekben lévő mikrobák, ha túlélik a gyomor savas közegét, a bélflóra alkotójává válhatnak és gátolni tudják egyes patogén baktériumok megtelepedését a bélfalon, így az immunrendszer támogatásában is szerepet játszhatnak.
• Emésztőrendszeri támogatás: A fermentált zöldségek és levük fogyasztása közvetlenül is támogatja a gyomorsav munkáját, enyhíti a gyomorral kapcsolatos kellemetlen tüneteket (például a puffadást, a gyomorégést). A tejsavbaktériumok által termelt tejsav az emésztőrendszer számára létfontosságú, hiszen ez jelenti a bélfal sejtjeinek az elsődleges energiaforrását.

Tévhitek és fontos tudnivalók

Laktózérzékenység: A fermentáció során a tej laktóztartalma csökken, így a laktózérzékenyek is megpróbálkozhatnak a savanyított tejtermékek fogyasztásával, kis mértékben beépíthetik étrendjükbe.Gluténérzékenység: Fontos kiemelni, hogy fermentáció hatására a gabonafélék gluténtartalma csak részlegesen emésztődik és szerkezete átalakulhat, de nem tűnik el. Ezért a gluténérzékenyeknek, egészségük védelme érdekében, ilyen formában is kerülniük kell a gluténtartalmú gabonából (pl.: búza, rozs, árpa) készült pékárukat, italokat, ételeket.Sóbevitel: Bizonyos fermentált ételek nagy sótartalommal rendelkeznek. Az intenzív sófogyasztás növelheti többek közt a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek, a gyomorrák, illetve a csontritkulás kialakulásának kockázatát. A WHO ajánlása szerint maximum napi 5 g só bevitele ajánlott egy átlagos felnőtt ember számára.Fokozatos bevezetés: Fontos tudni, hogy a fermentált élelmiszerek fogyasztását csak fokozatosan lehet elkezdeni - fokozottan igaz ez akkor, ha eredendően emésztőrendszeri problémáink vannak. A szakértők szerint érdemes a rövid ideig érlelt, 7-10 napig fermentált levekkel kezdeni. A mennyiség tekintetében sem árt az óvatosság - az első adag csupán teáskanálnyi legyen, majd fokozatosan lehet emelni az adagot.

Mikor nem ajánlott fermentált ételek fogyasztása?

Bár a fermentált élelmiszerek rendkívül egészségesnek számítanak, bizonyos helyzetekben nem javasolt a fogyasztásuk, vagy egyenesen tilos is lehet:

• Aktív emésztőrendszeri fekélyek és gyulladások: Így gyulladásos bélbetegségek (Crohn, Colitis ulcerosa) fellángolása alatt ezek az élelmiszerek kerülendőek. Nyugalmi időszakban, kontaminált vékonybél szindrómában, irritábilis bél szindrómában és epebetegségben a fogyaszthatóságukat a beteg állapota és egyéni tűrőképessége fogja meghatározni.
• Immunrendszer gyengülése: A fermentáció során felhasznált mikroorganizmusok általában biztonságosnak tekinthetők, de néhányuk fertőzést okozhat legyengült, vagy károsodott immunrendszerű emberekben. Ide tartoznak a HIV/AIDS-ben szenvedő egyének, a kemoterápiában részesülő daganatos betegek és a szervátültetésben részesülők is.
• Hisztaminérzékenység: A hisztaminban gazdag élelmiszerek (mint a fermentált ételek) fogyasztása kellemetlen tüneteket, például fejfájást, kiütéseket és gyomorpanaszokat okozhat. A hisztaminintoleranciában szenvedőknek állapotuktól függően korlátozniuk szükséges, vagy kerülniük kell az erjesztett ételeket és italokat.
• Várandósság: A várandósoknak mellőzni javasolt azokat az erjesztett ételeket, amelyek alapanyagai hőkezelésen nem estek át (pl.: szalámi, füstölt hal, nyers tej, a nyers tejjel készült, valamint a lágy sajtok, mint a kékpenészes sajt), ezzel csökkenthető az ételmérgezések kockázata. Ezen felül a fejlődő magzat védelme érdekében az alkoholos erjesztett italok (pl.: sör, bor, kombucha) is kerülendőek. Számukra biztonságosan fogyasztható a fermentált termékek, többek között, a joghurt, kefir, túró, hőkezelt sajtok (pl.: edami), fermentált zöldségek, ecetek, szójaszósz, miso és a kovászos pékáruk is.
• Alacsony nátriumtartalmú diéta: Ajánlott pl. magas vérnyomás betegségben, vesebetegségben, egyes májbetegségekben, ahol korlátozni kell a sóbevitelt. Mivel számos fermentált élelmiszer, mint például fermentált zöldségek, szójaszósz, bizonyos sajtok sok nátriumot tartalmazhatnak, emiatt ezek fogyasztása a felsorolt elváltozások esetén körültekintést igényel.

Hogyan fermentáljunk otthon?

Az otthoni fermentálás nem igényel laboratóriumi sterilitást, de az alapvető konyhai tisztaság kötelező. Az eszközök ott lapulnak minden háztartásban: jól záródó tetejű tiszta, steril befőttesüveg, kés és vágódeszka, esetleg gyalu vagy reszelő. Szükségünk lesz még vízre, sóra, fűszerekre és zöldségekre - ez lehet káposzta, sárgarépa, uborka, cukkini és retekfélék.

Kefir készítése otthon

Beoltom a langyos tejet kefir magvakkal, vagy kefir keverékkel, lefedem, és a lakás melegebb pontjára teszem, pl: szekrény tetejére. Hagyom megalvadni, ami 20-24 óra alatt megtörténik. A tej lehet akár bolti, akár házi. Tehén, kecske, juh vagy bivalytejből egyaránt készíthető. A nyers tejet érdemes a beoltás előtt 90-95°C-on hőkezelni, mert sűrűbb, jobb állagú kefirt tudunk így készíteni. A fermentálás hőfoka: kefir készítéshez a 16-28°C hőfoktartományban kell mozognunk.

• 20°C alatti tartomány: a folyamatok lelassulnak, az élesztők jobban dolgoznak, mint a baktériumok. Ezért szénsavasabb, kevésbé savanyú, élesztősen aromásabb lesz a kefir (kaukázusi típus). Lassan savanyodik, 1-3 nap is lehet az alvadás.
• 22-24°C tartomány: átlagos kefirünk lesz, 16-24 óra alatt.
• 25-28°C tartomány: enyhén kefires, savanyú aludttej lesz, 10-15 óra alatt (ez az üzemek kedvenc kefirje).

Utóérlelés: A friss kefir még nincs teljesen készen. Ha szénsavasabb, aromásabb kefirt szeretnénk készíteni, akkor jól zárható üvegben tegyük a hűtőbe. Legalább 1 nap hűtős érlelés szükséges, hogy megjöjjenek az igazi ízek, és pici szénsav is fejlődhessen. További 1-2 napos hűtött érleléssel több szénsav és több aroma tud keletkezni. A kefirgombaként közismert karfiolszerű burjánzó képződmény (kefirmag) egy olyan biomassza, aminek a vázát tejfehérjék, poliszacharidok és tejzsír alkotják.

Zöldségek fermentálása

A felforralt, majd kihűlt vízhez literenként nagyjából 20 gramm sót kell keverni, majd ezt kell beleönteni a feldarabolt zöldségekkel lazán feltöltött befőttesüvegbe. Az üveg aljára fűszer is mehet (egész bors, babérlevél, fokhagyma). Lényeges, hogy a lé a zöldségeket teljesen ellepje. Ehhez a profik az erre a célra készült speciális leszorítót használnak, de egy nagyobb darab zöldséggel is kiékelhetjük a többit. Ezután a lezárt üveget tegyük közvetlen napfénytől védett, nagyjából 20-22°C-os helyre. Az érés gyorsan beindul, nagyjából három nap után pedig akár már meg lehet kóstolni a levét is. Ha már tapasztaltabbak vagyunk, akkor a színe és az illata is elárulja, milyen stádiumban van a fermentátumunk. Amennyiben túlzottan nagy nyomás uralkodik az üvegben, akkor engedjük ki azt. Az üveget célszerű először peremes tálcára tenni, hogy ha kifutna a lé, akkor ne áztassa el a környezetét. Az eltávozott levet pótolni kell, a zöldségek nem kerülhetnek a víz fölé. Az elkészült fermentált zöldséget tegyük hűtőbe, mert úgy hetekig is eláll, mert a hidegben lelassul a tejsavbaktériumok működése.

Joghurt készítése otthon

Házi joghurt készítésekor a nyers tejet forralni, majd visszahűteni, a bolti, pasztörizált tejet pedig a forralás kihagyásával 46-48°C-ra kell melegíteni. Ekkor joghurt kultúrát adunk a tejhez, vagy már egy kész, élőflórás joghurtból, literenként 2-3 evőkanállal keverünk a tejbe, majd edényekbe adagolva, száraz dunsztba (vagy fermentáló gépbe) tesszük 6-12 órára. A kész joghurtot hűtőbe helyezve tároljuk 3-4 napig.

Fermentált élelmiszerek a világ körül és Magyarországon

Az eljárás az egész világon ismert és alkalmazott. Egyes becslések szerint több, mint 5000 féle fermentált élelmiszer létezik szerte a világon. Kelet- és Dél-Ázsiában, és India déli vidékein az érlelt hüvelyesek terjedtek el, különösen a szójabab (pl.: japán Natto, koreai Doenjang, indiai Tempeh), valamint a zöldségek, a hal és a hús az étrend általános összetevői. Afrikában és Dél-Amerikában az erjesztett magvakat szeretik, köztük van a cirok, a köles, a kukorica (pl.: ghánai Kenkey, vagy nigériai Ogi) a hüvelyesek. Nyugat-Ázsiában, Észak-Indiában, Európában és Észak-Amerikában az erjesztett gabonaféléket, köztük búzát, árpát és zabot használnak fel a levesekhez, kásákhoz, különféle lepényekhez és a kenyérkészítéshez. Az érlelt tejtermékek és húskészítmények a mindennapi étkezés részét képezik.

Magyarországon nagyon elterjedtek a fermentált tejtermékek - az aludttej, a tejföl, a túró, a kefir, a joghurt, vagy a gomolyasajt. A fermentált zöldségek is népszerűek, kiemelkedő a savanyú káposzta, a csalamádé és a kovászos uborka, de a kovásszal készült pékáruknak is történelme van. Bár a tradícióink között van a juh- és kecsketenyésztés, sőt, a lótej, a kumisz erjesztése is, mintha megfeledkeztünk volna róla, hogy mi a jó.

Az "agyserkentő" ételek: A tejföl, joghurt, kefir és túró

A tejföl mellett a joghurt, a kefir és a túró is az agyserkentő ételek táborába tartozik. Ezek a fermentált tejtermékek gazdagok probiotikumokban, amelyek javítják a globális kognitív funkciókat azáltal, hogy elősegítik az ingerületátvivő anyagok termelését a bél-agytengelyen keresztül. Még mielőtt sorra vennénk azokat a fermentált tejtermékeket, amelyek természetes agyserkentőként hatnak, nézzünk utána, hogy miért vannak jó hatással a kognitív képességeinkre. Ez azért lehet, mert a fermentált tejtermékek gazdagok probiotikumokban, ezek pedig javítják a globális kognitív funkciókat azáltal, hogy elősegítik az ingerületátvivő anyagok termelését a bél-agytengelyen keresztül.

Tejtermékek alternatívái

Akik tejfehérje érzékenyek, vagy a laktóz intolerancia mellett egyéb bélrendszeri problémáik is vannak, nekik mindenképpen a tej és tejtermékek teljes körű elhagyása ajánlott. Számukra léteznek tejtermékek alternatívái: szója joghurt, kókuszból vagy rizsből készült tejszín, valamint házilag rizsből, mandulából, kölesből készített joghurtok. Fontos ellenőrizni a csomagoláson, hogy ne tartalmazzon hidrogénezett növényi olajat.

Az erjesztő baktériumok és a tej

A tejsavat termelő baktériumok jelen vannak életünkben. Mindenütt megtalálhatóak: zöldségeken, gyümölcsökön, a bőrünkön, az emésztő rendszerünkben. A tejbe már a fejés közben belekerülnek, majd a tárolás, szállítás, feldolgozás közben szintén nagy számban keverednek a nyers tejbe. Az életben maradáshoz és szaporodáshoz szükséges energiát a tejben található szénhidrátokból nyerik, ezek a laktóz, glükóz, galaktóz. A szénhidrátokat megemésztik miközben tejsavat termelnek. A tejsav termelés következtében a termék PH-ja gyorsan csökken, a termék gyorsan savanyodik. Ez a savanyú közeg (PH<4,5) a legtöbb romlást, nem kívánt folyamatot okozó baktériumnak már nem kedvez, ezért ezek szaporodása megáll, nyugvó fázisba kerül. Vagyis egy szakszerűen, savanyított tejtermékben stagnálnak a nem kívánatos baktériumok, elbomlik a tejcukor jelentős része, és létrejönnek a laktóz emésztését segítő enzimek. Ez jó hír a tejcukor érzékenyeknek, mert egy szépen fermentálódott aludttejben, joghurtban, kefirben, sajtban stb. jelentősen csökken a laktóz mennyisége, és fermentáció közben olyan enzimek keletkeznek, amik segítik a tejcukor lebontását.

Enzimek és bakteriocinok

A baktériumok anyagcsere folyamataik során enzimeket hoznak létre. Ezek olyan fehérjék, amelyek valamilyen folyamatot segítenek elő. A tejsavbaktériumok sejten belül termelt (endocellulárisan) enzimeket termelnek, melyeknek fontos szerepe van a sajtkészítés során, a tejben lévő fehérjéket és zsírokat bontják az erre specializálódott enzimek. Ezek az enzimek csak a baktérium sejtfalának lebontása után kerülhetnek a tejbe/sajtba. Szerencsére ezek a mikrobák sejtfalbontó enzimet (peptidóglikán hidroláz) is tartalmaznak, így gyakran önemésztésbe (autolízisbe) kezdenek.

Bizonyos baktériumok képesek bakteriocint termelni, ami egy fehérje, vagy fehérje komplexből álló gátló anyag. Ez az anyag, a termelő törzsön kívül minden hasonló élőlény anyagcsere folyamatait és szaporodását gátolja. Legfontosabb bakteriocin termelő baktérium a Lactococcus lactis subsp. lactis, amely nizint termel. A nizin antibiotikumnak számít, és természetes élelmiszer tartósítószerként engedélyezett anyag E234.

Mezofil és termofil baktériumok

A termofil baktériumok jóval előbb jelentek meg a földön, mint a mezofilok. A magasabb hőmérséklet kedvelése utal az őstengerből való származásra. Általánosságban elmondható, hogy a termofil mikrobák gyorsabb szaporodásra képesek, mint a mezofilok a magasabb hőmérséklet miatt. Ezek a baktériumok érvényesülnek az utómelegítés során. Újabb erőteljes aromákat termelnek a sajtrögökben, valamint segítik a további savó leadást. Zsugorítják, szárítják az alvadékot. Nélkülözhetetlen szerepük van a félkemény - kemény sajtok készítésben, joghurt fermentálásban. Termelt enzimjeik meghatározzák a sajt hosszabb távú érését is.

Ajánlások fermentált tejtermékek fogyasztására

Minden fermentált tejtermék pozitív hatással van a szervezetre, javítja az anyagcserét. Lehetetlen pontosan megmondani, melyik termék jobb és egészségesebb: joghurt, erjesztett sült tej vagy kefir. Minden az egyéni preferenciáktól és igényektől függ.

• Gyermekeknek: A kefir még kisgyermekeknek is adható, de a gabonafélék és a különféle babapürék bevezetése után. A 8-9 hónapos korig csecsemők összetételük miatt továbbra sem ajánlottak a használata. Egy ilyen termék használata a vesék és az emésztőrendszer fokozott megterhelését jelenti. Kezdje a joghurtot 20-30 ml-es napi adaggal, fokozatosan növelve a mennyiséget 200 ml-re. Nem közönséges terméket kell vásárolni, hanem gyermekeknek szánt terméket, amelynek összetétele csak a fejlődő szervezethez igazodik. A felesleges adalékanyagok és tartósítószerek nélküli natúr joghurt natúr formában adható a gyerekeknek, vagy adható hozzá gyümölcs (bogyó) püré.
• Székrekedés és gyomorhurut: Egy egynapos joghurt enyhíti a székrekedést, a háromnapos pedig alacsony savasságú gyomorhurutban és krónikus (hasmenéssel járó) vastagbélgyulladásban szenvedőknek alkalmas.
• Vásárlás és tárolás: Az összes fermentált tejterméket csak 5-7 napnál nem hosszabb eltarthatósággal vásárolja meg, mivel a hasznos mikroorganizmusok nagyon keveset élnek. A színezékekkel, tartósítószerekkel és különféle ízesítésű joghurtokat friss gyümölcsök hozzáadásával természetesekkel kell helyettesíteni, mivel csak egy ilyen termék hoz megfelelő előnyöket.
• Antibiotikumos kezelés: Minden erjesztett tejtermék fogyasztása javasolt az intenzív antibiotikumos kezelés során.

Ily módon minden fermentált tejtermék hasznos lesz, de figyelembe kell venni a test egyéni intoleranciáját és a gyomor-bél traktus betegségeit.

tags: #sult #fermentalt #tej