Igazi XXI. századi mumus, a reform táplálkozás legnagyobb ellensége, a zsír esszenciája, a mindig csodálatos, soha meg nem unható, sokféleképp készíthető, önmagában vagy bármi mással ehető szalonna. Hogy miért érdemes fogyasztani, és milyen mélyen gyökerezik a kultúránkban? Megmutatjuk!
A Szalonna Történelme és Kulturális Jelentősége
A szalonna igen régi szereplője az emberiség gasztronómiai kultúrájának. Magyarország területén már az i.e. IX. század környékén folyt disznótartás, ami jelzi a sertéshús és a belőle készült termékek, így a szalonna korai jelenlétét a régióban. Az ókori Rómában is ismertek és kedveltek voltak a disznóból készített húskészítmények és a szalonna, olyannyira, hogy Apiciusnál is többféle recept található az állat húsának elkészítésére és annak felhasználására.
A római kort követően a középkorra a szalonna az európai paraszti étrend alappillérévé vált. A szalonna jelentősége abban rejlett, hogy viszonylag könnyen előállítható és sokáig tárolható volt, s nem számított drága alapanyagnak. Ez a tulajdonsága tette nélkülözhetetlenné a nehéz időkben. A sovány, zöldséges ételeket könnyedén ízesítették és tették tartalmassá a szalonnával, biztosítva a szükséges kalóriát és energiát.
Egykoron nagy becsben tartották a szalonnát. A disznó legtovább eltartható részeként különösen nagyra becsülték. Bizonyos legendák szerint a XIV. században Essexben, Dunmow városában az egymással békében élő párok juthattak hozzá egy-egy nagyobb jutalomszalonnához - a hagyományt a mai napig őrzik, és szökőévente 4-4 párnak ítélik oda a szalonnát. A középkorban a gazdagságot is jelezte, ha egy-egy házban akadt egy nagyobb darab szalonna. Vendégek érkeztekor - hogy jelképezze a gazda anyagi helyzetét - jól látható helyre ki is akasztották. S ha a vendégeknek szerencséjük volt, kaphattak is egy kicsit belőle. Még a nagy gazdasági világválság idején is ez a viszonylag olcsó fehérje- és zsírforrás mentett meg sokakat az éhezéstől.
A középkori gasztronómia meghatározó szereplőjének, a disznónak a tartását a történelem során csupán egyetlen esetben próbálták megakadályozni. Miután 1131-ben Francia Fülöp, az akkori trónörökös szörnyű lovasbalesetéért és ennek eredményeként bekövetkezett haláláért egy malac volt okolható, az uralkodóház elítélte a disznótartást és az állat elfogyasztását. A kis költségvetésű köznép viszont ellenállt az utasításnak, és továbbra is tenyésztette ezt a haszonállatot, mutatva a szalonna és a disznóhús iránti mélyen gyökerező igényt.
Amerikába, pontosabban Kubába a szalonnát kedvelő Kolumbusznak köszönhetően kerültek sertések, aki néhány példányt vitt magával a hajóútjaira. Az első ipari szalonnakészítő üzemet pedig egy John Harris nevű angol úriember hozta létre 1770-ben, Angliában, Wiltshire-ben, amit azóta a szalonna fővárosaként is emlegetnek. Amerika kedvence, a szeletelt bacon csomagolását - az időközben lelkes szalonnafogyasztóvá vált - Amerikában kezdték el, 1924-ben. Talán ennek is köszönhető, hogy ekkortájt született meg a tojás és bacon, mint klasszikus amerikai reggeli.
Magyarországon a honfoglalás előtt idők óta nagy hagyománya van a disznótartásnak és a szalonnafogyasztásnak egyaránt. Olyannyira, hogy még Szalonna nevű település is található hazánkban. Sokan úgy vélik, hogy ez a hosszú időre visszatekintő hagyomány az oka, hogy a mi Bakonyunkról kapta a keresztségben a bacon nevet egy bizonyos szalonnafajta. Ez azonban téves feltételezés. A bacon és a bakonyi szalonna körül lebegő városi legenda alapja, hogy az erdőség a XI. században az első bakonyi erdőispán, Comes de Bacon-Gug után kapta a nevét. Ebből kifolyólag tényleg van összefüggés a Bacon és a Bakony között, csak nem a szalonnából kifolyólag.
A Szalonna Fajtái és Jellemzői
A szalonna íze az elkészítés módja mellett függ attól, hogy milyen fajta sertésből készítjük, milyen takarmányon, milyen körülmények között élt az állat, s végül hogyan került feldolgozásra. A magyar henteseknél leggyakrabban előforduló szalonnák sokfélesége mutatja, mennyire gazdag ez a gasztronómiai terület. A szalonnák közül talán a bacon örvend a legnagyobb népszerűségnek, amely jó ropogósra sütve fantasztikus. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy rengetegféle szalonna közül lehet válogatni.
Nézzük meg részletesebben a leggyakoribb szalonnafajtákat:
- Abált szalonna: Ez a vékony toka- vagy hasaalja-szalonna sóban állni hagyott, majd fokhagymás vízben forralt szalonna, sok esetben pirospaprikával fűszerezve. Az abálás forráspont alatt történő (85-95 fok), többnyire ízesített lében való hosszú ideig tartó főzési eljárás, amely eljárással elérhető, hogy a szalonna porhanyós és emészthetőbb legyen.
- Császárszalonna: A sertés szalonnás oldalasából készül. Sóban érlelik, hideg füstön felfüstölik.
- Csécsi szalonna: Az abált tokaszalonna feltehetően Csécsi Dénes hortobágyi böllérről kapta a nevét, aki megalkotta ezt a pirospaprikával, esetenként fokhagymával spékelt tokaszalonnát.
- Erdélyi szalonna: Hasaalja szalonnából sózott, abált szalonna, amit hideg füstön világosra füstölnek.
- Füstölt szalonna: A szalonnát leggyakrabban tölggyel füstölik, de kellemes aromája lesz, ha almával, cseresznyével füstölik, de akár juharfával is lehet.
- Kenyérszalonna: A több hétig sóban tartott szalonnát szellős helyen megszárítják, majd füstölik. A sertés hasaaljából, az alsó vékony zsírrétegből készül. Sózzák, pácolják, majd füstölik. A magyar konyhában nagyon szeretik, van, aki kenyérrel és hagymával fogyasztja, de magyaros ételek alapjaként is hasznát lehet venni.
- Királyhús: Maximum fél éves malacból készíthető abált, füstölt szalonna.
- Kolozsvári szalonna: A szalonnát először sózzák, majd páclében abálják, végezetül pirospaprikával ízesített, friss marhavérbe mártják, és forrón füstölik. Sok esetben a marhavért elhagyják, s csupán pirospaprikás mázat kap a szalonna.
- Sózott szalonna: Sóban érlelt, levegőn megszárított, nem füstölt szalonna. Régebben csak sózták a szalonnát, amit fehér szalonnának hívtak. A sertés hátából készül, a neve tökéletesen tükrözi, miért is sós. A szalonnát három hétig sózzák, így tartósítják, ám a hosszú folyamat ellenére nagyon gyorsan, napok alatt képes megavasodni.
- Teaszalonna: Sózás és pácolás után kerül a boltokba, viszonylag rövid ideig áll el. A sertéskarajon található zsírréteg a teaszalonna, amit sózás után csak lángolnak, a füstölés elmarad.
- Tokaszalonna: A kedvelt fokhagymás zamatú szalonna a sertés hasaaljából készül. A szalonnát sós, fokhagymás vízben abálják, vagyis 100 foknál alacsonyabb hőmérsékleten, lassan, hosszú ideig főzik. A főzés után füstölni szokták. Tokaszalonnának is szokták hívni, mivel a sertés tokájából készül. A tokaszalonnát is abálni szokás, hagyományosan sós, fokhagymás vízben, azonban, ha szeretnéd, mehet a főzőlébe babérlevél és szemes bors is. Főzés után kaphat még plusz fűszert a szalonna, érdemes kipróbálni rozmaringgal bedörzsölve, de hagyományosan pirospaprikával szokták megszórni.
A Szalonna Tartósítása: Hagyományos Módszerek és Modern Gyakorlatok
A disznóvágás egyik leglényegesebb része a tartósítás, hiszen ha nem megfelelően tároljuk a húst, akkor megromolhat. A szakszerű pácolásnak, füstölésnek és raktározásnak sokféle módja van. A tudás, a hagyomány továbböröklődik a családokban, és ezek mellé társulnak a napjainkban használható módszerek is. A pácolás, füstölés, zsírban eltevés már nagyon régen elterjedt szokás.
Sóban érlelés (Sózás)
A só a legfontosabb tartósítószer. A legtöbb székely családban a szalonnához 18-20 dkg sót tesznek kilogrammonként. A feldarabolt szalonnának valót, ami lehet hasalja vagy húsos oldalszalonna is, egyenletesen bedörzsölik sóval, és így hagyják állni 3-4 hétig. Még vannak házak, ahol ma is őrzik az akár százéves teknőket is, amelyekben tárolják a sózott szalonnát. Fontos, hogy néhányszor át kell forgatni, majd kiszedés után langyos vízzel lemosni, hogy ne maradjon olyan nagyon sós.
A sózáshoz előkészítjük a finomra tört, darált sót, a konyhasóval kevert nitrites pácsót, attól függően, hogy húsféle vagy szalonna sózásához vagy pácolásához használjuk. Konyhasóval a szalonnafélék színe fehér, vagy halvány rózsaszín marad, míg a nitrites konyhasókeverék a húsfélékben rögzíti a piros színű izom- és vérfestéket. 10 kg szalonna sózásához - minőségtől függően - 1-1.5 kg só kell. A hús rövidebb idejű tárolásakor az előbb említett sómennyiségnél kevesebb is elég: a hús súlyának 3-5 %-a.
Csak kihűlt húst sózzunk, meleggel ne dolgozzunk! A hőmérsékletet viszont ne engedjük 10 Celsius fok fölé, mert a páclé romlani kezd, a hús rossz szagot kap. A sózandó húst, különösen a bőrös részeket, az előkészített sóval jól bedörzsölve, kádba téve, lenyomatjuk. Ez azért kell, hogy a pácléből a hús ne látsszon ki, a lé mindenütt egyaránt érje. Ezt nehezékkel nyomhatjuk lefelé, például húsos ládába tett súlyokkal és azt a húsokra téve. A hús 1-2 nap alatt annyi levet enged, amennyi teljesen ellepi. Mivel az oldat töménysége nem egyenletes, a húsokat, szalonnát időnként áthelyezzük: a felsőket alulra, az alsókat felülre.
Pácolás: Nedves és Száraz Eljárások
A sózáson túl a pácolás a húsok ízesítésének és tartósításának kifinomultabb módja.
Száraz pácolás: A sózott húsok levét 1-2 hét után leöntjük. Például így fűszerezhetjük: 0.5 l vízben főzzünk fel babérlevelet, koriandert, fokhagymát és borókabogyót, valamint rózsaborsot. Ezzel öntözzük meg a húst. A fűszeres húslével naponta öntözzük a húst forgatás közben. Ekkorra már be kellett érniük. A kivett húsokat áztassuk fél napig hideg vízben. Meleg vízzel lemosva, fél napig szikkasztjuk.
Nedves (kevert) pácolás: Ez az eljárás annyiban különbözik a száraz pácolástól, hogy a sóval dörzsölt húsra 1 hét után annyi páclét öntünk, amennyi ellepi. Tiszta farácsot téve rá, nehéz tárggyal lenyomva, 3-4 naponként megforgatjuk. Időnként ellenőrizzük a páclé minőségét. Ha változást észlelünk, friss, ugyanolyan töménységű páclével cseréljük ki. A régit kiöntjük a lefolyóba. Ügyeljünk, hogy a nagyobb darabok (sonka, lapocka) alulra, a kisebbek felülre kerüljenek, mert a kisebbek és vékonyabbak gyorsabban érnek át, így azokat könnyebb a pácléből kiszedni.
Páclékészítési példák:
- Első páclé recept: 10 l víz, 2 kg konyhasó, 4 dkg nitrites pácsó (8 csapott kanál), 2 kiskanál törött koriander, 4 babérlevél (apró darabokra tépve), 4 evőkanál édes pirospaprika, 2 evőkanál.
- Második páclé recept: 10 l víz, 1 kg darált, szitált só, 2 dkg nitrites pácsó, 2 dkg törött koriander, 1 nagy fej fokhagyma (zúzva), 2 apróra tépett babérlevél, 7 dkg kristálycukor (jobb a nádcukor), fél, kockára vágott citrom hájjal, 2 g zúzott fenyőmag, 1 csapott evőkanál.
- Hagyományos gyergyói recept: 10 liter víz, 1,8 kg só, 20 dkg szemes bors, 60 dkg ledarált fokhagyma, 5-6 babérlevél. Ebbe teszik bele a sonkát, és hagyják benne két hetet, de időnként megforgatják, hogy mindenhol jól járja át a páclé. Ezt követően felakasztják, és hagyják lecsepegni egy napig.
A páclevek készülhetnek hideg (hideg vízben oldják, és hosszabb ideig kevergetik), vagy meleg (az adalékanyagot felforralás után kihűlten átszűrik) eljárással. De bármelyik eljárással készítjük, a páclének mindig áttetszőnek, tisztának kell lennie.
A pácoló edénybe (kád, teknő, stb.) berakjuk a sózóból a letisztított húsokat, tele öntjük a páclével és kb. 2-2.5 hétig naponta forgatjuk! A szalonna sózása és pácolása során tilos bárminemű szeszesitalt fogyasztani, mert az asszony azt hiszi kocsmában voltunk.
Érési idők: A tokaszalonna, császárszalonna, oldalas érési ideje kb. 8-10 nap, a karaj, tarja, bőrtelen lapocka és a nagy darabokban levő húsoké kb. 12-14 nap, 4-5 kg-os sonkáé 28-30 nap, 5 kg-on felüli sonkáé 35-40 nap. Ezen időn túl a húsokat már nem ajánlatos tovább a páclében tartani, hanem mielőbb fel kell füstölni. Nagy odafigyeléssel tisztítsuk a sózó edényeket. Legjobb a vörösfenyőből vagy tölgyből készült kád, teknő vagy a rozsdamentes páckád. Használat előtt 3 %-os meleg lúgoldattal kisúrolva, tiszta vízzel mossuk ki, párszor öblítsük át, majd szárítsuk ki, vegyszermentesen tároljuk.
Füstölés
Füstöléssel tartósítható a sonka, szalonna, kolbász. A szalonnán rajta hagyják a sertés bőrét és vastagon besózzák finomra őrölt konyhasóval, majd felfüstölik. A szalonna füstölésének szokása csak a XX. században terjedt el Magyarországon.
A pácolás után akasztják kampóra, horogra a táblás szalonnát, leszárazolják és füstölik. „A pácolás után adok neki négy füstöt” - mondta egy idős székely férfi, aki elmesélte, hogy négy este bükkfamoszttal begyújt a kis füstölőkamrába, és reggelig füstöli a bent lévő sonkát, szalonnát, kolbászokat, mert így biztosan finom füstös ízük lesz, ráadásul a tartósságuk is garantált. Nem javasolják a fenyőfát füstölésre, mert teljesen más, sőt kellemetlen ízt ad. Úgynevezett hideg füstöléses eljárást használnak, a füstölőhelyiségnek jól szellőztethetőnek kell lennie, hűvösnek, és a tűztérnek el kell különülnie a húsoktól. Arra nagyon kell figyelni, hogy a füstölőben ne legyen parázs, nehogy lángot kapjon a füstölőfákra felakasztott finomság.
Zsírban tartósítás
Manapság már egyre kevesebben tartósítanak zsírban, mert ezt az évszázadokra visszanyúló hagyományt felváltotta a mélyhűtő, de gyakran hallani nosztalgiázókat, ahogyan szívesen emlékeznek vissza, hogy dédnagyszüleiknél milyen előszeretettel fogyasztották a zsírban eltett kolbászt vagy húst, mert annak utánozhatatlan íze van. Ezért ajánlják, hogy aki nem sajnálja az időt, éljen ezzel a módszerrel, vigye tovább a zsírban tartósítás hagyományát is. Zsírban húsféléket és kolbászt egyaránt lehet tartósítani.
Ebben az esetben a húst vastag szeletekre kell vágni, besózni, és 24 órát állni hagyni, majd tepsiben megsütni. Ezután egy nagy lábasban felforrósított zsírban megforgatni, és hagyományos bödönbe sorakoztatni. Használható üveg is, ha nincs megfelelő zománcos edény. A húsra annyi felforrósított zsírt kell önteni, hogy teljesen és jól ellepje. Az edényt zárjuk le, és tároljuk hűvös helyen. Ha kiveszünk belőle, akkor figyeljünk rá, hogy maradjon elég zsír rajta, mert ha levegő került a húsok közé, akkor könnyen megromlik. A kolbászt is hasonlóan lehet zsírban tartósítani, de a legtöbb helyen ebben az esetben nem füstölik fel, hanem csak megsütik, és darabolva teszik a kisebb, lezárható edénybe, üvegbe. Természetesen a zsír is felhasználható, amiben a hús, kolbász tartósítva volt, az is nagyon finom.
Kenőmájas tartósítása
A kenőmájast is nagyon sokan szeretik, ráadásul ez is sokáig tartósítható. A húsból, friss és főzött májból, friss szalonnából készített finomságot bele lehet tölteni vastagbélbe, majd kifőzni, és utána hideg vízben lehűteni. Ha lecsepegtettük, akkor hideg füstön kissé megfüstölve hetekig eláll. Ugyanakkor üvegben is tárolhatjuk. Ebben az esetben nem kell bélbe tölteni, hanem tisztára mosott befőttesüvegekbe kanalazni, vigyázva, hogy maradjon a tetején hely, mert dunsztoláskor feljön, és kifolyhat a zsír. Nagyobb lábasba kell rakni, majd az edényt feltölteni meleg vízzel, és lassú tűzön addig dunsztolni, amíg a zsír feljön a tetejére. Miután kihűlt, fontos, hogy a zsír teljesen ellepje, ha nem, akkor olvasztott zsírt kell még tölteni rá, majd lezárni az üvegeket. Kamrában, hűvös helyen hónapokig eláll. A kenőmájashoz ugyanannyi friss szalonnát és kétszer annyi húst tesznek, mint amennyi máj van, és tetszés szerint fűszerezik.
Tárolás
Hűtőben tárolva sokáig eláll a szalonna. Ma már nagy segítséget jelent a fagyasztóláda, sokan a megfüstölt szalonnát is nagyobb darabokra vágják és mélyhűtőben tárolják. Régi módszer az is, hogy a felfüstölt finomságokat szellős helyre felakasztják, és ott tárolják hónapokig. Régebben főként a padláson vagy a spájzban tartották a szalonnát, ma már majdnem mindenki a hűtőt választja inkább. Ha húsvétkor nem fogy el minden, akkor beleteszik száraz fahamuba, mert az segít abban, hogy ne száradjon ki. Ebben az esetben azonban fogyasztás előtt ki kell venni a hamuból, langyos vízzel leöblíteni, majd szárazra törölni.
Tóalmási füstölt, nyers angolszalonna készítése
A Szalonna a Konyhában: Sokoldalú Felhasználás
A finom füstölt szalonna rengeteg étel alapját adja. Az az illat, ami a sülő szalonnából árad, keveseket hagy hidegen. Ennek a reakciónak a lényege, hogy magas hőmérsékleten a cukormolekulák és a fehérjék reagálnak egymással, s az ebből születő aromaanyagok azok, amik elkábítanak minket. De nem is kell ellenállni a csábításnak, hiszen annyi finomság készíthető szalonnából.
A szalonnának jól meghatározott helye van mind a magyar, mind a nemzetközi konyhában. Az igazi klasszikus a bicskával vágott szalonnadarabok kenyérkatonákkal való eltüntetése, akár reggelire, akár egy pikniken az erdőben pihenve. Aztán persze ott a túrós csusza, ami egy fabatkát sem érne, ha nem pettyeznék a tetejét a finoman ropogósra sült szalonnakockák. S milyen lenne a cigánypecsenye kakastaréj nélkül?
A baconbe csavart ételek hosszú sora bizonyítja, hogy a szalonna zsiradéktartalma még a legszárazabb húst is ízessé és omlóssá képes varázsolni. Előételnek remek a baconcsíkba göngyölt aszaltszilva kicsit megsütve. A tavaszi spárgáknak, zöldbabnak is csak jót tesz, ha egy kevés baconnel kötjük őket tetszetős csokorba. A lecsónak elengedhetetlen alapja, hogy a sok zöldség mellett az étel zsiradékmennyiségét egy kevés, de jó minőségű szalonna adja meg. Szalonnabőrrel sokféle levesnek adhatunk egyedi, lágy ízt, s a táborozásoknak, családi nyaralásoknak is elengedhetetlen része a tűznél való szalonnasütés. A zöldségeknek is finom aromát ad a bacon.
A szalonna felhasználásakor kisült, az ételhez nem kellő zsírt érdemes egy edénybe összegyűjteni, és a hűtőben tárolni későbbi felhasználásra. A zsírral ízesíthetünk ételeket, vagy akár kenyérre kenve is fogyaszthatjuk.
A szalonna olyannyira nem ment ki a divatból - minden erre irányuló törekvés ellenére -, hogy neves csokoládégyártók is készítenek szalonnával vagy épp töpörtyűvel gazdagított, ízesített csokoládékat, sőt a piacon ma már megjelent a szalonna ízű vodka és fagylalt is, igaz ezeknek a termékeknek a kereslete számunkra nem ismert.
A Töpörtyű: Egy Különleges Kiegészítő
A különféle szalonnák mellett azért meg kell említenünk a töpörtyűt is, ami szintén régi és nagy hagyományokra tekint vissza, nem csak Magyarországon. Amíg nálunk zsírosabban készül és főleg reggelihez, vacsorához fogyasztjuk, addig Angliában, Franciaországban, Hollandiában, Dániában és a világ sok táján egészen zsírmentesen, csak magát a bőrt sütik ki, és egyfajta snackként kínálják. Az angol pubokban a sör mellé gyakorta kínálják az úgynevezett pork scratching-et.
Szalonnás Ételek Receptjei
A szalonna sokoldalúsága révén számos étel alapjául szolgál, legyen szó hagyományos fogásokról vagy modern kulináris kísérletekről.
Gigantes Plaki, avagy görög sült paradicsomos bab
Hozzávalók:
- 50 dkg nagyszemű fehér bab
- 1 fej vöröshagyma
- 25 dkg kolozsvári szalonna
- 2 nagyobb sárgarépa
- 4-5 gerezd fokhagyma
- 2 konzerv hámozott paradicsom
- egy löttyintésnyi vörös borecet
- só
- frissen őrölt feketebors
- 2 babérlevél
- 1 fél rúd fahéj
Elkészítés:Egy órára beáztatjuk a római tálat. A szalonnát felszeleteljük, majd tisztes kockákra vágjuk. Egy mély serpenyőbe dobjuk, és elkezdjük kisütögetni a zsírját. Erre tesszük a karikára szelt hagymát, majd néhány perc elteltével, amikor a hagyma már puha, de még nem színes, akkor jöhet rá az apróra vágott fokhagyma és a sárgarépakarikák. Egy-két percet sütjük, majd felöntjük a paradicsomkonzervekkel, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a babért és a fahéjat, valamint az előző este beáztatott vagy konzervből lecsöpögtetett babot. Alaposan átforgatjuk, majd a római tálba öntjük. Lefedjük, és másfél órát sütjük 180 fokon. Friss kenyérrel kínáljuk.
Sült spárgacsokrok
Hozzávalók:
- 1 kg zöldspárga
- 16 vékony szelet bacon
- 30 dkg mozzarella
- 2 evőkanál cukor
- 3 teáskanál só
- 2 evőkanál vaj
Elkészítés:A spárgák végét levágjuk, majd a fejekre külön koncentrálva alaposan megmossuk. Egy mély serpenyőbe fektetjük a sípokat, és annyi vízzel öntjük fel, hogy ellepje őket. Sózom, cukrozom a vizet, és egy kis vajat is adok hozzá. Amíg fő a spárga, addig beizzítom a sütőt, úgy 180 fokra. Ha már félig megfőtt a spárga, akkor óvatosan egy szűrőkanállal kimerem őket, szám szerint felosztom, a létrejött csokrokra mozzarellát tépkedek, majd rákötözöm a szalonnával. A tartalmas bokrétákat tepsire fektetem, és betolom a sütőbe. Ha színes a sajt és jó a szalonna, akkor tálalunk.
Lencse szalonnával és ropogós halfilével
A lencsét blansírozás után szárnyasalaplével (vagy vízzel) felöntjük. Hozzáadjuk a hagymát, az ízesítőcsokrot, a csillagánizst és a fokhagymát. A főzési idő a lencse minőségétől és korától függ: forrás után 20-35 perc. Eközben a szalonnát serpenyőben megüvegesítjük, hozzáadjuk a hagymát, sárgarépát, zellert, végül a fokhagymát. A zöldségeket 6-7 percig kis lángon izzasztjuk. Hozzáadjuk a paradicsompürét, még 2 percig pirítjuk. A lencsét összekeverjük a szalonnás zöldséggel, majd balzsamecettel és mustárral ízesítjük.
A halfiléből csipesszel eltávolítjuk a szálkákat. Pengével vékonyan bevagdossuk a bőrt. A filét közvetlenül tálalás előtt készítjük el: kevés forró olívaolajon a bőrös oldalával lefelé mintegy 4 perc alatt ropogósra pirítjuk. Az olajat leöntjük róla, a filét megfordítjuk, a serpenyőbe teszünk diónyi vajat és a csíkra vágott szalonnát. A lencsét előmelegített tányérra kanalazzuk, a halat bőrével felfelé helyezzük rá, erre rakjuk a szalonnacsíkokat.
A Szalonna Egészségügyi Hatásai és Modern Fogyasztása
Az egészségtudatos divat hatására a szalonna fogyasztása az utóbbi években csökkent az átalakuló, egészség-centrikusabb étkezésből kifolyólag. Pedig a mai szalonnák zsírtartalma fele a 100 évvel ezelőttinek, köszönhetően a modern állattartásnak s a manapság levágott karcsúbb sertéseknek. A szalonnát az egészséges életmód jegyében sem kell teljesen száműzni az étrendünkből, csupán nem napi szinten, s mértékkel kell használnunk, fogyasztanunk. Sőt, a mangalicából készült szalonna fogyasztását újabban kifejezetten ajánlják is a szakértők - persze csak módjával.
Nagyszüleink és dédszüleink is fogyasztottak szalonnát, aminek rendkívül sok jótékony hatása van. Nem hiába, hogy nagyszüleink, dédszüleink erősek és egészségesek voltak a sok szalonnafogyasztástól. A szalonna erősíti az immunrendszert. A dohányosoknak jó, ha fogyasztanak kis mennyiségű szalonnát, mivel az szelént tartalmaz, ami erősíti az immunrendszert és megakadályozza az oxidációt. Így a dohányzás okozta károsodások részben csökkennek. A szalonna az alkoholmérgezést is enyhíti, mivel a gyomorfalat zsírral vonja be, így megakadályozza az alkohol gyors felszívódását.
