Az élelmiszertartósítás évezredes történelmében az aszalás, vagyis a szárítás az egyik legősibb és legtermészetesebb módszer. Már őseink is a nap, a szél és a füstölgő tűz segítségével távolították el a vizet a gyümölcsökből, húsokból vagy gyógynövényekből, hogy hosszabb ideig tárolhassák ezeket a létfenntartáshoz szükséges élelmiszereket, biztosítva ezzel a vitaminforrást a téli hónapokban is. Ez az eljárás alapvetően a vízelvonásos módszeren alapul, melynek során az élelmiszer szabad víztartalma csökken, így koncentráltabbá válik. Az aszalt gyümölcsök és zöldségek nem csupán ízletesek, hanem táplálóak és rendkívül sokoldalúan felhasználhatók a konyhában, miközben számos egészségügyi előnnyel is járnak.
Az Aszalás Alapjai és Egészségügyi Előnyei
Az aszalás során a gyümölcsök és zöldségek víztartalma elpárolog, így a bennük lévő vitaminok, ásványi anyagok és rostok koncentrálódnak. Az aszalt élelmiszerek gazdagok természetes cukrokban, rostokban, káliumban és antioxidánsokban. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének legfrissebb hírlevele szerint rendszeres fogyasztásuk hozzájárul az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a csontritkulás kockázatának csökkentéséhez. Emellett különféle makro- és mikrotápanyagokat, valamint egészségjavító bioaktív vegyületeket - például fenolokat, flavonoidokat és karotinoidokat - is tartalmaznak. Az aszalás egyik hatalmas előnye, hogy a zöldségek és gyümölcsök a vitaminok akár 80%-át is képesek megőrizni. Az aszalt zöldségek és gyümölcsök magas rost- és alacsony zsírtartalmúak, így jól illeszkednek az egészséges étrendbe.
Az aszalt gyümölcsök, mint például a mazsola, rengeteg bórt tartalmaznak, mely ásványi anyag a menopauzán átesett nőkben bizonyítottan lassítja a csontvesztést. Az aszalt kajszi háromszor annyi káliumot tartalmaz, mint a banán, és nagyon kevés sót tartalmaz. A kálium a magas vérnyomás ellen hat azáltal, hogy ellensúlyozza a nátrium folyadék visszatartó hatását. A legújabb kutatások szerint naponta kétszer hat darab (50 gramm) aszalt szilva hatékonyabban enyhíti a székrekedést, mint az ispaghula hashajtó hatóanyag. Az aszalt gyümölcsök nagy mennyiségben tartalmaznak A- és C-vitamint, kalciumot, vasat és káliumot. A C-vitamin és az A-vitamin hozzájárulhat például a szürkehályog megelőzéséhez és a romlásának lassításához. A kalcium létfontosságú az egészséges csontok fenntartásában és a csontritkulás megelőzésében. A vasban gazdag étrend jelentős szerepet játszik a terhesség során, mivel ilyenkor a szervezetnek nagyobb mennyiségű vasra van szüksége. A szárított sárgabarack ekkor különösen ajánlott, mivel egy csésze 3,5 mg vasat tartalmaz.
Az Aszalás Történelmi Gyökerei és Hagyományos Módszerei
Az aszalás, mint természetes tartósítási eljárás, a kerti és vadon termő gyümölcsök tartósításának általánosan elterjedt módja volt a paraszti háztartásban. Az olcsó répacukor megjelenéséig a gyümölcstartósítás legjelentősebb eljárása volt. Aszalni kerti gyümölcsből főként szilvát (beszterceit), almát és körtét, ritkábban cseresznyét, meggyet, a vadon termőkből elsősorban körtét szoktak, de előfordul vadalma, cseresznye, meggy, som aszalása is. Mazsola pótlására Tokaj-Hegyalján zsinegre fűzött szőlőszemeket is szárítottak levegőn.
A gyümölcsöt a napra alacsony peremű kerek kosárban vagy vesszőből, nádból készült fakeretes aszalócserényen tették ki. Sütőkemencébe is cserényen került a gyümölcs, sokfelé azonban egyes körte- és almafajtákat a kemence fenekére a hamuba szórták. Ahol évről évre nagyobb mennyiséget aszaltak, külön kerti aszalókemencét, kemencés aszalóházat, illetve földbe vájt aszalót építettek. Földbe vájt aszalókat a Kisalföldről, az Északi-Középhegység vidékéről és a Székelyföldről ismerünk. Készítésénél kirajzolják a földre a cserény nagyságát (van 1 x 2 m-es és kisebb is), majd alatta hasáb alakú gödröt ásnak 30-100 cm mélységben. Ez utóbbi az aszalótér. Tetejére sározással beépítik a cserényt. A gödör aljába vezet a különböző hosszúságú tüzelő alagút. Ennek a szájában, az aszalótértől távolabb eső végén tüzelnek lassan égő hasábfával. A szájban égő tűznek csak mérséklődött melege jut az alagúton át az aszalótérbe, lángja nem, és szárítja a cserényre helyezett gyümölcsöt.
A gyümölcsaszalás hazánkban igen jelentős volt a 16-17. században. A földesúri kertekben, erdőkben termő gyümölcs összegyűjtése és aszalásra kiosztott gyümölcs megaszalása többfelé jobbágyszolgáltatás volt. Az aszalt gyümölcs a magyar paraszti táplálkozásban az utolsó száz évben vidékenként többé-kevésbé fontos téli élelmiszer volt.
Konyhai Felhasználás és Étrendi Szerep
Az aszalt gyümölcsök sokoldalúan felhasználhatók a konyhában. Kiválóan alkalmasak sütemények, müzlik, saláták és húsételek gazdagítására. Az aszalt sárgabarack és a datolya különösen népszerűek a közel-keleti konyhában, ahol gyakran használják őket húsételek ízesítésére. Az aszalt szilva sűrű téli levesként, babbal összefőzve, behabarva a Kisalföldön (szilvásbab), babbal, füstölt hússal összefőzve, tárkonnyal ízesítve Erdélyben (tárkonyos), füstölt hússal összefőzve, tormával ízesítve a Felső-Tiszántúlon (tormás) készítik. Abaúj-Zemplénben disznóöléskor a hurkába, gyomorba kerülő véres-kásás töltelékbe aszalt szilvát is tesznek. Híg levesként (habarva vagy csak vízben megfőzve) aszalt gyümölcsöt mindenfelé készítenek. Ezek a levesek majd mindenütt a Karácsony esti, Nagypénteki böjtös étrend elmaradhatatlan fogásai. A vízben főtt aszalék-gyümölcs és leve külön-külön is téli, és lakodalmi csemege. Zemplénben a vízben megfőtt aszalék leszűrt levébe kukoricakását főztek. A Szamosháton különleges csemegének kimagozott, diógerezddel bélelt szilvát is aszaltak.
Az aszalt gyümölcs mindenkinek nagyon ajánlható egészséges táplálék, és a cukorbetegek is fogyaszthatják, nem kell diabetikus kompótokkal vesződniük. A szárított zöldségek felhasználása is szinte korlátlan: eltenni télire, vagy nyaralásra, túrára vinni magunkkal, hiszen kis helyet foglalnak és könnyű a súlyuk. Készíthetünk szárított fűszernövényeket, mivel az aszalógépekkel szárítva tökéletesen megőrzik színüket, íz-gazdagságukat.A kimerültség esetén általában nagyon megkívánjuk a cukros ételeket. Ekkor az aszalt gyümölcsök, mint például a mazsola vagy az aszalt kajszi, kiváló természetes energiaforrást biztosítanak.
Az Aszalás Modern Módszerei és Eszközei
Régen az aszalás és szárítás elég idő- és munkaigényes volt. Korunk háziasszonya már nem szánhat annyi időt az eltevésre, mint dédanyáik tették. Pedig az aszalás és szárítás ma is takarékos és praktikus tartósítási mód. Ahol a kertben megterem a különféle zöldség, gyümölcs, érdemes ezekből télire is eltenni aszalva, szárítva. Az aszalásnak és a szárításnak számtalan előnye van: a szárított zöldség kis helyen elfér, és ha szakszerűen tároljuk, hosszú ideig biztonságosan tárolható. A korszerű táplálkozás szempontjából nagy előny az is, hogy ehhez az eltevési módhoz nem kell semmilyen tartósítószer. Az így eltett zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények megőrzik eredeti színüket, aromájukat és tápértéküket akár egy éven keresztül is. Ugyancsak fontos szempont az is, hogy az aszalt vagy szárított élelmiszerrel kapcsolatban már nem merülnek fel tárolási költségek.
8 ételszárítási tipp, amit minden kezdőnek tudnia kell!
Manapság már számos modern eszköz áll rendelkezésre az aszaláshoz. A leggyorsabb és rovaroktól mentesebb a sütőben való szárítás - ám ez fokozott figyelmet igényel, mivel könnyen megéghet a gyümölcs. Ennek modern alternatívája az élelmiszer-szárító alkalmazása, amely gyors és hatékony megoldást kínál, minimalizálva a folyamat során felmerülő hibák esélyét. Az élelmiszer-szárítók lehetőséget adnak a gyümölcsök egyenletes szárítására, miközben megőrzik azok tápértékét. A Cosori márka például két gépet is biztosít a modelljei között, melyek segítenek minket abban, hogy a családot folyamatosan elláthassuk a legegészségesebb nassolnivalókkal.
A Cosori Premium Rozsdamentes Acél Aszalógép segítségével a fűszernövények, gyümölcsök, zöldségek, gombák szárítását vagy a szárított hús elkészítését könnyűszerrel megoldhatjuk. A készülék 450-550 W teljesítményű és a hőmérsékletet 35-75 °C között lehet beállítani. A száradási időt 30 perc és 48 óra között rögzíthetjük. A működése nagyon csendes, így akár egész éjszaka dolgozhat a gép, anélkül, hogy minket zavarna a pihenésben. Ha pedig az aszalás mellett a forrólevegős sütés szerelmesei is vagyunk, akkor a többfunkciós Cosori Steel a megfelelő gép számunkra. A készülék egyedülálló funkciókat kínál a szárítástól a forrólevegős sütésig. És mindezt minimális mennyiségű olaj és energia felhasználásával. A készülék nagy, 1700 W teljesítményű, de szárításkor lényegesen kevesebb energiát használ, és nagyon halk is. A 65-205 °C hőmérséklet-tartományával minden elképzelhető élelmiszer aszalásához alkalmas lehet.
Az Aszalt Gyümölcsök Előkészítése és Tárolása
Az aszaláshoz a gyümölcsöket némiképp elő kell készíteni: mosni, hámozni, a magokat eltávolítani. Az aszalási idő általában 14 óra körüli, ez persze függ a gyümölcs víztartalmától és a szeletek vastagságától. A könnyen barnuló gyümölcsök esetén aszkorbinsavas vízben áztatva előzhetjük meg az esztétikai hibát. Egy evőkanálnyi aszkorbinsavat (gyógyszertárban kapható kristályos C-vitamint) oldjunk fel két liter vízben, és két percig ebben áztassuk a gyümölcsszeleteket a barnulás megelőzésére. Egyes gyümölcsöket, mint a szilvát vagy a sárgabarackot, felezve, majd kifordítva érdemes az aszalótálcákra helyezni, így csökkenthetjük az aszalás idejét és ezzel az energiafelhasználást. A szőlőt, az áfonyát és az olyan gyümölcsöket, amelyek kicsi átmérőjűek, nem kell megfelezni, de mivel a viaszos rész védi a gyümölcshéjat, három percig tartsuk lobogó forró vízben. A gyümölcsök aszalása akkor kész, ha meghajlítva nem keletkeznek nedves foltok rajta. A zöldségek többségét a gyümölcsökhöz hasonlóan aszalhatjuk. A borsót azonban érdemes előfőzni, különben aszalás közben tovább érik, öregszik.A szárított gyümölcsök és zöldségek általában akkor készek, amikor nedvességtartalmuk eléri a 20 százalékot. Mikor kivesszük őket az aszalóból, hagyjuk kihűlni őket, majd zárjuk el jól záródó dobozokba vagy zacskókba.
Mielőtt becsomagolnánk az aszalt, illetve szárított élelmiszereket légmentesen záró, nedvességtől óvható tárolóedénybe, hűtsük le teljesen az aszaló készülékből kivett élelmiszereket. A tárolóedényt lehetőleg tartsuk távol rovaroktól és nedves helytől, ahol esetleg megindulhat a visszaduzzadás. Hosszú távú tároláshoz a vákuumosan záródó csomagoló zacskó, vagy jól lezárható üveg az ideális. Az aszalt vagy szárított élelmiszert mindig hűvös, sötét, száraz helyen tartsuk. Minden egyes 10 °C hőmérséklet csökkenéssel a szárított élelmiszer tárolhatósági időtartama a négyszeresére nő. Az ideális tároló hely a hűtőszekrény vagy a mélyhűtő az alacsony savtartalmú élelmiszereknek, mint például a zöldségek, húsok és halfélék.
Az Aszalt Gyümölcsök Visszaduzzasztása és Különbségei a Friss Gyümölcsökhöz Képest
Nem szabad túl sok vizet tenni a visszaduzzasztandó élelmiszerhez, mert az így veszíthet tápértékéből. Az a vízmennyiség, amit a szárított élelmiszer felszív, valamint a visszaduzzasztáshoz szükséges idő több tényezőtől függ: a szárított élelmiszer méretétől és a kiszáradás mértékétől. Ha az élelmiszerhez adott vizet a termék hamar felszívja és még mindig töpörödöttnek látszik, akkor még adjunk hozzá egy kevés vizet, mindaddig, amíg a beáztatott élelmiszer már nem képes több vizet felvenni. Noha számos gyümölcsöt egyszerűen aszalva, rágcsálnivalóként fogyasztunk, a süteményekbe teendő gyümölcsök egy részét vissza kell duzzasztani. Ezt a visszaduzzasztást úgy végezzük, hogy egy csészényi gyümölcshöz egy csészényi vizet számítunk. A zöldségek visszaduzzasztásánál általános szabály, hogy egy csészényi zöldséghez egy félcsészényi vizet adunk. A pörköltbe és ragu jellegű ételek esetében a zöldségeket nem kell visszaduzzasztani, csak egyszerűen szárított állapotban beledobjuk az elkészítendő ételbe, ahol a főzés során a zöldség visszaduzzad. Mindössze arra kell ebben az esetben ügyelni, hogy megfelelő mennyiségű vizet tegyünk a pörköltbe, hogy a szárított zöldség tudja felvenni a szükséges nedvességet.
Sokan gondolják úgy, hogy magas szénhidráttartalmuk (kb. 50-80 g/100 g) miatt az aszalt gyümölcsök nem fogyaszthatók egy csökkentett energiatartalmú étrendben. Az aszalt gyümölcs tulajdonképpen nem más, mint gyümölcsesszencia, mivel a gyümölcs nedvességtartalma elpárolgott. Azzal, hogy elpárologtatjuk a nedvességtartalmat, a gyümölcs mérete nagymértékben csökken, tehát sokkal több aszalványt vagyunk képesek megenni a friss változattal szemben. Egy bögrébe sokkal több mazsolaszem fér, mint szőlőszem. Nem arról van szó, hogy az aszalt gyümölcsben több cukor lenne, mint annak friss változatában, hanem arról, hogy egy bögrényi mazsola több cukrot tartalmaz, mint egy bögrényi szőlő. Mégiscsak jobb opció, mint a burgonyachips, vagy csoki, vagy keksz. Ráadásul az elfogyasztott kalória- és rostmennyiség jókora energialöketet ad.
Különféle Szárítási Kategóriák: Aszalás, Kandírozás, Liofilizálás
A szárítás főbb kategóriái: aszalás, kandírozás, liofilizálás (azaz fagyasztva szárítás). Az aszalványok megőrzik a gyümölcs eredeti aromáját, vitamin- és ásványi anyagtartalmának nagy részét (erősítik az immunrendszerünket), rosttartalmuk kimagasló, ezért serkentik az emésztést, kíméletesen csökkentik, szüntetik meg a székrekedés okozta panaszokat, támogatják az anyagcserét. Hosszan eltelítenek, cukortartalmuk pedig koncentrált, így édesség iránti vágyunkat is csökkenthetik, kielégíthetik.
A kandírozás a tartósítás egy másik módja. Az aszalványokkal együtt szokták egy kategóriába sorolni, azonban valójában van eltérés - az eljárásban, a cukortartalomban, az ízben. Ezzel a módszerrel igen különleges gyümölcsöket, citrusfélék héját, ehető virágokat lehet tartósítani. A gyártó szulfitok hozzáadásával igyekszik megakadályozni a szárítás során fellépő oxidációs folyamatot, így a gyümölcs megőrzi élénk színét. Sajnos a szulfitok alkalmatlanok lehetnek az érzékenyebb emésztéssel rendelkező fogyasztók számára. Paradox módon a barna kajszibarack, amely külsőre nem tetszetős, ennek az aszalt gyümölcsnek az egészségesebb változata. Hasonlóképpen gyakran előfordul, hogy a gyümölcsöt kandírozzák, hogy még édesebb és ízletesebb legyen. Ez azt jelenti, hogy szárítás előtt több napig áztatják édes oldatban. Ennek eredményeként ennek a gyümölcsnek kevés a közös vonása a friss gyümölcs egészséges alternatívájával, és sok üres kalória forrása is. Ezért a termék vásárlása előtt mindig figyelmesen olvassa el az összetevőket.
Liofilizálás: A Szárítás Legkíméletesebb Módja
A liofilizálás a kategória legkimagaslóbb és egyben legkíméletesebb eljárása. A liofilizálás fagyasztva szárítást jelent. Ennek során a szárításra szánt gyümölcsöt víztartalmától megfosztják. Először -50°C körüli hőmérsékletre lefagyasztják, majd alacsony nyomáson, nagyon lassan melegítve szublimáltatják a vizet („eltüntetik”) belőle. A liofilizált gyümölcs erősíti az immunrendszert (köszönhetően a megmaradt magas vitamintartalomnak), alacsony a kalóriatartalma, csökkenti az édesség és nassolnivalók iránti vágyunkat. Fogyasztásával küzdhetünk a szív- és érrendszeri, daganatos és más civilizációs betegségek ellen. Támogatja az emésztést, és hosszú távon teltségérzetet biztosít. Koncentráltan tartalmaza az antioxidánsokat, tehát kevesebb mennyiség elfogyasztása szükséges, mint a friss gyümölcsökből. Néhány kanálnyi fagyasztva szárított gyümölcs annyi antioxidánst tartalmaz, mint egy kisebb csészényi friss. Tápanyagtartalma, összetevői nem károsodnak, vitaminjai nem bomlanak le. Ízében változatlan marad, sőt, talán még kifejezőbb lesz! Cukorbetegek, vegetáriánusok, vegánok, fogyókúrázók is fogyaszthatják.
A fagyasztva szárítás során a gyümölcsöt mélyfagyasztják, és csak ezután szárítják alacsonyabb nyomáson, amikor a gyümölcsben lévő víz gőzzé alakul. Ily módon a gyümölcs megőrzi természetes szerkezetét, színét, aromáját, és mindenekelőtt tápértékét, beleértve az összes vitamint és ásványi anyagot. A fagyasztva szárított gyümölcs tehát ideális választás, ha egészséges táplálkozással foglalkozik. Ez ugyanis egy 100%-ban természetes termék, amely minden tápanyag-összetevőt megőrzött. Csak jó emlékezni arra, hogy a gyümölcs szárítása nem veszíti el a benne lévő cukrot. Így, bár kisebb a súlya, a tápérték megmarad, és nem fogyasztható annyi mennyiségben, mint a friss gyümölcs.A kutatók azt is megpróbálták kideríteni, hogy mi a különbség a mikrotápanyag-tartalomban a fagyasztva szárított és a forró levegőn szárított gyümölcsök között. Különösen a homoktövis gyümölcsére összpontosítottak. Az eredmények azt mutatták, hogy a gyümölcsök 93%-kal több karotinoidot, 34%-kal több C-vitamint és 11%-kal több fenolos anyagot (például antioxidánsokat) tartottak meg a liofilizálás technikájával, mint aszalással. Tanulmányok kimutatták, hogy arányuk fagyasztva szárítással még növelhető is. A kávé esetében például a jótékony hatású fenolsavak aránya 41%-kal nőtt a fagyasztva szárítás után a friss zöld kávébabhoz képest.
Az Aszalt Gyümölcsök Lehetséges Kockázatai és Mértékletes Fogyasztása
Mint a legtöbb élelmiszerre, az aszalt gyümölcsökre is érvényes az aranyszabály, hogy mértékkel kell fogyasztani. A gyümölcs ugyan nagy mennyiségű vitamint, tápanyagot és rostot tartalmaz, de egyben nagy cukorraktár is, ezt érdemes szem előtt tartanunk fogyasztása során. Másrészt a gyümölcscukor természetes cukor, és nincs magas glikémiás indexe, így nem kell tőle túlzottan félnünk. Az aszalt gyümölcsök természetes cukortartalma koncentrálódik a szárítási folyamat során. Ez a magas cukorkoncentráció hozzájárulhat a vércukorszint gyors emelkedéséhez, ami különösen problémás lehet cukorbetegek számára. Ráadásul sok gyártó további cukrot ad a szárított gyümölcsökhöz, hogy azok még édesebbek legyenek.
Az aszalt gyümölcsök kalóriatartalma lényegesen magasabb, mint friss társaiké, mivel a szárítás során a víz eltávozik, és így a tápanyagok koncentrálódnak. Ez azt jelenti, hogy kisebb mennyiségű aszalt gyümölcs megegyezik több friss gyümölcs kalóriatartalmával, ami könnyen túlzott kalóriabevitelhez és súlygyarapodáshoz vezethet. A szárított gyümölcsök szénhidráttartalma is koncentrált, ami problémás lehet azok számára, akik szénhidrátszegény diétát követnek.
Sok kereskedelemben kapható szárított gyümölcs tartalmazhat tartósítószereket (például kén-dioxidot), amely segít megőrizni a gyümölcs színét és állagát. Az arra érzékenyeknél ez allergiás reakciókat vagy asztmás tüneteket válthat ki. Míg az aszalt gyümölcsök rosttartalma magas, a koncentrált rostbevitel emésztési problémákat okozhat, mint például puffadást vagy hasi görcsöket, különösen akkor, ha nem fogyaszt elegendő folyadékot mellette. Fontos, hogy ha könnyű bevonattal ellátott szárított gyümölcsöt vásárolunk, ne essünk pánikba. A természetes cukrok az aszalt gyümölcsökben kristályosodhatnak. Ez a természetes folyamat nem rontja a gyümölcs minőségét, ellenkezőleg, annak a jele, hogy nem kezelték vegyszeresen.
Különleges Aszalt Gyümölcsfajták és Jellemzőik
Alapvetően bármilyen gyümölcs szárítható, de az alap, hogy ne legyen túlérett, semmilyen módon nem bomlott, penészes vagy rothadt. Attól függően, hogy maga a gyümölcs mennyire lédús, a szárítási idő változó. Például az ananász és a sárgabarack lédúsabb gyümölcsök, amelyek hosszabb száradási időt igényelnek.
Szárított sárgabarack: Ez a népszerű szárított gyümölcs B2-, B3-, B5-, B6-, C-, E-vitamint, béta-karotint, folsavat, jódot, káliumot, foszfort, kalciumot, cinket, szelént, magnéziumot, vasat és rostot tartalmaz. Alacsony energiaértékkel rendelkezik, így fogyókúrázva is nyúlhatunk hozzá. Kiválóan kiegészíti a joghurt vagy a zabkása ízét, valamint az egészséges nassolnivalót. Az okos háziasszonyok minden bizonnyal szívesen veszik őket főzéskor és sütéskor. Ha a lehető legtisztább formában szeretnénk szárított sárgabarackot, akkor mindenképp a kéntelent válasszuk. A napon szárítják, és kellemesen édes ízük van.
Mazsola: Valószínűleg a szárított gyümölcs leghíresebb fajtája a szárított szőlő. A mazsola sok rostot, káliumot, néhány B-vitamínt, rutint, foszfort és vasat is tartalmaz. Viszonylag magas C-vitamin-tartalmuk is van. Intenzív édes ízüknek köszönhetően gyakran természetes édesítőszerként is szolgálhatnak. A mazsolát gyakran a müzliszeletek vagy gabonakeverékek tartalmazzák. Ismét változatossá teheti a reggeli zabkását, vagy hozzáadhatja a joghurthoz. Sütéskor muffinokhoz, pudinghoz vagy réteshez illik. Ráadásul a kajszihoz hasonlóan több fajta közül is válogathatunk, választhatunk aranyszínű, klasszikus vagy nagyobb Jumbo mazsolát.
Aszalt szilva: Az egyik legtáplálóbb szárított gyümölcs. Magas a rost, a béta-karotin, a K-vitamin és a kálium aránya. Ráadásul elég laktatóak, így nem fogyasztunk belőlük nagy mennyiséget. Az aszalt szilva sötétkéktől feketéig terjed. Rendkívül értékes a szorbit tartalmuk, amely egy természetes cukor, amely a rostokhoz hasonlóan működik a bélben. Emellett rengeteg antioxidánst is tartalmaznak. A szilvát önmagában is biztosan élvezni fogjuk, különösen, ha édesszájúak vagyunk, a szilva biztosan kielégít. De kellemesebbé teszi a köles vagy zabkása ízét is. Alkalmas süteményekhez és egyéb finomságokhoz. Ismét több típus közül választhatunk. Találhatunk klasszikus aszalt szilvát és relatíve eltérő szerkezetű szilvát, amit mi kényesnek jelöltünk. A finom szilva Dél-Amerikából származik, ezért nagyobb a napfényellátása, így édesebb és lédúsabb, és alkalmasabb a további feldolgozásra. Az európai szilva viszont szilárdabb szerkezetű, kevesebb vizet tartalmaz, és önmagában is remek.
Datolya: A datolya rost- és káliumforrás is, B-vitamint, krómot és vasat is tartalmaz. Alacsony glikémiás indexük van, ezért fogyasztásuk nem növelheti a cukor arányát a vérben. Gazdag és gyors energiaforrást jelentenek az emberi szervezet számára. Az előző gyümölcshöz hasonlóan itt is többféle datolya létezik, így a klasszikusok mellett vásárolhatunk jumbo datolyát is, amely egy sajátos kínai datolyatípus, amelyet széles körben használnak az ázsiai konyhában. És a medjool datolya is, amely méretének, zamatosságának és ízének köszönhetően a „datolya királynőjének” számít. Akár datolyát adunk a reggelihez, akár a konyhában használjuk, akár önmagában is kezeljük, nem tévedhetünk. Ezeken és más jól ismert gyümölcsfajtákon kívül számos egzotikus szárított gyümölcs is kapható manapság a piacon, mint például a mangó, a goji, a pomelo vagy a kivi.
A Fagyasztva Szárított Gyümölcsök Előnyei és Felhasználása
A fagyasztva szárított gyümölcsök számos előnnyel rendelkeznek a friss gyümölcsökkel szemben. A feldolgozás során a víz akár 90%-át is elveszíti, így a lehető legtömörebb. Ezért nevezik a fagyasztva szárított gyümölcsöt az űrhajósoknak szánt gyümölcsnek is. Amikor kibontunk egy csomag fagyasztva szárított gyümölcsöt, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy az íze és illata a friss gyümölcsével vetekszik. Még ha egy szárított eperdarab pihekönnyű is, és azt hisszük, hogy gyakorlatilag ízetlen, ennek épp az ellenkezője igaz. A fagyasztva szárított gyümölcs egy olyan praktikus élelmiszer, amelyet bárhová magunkkal vihetünk nassolni. Ideális munkahelyre, iskolába vagy kirándulásra, amikor biztosan jól jön valamilyen gyors energiaforrás.A friss gyümölcsökkel szembeni másik előny a fagyasztva szárított gyümölcsök eltarthatósága. Ha túlérett gyümölcsöt veszünk a boltban vagy frissen szedünk a kertből, akkor az másnapra rothadásnak indulhat vagy megpenészedhet. A fagyasztva szárított gyümölcsök esetében ennek kockázata egyáltalán nem áll fenn, ha megfelelően tárolják őket. A kamrában több hónapig is eláll. Vannak gyártók, akik azt állítják, hogy a fagyasztva szárított gyümölcsök 25-30 évig is eltarthatók.
A fagyasztva szárított gyümölcsöt nem szabad közvetlen napfénynek kitenni. Ezért ideális a kamrában tartani, hogy ne változzon meg a színe, állaga vagy egyéb tulajdonságai. Hasonlóképpen, az egyes darabokat szárazon kell tartani, hogy ne szívják magukba a nedvességet. Ezért tároljuk a kamrában egy zárható edényben vagy dobozban. A fagyasztva szárított gyümölcsökkel kicsit óvatosabban kell bánni, és nem szabad marokszámra enni, mint a friss gyümölcsöket. Ha azonban a fagyasztva szárított gyümölcsöt vízbe, joghurtba vagy más folyadékba tesszük, megnő a térfogata, és sokkal laktatóbb lesz. De elveszíti a ropogós állagát.
A fagyasztva szárított gyümölcsöt nem csak zabkására lehet szórni, vagy magában enni. Kiváló turmixokhoz, italokhoz, házi fagylalt készítéséhez, sütéshez és egyéb finomságok készítéséhez is. A konyhában a fagyasztva szárított gyümölcsök ugyanolyan sokoldalúan felhasználhatók, mint a friss gyümölcsök. Egyes receptekben, például a ropogós kekszeknél még jobb is.
8 ételszárítási tipp, amit minden kezdőnek tudnia kell!
tags: #aszalt #szaritott #gyumolcsok #es #zoldsegek