A történelem nem csupán dátumok és nagy politikai döntések sorozata, hanem azoké a hétköznapi embereké is, akik a kor szorításában igyekeztek megőrizni emberi mivoltukat. Majtényi György történész „Egy forint a krumplislángosban” című kötete éppen ezt a perspektívát teszi láthatóvá: a Kádár-rendszer működését nem a pártközpontok üléstermeiből, hanem a lottónyertes pincérek szívességkérő levelein, a hetvenes évek elnéptelenedő falvainak sorsán és a kor legjellemzőbb metaforáin keresztül vizsgálja.
A rendszer „láthatatlan” szövete: Metaforák és hétköznapok
Majtényi könyvében a társadalom- és szociálpolitika bemutatásához olyan sorsokat használ fel, mint azé a lekaparhatatlan levelezőé, aki addig bombázta a politikai hatalmasságokat, amíg ki nem járta magának a nyugdíját. Ez a jelenség a kor láthatatlan szegénységét és a bürokrácia útvesztőiben való boldogulás kényszerét leplezi le. Ugyanígy metaforaként szolgált egykor a roma származású Cséplő Gyuri története, akinek munkakeresését egy félig fikciós, félig dokumentarista film örökítette meg - már amennyire a rendszer ezt engedte.
A történelem azonban hajlamos a legendákra. A történész ezeket a sokat mesélt történeteket a helyére teszi:
- Az elemelt banán legendája: Kuczka Péter író híres „hőstette”, mely szerint elcsent egy banánt Rákosi Mátyás asztaláról, valójában egy félreértésen alapuló történet. Eredetileg datolya volt az asztalon, és nem Kuczka volt a bátor lázadó, hanem Farkas Mihály honvédelmi miniszter próbálta menteni a helyzetet Kuczka gyerekeinek felemlegetésével.
- Gyöngytyúk vagy forradalom? A legenda szerint Nagy László költő számonkérte Vas Istvánt, hogy fontosabb-e neki a gyöngytyúksült, mint a forradalom 1956. október 23-án. Majtényi elemzése szerint ez az anekdota inkább a költőtársak szolidaritásáról szólt, akik ezzel a történettel próbálták megvédeni Vas Istvánt a későbbi politikai felelősségre vonástól.
A lángos, mint a szabadság és a politika szimbóluma
A címadó szlogen, az „Egy forint a krumplislángosban”, mélyebb társadalmi folyamatokat ír le. A Kádár-rendszer népszerűségének alakulását nyomon követő rigmus első változata a forradalom leverése után született. Egy rakamazi gyümölcskertész az italboltban skandálta: „Egy forint a krumplislángos, / le van szarva Kádár János!”, amiért később börtönbüntetést kapott.
Így nyaralt a magyar a Kádár-korszakban
Érdekes módon a lángos maga is a szabadság egyfajta „maszatos és definiálatlan” szimbólumává vált. Aki lángost sütött vagy árult, az önként állt ki a sorból. A hatalom derekasan üldözte a „gaz lángossütőket”, akik fél dekával kevesebb lisztet tettek a tésztába, vagy éppen az olajcserével spóroltak - a fogyasztóvédelem elődei, a népi ellenőrök szigorúan felléptek ellenük.
A lángos története: Török örökség és hungarikumtudat
Habár a lángost ma a magyar gasztronómia szerves részének, afféle nemhivatalos hungarikumnak tekintjük, eredete a török hódoltság idejére vezethető vissza. A név a „láng” szóból ered, hiszen a lepényeket a kemence elülső részében, a lángok közelében sütötték. A kenyértészta maradékából készült, kerekre formált lángos a családok mindennapi étkezésének része volt, hiszen azokban az időkben átlagosan öt naponta sütöttek kenyeret.
Manapság a lángos a strandok és szabadtéri rendezvények elmaradhatatlan eleme. A turisták - különösen a Balaton környékén - a lángos hírét vitték külföldre is, így vált a magyar gasztronómia egyik legnépszerűbb exportcikkévé Ausztriától Csehországig.
Gasztronómiai útmutató: A tökéletes lángos készítése
A lángos készítése egyszerű, mégis komoly odafigyelést igénylő folyamat. A jó lángos kívül ropogós, belül puha, nem szívja meg magát olajjal, és szép hólyagos.
Hozzávalók:
- 50 dkg finomliszt
- 1 teáskanál só, 1 teáskanál cukor
- 2,5 dl langyos tej, 2,5 dkg élesztő
- 5 evőkanál napraforgó olaj (plusz a sütéshez szükséges mennyiség)
Az elkészítés folyamata:
- Az élesztőt futtassuk fel a cukros, langyos tejben.
- A lisztet szitáljuk át, adjuk hozzá a sót, az olajat és a felfutott élesztőt. Dagasszuk hólyagosra, majd hagyjuk kelni legalább két órán át, letakarva.
- A megkelt tésztából formázzunk gombócokat, majd hagyjuk őket újra pihenni (ez a második kelesztés).
- A nyújtásnál figyeljünk rá, hogy a szélek vastagabbak, a közepe vékonyabb legyen.
- A sütéshez használjunk bő, forró olajat. Az olaj akkor ideális, ha a tészta széleinél habzani kezd, de nem fut ki.
Technikai trükkök és gyakori hibák
A lángos elkészítésénél a leggyakoribb hiba a türelmetlenség. Fontos, hogy az olaj sose legyen langyos, mert akkor a tészta „megissza” a zsiradékot és nehézzé, élvezhetetlenné válik. Ugyanígy hiba a serpenyő túlzsúfolása: mindig csak annyit süssünk egyszerre, amennyi kényelmesen elfér, hogy az egyenletes sülés garantált legyen.
A kisült lángosokat ne fektessük egymásra, mert a gőztől befüllednek és elvesztik ropogós állagukat. Ideális esetben állítva tároljuk őket, hogy a levegő átjárhassa a tésztát. Ne feledjük, a lángos igazi kalóriabomba - egy sima változat 300-350, a sajtos-tejfölös pedig akár 500-700 kalóriát is tartalmazhat, így érdemes tudatosan fogyasztani.
A modern lángos jelene
Bár a klasszikus fokhagymás-sajtos-tejfölös változat a legnépszerűbb, ma már számtalan verzió létezik. A tésztába tehetünk burgonyát, juhtúrót, vagy készíthetünk édes változatot is lekvárral, porcukorral. Érdekességként említhető a Guinness-rekorder lángos, amelyet 2008-ban Mezőhegyesen sütöttek: 210 centiméteres átmérőjével ez a tészta a korábbi definíciókat is átírta.
A Kádár-korszakban a „hideg lángos” egyfajta kiábrándultságot és nosztalgiát jelentett, egy olyan időszak lenyomatát, ahol a mindennapok apró örömei - vagy azok hiánya - ugyanúgy a politika részét képezték, mint a nagy gazdasági tervek. Ma már a lángos a nosztalgia mellett a kulináris kísérletezés terepe is lett, bizonyítva, hogy a legegyszerűbb kelt tésztákból születnek a legmaradandóbb kulturális élmények.