Szentes, a Tisza vidéki kisváros a 20. század második felében jelentős átalakulásokon ment keresztül, melyek nemcsak gazdasági és társadalmi, hanem városképi szempontból is mélyreható változásokat hoztak. Az Epres sor utca 1. mint egy konkrét cím, önmagában nem szerepel a rendelkezésre álló adatok között, azonban a város történetének és fejlődésének kontextusába helyezve feltételezhető, hogy része volt azoknak a folyamatoknak, amelyek a település modernizációját és szerkezetének átrendeződését eredményezték. Az Epres sor utca, mint elnevezés, általában kertvárosi, ligetes, fásított környezetre utal, ami a szentesi városszerkezet átalakulásának egyik jellemző vonása volt a Kádár-korszakban.
A Kádár-korszak Szentesen: 1957-1990
Az 1956-os forradalmat követő konszolidáció időszaka Szentesen is a szovjet csapatok bevonulásával kezdődött november 7-én. A kádári ellenforradalmi rendet az úgynevezett „pufajkások” tartották fenn, akik rettegésben tartották a lakosságot házkutatásokkal és éjszakai elhurcolásokkal. A megtorlás december közepén vette kezdetét, melynek során 9 szentesi vonatkozású perben 29 vádlottat ítélt el a megyei bíróság összesen 66 év 3 hónap börtönbüntetésre. Hering Béla 12 évet kapott, és az ügyészség 13 embert internált bírósági ítélet nélkül. Két szentesi ember vált a kommunista restauráció áldozatává: Szilágyi János honvéd hadnagyot egy pufajkás járőr lelőtte a Petőfi Szálloda előtt, Vass László pincértanuló pedig a zaklatások miatt vonat elé vetette magát. Dr. Brusznyai Árpád gimnáziumi tanár, a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács elnöke is Szentes mártírjának tekinthető, akit 1958. január 9-én felakasztottak. A proletárdiktatúra 1957 első hónapjaiban megszilárdult, a forradalom emléke elhalványult, és az ellenállás a föld alá kényszerült.
Gazdasági konszolidáció és iparosítás
A hatvanas évektől kezdődően a rendszer politikai hatalmi konszolidációját jelentős gazdasági változások követték, melyek közül a legfontosabb a korábbi munkanélküliség felszámolása volt. Országos kormányprogram keretében új nagyüzemek létesültek, melyek jelentős munkahelyeket teremtettek. Fontos volt a Szegedi Ruhagyár Szentesi Üzeme, a Kontakta Alkatrészgyár Szentesi Gyára, valamint a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat körzeti üzemeként működtetett Erőtakarmánygyár. A korábban önálló Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat az országos Baromfifeldolgozó Vállalat, illetve Tröszt Szentesi Gyáraként működött tovább. Ezek az üzemek kezdetben 150-200 főt foglalkoztattak, majd a hetvenes évekre létszámuk jelentősen megnőtt: a Ruhagyár 700, a Kontakta és a Baromfifeldolgozó 1000-1500 főt. Az ipartelepítés során beruházások és átalakítások (repülőtéri hangárokból a Ruhagyár, a Zsoldos Rt. telepéből a Kontakta), valamint új létesítmények építése történt (1961-ben az Erőtakarmánygyár, 1968-ban a Kontakta, 1971-ben a Téglagyár).
Az állami nagyüzemek mellett továbbra is működtek a korábbi korszakban alapított kisebb, részben állami, részben tanácsi üzemek, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezetek. Az 1968-as új gazdasági mechanizmus bevezetésével bővült ezek köre: az 1949-ben alapított gépállomás helyén a Mezőgép, később a Hódgép üzem létesült.
Mezőgazdasági átalakulás
Az 1956-os forradalom után megszűntek a mezőgazdaságot korábban sújtó intézkedések, és ismét lehetőség nyílt az egyéni gazdálkodásra. Azonban az MSZMP 1957. júniusi gazdaságpolitikai irányelvei már jelezték, hogy a szocialista termelésre való áttérés, az egyéni gazdaságok felszámolása és a termelőszövetkezetek (téeszek) alakítása elkerülhetetlen. Ez a folyamat a korábbi téeszesítés hibáiból okulva lassabban és türelmesebben zajlott.
- január 27-én megalakult a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezet, melynek célja a termelők és a fogyasztók közötti közvetítő kereskedelem kiküszöbölése volt. A szakszövetkezet sikeresen működött, új piacokat teremtett (önálló elárusítóhely Budapesten, exportlehetőségek felderítése), és közös, termálvízfűtésű melegágytelep létesítését is tervezte. Már 1958-tól felmerült az igény a termelőszövetkezet irányába történő „fejlődésre”, amit a gazdasági-pénzügyi szabályozók (hitelek) is támogattak.
Az 1959-1960 telén 13 mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult Szentesen, kezdetben viszonylag kis létszámmal és nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan földterülettel. A központi előírások jelentősen befolyásolták működésüket, például az első évben teheneket kellett vásárolniuk azoknak is, akiknél még az állatok elhelyezésére alkalmas épületek sem voltak. A téeszek egyesültek, és az 1970-es évek végére négy nagygazdaság jött létre: az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet, a Felszabadulás, a Május 1. és a Termál Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Ezek közül az Árpád és a Termál országosan is ismert, élvonalbeli gazdasággá fejlődött. A hetvenes évek elején a Termál gazdálkodásában törés következett be a túlméretezett állattenyésztési beruházások miatt, ami eladósodáshoz és szanáláshoz vezetett. A hetvenes évek közepe a magyar mezőgazdaságban az iparszerű termelési rendszerek kialakulásának korszaka volt, és az Árpád Szövetkezet 1975-ben a Korai Zöldségtermesztési Rendszer gazdája lett, ami további fejlődési lehetőségeket biztosított.
Városszerkezet és lakónegyedek átalakulása
Az új üzemek kialakulása és a korábbiak fejlődése a hatvanas évek közepétől napirendre hozta a város szerkezetének átalakítását, a városközpont, a lakónegyedek és az ipartelepek elkülönítését. A korábbi nagytelkes, zömmel földszintes lakóházakat összkomfortos, többemeletes bérházjellegű épületek váltották fel.
Először a hatvanas évek elején az Apponyi, akkor Marx, ma ismét Apponyi tér beépítése történt meg. Ezt követték a Zsinagóga (jelenleg Városi Könyvtár) melletti Koszta József és Kossuth utcai bérházak, majd az Ifjúsági Lakótelep néven a Csongrádi úton található kétszintes, négylakásos társasházak. A hatvanas évek közepétől a hetvenes évek végéig épült meg több lépcsőben a ma Kertvárosnak nevezett Hámán Kató-lakótelep.
A hetvenes években megkezdődött a városközpont építészeti rekonstrukciója, melynek során lebontották a Kossuth tér keleti oldalán, a Kossuth és a környező, a jelenlegi Nagy Ferenc (korábban Szabadság), a Jövendő, Klauzál, valamint a déli oldalon a Somogyi Béla, Bocskai, József Attila, Új és Páva utcai, valamint Vásárhelyi úti házak egy részét. A bontások után épült a Kossuth téren a hatemeletes „Fehér ház”, az ugyancsak hatszintes Luther (korábban Tolbuchin) téri lakóház és kereskedelmi egységeket (mai Rossmann és Napsugár áruház, szolgáltatóház) is magába foglaló tömb, valamint az ezek mögött található tíz- és ötemeletes lakóházak. Később a Horváth Mihály utca és az Apponyi tér közötti emeletes lakóházak, valamint a Kossuth utca déli oldalán található üzleteket, szolgáltatóházat és lakótömböket magába foglaló épületek kerültek átadásra. A városközpont rekonstrukciójának utolsó ütemeként - már a nyolcvanas, kilencvenes években - épült a József Attila utca, Szabadság tér, Páva utca, Új utca, illetve Vásárhelyi út által határolt területen található lakónegyed. A nyolcvanas években olyan középületek is felépültek, mint a jelenlegi OTP, Kereskedelmi és Hitelbank, Posta és Autóbusz-állomás. A városközpont átalakítása során, a bontásokkal egy időben sor került a korábban ezen a területen található ipari és szolgáltató vállalatok, üzemek, illetve szövetkezetek kitelepítésére. Elsőként, még a hatvanas évek közepén készült el a Megyei Vízmű Vállalat központja Berekháton, majd felépült a Nagynyomáson az ipartelepi út kialakítását követően a…
Szentes Anno 12. adás (1970-II)
Rendszerváltás és gazdasági átalakulás (1990-es évek)
A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején Szentesen is jelentős gazdasági átalakulás kezdődött, mely elsősorban a város ipari és szolgáltató nagyüzemeit érintette. A Kontakta Szentesi Gyára 1988-ban önálló Állami Vállalattá, 1992-ben Részvénytársasággá alakult, mely jelenleg francia többségi tulajdonú Kontavill Legrand Rt.-ként működik.
A Baromfifeldolgozó, a Vízmű és a Hódgép Vállalat némiképpen eltérő fejlődésen ment keresztül. A nyolcvanas években mindhárom helyen vállalati gazdasági munkaközösségek (gmk-k) alakultak a cégek egy-egy meghatározott feladatkörének ellátására. A gmk-k 1988-tól tovább önállósodtak, kft.-kké fejlődtek (például a Baromfifeldolgozónál Hungerit, majd Gold M; a Vízműnél Aquatech, Hidroferr, Szentes Terv, Szentes Víz; a Hódgépnél a Farmgép, a Szentesi Gépipari Vállalat). A kft.-k egy része ma is önállóan működik (a vízműből alakultak), mások újabb részvénytársasággá váltak (Hungerit, Gold M), de voltak olyanok is, melyek megszűntek, felszámolásra kerültek (Farmgép, Szentesi Gépipari Vállalat).
A tulajdonosváltás és a gazdasági átalakulás a város kereskedelmét sem hagyta érintetlenül. Az állami vállalatok átalakulása során az üzletek egy része magánkézbe került (DELTA, Komplett), mások Rt.-vé alakultak (Éliker - Ív Rt., melynek jelenlegi tulajdonosa a Szolnoki Coop). A legnehezebb helyzetbe az ipari szövetkezetek kerültek. Még 1978-ban megszűnt a Vas- és Fémipari Szövetkezet, tevékenységét a Ganz-, majd a Ganz-Hunslet vette át, jelenleg kft.-ként üzemel. A többiek kisszövetkezetté (Építőipari, Asztalos), majd kft.-vé (Natúrfa) alakultak.
Mezőgazdasági nagygazdaságok a rendszerváltás után
Az 1989-es rendszerváltást követően, különösen 1991-től, a harminc év alatt kialakított és kiemelkedő eredményeket felmutató szövetkezetek gazdálkodási feltételei nehezebbé váltak. Megítélésük elsősorban politikai okok miatt kedvezőtlenné vált, ami gazdasági kondícióik romlásához vezetett. Mindez megnehezítette az új tulajdonviszonyok kialakulását kísérő kedvezőtlen jelenségek kivédését. Elsősorban az állattenyésztéssel, mint főágazattal bíró szövetkezetek kerültek nehéz helyzetbe a termékeik felvásárlását és értékesítését biztosító feldolgozóipar privatizációt megelőző összeomlása idején. A szövetkezetek sikeres részvételét a privatizációban, ezzel saját feldolgozó háttér kialakítását az első években a tőkehiány megakadályozta.
Az állami és szövetkezeti nagyüzemek kisebb szövetkezetekké (Termál), kft.-vé (Felszabadulás), új típusú szövetkezetté (Május 1, Árpád) vagy Rt.-vé (Árpád, Pankotai Állami Gazdaság) alakultak. A kilencvenes évek kezdeti megrázkódtatásai után 1993-tól a kárpótlási jegyek felhasználásával, illetve a reorganizációs hitelek igénybevételével már a szövetkezetek számára is lehetőség nyílt a gazdaságok bővítéséhez. Ezt azonban csak az Árpád Szövetkezet tudta kihasználni. Megvásárolták az Erőtakarmánygyárat, a korábbi Zöldért, majd Agora zöldség-gyümölcsfelvásárló telepét. Ugyancsak kárpótlási jegyek felhasználásával a Csongrád-Bokrosi Kossuth TSz-szel közösen megalakították a Csongrád-Bor Kft.-t, és tagjai lettek a Csongrád Megyei Sütőipari Vállalat tevékenységét folytató Tisza Kenyér Kft.-nek. Ez utóbbiban 1998-99-ben döntő változás következett be, a Szövetkezetnek sikerült a teljes tulajdoni hányadot megszereznie.
A termelést jól kiegészítő kereskedelmi tevékenység további fejlődését biztosítja az 1999-ben megnyitott Szentesi Nagybani Piac. Az alapítás utáni negyvenedik évben az egykor saját tulajdonukkal szövetkezetet alapítók és utódaik, valamint a földtulajdonnal nem rendelkező, a szövetkezetbe később felvett tagok, alkalmazottak ismét önálló tulajdonossá, részvényessé válva a szövetkezés szükségessége, a nagyüzemi gazdálkodás folytatása mellett döntöttek, és 2000. január 1-jével megalakították az Árpád Agrár Rt.-t.
Fogyasztóvédelem és szolgáltatások Szentesen
A távhőszolgáltatással kapcsolatos panaszokkal és észrevételekkel a felhasználók a Szentes Városi Szolgáltató Kft. ügyfélszolgálatához, telefonos ügyfélszolgálatához, az ügyvezető igazgatóhoz vagy a felhasználói érdekképviselethez fordulhatnak. A szolgáltató felé 8 napon belül írásban vagy személyesen kell bejelenteni a panaszokat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/B § (2) bekezdés alapján.
A Szentes Városi Szolgáltató Kft. elérhetőségei: 6600 Szentes, Vásárhelyi út 12. Ugyanezen a címen található a távhőszolgáltató részleg, az ingatlankezelés, valamint a befizetések központi pénztára. A postafiók címe: Pf. Cím: 6600 Szentes, Arany J. u.
