Hamlet herceg mellett Oidipusz király a drámairodalom legismertebb tragikus hőse. Története az ókori görögök három nagy mondakörének egyikéhez, a thébai mondakörhöz tartozik, amely a legősibb és legbizarrabb mind közül, bepillantást engedve a thébai uralkodók tragikus életébe. Ezen belül is kiemelkedik Oidipusz király és a Labdakida királyi család közismert tragédiája.
A Jóslat Átka és a Sors Kikerülhetetlensége
Az Oidipusz-monda cselekménye egy Delphoiból érkező jóslattal kezdődik: eszerint Laiosz thébai királyt és Iokaszté királynét saját újszülött gyermekük fogja meggyalázni, s meggyilkolni. Ezért nehéz szívvel ugyan, de hűséges szolgájuk révén megválnak a csecsemő Oidipusztól. Csakhogy a hűséges szolga képtelen kioltani a gyermek életét, és egy pásztor gondjaira bízza, akitől végül egy távoli polisz gyermektelen uralkodóihoz kerül, akik saját fiukként nevelik fel. Azonban az is kiderül, hogy Polybos nem a vérszerinti apja. A jóslat szerint megöli az apját és az anyjával hál. A születendő fiuk apját megöli és anyjával hál. Oidipusz a tragédiában képtelen az önámításra.
Miután Oidipusz felcseperedik, ő is ugyanazt a jóslatot kapja: „Meg fogja ölni saját atyját és tulajdon anyjával hál.” Oidipusz azonnal felkerekedik, és maga mögött hagyja a szülői házat, nehogy kárt tegyen feltételezett szüleiben. Vándorlása során vitába keveredik egy uraság pökhendi kocsisával, ami valódi harccá fajul: Oidipusz a kocsi minden utasával végez, egyetlen szolgát kivéve, aki kereket old. Ezt követően érkezik Thébába. A Théba felé vezető úton szóváltásba keveredett egy szekér utasával, akit a lovak közé vetett. Ezzel beteljesedik a jóslat első része: Laiosz thébai király, azaz Oidipusz vér szerinti apja esik áldozatul.
A Szfinx Rejtvénye: Az Értelem Diadalma a Káosz Felett
Théba lakosságát ekkor egy Szfinx névre hallgató asszonyarcú, oroszlántestű hibrid szörnyeteg tizedeli, felfalva mindenkit, aki nem fejti meg a feladványát. Oidipusz is tesz nála egy próbát.Szfinx: „Reggel négy lábon jár, délben két lábon, éjszaka három lábon. Mi az?”Oidipusz: „Az Ember!”
A Szfinx azonnal szörnyet hal, miután rejtvényét Oidipusz megfejtette. Hősünket vállára veszi a thébai tömeg. A királyi trón is üresen áll, mivel a szépséges Iokaszté királyné férjének életét nemrég rablógyilkosok oltották ki. Oidipusz idővel csakugyan elveszi Iokasztét.
Az Oidipuszt és a Szfinxet ábrázoló vörösalakos vázafestmény az ókori festészet egyik legszebb alkotása. Az ismeretlen művész kiválóan mutatja be a szakállát vakargató Oidipusz töprengését, az emberi értelem diadalát a káosz és a sötétség teremtménye felett. A büszke Szfinx kígyószerű, S alakú farka kitűnően harmonizál a jón oszlop jellegzetes csigavonalával és a váza peremét díszítő meanderekkel is, tökéletes formai harmóniát teremtve.
Ezzel a letisztult tökélyhez képest Jean Auguste Dominique Ingres neoklasszikus képe, „Oidipusz és a Szfinx” (1808), összeségében visszalépésnek tűnhet, de mégis tartalmaz szép és érdekes részleteket. A francia festő szintén kiválóan ragadja meg a szereplők gesztusait. A Szfinx bal lábát emeli fel a rejtvényfejtés során, miközben Oidipusz bal lába vaskos kőtömbön pihen: ez nyilvánvaló utalás az enigmában szereplő „három lábra”. Sőt, hét óránál felfedezhetünk egy újabb emberi lábat: a Szfinx egyik áldozatának talpát. Ingres mintha túlhangsúlyozná a Szfinx nőiességét duzzadó kebleivel, holott Oidipusz tragédiájában nem itt kell keresnünk az erotikát.
Mindez szélsőségesen eltorzult formában folytatódik Gustave Moreau szimbolista képén (1864), melyen a bukott Szfinx szirén módjára próbál meg „flörtölni” Oidipusszal, aminek végképp semmi köze az eredeti tragédiához és nem is szimbolizál semmit.
Szophoklész Oidipusz Királya: A Látszat és Valóság Összecsapása
Oidipusz és Iokaszté a Szfinx legyőzése után családot alapítanak és békésen uralkodnak. Csakhogy a városban járvány tör ki, és itt veszi kezdetét Szophoklész tragédiája, az Oidipusz király. A megoldás megint egy jóslatban rejlik: a város vak jósa, Teiresziász szerint a járvány Laiosz király gyilkosainak és egy vérfertőző személynek köszönhető. A Thébai mondakörhöz kapcsolódik: Laiosz Théba királya, szerelme Iokaszté, fiuk „dagadtlábú” Oidipusz. A jóslat szerint megöli az apját és az anyjával hál. A dögvész pusztít Thébában, az utolsó Labdakida-király, Laiosz halála óta.
THE RIDDLE PACT trailer
Oidipusz rögvest nyomozni kezd a feltételezett bűnösök kiléte után, és a világirodalom első és legjobb detektívhistóriája közben fokról fokra fedezi fel a lesújtó valóságot: saját maga az apagyilkos és vérfertőző, aki saját anyjával hált és nemzett utódokat! Szophoklész drámája azonban nem az apagyilkosságra és a vérfertőzésre fókuszál, hanem a Látszat és Valóság bonyolult viszonyára. Oidipusz tragédiája ugyanis abban rejlik, hogy nem látott a saját szemével, nem hitt a thébai jósnak, miközben mindvégig látszatvilágban élt. Ezért vakítja meg magát az öngyilkosságba menekülő Iokaszté halotti ruhájának kapcsaival. Valójában ő volt a „vak”, és a vak thébai jós volt az, aki „látott”.
Az esetet Oidipusz elmondja Iokaszténak is, aki elmeséli, hogy egy jóslat miatt kitették a fiút a közeli hegyre. Ekkor Oidipusz kezdi sejteni, hogy amit Teiresziász mondott, igaz. Mielőtt azonban megérkezhetne, hírnök jön, hogy Oidipusz apja, Polybos meghalt, és ő lesz az új király. Azonban azt is elárulja, hogy Polybos nem a vérszerinti apja. Oidipusz rájön, hogy a jóslat beteljesedett, megbocsát Kreónnak.
A Látás-Vakság Metafora és a Filozófiai Mélységek
A tragédia végén Oidipusz is vakon, a vakok jellegzetes botjával - „három lábon” tipegve - hagyja maga mögött a várost, önbeteljesítve a Szfinx szavait, és haláláig magában hordozva a valóságosnak tűnő látszatvilágok „komplexusát”.
Arisztotelész nem véletlenül tekintette Szophoklésznak ezt a drámát a legtökéletesebb görög tragédiának. Egyrészt, mert végigvonul benne egy rejtett jelentésréteg, melyben minden motívum az emberi látással és a szemekkel kapcsolatos; másrészt, mert a Látszat és Valóság viszonyán való filozofikus elmélkedés kvázi „megjósolta” a nyugati filozófia legérdekesebb disputáját Platón és Arisztotelész között, amit Raffaello tett halhatatlanná Az athéni iskola című freskón. Raffaello képén az ég felé mutató Platón az Ideák Világát tekinti valóságosnak, míg a Valóságot csupán az előbbi hitvány másolatának tartja.
Aligha róható fel a görög művészeknek, hogy mindezt nem tudták olyan tökéletesen vizualizálni, mint Raffaello. Vagy mégis? Ha alaposan szemügyre vesszük az ógörög színházat, akkor lényegében az emberi szem keresztmetszetét látjuk a pupillára emlékeztető aprócska színpaddal (orkeszter) és az ellipszis alakú lelátókkal. Ez volt Szophoklész „munkahelye”, és ő képes volt a munkahelyét vizuálisan is belekomponálni drámájába, amihez hasonlót csak Shakespeare tudott, amikor saját Globe Színházának pusztulását is belealkotta A viharba.
Szophoklész és az Oidipusz Király Műfaji Jellegzetességei
Szophoklész polgári családból származott, Kr.e. 497-95-ben született. Lantművész is volt. Kr.e. 468-ban nyerte első versenyét, Kr.e. 440-ben megírta az Antigonét, mely után a 10 sztratégosz közé választották. Közel 120 darabot írt és 8 szatírát, de ezek nem pontos számok, mert valamelyik műnek kettős címe volt. Az Oidipusz végzet-tragédia, középpontos szerkesztésű. Sajátos időszerkezete van, ami a dramatikus feszültséget hivatott fokozni. Egyben önismereti dráma is. Hat jambusos sorokból áll, a cselekmény jelenetekből szerveződik. Kr.e. 428-ban vitték színre és második lett.
A mű egy sorsfordulat és egy felismerés története. Szophoklész átalakítja kissé a thébai monda Oidipuszát. A mondában próbál menekülni végzete elől, míg a tragédiában képtelen az önámításra. Alakjának hitelességét mutatja, hogy az életösztön rövid ideig arra készteti, hogy késleltesse a végkifejletet. A vak jós az első epeiszodionban teljes egészében feltárja a rejtélyt. A néző kezdettől fogva tisztában van Oidipusz sorsával, ebből fakad a mű tragikus iróniája. A thébai mondát, így a történet végkifejletét is jól ismerték a nézők. A szereplők szava így jelentéstöbbletet kapnak a „mindentudó néző” számára. Ez hol ironikus hatást kelt, hol pedig a tragikumot mélyíti el, főleg akkor, amikor Oidipusz reménykedik, hogy a borzasztó gyanúja nem igazolódik. A nézők ugyanakkor az „istenek tudásával” rendelkezve a kezdettől tudják, hogy a bukás elkerülhetetlen, és szánalmat ébreszt bennük a hős hiábavaló vergődése, ami egyben saját (determinált) sorsát jelképezi, és ez félelemmel tölti el.
THE RIDDLE PACT trailer
Oidipusz maga irányítja az önmaga ellen irányuló nyomozást, s közben önmagára szórja - Laiosz gyilkosának szánt - átkait. A valóság megismerését azonban mégsem teljes egészében ő irányítja, hanem a véletlenek. A tragédia meghatározó motívuma a látás-vakság metafora. A vak jós látja a valót, míg a látók a látszat rabjai. Oidipusz tragikuma: uralkodásra termett tudása és jelleme miatt egyaránt. Legfőbb célja a közössége boldogítása, szenvedésének átvállalása. A megismerés és az önismeret vágya motiválja cselekedeteit. Sorsában a végzete teljesedett be, ami ellen nem térhetett ki, de emberi arcát mutatja, hogy felelősnek érzi magát elkövetett bűneiért.
Oidipusz személy szerint az egyik kedvenc ókori görög drámám. A történet az Antigoné cselekményének előzménye, de a tragédia később született, mint az Antigoné. Kreón józansággal elkerülhette volna bukását, Oidipusz azonban - bár sokkal karizmatikusabb uralkodó, mint Kreón - eleve bukásra van ítélve a családját sújtó átok miatt.