A népegészségügyi termékadó (NETA) és az Aktív Magyarország Program: az egészséges életmódért

„Csak egészség legyen, a többit megvesszük.” - így szól az elhíresült Hofi idézet, mely rávilágít az egészség fontosságára, amit gyakran magától értetődőnek hiszünk, amíg valamilyen probléma nem lép fel. A mozgásszegény életmód népbetegség Magyarországon, a halálesetek 9,7 százaléka erre vezethető vissza. A mozgással teli élet azonban mind fizikailag, mind mentálisan javítja az emberek életminőségét. Ennek felismeréséből született meg az Aktív Magyarország Program és a népegészségügyi termékadó (NETA) is, melyek célja az egészségesebb életmód ösztönzése és a népegészségügyi helyzet javítása.

Az Aktív Magyarország Program: élmény legyen a testmozgás

Az Aktív Magyarország Program egy átfogó kezdeményezés, melynek célja, hogy mindenkit kiszólítson a fotelból és aktívabb, egészségesebb, boldogabb életre motiváljon. A program a testmozgást mint élményt igyekszik népszerűsíteni, különféle ingyenes és széles körben elérhető lehetőségek biztosításával.

Mozgásformák a diákoknak és pedagógusoknak

Az elmúlt években a program részeként több tízezer diák próbálhatott ki olyan mozgásformákat, amelyek túlmutattak az iskolai kereteken. Ingyenesen elérhetővé vált számukra például a falmászás, vízitúrázás, kerékpártúrázás, görkorcsolyázás és síelés, amelyekkel a többségük korábban nem találkozott. Ezek az események sok tízezer gyerek számára szereztek felejthetetlen élményeket.

A pedagógusok bevonására is nagy hangsúlyt fektet a program. 4000 tanár számára egynapos ingyenes vízitúrákat szerveztek, hogy oldják a víztől való félelmet, és kedvet kapjanak a vízitúrázáshoz. Ezáltal ők is példát mutathatnak diákjaiknak az aktív életmódra.

Vándortábor és helyi szabadidősport rendezvények

A Vándortábor Program hét év alatt 70 ezer résztvevőnek mutatta meg az ország legszebb tájait vízen, gyalog vagy két keréken. Ez a program kiváló lehetőséget biztosít a természeti értékek megismerésére, miközben ösztönzi a rendszeres mozgást.

A nagy városi tömegsport rendezvényeken kívül cél, hogy legyenek kisebb, a helyi lakosságot megmozgató események is. Ezek a helyi szabadidősport rendezvények képesek egy egész települést megmozgatni, közösségi élményt nyújtva a résztvevőknek.

Hátrányos helyzetű diákok támogatása és egészségügyi programok

Vannak olyan iskolák, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek aránya meghaladja a 60 százalékot. Számukra egynapos, ingyenes, mozgásgazdag osztálykirándulásokat szerveznek, ahol megmutatják tágabb környezetük valamilyen természeti, kulturális értékét is. Ezzel nemcsak a mozgás örömét ismertetik meg velük, hanem a természeti és kulturális örökség iránti érzékenységüket is fejlesztik.

A program az egészségügyi és sportszakmai szempontból is a legsikeresebb kezdeményezéseket építi fel. A rendszeres testmozgás a legjobb prevenció számos betegség megelőzésére, sőt, a kialakult betegségek esetén is gyógyító hatású. Angliában és Svédországban az orvos a mozgást külön receptre, gyógyszerként írja fel a betegnek. Magyarországon a XII. kerületben már kísérleteznek ezzel. A Szent Ferenc kórház koordinálásával mintegy 20 tanösvényt jelöltek ki, ahol a látogatók pulzus, vérnyomás stb. értékeit mérve megállapítható, hogy sürgősen alaposabb kivizsgálásra volna szükség.

A természet mindenkié: fogyatékossággal élők és munkahelyi mozgás

Magyarországon közel 500.000 ember él különböző fogyatékossággal. A program kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a természetjárás és a mozgás lehetőségei számukra is elérhetőek legyenek. A természetjárás bármely formája, a megszokott környezetből való kilépés nemcsak a testi, hanem a lelki egészségre is hatással van.

A munkahelyen sok időt töltenek az emberek, gyakran egész napos ülőmunkával. Az Aktív Magyarország Program törekvése, hogy a mozgásban gazdag lét fontossága és annak produktív haszna a vállalati kultúrában is elterjedjen. Ezt szolgálja a „NE TALÁLJ KIFOGÁST!” podcast, melyben nagyvállalatok vezetőivel és képviselőivel beszélgetnek hetente az aktív életmód és az egészséges táplálkozás cégpolitikában betöltött szerepéről.

Országos fogyókúra program

Egy 1000 elhízott ember számára indított országos fogyókúra program is a kezdeményezés része. A program egészségügyi felméréssel kezdődik, amit táplálkozás, mozgás és életmód tanácsadás követ, folyamatos nyomon követéssel. A cél: 1000 ember egy év alatt 16 tonnával legyen könnyebb. Ez a program konkrét eredményekkel mutatja be a mozgás és az egészséges életmód pozitív hatásait.

A népegészségügyi termékadó (NETA): az egészségesebb választások ösztönzése

A 2011. évi CIII. törvény megalkotásával bevezetésre került a népegészségügyi termékadó (NETA), amit a köznyelv egyszerűen csak chipsadónak hív. A NETA egy magyar különadó, amelyet bizonyos, egészségre kedvezőtlen hatású élelmiszerekre és italokra kell fizetni. Az adó a termék előállítóját vagy első belföldi forgalomba hozóját terheli, és egy egyfázisú forgalmi adó, mely a különféle cukor-, só- és koffein-tartalmú termékek első belföldi értékesítése után fizetendő.

A NETA céljai

A NETA bevezetésének több, jól meghatározott célja van:

• Népegészségügyi cél: Az egészségtelen termékek fogyasztásának visszaszorítása (pl. magas cukor-, só- vagy koffeintartalmú termékek). A lakosság egészségi állapotának javítása, különösen az elhízás és a kapcsolódó betegségek megelőzése.
• Magatartásformáló (ösztönző) cél: Az árnövelő hatáson keresztül fogyasztói döntések befolyásolása. A gyártók ösztönzése a reformulációra (cukor-, só- és adalékanyag-tartalom csökkentése).
• Költségvetési cél: A NETA bevételei a központi költségvetést, azon belül az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását szolgálják.

NETA köteles termékek

A NETA köteles termékek a vámtarifaszámuk alapján kerülnek meghatározásra. Ide tartoznak többek között:

1. Cukrozott üdítőitalok: Olyan alkoholmentes italok, amelyek hozzáadott cukrot vagy édesítőszert tartalmaznak, és cukortartalmuk meghaladja a jogszabályban meghatározott határértéket (pl. ízesített üdítők, szörpök, jeges teák).
2. Energiaitalok: Olyan italok, amelyek koffeint, vagy metil-xantint (pl. koffein, taurin), illetve egyéb stimuláló összetevőket tartalmaznak a törvényben meghatározott mennyiség felett.
3. Előrecsomagolt cukrozott készítmények: Magas cukortartalmú, előrecsomagolt élelmiszerek, például: édességek, cukorkák, csokoládék, cukrozott kakaóporok, desszertporok.
4. Sós snackek: Magas sótartalmú előrecsomagolt termékek, így különösen: chips, ropi, sós pálcikák, extrudált sós snackek.
5. Ízesített sörök és alkoholos frissítők: Olyan alacsony alkoholtartalmú, ízesített alkoholos italok, amelyek cukrot vagy édesítőszert tartalmaznak, és nem minősülnek klasszikus sörnek vagy bornak.
6. Gyümölcsíz (lekvár) és gyümölcskészítmények: Ha a termék hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja a törvényi küszöbértéket.

A NETA bevezetése és hatásai

A NETA bevezetése óta a fogyasztók a bizonyítottan egészségkárosító élelmiszerektől egyre tudatosabban fordulnak el. A 2011-es NETA törvény hatására az érintett vállalkozások többsége újragondolta termékeinek összetételét és az adózás hatálya alól való kikerülés érdekében a magas cukortartalmat csökkentette, illetve édesítőszerekkel részben vagy teljes mértékben pótolta azt, valamint a sótartalmat, illetve a telített zsírsavtartalmat is igyekezett a lehetőségekhez mérten változtatni.

Egy 2012-es felmérés szerint a NETA bevezetése után a NETA köteles termékek ára átlagosan 20 százalékkal emelkedett (az egy évvel korábbi augusztushoz képest), míg a forgalom 27 százalékkal csökkent. A lakosság reakciói általánosan pozitívak voltak, hiszen a fogyasztók 73 százaléka hallott az adóról, és 80 százalékuk támogatta azt. A megkérdezettek 60 százaléka vette figyelembe vásárlásai során a NETA-t. A termék fogyasztásának visszaszorítására vagy teljes elhagyására a legfőbb indokként a termék egészségre kifejtett káros hatását említették.

A NETA 60-70 százalékát 53 vállalkozás fizette be. A válaszadó gyártók körülbelül egyharmaduk teljesen eltávolította a magas cukor- vagy sótartalmat, míg mások nagymértékben beépítették az árakba. A NETA bevétele az első évben 19 milliárd forint volt, ami az előirányzott 20 milliárd forinttól mindössze 5 százalékkal maradt el. Ez azt mutatja, hogy a NETA nemcsak a népegészségügyi célokat szolgálja, hanem jelentős költségvetési bevételt is generál.

A NETA szabályozásának változásai és a reformulációs kihívások

A kormány célja a 2011-es bevezetés óta nem változott. A 2022 júliusában növelt adómértéket bevezető és több termékre kiterjesztett módosító rendelettel az egészségre - túlzott és egyhangú fogyasztás esetén - kedvezőtlen összetételű élelmiszereket szeretné hangsúlyosabban megadóztatni, ezzel együtt az egészségtudatos táplálkozást nagyobb mértékben előmozdítani.

A módosítás hatásaként több termékkategóriában történt adómérték változás, ami a gyártókat további reformulációra ösztönzi. Az élelmiszerek összetevői azonban komplex rendszereket képeznek, és az adóztatást meghatározó összetevő a termék jellegét annyira befolyásolja, hogy számos esetben lehetetlen, vagy csak nagyon jelentős - esetenként igen magas költség-növekménnyel járó - fejlesztés eredményeként valósítható meg a reformuláció.

Fontos megjegyezni, hogy az íz és az élelmiszerek komplex - beltartalommal összefüggő - rendszere miatt egyes összetevők - pl. a só - indokolatlanul nagymértékű csökkentése a termék élvezhetetlenné válásához vezet, amit más anyaggal nem lehet pótolni. Míg a cukornak több termék esetében állománykialakító szerepe is van, és ha a korábban alkalmazott mennyiségtől kis mértékben is eltér a gyártó, a termék kívánt állománya vagy egyáltalán nem, vagy számos esetben csak adalékanyagok használatával érhető el.

Konkrét termékkategóriák és a reformuláció nehézségei

• Üdítőitalok: A 2022-es NETA szigorítások értelmében az édesítőszeres termékek is adókötelezetté váltak. Mivel fontos a fogyasztók számára a termék íze, édesítőszerek kombinációival igyekeztek az édes íz élményét visszaadni. Az üdítőital gyártás szakágazati szereplői az íz és a szigorítások egyensúlyának kereszttüzében sarokba szorultak, mivel az újrareformuláció lehetősége igen csekély vagy szinte lehetetlen.
• Szörpök: A szörp termékpályán is szigorítások történtek, erre azonban van reformulációs lehetőség, amely a gyümölcstartalom növelésére fókuszál.
• Energiaitalok: Az energiaitalok esetén a metil-xantin és a taurin tartalmat szigorították, illetve adókötelesek a ginsenget, L-arginint tartalmazó termékek is.
• Sós snackek: Kettős megszorítás van: sótartalom csökkentés és telített zsírtartalom (2g/100g fölött adóköteles) limit. Ebben a termékkategóriában szinte lehetetlen megfelelni mindkét feltételnek. Az alacsonyabb telített zsírtartalomnak egészségügyi szempontból pozitív hatása van, de érdekes, hogy a jogalkotó ezt az összetevőt csak itt tartja fontosnak. Ráadásul a termékek íze a só és a zsírtartalomhoz kötött, így a reformuláció nehézségekbe ütközik.
• Ízesített sörök: Nincs nagy lehetőség a reformulációra, mivel a cukor helyett használt édesítőszer (az új szabályozás értelmében) is adóköteles.
• Gyümölcsízek: Nagyon magas az adóteher, amely alól a gyümölcstartalom emelése és a technológia változtatása hoz adómentességet, illetve ezzel együtt további áremelkedést generálhat a fogyasztók felé. A vízelvonásos technológiát alkalmazva a gyümölcstartalom növelésével ugyan nő a termék cukortartalma, de vele együtt a gyümölcsök magas ásványianyag- és vitamintartalom növekedése előnyös táplálkozás-élettani előnyöket/tulajdonságokat hoz. Itt a probléma abban rejlik, hogy nem a hozzáadott cukortartalom alapján határozza meg a jogalkotó az adó mértékét, hanem az összes cukortartalom alapján.
• Csemege kategória: Új termékkörnek számít, itt a cukor és az édesítőszer tartalomra vonatkozik az adóteher.
• Előrecsomagolt cukrozott készítmények: A cukorkák esetében a cukornak nagyon fontos szerepe van a különböző kolloid rendszerek kialakításában. A cukorral szemben az édesítőszerek reológiai tulajdonságai eltérőek, van, ahol nem is alakíthatóak ki ezek a kolloid rendszerek. A méztartalom növelésével lehet adómentes a termék, bár az egészségtudatosságot szem előtt tartva a termék kalória, azon belül a szénhidrát tartalma nem lesz alacsonyabb. A csokoládék és bevonómasszák reológiai tulajdonságai is a kakaóvaj és a cukor komplex kialakításából fakadnak, ami alapanyag cserével teljesen megváltozik.
• Előrecsomagolt édes sós tészták: Új kategória 3 különböző adósávval. Ide számos olyan termék tartozik, amelyik a változatos kiegyensúlyozott táplálkozás része (pl. péksütemények, töltött, töltetlen tészták, pizzák, gyorsfagyasztott félkészételek). A só- és cukorarány megváltoztatása itt is befolyásolja a termék ízét és versenyképességét. Az alapanyag tekintetében itt több olyan összetevő van jelen, amelyik másik kategóriában végtermék, itt pedig alapanyag, így az ide tartozó előrecsomagolt termékek emiatt többszörös adóval terheltek voltak eddig. A legújabb változás szerint most már itt is engedmények tapasztalhatók az adózásban a belföldi célú forgalmazásra is.

Összességében elmondható, hogy a termékösszetevők, a gyártástechnológia és a fogyasztói elvárások alapján vizsgálva a termékkategóriákat nagyon kevés lehetőség adódik a reformulációra. Ráadásul az importból származó - nem előrecsomagolt - termékek összetétele ugyanilyen és várhatóan kedvezőbb áron jutnak el a fogyasztóhoz, mivel külföldön nincs ilyen jellegű adóteher a felhasznált alapanyagokat illetően.

NETA és az Aktív Magyarország Program finanszírozása

2023 augusztusa óta a népegészségügyi termékadó (NETA) legfeljebb 10 százalékát az adózó felajánlhatja az aktív életmódot támogató tevékenység finanszírozására. Ez a felajánlás a 23NETA-RNY nyomtatványon (Rendelkező nyilatkozat népegészségügyi termékadó kedvezményezett célra történő felajánlásról) tehető meg. Nem, hiszen a törvény szabályozása alapján a teljes adó összeg befizetésre kerül, a felajánlott rész is. Rendelkezés esetén a befizetett adó terhére a NAV intézkedik a felajánlott összeg átutalásáról a törvényben meghatározott cél megvalósulása érdekében. Ez a lehetőség jelentős mértékben hozzájárulhat az Aktív Magyarország Program további fejlesztéséhez és az egészséges életmódra ösztönző kezdeményezések bővítéséhez. A „NE TALÁLJ KIFOGÁST!” podcastban szó lesz továbbá a NETA-ról is, aminek 10%-át a cégek felajánlhatják az aktív életmódot támogató tevékenység finanszírozására, ezzel is népszerűsítve a vállalatok körében az aktív életmód támogatását.

A NAV szerepe és a jövőbeli kilátások

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt figyelmet fordít a NETA kötelezettségekre. Helyszíni vizsgálatainak tapasztalatai szerint a boltokban, pékségekben kapható, jellemzően csak a vásárló jelenlétében vagy a vásárló által becsomagolásra kerülő sütőipari termékeket egyre gyakrabban előre becsomagolva is árusítják. Főszabály szerint az adó alanya az előrecsomagolt (adóköteles) terméket belföldön első alkalommal értékesítő, ami független attól, hogy esetleg a csomagolást megelőzően hányszor értékesítették tovább a terméket. Például, ha egy élelmiszer boltba beszállító pékség termékét az élelmiszerüzlet csomagolja be, és a vásárlók részére már így helyezi ki a polcokra, akkor az élelmiszerüzlet lesz az adó alanya.

Ha tehát valaki a fenti termékcsoportba tartozó terméket előre becsomagolt formában (is) értékesíti, vagy értékesíteni kívánja, akkor célszerű előtte a netakötelezettség feltételeit áttekinteni. Ehhez segítséget nyújt a NAV honlapján elérhető, Népegészségügyi termékadó című, 53. NETA jelentés. A NETA törvénnyel kapcsolatos változások táblázatos formában VTSZ számokkal feltüntetve az Élelmiszeripari Magazin 2022. decemberi kiadásában tekinthetők meg. A Bölcsek Tanácsa további programok kidolgozásáról döntött, így várható, hogy a jövőben még több, az egészséges életmódot támogató kezdeményezés valósul meg Magyarországon.

A NETA és az Aktív Magyarország Program együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon az egészségügyi és sportszakmai szempontból is a legsikeresebb programokat építsék fel, és mindenkit aktívabb, egészségesebb, boldogabb életre motiváljanak.

tags: #szoja #szosz #neta