A magyar szürke szarvasmarha: élő nemzeti kincs a Kárpát-medencében

A magyar szürke szarvasmarha kétségkívül a legimpozánsabb hazai háziállatfajtánk, amelynek őse az azóta már kipusztult őstulok (Bos primigenius). Ez az őshonos fajta nem csupán egy állatfajta, hanem egy élő nemzeti kincs, amely páratlan történelmi és kulturális értéket hordoz. A magyar szürke marha festői szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével a magyar Alföld világszerte nyilvántartott jellegzetességeihez tartozik. Különleges hazai büszkeségünk 2015-ben bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe is, mint Magyarország őshonos, törvényileg védett haszonállata.

A magyar szürke szarvasmarha impozáns megjelenése

Története: a honfoglaló magyarságtól a védett státuszig

A magyar szürke marha eredete a múlt homályába vész, de tény, hogy a középkortól kezdve a magyar agrárgazdaságban döntő szerepet játszott egészen a XX. század elejéig. A tudósok napjainkban is kutatják az eredetét, hogy pontosan mely vidékről is származhat, és hogy onnan hogyan került a Kárpát-medencébe. Számos különböző elképzelés létezik, melyek közül szabadon válogathatunk: elképzelhető, hogy a kunok hozták be? Esetleg itt helyben a Kárpát-medencében tenyésztették ki, vagy netán a honfoglaló magyarok hozták be az ősét kalandozásaik során? Nagy valószínűséggel a honfoglaló magyarsággal együtt érkezett a Kárpát-medencébe, és már a honfoglaló magyarok is e fajtát terelték magukkal. Jelenléte a középkortól bizonyított hazánkban. Kétség sem fér hozzá, hogy a leggazdagabb saját történelemmel rendelkező hazai állatról van szó.

A középkorban elsősorban, mint távoli nyugati piacokra élve hajtható vágómarhaként, később a termelékenyebb nyugati fajták hatása miatt egyre inkább, mint kiváló igásállatot hasznosítottuk. A középkorban évente százezernél is több egyedet hajtottunk ki az országból, és olyan történelmi hírű családok, mint a Zrínyiek, Thökölyek, Nádasdyak is a tőzsérkedéssel (marhakereskedelem) foglalkoztak. A XIV-XV. századtól kezdődően Nyugat-Európában jelentősen nőtt iránta a kereslet, így juthatott el egészen Nürnberg, Augsburg, München és Ulm vásáraiba. Húsa igazi különlegességnek számított, épp ezért a nyugat-európai vágóhidakon szeparáltan történt a feldolgozása. "Igazi világmárkának" számított, lábon hajtva az ország egyik legnagyobb hasznot hajtó exportcikke volt a XV-XVIII. század között, nyugat-európai vágóhidakon feldolgozott húsát emelt áron lehetett értékesíteni. A szürkemarha kereskedelem fénykora a XVII. században volt. A XVI. századtól keresett vágóállat volt Nyugat-Európában is, még a XIX. században is. A XIX. század végéig meghatározó szerepet töltött be a magyar állattartásban. Az ipari forradalmat követő mezőgazdasági gépesítettség kezdetéig a szürkemarhának inkább igásökörként volt meghatározó szerepe a szántóföldek művelésében.

Az 1863-as aszály súlyosan ártott a szürkemarha tenyésztésnek, rengeteg állat egyszerűen szomjan pusztult. Az első világháborút követően a szürkemarhák száma ismét lassú növekedésnek indult Magyarországon. A II. világháború pokla hazánk állattenyésztését sem kímélte. Hadi jóvátételként hazánk csaknem összes szürkemarha gulyáját elhajtották. Az állomány mindenkori minimumát az 1960-as években érte el. A teljes magyarországi állomány mindössze 3 gulyányira apadt, melyekben összesen 6 bika és 200 tehén volt. Mindössze 40-50 állatot sikerült kimenteni, melyeket egy tázlári szerzetes a Bugaci Állami Gazdaságnak adományozott 1949-ben. A Bugaci Állami Gazdaság a 60-as évek elején a Városföldi Állami Gazdasághoz került, innentől kezdve annak bugaci kerületeként működött. A szürkemarhák viharos története tehát meglehetősen pozitív fordulatot vett. 1975-ben a magyar állam védett fajtává nyilvánította. Napjainkban a ’80-as évek fajtamentési erőfeszítéseknek köszönhető állománynövekedéssel azonos mértékben ível felfelé a fajta jelentősége és megbecsültsége is. Igazgatóságunk az 1990-es évek közepe óta vesz részt a magyar szürke szarvasmarha tenyésztésében és annak természetvédelmi célú hasznosításában.

Megjelenése és jellemzői: a szilaj természet szépsége

A magyar szürke szarvasmarha hosszú, kissé ívelt, gyakran 70-100 centiméteres szarvaival, magas marmagasságával és elegáns testalkatával azonnal kitűnik bármely állományból. A fajta másodlagos nemi jellege igen kifejezett, ami nemcsak a színeződésben, hanem a testarányokban is határozottan kifejezésre jut. A magyar szürke marha színe ivarától függően változó. A tehén többnyire ezüstszürke, a bika daruszínű. Az egyedek színe a világosszürkétől egészen a sötétszürkéig terjedhet, a fej, a test mellső részei és a törzs alsó fele sötétebb színárnyalatú. A rigó száj és ókula a bikákon általános. A borjak első vedlésig pirók színűek, fiatal korukban azonban gyakran világos vörös árnyalatú a szőrük. A felnőtt bikák tömege elérheti az 1000-1200 kg-ot, a teheneké pedig 600-800 kg közötti. A fajta híres szilajságáról, mozgékonyságáról és intelligenciájáról.

Tartási sajátosságok: extenzív gulyabéli tartás

A magyar szürke marhát gulyában szokás tartani, ezek általában 150-200 db jószágból állnak. A bikákat külön gulyában tartják és csak a pároztatás (folyatás) idejére kerülnek a tehéngulyába. Ez a fajta alkalmas arra, hogy szinte egész éven át a legelőt járja, és csak a borjadzás idejére kerül viszonylag védettebb helyre. Ilyen körülmények között erőtakarmányok, hozamfokozók nélkül is képes igen jó minőségű húst produkálni. A télen-nyáron szabadban tartott állatok a betegségekkel szemben ellenállóak, a magasabb, erősebb növényzetet is legelik, és legelés közben egyenletesen szóródnak szét a legelőkön. Gulyáink egész évben a legelőkön vannak, közel nyolcezer hektár védett gyepet tartanak karban.

A magyar szürke szarvasmarha rendkívül ellenálló betegségekkel és szélsőséges időjárási körülményekkel szemben. Ridegtartásban is jól érzi magát, nem igényel zárt istállókat, különösebb komfortot. Ez jelentős költségcsökkenést eredményezhet a tartás során. A fajta jellemzője, hogy rendkívül jól alkalmazkodott a puszták nyújtotta életkörülményekhez. Erős, szilárd szervezetük jól viseli a szélsőségesebb időjárási viszonyokat, a nagy nyári meleget és a zord hideg telet is. A táplálékkal szemben sem igényesek, ezért a homoki legelőktől az árterekig mindenhol tarthatók. A fajta egyik legfontosabb előnye, hogy viszonylag kevés gondozást igényel. A szabadtartásos rendszer a legideálisabb számára, ahol nagy területen legelhet. A magyar szürke szarvasmarha kiválóan hasznosítja a gyengébb minőségű legelőket is. Emésztőrendszere különösen hatékony, így olyan területeken is tartható, ahol más fajták nem boldogulnának.

Mostanság, a magyar szürke szarvasmarha tenyésztésénél a több száz éves hagyományokra épülő néprajzi és kulturális örökséget képviselő extenzív gulyabéli tartás gyakorlata ötvöződik a modern kor elvárásaival.

Magyar szürke marhák legelésznek a pusztán

Gondozása és táplálása: ridegtartásban is kiegyensúlyozott étrend

Önnek ugyanakkor figyelmet kell fordítania a rendszeres itatásra, a karámbiztonságra, és a borjak fokozott felügyeletére az első hetekben. A szarvasmarhák természetes szociális viselkedését figyelembe véve javasolt legalább néhány egyedből álló csoportot fenntartani. Önnek mégis fontos, hogy a takarmányozás kiegyensúlyozott legyen - különösen télen, amikor a legeltetés nem biztosítható. Széna, szilázs és abrak kombinációja javasolt, kiegészítve ásványianyag- és vitaminpótlással. A magyar szürke marha hosszú éveken át képes termelni, nem ritkák a 15 éves vagy annál is idősebb tehenek.

Tenyésztés és genetikai fejlesztés: az őshonos génállomány megőrzése

Szürkemarha tenyésztésünk igen nagy múlttal és hagyományokkal bír. Hét vonalat tartunk fenn, ebből négy Bugacon („A”, „B”, „C”, „K”), három pedig („M”, „V”, „T”) Izsákon van elhelyezve. Vonaltenyésztést folytatunk, ennél fogva Bugacon négy gulya, Izsákon három gulya legel. A gulyákra a tehenek genealógiai vonalával azonos vonalú tenyészbikák kerülnek besorolásra. Minden évben selejtezünk 30-40 egyedet és ugyanennyi fiatal, 3 éves üszőt pedig beállítunk. A magyar szürke génmegőrzési program a legszigorúbb tenyésztési elvek alapján zajlik. Az állományokat törzskönyvezik, és csak a legkiválóbb tulajdonságokat hordozó egyedek kerülhetnek tenyésztésbe. A genetikai változatosság megőrzése kulcsfontosságú, ezért a mesterséges termékenyítést szakszerűen, központi spermatárolókból származó anyaggal végzik. Kereskedelmi hirdetésekben is gyakran szerepel "A" törzskönyves növendék szürkemarha vegyes ivarban, vagy eladó hasas magyar szürkemarha tehén és bika. Ugyancsak gyakori a 4-es mentes állományból származó, pedigree-s egyedek (A törzskönyves), származási lappal rendelkező szürkemarha borjak és üszők hirdetése.

A magyar szürke szarvasmarha tenyésztési programjának diagramja

Termelékenység és hasznosítás: hús és igásállat

A teheneket tejéért és szaporulatáért, az ökröket igavonóként hasznosították. A magyar szürke szarvasmarha a világ egyik legjobb anyai képességekkel rendelkező marhafajtája. Könnyen, emberi segítség nélkül ellik, és nagyon jó a felnevelt borjak aránya. A fajta későn érő, az üszők 3 éves kor körül vehetők tenyésztésbe.

Tejtermelő képessége szerény, átlagosan 1000-2500 kg tej, de 4-4,5% zsírtartalommal. Kivételesen előfordultak e fajtában is 2500-3000 kg tejet termelő tenyészetek (Erdély, Jósika és Lészay-féle stb.). Hústermelését a középkorban kedvezően ítélték meg (hízott ökörként Európa-szerte híre volt), a korszerű igényeket azonban ma már nem elégíti ki. Növekedési erélye csekély, gyenge izmoltságú, száraz húsú. Igénytelen, szívós, edzett. Ugyanakkor húsának piaci értéke, bár prémium kategóriába sorolható, csak szűkebb rétegek számára elérhető, így a piac korlátozott lehetőségeket kínál. Kutatási eredmények igazolják a magyar szürke szarvasmarha húsának kiemelkedő beltartalmi értékét, illetve minden más marhahústól eltérő ízvilágát és minőségét.

Jellegzetes betegségei és megelőzési lehetőségek

A fajta természetszerű ellenálló-képessége kiemelkedő, azonban teljes immunitással egyetlen állat sem rendelkezik. Leggyakrabban előforduló problémák a parazitás fertőzések - különösen legelőn tartott állományok esetén. A rendszeres féreghajtás, a legelő rotációja és az időszakos állatorvosi ellenőrzés kulcsszerepet játszanak a megelőzésben. Előfordulhat továbbá tőgygyulladás borjazás után, melyet megfelelő higiéniai körülményekkel és takarmány-kiegészítéssel csökkenthet.

Kinek ajánlott a magyar szürke szarvasmarha tartása?

Ha Ön hagyományos, természetközeli állattartást folytat, rendelkezik legelőterülettel és hosszú távú elköteleződésben gondolkodik, a magyar szürke szarvasmarha kiváló választás. Megtudhatja azt is, kinek ajánlott a tartása, és milyen kihívásokkal, illetve előnyökkel számolhat, ha e patinás fajta mellett dönt. A fajta nem az intenzív, hanem az extenzív tartásban hozza ki legjobb tulajdonságait. Gazdasági értelemben inkább presztízsértékű, prémium termékek előállítására alkalmas, ugyanakkor egyedi genetikai értéke, történelmi jelentősége és impozáns külleme révén méltó helyet érdemel a magyar agráriumban.

A magyar szürke szarvasmarha trófeái

tags: #szurke #marha #rovid #leirasa