Bevezetés: A minőségi csirkehús iránti növekvő igény
Napjainkban az egészséges táplálkozás jelentősége felértékelődött. Ennek következtében egyre többen keresik a megbízható forrásból származó, minőségi élelmiszereket, így a csirkehúst is. A „tanyasi csirke” kifejezés egyre inkább összefonódik az etikus állattartással, a természetes takarmányozással és az ízletesebb, egészségesebb hússal. Ismerős lehet a helyzet, hogy a bolti hús főzéskor a felére megy össze a magas víztartalom miatt, ráadásul előfordul, hogy szétesik és alig van íze. Mindez azért, mert lélek nélküli, mennyiségorientált tartásból kerülnek a konyhádba. Ezzel szemben a tanyasi csirke húsa zsengébb, és nem „kőkemény” tyúkhús. A hosszú nevelési idő és a takarmány összetétele miatt fogyasztása sokkal magasabb élvezeti értéket nyújt, felidézve a nagyanyáink udvarán kapirgáló csirke feledhetetlen zamatát.
A tanyasi csirke húsa ebben kifejezetten hangsúlyos szerepet tölt be, ugyanis a magas fehérje és alacsony zsírtartalom miatt szinte bármilyen reformétel elkészítésére alkalmas. Ki ne emlékezne a nagyszülei házában, vasárnap délben az asztalra kerülő ízletes aranysárgára kisütött rántott csirkecombokra és szárnyakra. A Royal Tanyasi csirke combjából és szárnyából készített ételek nem csak ízletesek, és egészségesek. A mai korszerű táplálkozásban hangsúlyos szerepet tölt be az alapanyagok összeválogatása, egészséges mivolta.
A tanyasi és az ipari csirke közötti különbségek
A tanyasi és az ipari brojler csirke közötti alapvető különbségek mélyebben gyökereznek, mint azt sokan gondolnák. Az ipari csirkék gyors növekedésre szelektálva, nagyüzemi körülmények között, napfénytől elzárva töltik rövid életüket. Ezzel szemben egy legelős, tanyasi csirke hagyományos, természetes körülmények között nevelkedik. A világon mintegy 8600 madárfajt tartunk számon, de csupán egy tucatra tehető azok száma, melyeket háziasított szárnyasoknak, összefoglaló néven baromfinak nevezünk. A baromfitenyésztés teszi ki a magyar hústermelés felét. A szárnyasok tekinthetők a legnépszerűbb hazai állati fehérjeforrásnak. A KSH adatai szerint fejenként 33 kilogramm baromfit eszünk évente, ami az uniós átlagot is jócskán meghaladja, és ennek a mennyiségnek a kétharmada csirkehús.
Brojler csirkének neveznek minden olyan fajtát, amelyet kifejezetten intenzív hústermelésre tenyésztettek, ezért alkalmas nagyüzemi tartásra. A manapság legelterjedtebb brojlereket az 1960-as években kezdték tenyészteni. A világ csirketermelésében általános a brojler, és miután nagy csirketartó nemzet vagyunk, sajnos a brojlerek terén is kiemelkedünk. Az elfogyasztott nagyüzemi csirke egy főre jutó mennyiségében a magyarok a negyedik helyen állnak.
Tartási körülmények és fajták
A nálunk (Remény Farm) nevelt állatok nem láttak gyógyszereket, antibiotikumot, hormonokat, vegyszert és felesleges adalékanyagokat - mert ezekre biztosan nincs szüksége a szervezetünknek. És szerintünk nekik sem. Minden csirke annyit kapirgál és annyit van a napon, amennyi jól esik neki és tiszta táplálékot eszik, ezért „igazi tanyasi csirke” ízű és állagú húst adnak. Lassú növekedésű, vörös tollazatú, háztáji fajtát nevelnek, nem fehér brojler csirkéket. Szabadtartású és etikus tartásmódból származnak.
Ha valaki állatvédelmi okból utasítja el a csirkehúst, ezt pontosan a brojlerek miatt teszi. Hatvan csibét nevelnek egy négyzetméteren, melyeknek csonkítják a csőrét. Az ipari csirke hat hétig, míg egy tanyasi csirke akár 12 hétig is él. A Royal Tanyasi csirkék hagyományos, szabadtartásos körülmények között nőnek fel, egész élete során figyelmes gondoskodásban részesülnek. A hosszú, 80 napos nevelési idő nemcsak a testformát határozza meg, hanem a hús érettségét, azaz a termék élvezeti értékét is. A baromfit természetes körülmények között, az állatok jó közérzetének tiszteletben tartása mellett nevelik, szabadon mozoghatnak és táplálkozhatnak a füves legelőkön.
A Tanyasi csirke szülőpárjai falusi jellegűek, lassú növekedésük, valamint kiváló minőségű és kivételes ízű húsuk miatt kerülnek kiválasztásra. A legjobb választás mindig az őshonos fajta. Ezért erősen ajánlott az erdélyi kopasznyakú, a fehér magyar, vagy a magyar kendermagos. Fontos megjegyezni, hogy ne mindig a látszatra menjünk. Olykor a különleges tollazat és alkat nem jelent jót. Az ilyeneknél mindig fennáll a megbetegedés veszélye, mivel a különlegessége miatt csökkenhet a betegségekkel szembeni ellenálló képessége. Ha logikusan akarunk gondolkozni, ott van például a gatyás tyúk. A lábtollazatán sokkal nagyobb eséllyel tapadnak meg a kórokozók.
Takarmányozás és húsminőség
A tanyasi csirkék 100% bio minősített takarmányt kapnak. Semmi GMO, vegyszer, antibiotikum, gyógyszer. Erre garanciát vállal a Remény Farm. Hiszen sokszor a „bio”-nak mondott kapirgálós, vidéki csirke kietlen tyúkudvaron GMO takarmányt (génmódosított szóját) kapó jószág. Ezzel szemben a Remény Farmon mindig friss zöld legelőn vannak (folyamatosan költöztetik őket), ami fontos a talaj védelme és építése miatt. A szarvasmarháikkal és gyümölcsfáikkal együtt, egy rendszert alkotnak (regeneratív mezőgazdaság). A csibék az első naptól náluk laknak, tehát vagy közvetlenül itt kelnek ki vagy a kelés után azonnal hozzájuk kerülnek. A biztonságot adó ólakat néhány naponta új helyre költöztetik, hogy a csirkék folyamatosan friss zöldhöz, gyümölcsfákról lepotyogó gyümölcsökhöz és rovarokhoz jussanak. Tulajdonképpen így gondoskodnak az egészséges életmódjukról, mert a természetes táplálék mellett eleget mozognak, napoznak (és az is előfordul, hogy igazi csirkeként összevesznek egy-egy jó falaton, ami szintén jót tesz nekik).
A gyors növekedés záloga a precíz, ipari táplálás. A szakemberek pontosan tudják, hogy az állatok a kiosztott táplálékból naponta hány grammot fogyasztanak. Különleges indító tápkeverékekkel dolgoznak, és a modern technikának köszönhetően minden évszakban megfelelő körülményeket teremtenek az állatok növekedéséhez. Mivel alig mozognak és gyorsan növekednek a szárnyasok, húsuk víztartalma magasabb, és az izomrostokban bizonyos hibák is előfordulhatnak, így a belőlük készült ételek íze elmarad a tanyasi csirkéből vagy a biocsirkéből készültekétől.
A Tanyasi csirke jól izmolt, rostos húsa kevés szabad vizet tartalmaz (16 %-kal kevesebb, mint az ipari csirke esetében), így „nem esik össze” felére a sütőben. A Royal Tanyasi Rántani való csirke előállítása különleges nevelési, tartási és takarmányozási feltételeket igényel. Ahhoz, hogy ilyen alacsony vágott súlyú terméket kapjunk, lassú növekedésű speciális fajtákra van szükség. A rántanivaló csirke húsa elég érett ahhoz, hogy sütés után élvezhető legyen természetes íze, illata és omlóssága.
Tévhitek az antibiotikumokról és hormonokról
Sűrűn felmerülő tévhit mind az antibiotikumok, mind a hormonok kérdésköre. Ezek használatának a magyar szabályzások gátat szabnak. Dr. Bárány László, a Master Good Kft. vezetője szerint „A baromfitenyésztésben és -tartásban soha nem használtak hormonokat, de ez meglévő tévhit. Antibiotikumot a hazai baromfitartásban és -tenyésztésben megelőzési céllal egyáltalán nem, terápiás céllal is csak szigorú állatorvosi felügyelettel és komoly előírások betartása mellett lehet alkalmazni. Hazánkban az antibiotikum-használat rendkívül ritka, a baromfifélék esetében a betegségek megelőzésére vakcinázást, védőoltást alkalmazunk. Ennek anyagi oka van, az antibiotikum ugyanis drága.” Ha mégis szükségszerű a használata, akkor be kell tartani az alkalmazás szigorú szabályait, az alkalmazott készítményre vonatkozó meghatározott várakozási időt, aminek el kell telnie a kezelés után ahhoz, hogy a vágóüzem egyáltalán átvegye a baromfit. Az antibiotikumnak a csirkéknél is van növekedéstámogató hatása, ez tény, ezért is alkalmazzák a szektorban. A Master Good kerüli ezt, és a McDonald’s Európa-szintű felmérése szerint termékeikben volt a legkevesebb antibiotikum.
Az állattenyésztésben valóban bevett szokás az antibiotikumozás. Ennek nagyon egyszerű a magyarázata, ugyanis az az állat, amely antibiotikumokat kap, azt gyakorlatilag semmilyen betegség nem fogja érni, ezáltal sokkal jobb hozamot produkál. Ugyanakkor ez egy általánosítás, sőt mondhatjuk, hogy városi legendák is keringenek erről. Különbséget kell tennünk ugyanis a szárnyasok és a négylábú állatok között, sőt kontinensek között is. Itthon és Európában ugyanis sokkal kevésbé jellemző például a hormonkezelés, mint Amerikában, és ott is elsősorban a négylábúak esetében alkalmazzák.
Csirketenyésztés: Minden, amit tudnod kell!
A sárga szín és a génmódosított takarmány
A jobb minőségű csirkét előnyben részesítő vásárló igyekszik a sárga színű tanyasi baromfit választani, aztán néha csalódás éri. Az egyik nagyáruház háromszoros áron kínált szabadtartású csirkéje például csak addig volt sárga, amíg a vevő otthon csap alá nem tartotta. Az eset nem egyedi. Azt is jó tudni, hogy ha a csirke valóban tanyasi, és nem utólag színezett, valószínű, akkor is génmódosított tápon nevelkedett - írja a hirado.hu. A legegészségesebbnek tartott házi és tanyasi csirke csomagolásán általában feltüntetik, hogy szabadon tartott vagy kukoricán nevelt, másik ismertetőjelük, hogy bőrük és zsírjuk általában szép sárga színű. A vásárló, akinek a pénztárcája megengedi, és vigyáz az egészségére, igyekszik ezeket a termékeket választani, aztán néha csalódás éri, ahogy az egy miskolci vásárlóval is történt. Az egyik helyi nagyáruház tanyasi csirkét hirdetett háromszoros áron, a baromfi gyönyörű sárga volt, ám otthon, miután a vevő megmosta, a csirke hófehér lett. László beszámolója szerint miután a többszöri öblítés után a sárga felszín lehámlott, a csirke bőre ugyanolyan volt, mint a nagyüzemi bontott csirkéé. Van, hogy a csirke bőrét kurkumával színezik, így vezetik meg a vevőt.
Az eset nem egyedi, a hasonló panaszok kapcsán az egyik gazdálkodó azt mondta, az igazi tanyasi csirke onnan ismerhető fel, hogy nem csak a lábszára, hanem a talpa is sárga - ez azt jelenti, hogy kukoricán, búzán, természetes eledelen nevelkedett, nem tápon. Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács szabadtartásos szövetségének titkára szerint a kifogásolt csirkét az eladása előtt jobb esetben kurkumával színezték. Mint hozzátette, ez legalább élelmiszer, a rosszabb eset az, ha más, idegen anyagot használnak a trükközők. Hangsúlyozta, a szabadtartásos csirke bőréről a sárga színt nem lehet lemosni, a csirke zsírját pedig külsőleg, utólag sem lehet színezni, csak a takarmányon keresztül. A szakértő szerint a bőr színe a takarmánytól függ, amely változó összetételű lehet. A szabadtartásnak többféle módja lehet, de a csirkék eledelének mindegyik esetben legalább 70 százalékban gabonából kell állnia. Magyarországon ez főként kukoricát jelent, amitől az állat bőre sárga lesz.
A szabadtartású csirke eledele legalább 70 százalékban gabona. Hangsúlyozta, hogy egyik takarmány sem tartalmaz hormont és antibiotikumot - sem a broiler, sem a szabadtartású állatoké. Azzal kapcsolatban, hogy elterjedt a génmódosított szójából készített takarmány, a szövetség titkára azt mondta, a szójás eledelek jellemzően ilyen növényekből készülnek, de a piacon kapható GMO-mentes szója is, igaz, többszörös áron. Hozzátette: Magyarországon minimális a szójatermelés, olcsón és nagy mennyiségben ezért férhető hozzá csak a génmódosított változat. A módosítás nélküli szóját ezért a normál termelésbe ezért nem lehet bevonni, csak extra termékekhez használható. Mint hangsúlyozta, Magyarországon van olyan szabadtartásos termelés, amely során valóban GMO-mentes szóját etetnek a csirkékkel.
A szabadtartásos termelés költségei és kihívásai
Molnár Györgyi szerint a szabadtartású csirkék felnevelése - más takarmány, hosszabb tartási idő - mintegy 60 százalékkal többe kerül, mint a broiler változaté. A biotartást nem is említi, mondta, mert az úgy sincs Magyarországon, legalábbis a baromfihús-termelésben. Hozzátette, a drágább csirkehús iránt kissé nőtt a kereslet, de inkább a szállodák, éttermek, mint a lakosság részéről. Arról is beszélt, a szakma nagyon várja, hogy januártól 5 százalékra csökkenjen a csirkehús áfája, mert akkor versenyezni tudnak a már 2016 óta áfacsökkentett sertéshússal, és nagyobb lehet a kereslet a baromfi iránt.
Az Európai Unió szabályzatban írja elő, hogy mit jelent a szabadtartás, milyen fajtacsoportok esetében alkalmazható, hány négyzetméter szükséges egy állat számára, ezek milyen takarmányokat fogyaszthatnak. A szabadtartás vagy ökotartás lényege az, hogy a speciális feltételek között tartott csirkéknek ólanként egy hektár kifutót kell biztosítani, amelynek 30 százaléka fás, bokros rész. Az ól területe összesen nem lehet nagyobb 400 négyzetméternél, s úgynevezett „körbe ablakos”-nak kell lennie, azaz az oldalfelület 40 százalékának kell ablakból állnia. A szabadtartásos csirke takarmánya csak gabonamagvakból állhat, amit kiegészíthetnek ásványi alkotóelemek, valamint szója. Részben a fajtajelleg, részben a mozgás miatt ezek az állatok lassabban növekednek, de izmaik fejlettebbek, kevesebb vizet tartalmaznak, és teltebb az ízük. A szabadtartás a hosszabb nevelési idő, az összetettebb körülmények miatt nem olcsó. Ezt fokozza, ha a táplálás bioterményekkel történik, melyeknek nemcsak az áruk magasabb, de több is kell belőlük egy állat felneveléséhez.
A Master Good Kft. gondozásában márkanevéként is megjelenik a Tanyasi csirke, amely szabadtartású állatokat jelöl. A berlini Humboldt Egyetem megvizsgálta, mi történne, ha az európai baromfitelepek extenzív termelésre állnának át. Azt az eredményt kapták, hogy 20%-kal, mintegy 2,5 millió tonnával csökkenne az EU csirke- és pulykahús-termelése. Ökológiai termelésre történő teljes átállás esetén még drasztikusabb, 50%-os lenne a visszaesés. Magyarország baromfiexportőr, tehát elvileg az átlagosnál magasabb hazai fogyasztást is 140-180%-ban képes lenne ellátni, de sajnos az orosz-ukrán háború itt is komoly befolyásoló tényező. Egyrészről az emelkedő energiaárak növelik a gazdaságok rezsiköltségét. Másrészről talán még problémásabb a takarmány. Hiába lehetnénk önfenntartóak az állatállományban, ha ehhez szükség van az ukrán és orosz gabonára, amelynek az ára már egyáltalán nem olcsó.
Történelmi perspektíva és családi vállalkozások a baromfitenyésztésben
A növénytermesztés és az állattenyésztés a modern ember számára rejtelmes tudománynak számít. Az egyik legjelentősebb haszonállatunk talán a tyúk. Szinte a végtelenségig lehet szaporítani, hiszen 6-7 hónapos korától kezdve évente 200-300 tojást tojik. A nagyméretű haszonállatokhoz viszonyítva a baromfi kevesebb takarmányból állít elő 1 kg élősúlyt. Mondhatjuk tehát, hogy a baromfi gyorsan és gazdaságosan válik élelmiszerré. Nem is beszélve arról, hogy mennyivel egészségesebb élelmiszerré például a sertésnél.
Ha már tyúktartásra adtuk a fejünket, elsőként talán az a kérdés fogalmazódik meg bennünk, hogy milyen fajtát vegyünk. Rengeteget hallhatunk a médiában a brojler húscsirkéről, vagy a leghorn tojótyúkokról. A rossz hír az, hogy a kiemelkedő teljesítményű, tojás- vagy hústermelésre kitenyésztett, hibridizált tyúkfajták „kényesek” a mi kis baromfiudvarunkba. Nem tudnánk gazdaságosan fenntartani őket, illetve kihasználni azt a képességüket, amire kitenyésztve lettek. Házkörüli tartásra kimondottan kettős hasznosítású fajták az alkalmasak. Ezek a tyúkok nem rendelkeznek kiemelkedő tojás- vagy húshozammal, azonban erősebb a testalkatuk, szívósabbak és valljuk be, finomabb is az a baromfi, amit mi neveltünk.
Bárány László mesélt a Master Good Kft. családi történetéről: „Több mint 100 éve, négy generáció óta foglalkozunk állattenyésztéssel. A dédnagyapám volt az, aki ezen a pályán elindult. Miután ő otthagyta a Széchenyi grófoknak a grófi szérűt, ő volt az, aki megcsinálta Magyarország első keltetőgépét.” Ez egy jól működő vállalkozássá fejlődött, amihez nagyapja tizennyolc éves korában szintén csatlakozott. A II. világháború után a nagyapja három év hadifogságot töltött Szibériában, ezután pedig egész életében állami alkalmazásban kellett dolgoznia. A szakmai tudása viszont elvitathatatlan volt, és nem sok baromfitenyésztő szakember volt Magyarországon, így bízták meg őt Derecskén Kelet-Magyarország legnagyobb baromfikeltetőjének megtervezésével, megépítésével és vezetésével. Az édesapja a ’80-as évek végén vett egy Barkast, csinált egy garázsban egy kisebb keltetőt, és elkezdte maga hordani a csirkéket a falvakban. A rendszerváltáskor már volt annyi tőkéje, amiből tudott telephelyet venni, és a cég organikus növekedésbe kezdhetett. „Amit mi talán máshogy csináltunk, mint sokan, hogy kevesebb gőzt nyomtunk a dudába, inkább a hengerbe engedtük be, magyarán nagyon kevés pénzt vettünk ki, és amit csak tudtunk, visszaforgattunk.”
2003-ig a Master Good egy állattenyésztő profilú agrár-integrációs cég volt, de a csúcsa, a feldolgozás még hiányzott a tevékenységükből. Bárány László és öccse huszonéves korukban csatlakoztak a vállalkozáshoz. „Sok dologgal kellett megküzdenünk, de ma már világosan látom, hogy ha valaki munkát, energiát fektet valamibe, és elhivatott, csak siker kísérheti.” A siker mértéke sok tényezőtől függ, de az előrelépés százszázalékos. „A mi cégünk erőssége a több mint 110 éves szakmai tradícióban rejlik. Ez az, amit nem lehet tőlünk elvenni. Azt gondolom, hogy az elmúlt 26 év alatt sikerült felrakni a Master Goodot a világ baromfitérképére.”
Csirketenyésztés: Minden, amit tudnod kell!
Átláthatóság és fogyasztói elvárások
Az átláthatóság fontos: tudja, mit eszik! Átláthatóság és etikus bánásmód naposcsibekortól a vágásig. Szívesen megmutatják az összes lépést egészen a csomagolásig, mit és hogyan csinálnak, miért tartják ezt így jobbnak, miért döntöttek így. Olyan minőségű friss csirkehúst tehetünk az asztalunkra, párunk, gyermekeink elé, ami a sokcsillagos éttermekben sem kapható. A Remény Farm teljesen tiszta élelmiszert kínál, a legmagasabb minőségben.
A Tanyasi csirke program és a piaci fogadtatás
2001-ben indították el a Tanyasi csirke-programot. „Nem csak ez a címke, hanem ilyen termék sem létezett az iparágban.” Érdekes, hogy alapvetően brojler, vagyis ipari körülmények között nevelt csirkét tenyésztettek, és az édesapja kiválóan ráérzett arra, hogy a 2000-es évek elejére megérett a piac arra, hogy egy prémium szegmenst is elkezdjenek kiszolgálni. Előtte csak tenyésztettek, a baromfifeldolgozást valójában a tanyasi és nem az ipari csirkével kezdték. Ekkoriban még egészen más volt a viszonya a hazai termelőknek és a nagy láncoknak. Mondhatjuk, hogy akkor még sokszor erőből tárgyaltak az áruházak, szokásuk volt a beszerzőknek megváratni a termelőket, főleg, ha úgy gondolták, hogy lecserélhető a termékük. A prémium kínálatuk miatt elkezdtek más hangnemben kommunikálni velük, ennek köszönhetően tudtak bekerülni a brojler-csirkéikkel is, és a beszállításaik volumenét természetesen ez adta. „Egy dolog volt csak biztos: nagyon hittünk ebben a dologban.”
Visszatérve az eredeti kérdésre, miszerint hogyan fogadta az élelmiszerszektor: Ekkor még a legtöbb beszerzőnek az volt a meggyőződése, hogy a magyar ember csak a legolcsóbb terméket keresi. Nagy meglepetést okoztak azzal, hogy folyamatosan nőtt a kereslet a tanyasi csirkére. Ezeket a csirkéket először napos és előnevelt csirke formájában vidéken, háztáji értékesítésre nevelték. Magyarán vidéki embereknek adták el őket háztáji tartásra. A választott fajta egy francia fajta. Megvizsgálták a kendermagos régi magyar fajtákat, de azt kell, hogy mondják, ezeknek a genetikáján az évszázadok alatt semmit nem fejlesztettek, emiatt nem felelnek meg a mai, korszerű igényeknek. Az édesapja úgy szokta mondani, hogy olyan mellük van, mint egy balta. Fát lehetne velük hasogatni. Az ilyen típusú csirkéknek - mint a Label Rouge vagy a bresse-i csirke - Franciaországban van nagy hagyománya. Ott nemesítettek olyan fajtákat, amelyek ízében, zamatában, állagában abszolút hozzák a hagyományos elvárásokat, a hús formáját illetően viszont megfelelnek a mai fogyasztói igényeknek.
A márka szerepe a húsiparban
A világon mindenhol úgy alakult ki a nyers húsok kereskedelmében, hogy nem a márkázott termékek vásárlása jellemző az élelmiszerüzletekben. Ez az áruházak részéről egy eszköz, amivel egy komoly versenyhelyzetet tudnak teremteni, és ezzel lent tartani a húsok árát. A fogyasztó pedig élvezi az alacsony ár előnyeit, viszont innentől fogva nem tudja megkülönböztetni egymástól a termékeket. Nagyon fontos a már említett takarmányozás, ami a humánbiztonság, vagyis a fogyasztó érdekében történik. Az ipari körülmények között nevelt csirkéket is a legmagasabb iparági sztenderdeknek megfeleltetve tartják, és teljes állatjóléti rendszert építettek ki.
Minden terméken van egy ún. ovális szám, ami a vágóhelyet jelöli. A Master Good esetében ez a HU112. A Tanyasi csirke termék körülbelül a 98%-át Magyarországon értékesítik, ami igen nagy szó egy prémium terméket illetően, és jól jelzi a magyar fogyasztók igényeit a minőségre. A fennmaradó mennyiséget pedig Hongkongba és Szingapúrba exportálják, és ötcsillagos szállodákban, valamint Michelin-csillagos éttermekben értékesítik. Fontos ehhez tudni azt is, hogy minden nemzetnek igénye, hogy a legjobb termékeit hazainak tudja. Mi, emberek egyszerűen így vagyunk összerakva, szeretjük a legjobbat a magunkénak tudni. Ezt a termékkategóriát ezért az országok túlnyomó részében hazai termelőktől keresik a vásárlók.
Hogyan ismerjük fel az igazi tanyasi csirkét?
Sok étterem, vendéglátóhely állítja magáról, hogy tanyasi csirkét tesz az asztalra. Azonnal felismerhető. Ehhez persze mindkettőt kellett már kóstolni, hogy legyen összehasonlítási alapunk. Az ipari csirkének először is teljesen más a formája, mint a tanyasinak. Az ipari olyan, mint egy body builder. Nagy, gömbölyű izomtömegei vannak, ez a mellre és combra is igaz, valamint rövid és tömzsi combjai vannak. A tanyasi csirke ezzel szemben sokkal elegánsabb, akár egy atléta vagy manöken, például jóval hosszabb a combja. Ez egyébként legfőképpen genetikai kérdés. Aki kóstolta már mindkettőt, a harapásából is meg tudja különböztetni őket, hiszen az előbbi mállik, a tanyasinak viszont van harapása. Árulkodó ezenkívül a csont színe, hiszen a tanyasié főzés-sütés után is fehér marad, az ipari csirke csontja azonban elszíneződik, besötétedik. Ennek oka, hogy a tanyasinak kétszeres az élettartama, ezért sokkal több kálcium tud beépülni a csontokba.
Csirketenyésztés: Minden, amit tudnod kell!
Állami támogatások a baromfi ágazatban
A baromfi ágazat támogatása című pályázat (VP3-14.1.4 - 22) az állattartás fejlesztését célozza meg azáltal, hogy az állatok javát szolgáló szigorú higiéniai és takarmányozási előírásokat teljesítsék a gazdálkodók. Ezért az Európai Unió vissza nem térítendő forrást biztosít a gazdálkodóknak, kompenzálva a növekvő kiadásokat. A támogatás Állategység (ÁE = livestock unit LU) alapon kerül kifizetésre. A kifizetés összegének megállapítása során az állategység átváltása a 12. pontban foglaltak szerint történik.
Támogatható tevékenységek és feltételek
A támogatást igénylő vállalja tyúk (ezen belül tojóállományok és vágócsirke), gyöngytyúk, pulyka, liba, vagy kacsa (továbbiakban: baromfi) állományok tartását. A projekt fizikai befejezésére a projekt megkezdését követően 12 hónap áll rendelkezésre. A projektek a 2022. október 16. és 2023. október 15., valamint 2023. október 16. és 2024. október 15. közötti időszakban valósulhatnak meg.
Támogatást igénylők köre és határidők
Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthat be az a termelő, aki/amely rendelkezik a Támogatási tv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel. Többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, illetve központi költségvetési szerv csak akkor nyújthat be támogatási kérelmet, ha ahhoz a Kormány - a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 46. § (1) bekezdése alapján - előzetesen hozzájárult. A pályázatok beadási határideje 2023. szeptember 15. és 2023. október 15. között volt. A határidők elmulasztása jogvesztő hatályú. A Felhívásra beérkező támogatási kérelmek a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 47. §-a szerint kerülnek elbírálásra.
A támogatás célja és hatása
A felhívás célja a baromfi ágazat támogatása, amely az állattartás fejlesztését célozza meg azáltal, hogy az állatok javát szolgáló szigorú higiéniai és takarmányozási előírásokat teljesítsék a gazdálkodók. Az Európai Unió vissza nem térítendő forrást biztosít a gazdálkodóknak, kompenzálva a növekvő kiadásokat. Ez a támogatás hozzájárulhat a tanyasi csirke tartásának elterjedéséhez és fenntarthatóságához, segítve a gazdálkodókat abban, hogy a magasabb költségek ellenére is minőségi termékeket állítsanak elő. A vegyszermentes, bio gazdálkodásban és állattartásban hiszünk és azért dolgozunk, hogy vásárlóink megbízható, biztonságos forrásként támaszkodhassanak ránk az egészséghez vezető útjukon.
