Tanyasi és Nagyüzemi Csirke: Különbségek, Tévhitek és a Fogyasztói Választás Dilemmái

A világon mintegy 8600 madárfajt tartunk számon, de csupán egy tucatra tehető azok száma, melyeket háziasított szárnyasoknak, összefoglaló néven baromfinak nevezünk. A baromfitenyésztés teszi ki a magyar hústermelés felét, és a szárnyasok tekinthetők a legnépszerűbb hazai állati fehérjeforrásnak. A KSH adatai szerint fejenként 33 kilogramm baromfit eszünk évente, ami az uniós átlagot is jócskán meghaladja, és ennek a mennyiségnek a kétharmada csirkehús. Azonban nem minden csirkehús egyforma, és a fogyasztók egyre inkább szembesülnek azzal a dilemmával, hogy vajon a hagyományos ízvilágot képviselő tanyasi csirke, vagy a modern élelmiszeripar terméke, a nagyüzemi brojler kerüljön-e az asztalra. Ebben a cikkben részletesen vizsgáljuk meg a kétféle csirketartásmód közötti alapvető különbségeket, eloszlatjuk a tévhiteket, és bemutatjuk a fogyasztói döntés mögött meghúzódó tényezőket.

A Csirke Háziasításának Története

A tyúk háziasítása Észak-Kínában, mintegy tízezer éve kezdődhetett. A bankivatyúkot tartják a házityúk egyetlen ősének. Kínai és német tudósok a térségben talált csontmaradványok genetikai elemzésével állapították meg, hogy a leletek a mai házityúk ősének maradványai lehetnek. A csekély számú lelet alapján feltételezik, hogy a honfoglaló magyarok valószínűleg Kelet-Európából hozták be magukkal a magyar parlagi tyúk ősi változatát. Ezek késői utódaiból kezdtek kialakulni a 19. században azok a fajták, melyek ma is a hazai baromfitenyésztés alapját képezik, megalapozva a hagyományos tanyasi tartásmód létét.

A Nagyüzemi Brojler Csirke: Intenzív Termelés és Jellemzői

Brojler csirkének neveznek minden olyan fajtát, amelyet kifejezetten intenzív hústermelésre tenyésztettek, ezért alkalmas nagyüzemi tartásra. A manapság legelterjedtebb brojlereket az 1960-as években kezdték tenyészteni. A világ csirketermelésében általános a brojler, és miután nagy csirketartó nemzet vagyunk, sajnos a brojlerek terén is kiemelkedünk. Az elfogyasztott nagyüzemi csirke egy főre jutó mennyiségében a magyarok a 4. helyen állnak.

A nagyüzemi tartásmód egyik legégetőbb problémája, hogy ha valaki állatvédelmi okból utasítja el a csirkehúst, ezt pontosan a brojlerek miatt teszi. A modern, intenzív termelés során akár 60 csibét is nevelhetnek 1 négyzetméteren, melyeknek gyakran csonkítják a csőrét a kannibalizmus megelőzése érdekében. A gyors növekedés záloga a precíz, ipari táplálás. A szakemberek pontosan tudják, hogy az állatok a kiosztott táplálékból naponta hány grammot fogyasztanak. Különleges indító tápkeverékekkel dolgoznak, és a modern technikának köszönhetően minden évszakban megfelelő körülményeket teremtenek az állatok növekedéséhez. Mivel alig mozognak és gyorsan növekednek a szárnyasok, húsuk víztartalma magasabb, és az izomrostokban bizonyos hibák is előfordulhatnak, így a belőlük készült ételek íze elmarad a tanyasi csirkéből vagy a biocsirkéből készültekétől. A kifejlett brojlerek jellegzetesen fehér tollúak, csőrük narancssárga. A világ piacain kétféle csirke van jelen, a már említett gyorsan növekedő, ipari tartásra fejlesztett brojler, melyből szinte kizárólag két hasonló hibridet tenyésztenek. A csirkemell az egyik legnépszerűbb húsfajta, köszönhető ez a sokoldalú felhasználhatóságának, gyors és könnyű elkészíthetőségének, beszerezhetőségének és minden bizonnyal az utóbbi időszak nyomottabb árának is.

A Tanyasi és Szabadtartású Csirke: Etikus Tartás és Minőségi Különbségek

A szabadtartású csirke másfajta nevelésű, tartású és takarmányozású baromfi. Az Európai Unió szabályzatban írja elő, hogy mit jelent a szabadtartás, milyen fajtacsoportok esetében alkalmazható, hány négyzetméter szükséges egy állat számára, és ezek milyen takarmányokat fogyaszthatnak. A szabadtartás vagy ökotartás lényege az, hogy a speciális feltételek között tartott csirkéknek ólanként egy hektár kifutót kell biztosítani, amelynek 30 százaléka fás, bokros rész. Az ól területe összesen nem lehet nagyobb 400 négyzetméternél, s úgynevezett „körbe ablakos”-nak kell lennie, azaz az oldalfelület 40 százalékának kell ablakból állnia.

A szabadtartásos csirke takarmánya csak gabonamagvakból állhat, amit kiegészíthetnek ásványi alkotóelemek, valamint szója. Részben a fajtajelleg, részben a mozgás miatt ezek az állatok lassabban növekednek, de izmaik fejlettebbek, kevesebb vizet tartalmaznak, és teltebb az ízük. A szabadtartás a hosszabb nevelési idő, az összetettebb körülmények miatt nem olcsó. Ezt fokozza, ha a táplálás bioterményekkel történik, melyeknek nemcsak az áruk magasabb, de több is kell belőlük egy állat felneveléséhez. Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács szabadtartásos szövetségének titkára szerint a szabadtartású csirkék felnevelése - más takarmány, hosszabb tartási idő - mintegy 60 százalékkal többe kerül, mint a brojler változaté. A biotartást nem is említi, mondta, mert az úgy sincs Magyarországon, legalábbis a baromfihús-termelésben.

A Master Good Kft. gondozásában márkanévként is megjelenik a Tanyasi csirke, amely szabadtartású állatokat jelöl. Az extenzív fejlődésű Tanyasi csirkék kizárólag növényi eredetű táplálékot kaphatnak, amely 75%-ban gabona, zömében kukorica. Életük első négy hetét egy legfeljebb 400 négyzetméteres körbeablakos ólban töltik, majd szabadtartásba kerülnek. Kifutójuk ólanként egy hektárnyi füves, illetve legalább 30%-ban fás-bokros terület, amelyen az állatok szabadon mozognak, kapirgálnak. Nevelésüket a Master Good szerződött gazdálkodópartnerei végzik Kisvárda környéki településeken. A ma közreműködő több mint 20 családi gazdaság letelepíti a naposcsibéket, a meghatározott szabályok szerint takarmányozza, gondozza őket, majd egy 81 napos ciklus után adja át a vágócsirkéket, 1,5 és 2 kg-os súlyban. A termék 2013-ban Aranyszalag minősítést kapott, amely pillanatnyilag hazánk egyetlen hitelt érdemlő élelmiszeripari minőségi tanúsítványa. A tudatos fogyasztás a minőségi termék iránti elkötelezettség és a fogyasztók érdekei is azt diktálják, hogy a Master Good Cégcsoport gondoskodjon arról, hogy az Ön asztalára kizárólag csak egészséges, kiváló minőségű, biztonságos termékek kerüljenek. A Tanyasi termékcsalád megfelel a Magyar Szabadtartásos Baromfitermelők Szövetsége szigorú előírásainak, a hazai és a nemzetközi fogyasztóvédelmi előírásoknak, követelményeknek. A Master Good - Tanyasi termékcsaládból készült finom ízletes ételek elkészítésével, teljes mértékben lenyűgözheti és meglepheti a családot a „nagymamáink udvarában szaladgáló” hagyományos szabadtartásban nevelt baromfi hagyományos ízvilággal.

A Remény Farm is szabadtartású, etikus csirkehúst kínál, ahol a nevelt állatok nem láttak gyógyszereket, antibiotikumot, hormonokat, vegyszert és felesleges adalékanyagokat - mert ezekre biztosan nincs szüksége a szervezetünknek, és szerintük nekik sem. Ismerős lehet a helyzet, hogy a bolti hús főzéskor a felére megy össze a magas víztartalom miatt, ráadásul előfordul, hogy szétesik és alig van íze. Mindez azért, mert lélek nélküli, mennyiségorientált tartásból kerülnek a konyhába. A Remény Farmon minden csirke annyit kapirgál és annyit van a napon, amennyi jól esik neki és tiszta táplálékot eszik, ezért „igazi tanyasi csirke” ízű és állagú húst adnak. 100% bio minősített takarmányt kapnak. Semmi GMO, vegyszer, antibiotikum, gyógyszer. Erre garanciát vállalnak. Hiszen tudjuk, mit jelent sokszor a „bio”-nak mondott kapirgálós, vidéki csirke: kietlen tyúkudvaron GMO takarmányt (génmódosított szóját) kapó jószágok. Náluk ez nem így van. Mindig friss zöld legelőn vannak (folyamatosan költöztetik őket), ami fontos a talaj védelme és építése miatt. A szarvasmarháikkal és gyümölcsfáikkal együtt, egy rendszert alkotnak (regeneratív mezőgazdaság). Az összes csirkéjük lassú növekedésű, vörös tollazatú, háztáji fajta (nem fehér brojler csirkék), szabadtartású és etikus tartásmódból származik, 100% bio minősített takarmányt esznek, bio minősített legelőn. Húsuk zsenge, nem „kőkemény” tyúkhús. A csibék az első naptól náluk laknak, tehát vagy közvetlenül itt kelnek ki vagy a kelés után azonnal hozzájuk kerülnek. A biztonságot adó ólakat néhány naponta új helyre költöztetik, hogy a csirkék folyamatosan friss zöldhöz, gyümölcsfákról lepotyogó gyümölcsökhöz és rovarokhoz jussanak. Tulajdonképpen így gondoskodnak az egészséges életmódjukról, mert a természetes táplálék mellett eleget mozognak, napoznak (és az is előfordul, hogy igazi csirkeként összevesznek egy-egy jó falaton, ami szintén jót tesz nekik). Az átláthatóság fontos: tudjad, mit eszel! Átláthatóság és etikus bánásmód naposcsibekortól a vágásig. Szívesen mutatják meg az összes lépést egészen a csomagolásig, mit és hogyan csinálnak, miért tartják ezt így jobbnak, miért döntöttek így. Olyan minőségű friss csirkehúst tehetünk az asztalra, párunk, gyermekeink elé, ami a sokcsillagos éttermekben sem kapható. Teljesen tiszta élelmiszert kínálnak, a legmagasabb minőségben.

A Bárány család 1907-től foglalkozik baromfitenyésztéssel és keltetéssel. Az alapító családfő, az Üknagymama Bárány Lászlóné és az Üknagyapa Bárány László már az 1920-as évektől közösen nemesítettek és tenyésztettek különböző baromfifajtákat. Eredményes munkájukért több kitüntetést is kaptak. Az Üknagyapa az 1930-as évek közepén otthagyta a grófi birtokot, és szövetkezeti formában saját vállalkozásba kezdett. A virágzó vállalkozáshoz 16 éves korában a dédnagyapa, ifj. Bárány László is csatlakozott.

Tévhitek Eloszlatása: Hormonok és Antibiotikumok a Baromfitenyésztésben

Sűrűn felmerülő tévhit mind az antibiotikumok, mind a hormonok kérdésköre a baromfitenyésztéssel kapcsolatban. Ezek használatának a magyar szabályozások gátat szabnak. Dr. Molnár Györgyi hangsúlyozta, hogy egyik takarmány sem tartalmaz hormont és antibiotikumot - sem a brojler, sem a szabadtartású állatoké. „A baromfitenyésztésben és -tartásban soha nem használtak hormonokat, de ez meglévő tévhit. Antibiotikumot a hazai baromfitartásban és -tenyésztésben megelőzési céllal egyáltalán nem, terápiás céllal is csak szigorú állatorvosi felügyelettel és komoly előírások betartása mellett lehet alkalmazni.” - mondta. Hazánkban az antibiotikum-használat rendkívül ritka, a baromfifélék esetében a betegségek megelőzésére vakcinázást, védőoltást alkalmazunk. Ennek anyagi oka van, az antibiotikum ugyanis drága. Ha mégis szükségszerű a használata, akkor be kell tartani az alkalmazás szigorú szabályait, az alkalmazott készítményre vonatkozó meghatározott várakozási időt, aminek el kell telnie a kezelés után ahhoz, hogy a vágóüzem egyáltalán átvegye a baromfit. Antibiotikumot akkor kapnak az állatok, ha megbetegszenek, akárcsak az emberek.

Ami a génmódosított takarmányokat illeti, Molnár Györgyi arról beszélt, hogy az elterjedt génmódosított szójából készített takarmányokkal kapcsolatban a szövetség titkára azt mondta, a szójás eledelek jellemzően ilyen növényekből készülnek, de a piacon kapható GMO-mentes szója is, igaz, többszörös áron. Hozzátette: Magyarországon minimális a szójatermelés, olcsón és nagy mennyiségben ezért férhető hozzá csak a génmódosított változat. A módosítás nélküli szóját ezért a normál termelésbe ezért nem lehet bevonni, csak extra termékekhez használható. Mint hangsúlyozta, Magyarországon van olyan szabadtartásos termelés, amely során valóban GMO-mentes szóját etetnek a csirkékkel. Fontos, hogy ha a csirke valóban tanyasi, és nem utólag színezett, valószínű, akkor is génmódosított tápon nevelkedett - írja a hirado.hu.

Az Íz Kérdése: Vaktesztek és Fogyasztói Tapasztalatok

Hipes tálcás-, és tanyasi csirkéből is készült húsleves, hogy a különbségeket összehasonlíthassuk. A csirkemelleket még nyers állapotában lemérték, hogy megnézzék sütés után mennyit veszít a súlyából. A csirkemelleket só és fűszerezés nélkül, teljesen natúran sütötték meg sütőben. Egy fő készült elő a tesztre, ő mérlegelt, ő sütötte ki a termékeket és végül ő szervírozta a csirkemelleket a kóstolók elé, de már csak sorszámokkal jelölve a mintákat. Íz: sütés után kóstolták meg a csirkemelleket és a frissen sült csirke jellegzetes ízét keresték. Mivel se nem sózták, se nem fűszerezték a csirkemelleket, ezért jobban érezhették a termék valódi ízét. A háztáji csirke húsa sokkal zamatosabb, erőteljesebb. Ezt az ízt keresték a teszten is.

Az egyik kóstoló a hiperes, tálcás csirkével készült levesről a következőket mondta: „Kicsit zavaros és világos. A hús omlós, viszont nem igazán finom, mintha lenne valami mellékíze.” Egy másik véleményező szerint „A hús nagyon finom, viszont a leves íze sokkal inkább borsóleves, mint húsleves.” A további megjegyzések is hasonlóak voltak: „Sápadt kicsit, és az íze is az.”; „Az első kanál feltűnően ízetlennek tűnik. Ha beleszámítom, hogy sótlan (ezen könnyen lehet segíteni), még akkor is kevés ízkavalkádot érzek.”; „Elég halovány színe van, és az íze is inkább hasonlít egy felvizezett húsleveséhez, mint a számomra normális húsleves ízhez.” A tálcás csirkecombokról megállapították, hogy korántsem hasonlítanak a régi, nagymamaféle húslevesben úszkáló csirkecombokhoz. Fonnyadtkák, semmi zsír nincs rajtuk, színtelenek, olyan, mintha ki lennének hipózva, közben meg nyilván nem, és rengeteg víz van bennük. Az előnye, hogy olcsó, és sokkal gyorsabban megfő a leves, aminek viszont túl sok íze nem lesz. Valószínűleg azért is kapható ennyi ételízesítő, mert ha már a hús és a zöldség sem tudja megadni a HÚSleves ízét, akkor mi?!

Ezzel szemben a tanyasi csirkéből készült levesekről sokkal pozitívabb visszajelzések érkeztek. „Szerintem ez a tanyasi, mert szép élénk a színe. Rendes húslevesszíne van, még a kanalat is megfogja.”; „Eléggé meglepődnék, ha nem ez lenne a tanyasi, szép sárga zsír volt a tetején, ami az elsőről szintén hiányzott.”; „Ez messze finomabb volt, zsírosabb, teltebb, karakteresebb íz, jobb állagú hús.”; „Ennek sokkal zsírosabb, intenzívebb az íze, szerintem ez a tanyasi.”; „Már az első kanál sokkal finomabb ebből, mint amilyen a másik leves íze volt. Ettem húst is a második kanálra, na, hát ez finom.” Egy kóstoló azonban megjegyezte: „Nagyon sárga a színe, mintha direkt valami színező lenne benne, talán kurkuma, vagy sima ételszínezék? Totál éttermi-leves színe van, az meg elég ritkán lát drága tőkehúst…Ha ez valami átverés, és tényleg színező, nagyon szomorú leszek. Viszont az íze mindent visz, elképesztően finom.”

A teszten a Tanyasi kifogástalannak bizonyult, de a valódi tanyasit és a világhírű bresse-it nem tudta leverni, cserébe ez egy elérhető termék. „A teszten egyértelműen és kiemelkedően, ízben és állagban is az őszinte háztáji sovány kiskakas vitt el mindent a bresse-ivel. A Tanyasiba nem lehet belekötni, de a háztáji és a bresse-i mellett nem nagyon tudott labdába rúgni.” Egyesek szerint a különbség ízre gyakorlatilag érzékelhetetlen volt, de a többség egyértelműen a tanyasi csirkét favorizálta. Egyébként kering egy olyan városi legenda, hogy azért volt egy időben halízük a csirkéknek, mert halliszttel etették őket. A Remény Farmon garantálják, hogy húsuk nem megy össze a magas víztartalom miatt főzéskor, és nem esik szét, mert nem lélek nélküli, mennyiségorientált tartásból származik.

A Tanyasi Csirke Azonosítása és a Hamisítványok

Könnyű megmondani, hogy mitől tanyasi a tanyasi csirke: szabadtartású kell legyen, és kizárólag természetes táplálékot kaphat. Azt viszont már nehéz megmondani, hogy a piacokon amit tanyasi csirkének árulnak, az valóban tanyasi-e, ugyanis bármit mondhat a hentes, egy laikus sosem fogja felismerni a különbséget, olyan praktikák vannak már a húsok színezésére. A Master Good Kft. esetében viszont nagyon szimpatikus, hogy a címkén lévő sorszám alapján ellenőrizhető, hogyan történt a csirke nevelése, így minden állat élete nyomonkövethető.

A jobb minőségű csirkét előnyben részesítő vásárló igyekszik a sárga színű tanyasi baromfit választani, aztán néha csalódás éri. Az egyik nagyáruház háromszoros áron kínált szabadtartású csirkéje például csak addig volt sárga, amíg a vevő otthon csap alá nem tartotta. Az eset nem egyedi. A legegészségesebbnek tartott házi és tanyasi csirke csomagolásán általában feltüntetik, hogy szabadon tartott vagy kukoricán nevelt, másik ismertetőjelük, hogy bőrük és zsírjuk általában szép sárga színű. A vásárló, akinek a pénztárcája megengedi, és vigyáz az egészségére, igyekszik ezeket a termékeket választani, aztán néha csalódás éri, ahogy az egy miskolci vásárlóval is történt. Az egyik helyi nagyáruház tanyasi csirkét hirdetett háromszoros áron, a baromfi gyönyörű sárga volt, ám otthon, miután a vevő megmosta, a csirke hófehér lett. László beszámolója szerint miután a többszöri öblítés után a sárga felszín lehámlott, a csirke bőre ugyanolyan volt, mint a nagyüzemi bontott csirkéé. Van, hogy a csirke bőrét kurkumával színezik, így vezetik meg a vevőt. Az eset nem egyedi, a hasonló panaszok kapcsán az egyik gazdálkodó azt mondta, az igazi tanyasi csirke onnan ismerhető fel, hogy nem csak a lábszára, hanem a talpa is sárga - ez azt jelenti, hogy kukoricán, búzán, természetes eledelen nevelkedett, nem tápon. Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács szabadtartásos szövetségének titkára szerint a kifogásolt csirkét az eladása előtt jobb esetben kurkumával színezték. Mint hozzátette, ez legalább élelmiszer, a rosszabb eset az, ha más, idegen anyagot használnak a trükközők. Hangsúlyozta, a szabadtartásos csirke bőréről a sárga színt nem lehet lemosni, a csirke zsírját pedig külsőleg, utólag sem lehet színezni, csak a takarmányon keresztül. A szakértő szerint a bőr színe a takarmánytól függ, amely változó összetételű lehet. A szabadtartásnak többféle módja lehet, de a csirkék eledelének mindegyik esetben legalább 70 százalékban gabonából kell állnia. Magyarországon ez főként kukoricát jelent, amitől az állat bőre sárga lesz.

Gazdasági és Fenntarthatósági Szempontok

A szabadtartás vagy ökotartás alapvetően drágább termelési mód, mint a nagyüzemi brojler csirke nevelése. Felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi európai igényeket ki lehet-e elégíteni extenzív tartásmóddal. A válasz egyszerű: nem lehet. A berlini Humboldt Egyetem megvizsgálta, mi történne, ha az európai baromfitelepek extenzív termelésre állnának át. Azt az eredményt kapták, hogy 20%-kal, mintegy 2,5 millió tonnával csökkenne az EU csirke- és pulykahús-termelése. Ökológiai termelésre történő teljes átállás esetén még drasztikusabb, 50%-os lenne a visszaesés. Magyarország baromfiexportőr, tehát elvileg az átlagosnál magasabb hazai fogyasztást is 140-180%-ban képes lenne ellátni, de sajnos az orosz-ukrán háború itt is komoly befolyásoló tényező. Egyrészről az emelkedő energiaárak növelik a gazdaságok rezsiköltségét. Másrészről talán még problémásabb a takarmány. Hiába lehetnénk önfenntartóak az állatállományban, ha ehhez szükség van az ukrán és orosz gabonára, amelynek az ára már egyáltalán nem olcsó. Molnár Györgyi hozzátette, a drágább csirkehús iránt kissé nőtt a kereslet, de inkább a szállodák, éttermek, mint a lakosság részéről. Arról is beszélt, a szakma nagyon várja, hogy januártól 5 százalékra csökkenjen a csirkehús áfája, mert akkor versenyezni tudnak a már 2016 óta áfacsökkentett sertéshússal, és nagyobb lehet a kereslet a baromfi iránt.

A Tudatos Fogyasztás Jelentősége

Ha az vagy, amit megeszel, akkor nem mindegy, hogy mit eszel. Az ipari nejloncsomagolás keretein belül sikerült a Mito-nak (egy prémium és egy "tanyasi" terméket dizájnolni enyhén szólva jutalomjáték, attól még nem mindig sikerül jól. Sokan elsüllyednek a gémeskútpokolban, és a végeredmény egy parasztromantikus giccstemető lesz.) egy közérthető, szeretetreméltó középutas világot létrehozni. A konzervatív vásárlónak ez a szép, de a vizuálisan igényesebbek is tudnak neki örülni. A Master Good Kft. kiváló minőségű Tanyasi termékcsalád tagjait kínálja a vásárlóknak, és a tudatos fogyasztás, a minőségi termék iránti elkötelezettség és a fogyasztók érdekei is azt diktálják, hogy a cégcsoport gondoskodjon arról, hogy az asztalra kizárólag csak egészséges, kiváló minőségű, biztonságos termékek kerüljenek. Akár hiperekben is kapható egy normálishoz közelítő életkörülményekből származó baromfi, amelynek remek lett az új arculata is. A Bresse-i baromfi, amely a világ első számú szabadtartott csirkéje, sorszámozott szintű fityuláira nem próbáltak rájátszani - szerintünk nagy kár - egy ipari nejloncsomagolás keretein belül sikerült a Mito-nak egy közérthető, szeretetreméltó középutas világot létrehozni. Balra a Bresse-i, a maga indusztriális nacionalista stílusú plecsnijeivel. Lábán gyűrű, bokáján zsineg, fején a fajta jellegzetes fehér tollkoronája is meghagyva. Ipari és vidéki, mint egy jó szardíniásdoboz. Kemény dió, megtehetik, hogy így nézzen ki, meg is teszik, ez a világ legjobb minőségű baromfija.

tags: #tanyasi #csirke #velemenyek