A gyomor- és bélrendszeri megbetegedések kezelésében a táplálkozás terápiás eszközként funkcionál. A diéta legfőbb célja a kímélet, a nyálkahártya irritációjának csökkentése, valamint a szervezet megfelelő energia- és tápanyagellátottságának biztosítása. Az emésztőrendszerünk több szervből felépülő szervrendszer, amelynek feladata az értékes tápanyagok feldolgozása, emésztése, felszívása és a felesleges anyagok kiürítése; e folyamat bármely pontján bekövetkező zavar speciális étrendi odafigyelést igényel.
Általános irányelvek a gyomor- és bélrendszer kímélésére
A gyomor-bélrendszeri megbetegedések diétás kezelésének általános szabályai a kímélő életmódra épülnek. Legkönnyebben a folyékony és pépes táplálék emészthető, legnehezebben a szilárd, jelen esetben fontos a könnyen emészthető ételek fogyasztása. Fontos szempont a jéghideg és forró ételek és italok kerülése. Jó hatásúak a gyakori kis étkezések, egyszerre nagyobb mennyiségű étel elfogyasztása nem tanácsos.
Az ún. „élvezeti anyagok” (fűszer, szeszes ital) fokozott gyomorműködést eredményeznek, és a hasmenés tartós is lehet. A bélfal izgatásának elkerülése céljából rost-, cellulózszegény, zsírszegény és fűszermentes étrendet tartsunk. Konyhatechnológiailag a legfontosabb az élelmi anyagok felpuhítása, hosszabb ideig tartó főzése, párolása. Minél jobban felpuhul az élelmi anyag, annál könnyebben emészthető. A húsok pirosra sütése, pörkölése szintén izgató hatású anyagokat szabadít fel, ezért a folyadékban való főzés és párolás a húsok legjobb elkészítési módja.
Gyomornyálkahártya-gyulladás (Gastritis) és fekélybetegségek
A gyomornyálkahártya gyulladása lehet akut, vagy krónikus lefolyású. Az akut gyulladás elég gyakori idősek és kisgyermekek körében. A kezelés progresszív diétán alapul: kezdetben koplal a beteg, majd folyamatos folyadék- és elektrolitpótlás történik. Következő lépésként a szénhidrátot kell beépíteni száraz rántással készült leves, vizes burgonyapüré, almamártás, kétszersült formájában.
A fekélybetegségeknél a cél a gyomorsav-szekréció csökkentése és a nyálkahártya savellenálló képességének fenntartása. Célszerű a napi három-négy étkezés, egyenletes elosztással. Kerülni kell az erősen sós vagy cukrozott ételeket, italokat, a mézet és a húslevest. Dumping-szindróma esetén a folyadékok bevitelét célszerű az étkezések közé tenni, mivel szilárd ételekkel együtt fogyasztva panaszokat okozhatnak.
Ez az emésztőrendszer 7 gyakori betegsége ☝️ - hillvital.hu
Gyulladásos bélbetegségek (IBD): Crohn-betegség és Colitis Ulcerosa
A krónikus gyulladásos bélbetegségek közé a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség tartozik. Ezek eredete nem tisztázott, lefolyásuk hullámzó: fellángoló (relapszus) és nyugalmi (remisszió) időszakok váltják egymást. A diéta célja a leromlott beteg energizálása, a fehérje-, folyadék- és elektrolitvesztés pótlása.
- Fellángolás esetén: A legfőbb cél az elektrolit- és folyadékháztartás rendezése. Ilyenkor rostszegény, könnyen emészthető étrend javasolt.
- Remisszióban: A cél a változatosság, az egyéni tűrőképesség figyelembevételével.
A gyulladt bélnyálkahártya az oxalátokra (rebarbara, paraj, sóska, kakaó) fokozottabban áteresztővé válik, ami növeli a vesekőképződés kockázatát. Hasznosak lehetnek az MCT (közepes szénláncú) zsírsavak, amelyek kímélik a bélrendszert. Fontos megjegyezni, hogy bár a betegek gyakran az étrendet teszik felelőssé a betegség kialakulásáért, nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az étrend önmagában okozná az IBD-t.
Irritábilis bél szindróma (IBS) és a FODMAP-diéta
Az IBS esetén a panaszok szervi elváltozások nélkül jelentkeznek. A terápiában egyre nagyobb teret nyer a FODMAP (fermentálódó szénhidrátok) csökkentése. A FODMAP-szegény étrend kerüli azokat a rövid szénláncú szénhidrátokat (fruktánok, laktóz, fruktóz, poliolok), amelyek a vastagbélben erjedve gázképződést és fájdalmat okoznak.
Speciális állapotok és a rostok szerepe
A rostok jelentősége vitathatatlan: a bélhámsejtek energiaforrásként hasznosítják a rostok fermentációja során keletkező rövid szénláncú zsírsavakat. Azonban fellángolás idején a rostszegény étrend a prioritás. Az étrend összeállítása során - különösen laktózintolerancia vagy egyéb felszívódási zavarok esetén - dietetikus segítségével érdemes kialakítani a személyre szabott rendet. A tej általában hashajtó hatású, a perisztaltikát fokozza, ezért székrekedésben hasznos lehet, míg hasmenés esetén kerülendő. Az alkalmazott konyhatechnológiai eljárások közül kiemelendő a párolás, mely a rostot tartalmazó élelmi anyagok felpuhításában a leghatékonyabb, biztosítva ezzel a könnyebb emészthetőséget.
tags: #tapcsatorna #betegsegek #dietaja