A pizza története messzebbre nyúlik vissza, mint azt sokan gondolnánk, egészen az ókorba, Pompei virágkoráig. Amikor a Római Birodalom kedvelt üdülővárosaként létrejöttek az elképesztő villák, kereskedőházak, kocsmák és pékségek, már akkor készítettek pizzát a nyaralni érkező vendégeknek és Pompei lakosságának. A régészek által feltárt épületeket díszítő freskók, domborművek és mozaikok mesélik ezt a történetet. Az első fennmaradt írásos emlék, amely megemlíti, Vergilius Kr. e. 29-19. között íródott Aeneis című eposza. Cato (Kr. e. 209-149) az általa írt Róma történetében is említ egy „lapos kelt tésztát, melyet olívaolajjal, fűszerekkel és mézzel édesítenek, és köveken sütnek meg”. Ezek a pizzák azonban még különbözőek voltak a ma ismert pizzától, inkább kenyértésztából gömbölyített, lapított, különböző zöldségekkel megrakott lángosra hasonlítottak. Természetesen nemcsak Itáliában, hanem máshol is találunk emléket róla, például az ókori Egyiptomban és Görögországban.
A "Pizza" Szó Eredete és Fejlődése
A "pizza" kifejezés legelső írásos emléke i.sz. 997-ből, egy Róma és Nápoly között található Gaeta-i írásból származik. A szó kialakulását illetően évtizedes vita folyik a nyelvészek között. Egyes szakemberek a latin „pinsere“ szóból eredeztetik, mások úgy vélik, hogy a görög „picea” - kemencében sült kenyér - kifejezésből származtatható. Egy 1907-es olasz etimológiai szótár a „pinza“ kifejezést tartja a pizza szó ősének, amely döngölni, gyúrni vagy összenyomni jelentéssel bír, és vannak kutatók, akik a germán „bizzo” - darab, harapás - szóra vezetik vissza a pizza szó eredetét.
A Paradicsom Megérkezése és a Modern Pizza Születése
A modern pizza egyik legfontosabb összetevője, a paradicsom, csak a 16. században, Amerika felfedezése után jelent meg Európában. Eleinte mérgezőnek hitték, így sokáig nem fogyasztották. A 6. században az amerikaiak behozták a paradicsomot Európába, de ekkor számos európai még azt gondolta, hogy a paradicsom mérgező (és valóban az is néhány fajtája). Így csak a 18. századtól használtak paradicsomot a pizza elkészítéséhez, főleg Nápoly szegénynegyedeiben volt ez divat.
Az igazi pizza születésének helyszíne Nápoly, a 18. században. Itt találkoztak a lepények és a paradicsom, és így jött létre az első olyan étel, amelyet már pizzának nevezhetünk. A pizza sokáig a legszegényebb réteg eledelének számított, de népszerűsége folyamatosan nőtt.
Az Első Pizzériák Nápolyban és a Pizza Margherita Legendája
1830-ig a pizzákat nyitott standokon árulták, és utcai árusok kínálták. Az első mai értelemben vett pizzéria 1830 körül nyílt meg Nápolyban, a neve Pizzeria Port’Alba volt. Az 1780-ban megalapított Pietro e basta cosí nevű sütöde, ami még ma is eredeti helyén működik Nápolyban, Pizzeria Brandi néven, szintén fontos szerepet játszott.
Itt dolgozott bő száz évvel később, 1889-ben Raffaele Esposito, őneki tulajdonítják az első igazi, mai, modern pizzát. A történet szerint Raffaele Esposito pékmester az 1880-as években a város első számú pizzakészítőjének számított. Ezért érte az a megtiszteltetés, hogy elkészíthetett egy pizzát Savoyai I. Umberto királynak és feleségének, Savoyai Margit (Savoy Margherita) királynőnek, akik 1889-ben Nápolyba utaztak. Úgy vélte, hogy a hagyományos fokhagymás feltét nem méltó a királyi párnak, ezért paradicsommal, mozzarella sajttal és bazsalikommal készítette el az akkorra már igen népszerű ételt, jelképezve az olasz zászló színeit.
Savoyai Margit olyannyira elégedett volt, hogy külön levélben méltatta az ezt követően már Margherita-nak elnevezett pizzát, ami több forrás szerint megtalálható a ma is működő Pizzeria Brandi falán. A történetet kicsit árnyalja, hogy a Harvard kutatói már 1858-as olaszországi feljegyzésekben is találtak olyan lapostésztát, amelyet paradicsommal, mozzarellával és bazsalikommal feltéteztek, csak éppen nem hívták Margherita-nak. Tehát a teljes igazság ott bújhat meg, hogy a királyné tényleg járt Nápolyban 1889-ben, de Raffaele Esposito már egy olyan létező ételt készített el neki, ami az olasz zászló színeit hordozta.
Ezt követően megnyitott az első igazi étterem jellegű pizzéria L’Antica Pizzeria da Michele néven Nápolyban, amely mára már a nápolyi pizza szerelmeseinek zarándokhelye.
La pizza napoletana da Michele
A Nápolyi és Római Pizza Jellemzői
Hivatalosan kétféle nápolyi pizza létezik, a Pizza Marinara és a korábban már említett Pizza Margherita. A Marinara pizzán a Vezúv déli lábánál termő San Marzano paradicsom, fokhagyma, oregánó és hidegen sajtolt olívaolaj található. A Margherita pizzán pedig San Marzano paradicsomszósz, Campania területén élő vízibivalyok tejéből készült mozzarella, bazsalikom és hidegen sajtolt olívaolaj található. Az „Associazione Verace Pizza Napoletana” („Igazi nápolyi pizza szövetség”), amelyet 1984-ben alapítottak, határozta meg azokat a szabályokat, amiket be kell tartani egy autentikus nápolyi pizza elkészítésénél.
Az olaszok másik világhírű pizzafajtájuk a római pizza néven vált ismertté, egészen egyszerűen azért, mert Rómából terjedt el. Ennek is két típusa van: a Pizza al Taglio és a Pizza Tonda. A fő különbség nemcsak a feltétekben mutatkozik meg. Az igazi olasz pizza tésztáját általában vékonyra nyújtják, és kevés feltétet tesznek rá. A pizzakemencében lévő körülbelül 400 °C fokos hő hatására a sülő tésztában lévő élesztő új életre kel, buborékok keletkeznek, és a pizza tésztája csodálatosan könnyű lesz. A feltétek alapja a legtöbb esetben (az úgynevezett fehér pizzákat leszámítva) a bazsalikommal fűszerezett paradicsomszósz, valamint a mozzarella sajt.
Fontosabb Sajtfajták és Húsok, Amelyek Pizzán Megjelenhetnek
- Mozzarella: Eredetileg bivalytejből, ma inkább tehéntejből készül. Zsíros, kissé édeskés, tömör állagú gyúrt sajt, amelyet savóban árulnak. Fontos, hogy ha kinyitjuk, el kell fogyasztani az egészet, vagy lezárt edényben a savóban tárolni, de csak 1-2 napig.
- Mascarpone: Tejszínből savak felhasználásával készül, állaga a magyar krémsajtra emlékeztet. Nem sós sajtféle, így leginkább desszerteket készítenek belőle, de pástétomokhoz is használható. A legismertebb, mascarpone felhasználásával készülő édesség a tiramisu.
- Parmezán: Keménysajt, amelyet 2-3 évig érlelnek. Lefölözött tehéntejből készülő sajt, amelynek eredeti kérgét lekefélik, majd beolajozzák. Már Boccaccio Decameronjában is szerepelt.
- Pármai sonka: Párma a hazája ennek a különlegességnek, elkészítésében pedig - állítólag - óriási szerepe van a város klímáját meghatározó négy folyónak.
A Pizza Világhódító Útja és Elterjedése
A pizza világhódító útjára sokkal-sokkal később, az 1950-es évek Amerikájából indul majd el, ahová olasz bevándorlókkal érkezett. A 19-20. század fordulóján olasz bevándorlók milliói indultak el Amerikába, magukkal víve a pizza hagyományát. Az Egyesült Államokban a pizza új életre kelt: gyorsabban készítették, nagyobb méretben, és új feltétekkel gazdagították. Eközben a világ más részein is elindult a pizza hódító útja. Ma már Japántól Brazíliáig mindenhol saját variációk születtek, de a nápolyi tradíció továbbra is etalonnak számít.
A 20. század első felét ugyan beárnyékolta két világháború, de a század második felében, valamint a 21. század első 20 évében több mint 8200 pizzéria nyílt Campania régió székhelyén, Nápolyban. Ha a pizzériák mennyiségét nézzük, akkor ez a szám csak a harmadik helyhez elegendő Olaszországban. Milánóban több mint 9200, míg Rómában több mint 15500 pizzériát tartottak számon 2022-ben. A számoknál maradva Olaszországban minden évben 1600 millió pizzát adnak el, és a Pizza Margherita-ból fogy a legtöbb.
Napjainkra a pizza a világ legtöbbet rendelt ételévé vált, itthon évi 18 milliót, évente globálisan pedig mintegy 5 milliárd darabnál is többet eszünk meg belőle. Ez nem is véletlen, hiszen minden megvan benne, ami a sikerhez kell: szinte bárki számára könnyen és viszonylag olcsón elérhető, laktató, meleg, finom és a korlátlanul variálható ízek, tészták, alapok és méretek miatt mindenkinek megvan a maga kedvence. És hát legyünk őszinték, ki tud ellenállni a frissen, ropogósra sült tészta, az édesen lágy paradicsomszósz és az olvadozó sajt kombinációjának?
Mi több, ez az egyik legsokoldalúbban fogyasztható étel is a világon: lehet enni szeletben az utcán sétálva, otthon a kanapén tévénézés közben, étteremben a barátokkal vagy akár az irodában a kollégákkal.
A Pizza Magyarországi Története
Bár az első magánvállalkozásként működő pizzéria itthon az 1982-ben nyitott Don Francesco volt, már egy konkurense megelőzte az országban: a Napoletana ugyanis közel 20 évvel előzte meg a Don Francescót. Egészen pontosan 1963 augusztusában nyitotta meg kapuit a Váci utca 16-ban, az egykori Fontana üzletház helyén, az V. kerületi Vendéglátóipari Vállalat által üzemeltetett helyen - kutatta fel a pizzéria történetét a Gasztrorégész.
Az úttörő hely elsősorban nápolyi stílusú pizzákat készített a kíváncsi vendégeknek, azonban sok egyéb olasz fogás is megtalálható volt az étlapon. Bár nevében tényleg olasz volt, ízek tekintetében a Napoletana egy Renato Cocchi bolognai orvostanhallgató 1964-es megérkezéséig egészen más úton járt. A legendák szerint az alacsony, széles, izmos toszkán parasztfiú a Messaggero di Roma újság riportjában olvasta, hogy a magyar fővárosban olasz vendéglő nyílt. Ezt olvasva egyből levelet írt, hogy szívesen dolgozna itt, majd valóban ide is utazott.
Ő aztán megdorgálta a dolgozókat, felforgatta az étlapot is, terve azonban hamar bevált: „naponta hat-nyolcszáz adag olaszos étel fogy el" - büszkélkedett a vezetőség a Magyar Nemzetnek 1965-ben. A siker ellenére azonban a sajtó kétkedve fogadta a különc éttermet: „Nézed az étlapot, félsz, hogy ki se tudod mondani, amit kívánsz, aztán mondasz valami cifrát a pincérnek". Az Esti Hírlap mellett a Népszabadság sem fogadta el hamar az olaszos konyhát: a pizzát „valamiféle lepénynek" nevezték el egyik írásukban.
Az étlapon fellelhető volt bableves, erőleves húsostáskával, húsos, rakott tészta, pizza tojással és sajttal, illetve sonkával vagy sajttal, ugyanez ringlivel, gombával. A fagylaltozó részén eredeti olasz fagylaltokat, parfékat árultak. Bár a pizza huzamosabb ideig nem volt kapható a kemence meghibásodása miatt, nem ez jelentette a legnagyobb problémát a pizzéria életében. Az omladozó Váci utcai házból költöznie kellett, a Petőfi tér 3. alatt lelt új otthon sem állt azonban túl biztos alapokon, így folyamatosan a felújításokra ment el a pénz. Végül nem bírt lépést tartani a sok megjelenő konkurenciával a 80-as években, így - több újranyitást követően - 2000-ben fejezte be működését a magyar pizzériák őse, a Napoletana.
Pizza a Modern Munkahelyen és a Céges Rendezvényeken
Bizonyára sok cégnél sem ismeretlen dolog a pizzarendelés. Tapasztalatok szerint a legtöbb budapesti irodában szoktak évi legalább pár alkalommal rendelni, de van, ahol ennél sokkal többször, akár napi szinten is. A pizza itthon, de szerte a világban is a céges csapatépítők, team lunch-ok és a különböző céges események egyik első számú étele. Szinte mindenki szereti, változatosságának köszönhetően garantáltan nem lehet vele mellényúlni és mivel viszonylag olcsó, ezért még a havi catering büdzsét sem tépázza meg igazán.
Manapság egyre több embernél merül fel a gluténérzékenység, többen választják a vegetáriánus vagy vegán életmódot, ezért sokszor le kell mondaniuk a pizzáról. Fontos, hogy a modern pizzériák már erre is felkészültek, és számos alternatívát kínálnak.
A nagyobb pizzarendelések esetén - ha nem szeretnénk csalódni - érdemes profikra bízni a dolgot. Profik alatt pedig a legnagyobb, pizza kiszállítással foglalkozó éttermeket értjük, mivel nekik megvan az ehhez szükséges, megfelelő sütőkapacitás, szakács- és futárállomány, valamint ami a legfontosabb, tapasztaltak ez ekkora volumenű rendelések kezelésében. Egy dologra érdemes még kiemelt figyelmet fordítani nagyobb pizza rendelés leadása előtt, ez pedig az előrendelés. Az előrendelés azt jelenti, hogy nem azonnali kiszállításra kérjük az ételt, hanem egy előre meghatározott időpontra időzítjük a szállítást. Ez nagy segítséget nyújt az éttermeknek, mivel a nagy rendelésekre, hasonlóan a rendezvényekre, elő kell készülni.
La pizza napoletana da Michele
Ha valaki Ajkán jár, és szeretné átélni az igazi olasz pizza élményét, akkor a Di Forno Pizzéria az a hely, ahol mindez elérhető. A Di Forno nem csupán egy pizzéria, hanem egy találkozóhely, ahol barátok, családok és párok élvezhetik az olasz gasztronómia klasszikusát.
tags: #melyik #varosbannyiltmegaz #elso #pizzeria