A mai magas élelmiszerárak mellett a vásárlásnál egyre fontosabb szempont lehet a kenyér eltarthatósága is, hiszen senki nem szeretne feleslegesen pazarolni. Az emberek többsége szereti a kenyeret, ám van egy bosszantó tulajdonsága: nem tartható el hosszú ideig. Mindössze néhány nap után kiszárad, és megpenészedik. Sajnos a kenyér nem a hosszan eltarthatóságáról híres, éppen ezért kulcsfontosságú, hogy megismerjük a különböző kenyérfajták jellemzőit és a megfelelő tárolási stratégiákat. Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, a boltokban rengeteg kenyérfajta kapható, amelyek összetételüket, formájukat és minőségmegőrzési idejüket tekintve igen sokfélék lehetnek. Ez a sokféleség azt jelenti, hogy a különböző kenyerek más-más bánásmódot igényelnek a frissesség megőrzése érdekében. Az élelmiszerpazarlás elkerülése, valamint a friss kenyér élvezete érdekében érdemes mélyebben belemerülni a kenyér tartósságának és tárolásának tudományába és gyakorlati tanácsaiba.
A tartós kenyér titka: Összetétel és speciális csomagolás
A tartós kenyerek hosszú eltarthatóságának mélyebb okai tudományos alapokon nyugszanak, melyek megértése elengedhetetlen a termékek helyes értékeléséhez és felhasználásához. Az elsődleges válasz arra a kérdésre, hogy miért áll el tovább egy kenyér, sokak szerint a tartós kenyér, mivel az tele van pumpálva tartósítószerrel. Az élelmiszermérnök magyarázata alapján a tartósság két alapvető okra vezethető vissza.
Az egyik ok az adalékanyagok célzott felhasználása. Ezek az adalékanyagok, melyekkel a tartós kenyerek készülnek, kritikus szerepet játszanak a mikroorganizmusok szaporodásának gátlásában és a kenyér fizikai-kémiai öregedésének lassításában. Traszkovics Zsolt hozzátette, az adalékanyagokkal kapcsolatos félelem a legtöbb esetben nélkülözi a racionális alapot. Fontos hangsúlyozni, hogy az előírások által megszabott mennyiségben felhasználva nincsenek semmilyen káros hatásuk a szervezetre nézve. Ez a tudományos alapokon nyugvó megközelítés segít eloszlatni a tévhiteket és a felesleges aggodalmakat az élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatban, különösen a kenyér esetében.
A második ok a speciális csomagolás. Ez a csomagolás szintén hozzájárul a termék hosszabb eltarthatóságához, mivel megvédi a kenyeret a külső környezeti hatásoktól, például a levegő nedvességtartalmától és a mikroorganizmusoktól. Ezért is lényeges, hogy fogyasztásuk után mindig gondosan zárd vissza a tartós kenyerek csomagolását. Ez az egyszerű, mégis hatékony lépés biztosítja, hogy a csomagolás által nyújtott védőfunkció a felbontás után is fennmaradjon, így a kenyér megőrzi frissességét és elkerülhető a korai penészedés vagy kiszáradás. Az ilyen típusú csomagolások gyakran módosított atmoszférát teremtenek, amely tovább lassítja a romlási folyamatokat, maximalizálva ezzel a kenyér eltarthatóságát. A gondos csomagolás és a minőségi alapanyagok kombinációja teszi lehetővé, hogy a tartós kenyerek a modern élelmiszeriparban fontos szerepet töltsenek be a fenntarthatóság és a kényelem szempontjából egyaránt.
Hagyományos kenyér vs. tartós változat: Minőség és tartósság mérlegen
A tartós kenyerekkel szemben gyakran él az a tévhit, hogy minőségük gyengébb a hagyományos változatokénál. Azonban Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök rávilágított, hogy „A tartós kenyerek is ugyanúgy készülhetnek minőségi alapanyagok felhasználásával, akár teljes kiőrlésű lisztekből is, ezért nem feltétlenül gyengébb a minőségük.” Ez a kijelentés hangsúlyozza, hogy a tartósítás nem egyenlő a minőségromlással, és a tartós kenyerek is kínálhatnak magas tápértékű és ízletes alternatívákat a fogyasztók számára. Ugyanakkor az élelmiszermérnök kiemelte, hogy „Egy hagyományos kenyérnél hátrány lehet a magasabb előállítási költség és a rövidebb eltarthatóság.” Ezzel szemben „Ugyanakkor egy hagyományos kenyér is lehet szakmai szempontból nagyon silány minőségű.” Ezért a minőség megítélésében nem feltétlenül a tartósság vagy az adalékanyagok jelenléte a döntő tényező, hanem sokkal inkább az alapanyagok, a receptúra és a sütési eljárás.
A kenyér akkor az igazi, ha friss, kívül ropogós, belül pedig puha. Ez a kívánatos állapot a hagyományos, frissen sült kenyérre jellemző leginkább, melynek élvezeti értéke sokak számára felülmúlhatatlan. Azonban éppen ez a frissesség teszi őket érzékenyebbé a környezeti hatásokra és a gyorsabb öregedésre. A hagyományos kenyerek általában rövidebb ideig őrzik meg ideális állagukat, ami gyakoribb vásárlást tesz szükségessé. Ezzel szemben a tartós kenyerek esetében a fő cél a hosszú eltarthatóság biztosítása, ami a modern életmód és a tudatos élelmiszer-gazdálkodás szempontjából egyaránt előnyös. Fontos tehát tudatosan választani a kenyérfajták közül, figyelembe véve mind az ízlésünket, mind a tárolási lehetőségeinket és a fogyasztási szokásainkat, hiszen mindkét kenyértípusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai a minőség és az eltarthatóság tekintetében.
Miért öregszik a kenyér? A romlás tudományos háttere és a frissesség ellenségei
A kenyér öregedése és romlása nem csupán kellemetlen jelenség, hanem tudományos magyarázattal is bír. Alig telik el egy-két nap a frissen vásárolt kenyér után, máris száraz, morzsálódik, vagy épp furcsa szagú lesz? Ennek tudományos magyarázata van, amelynek megértése kulcsfontosságú a megfelelő tárolási módszerek kiválasztásában.
A friss kenyér legnagyobb ellensége a száraz levegő. Ez főleg télen okoz gondot, amikor az egyébként is száraz levegőt a fűtés tovább rontja, és felgyorsítja a kenyér kiszáradását. A száraz levegő hatására a kenyérből távozik a nedvesség, ami a héj keményedéséhez és a bél morzsálódásához vezet. A nem megfelelően tárolt péksütemények, kenyerek könnyen és gyorsan kiszáradhatnak vagy bepenészedhetnek. A kiszáradás mellett a penészedés is jelentős probléma. A nedves közegben ugyanis könnyebben penészedik a kenyér, ezért a páratartalom megfelelő szabályozása kulcsfontosságú a frissesség megőrzésében. A penészgombák spórái a levegőben vannak, és megfelelő hőmérséklet és páratartalom esetén gyorsan elszaporodnak a kenyér felületén.
A kenyér öregedésének egyik fő oka a keményítő kristályosodása, más néven retrogradáció. Ez a folyamat azt jelenti, hogy a kenyérben lévő keményítő molekulák - amelyek a sütés során gélesedtek és vizet kötöttek meg - visszarendeződnek eredeti, kristályosabb szerkezetükbe. Ez a visszarendeződés vizet szabadít fel, ami a kenyér keményedését és szárazzá válását okozza, még akkor is, ha a nedvességtartalom nem változott jelentősen. Fontos tudni, hogy a kenyér ilyenkor nem romlik meg klasszikus értelemben, egyszerűen „elöregszik”, azaz elveszíti friss, puha állagát. A keményítő kristályosodása 0-5 fok között zajlik a leggyorsabban, vagyis pont azon a hőmérsékleten, amit a hűtő biztosít. Ezt a tudományos tényt érdemes figyelembe venni, amikor a kenyér tárolási helyét választjuk, mivel befolyásolja a kenyér frissességének megőrzési idejét.
Hogyan készül a KENYÉR? - A búzamezőtől a pékségig
Tárolási módszerek: A frissesség megőrzésének praktikái
A kenyér frissességének minél hosszabb ideig történő megőrzéséhez számos tárolási módszer létezik, amelyek közül érdemes kiválasztani a számunkra legmegfelelőbbet, figyelembe véve a kenyér típusát és a tervezett fogyasztási időt. Az élelmiszeripari szakértők és a pékek egyaránt hangsúlyozzák a megfelelő tárolás fontosságát. Sophie Harris élelmiszeripari szakértőnek van három egyszerű, de nagyszerű módszere, melyek akár 10 napig is megvédik a kenyeret a kiszáradástól és a penésztől, és tovább élvezhetjük frissességét. Érdemes kipróbálni ezeket, ha elegünk van a mindennapos kenyérvásárlásból, és az élelmiszerpazarlásból, amely a helytelen tárolásból adódik.
Hűtő vagy fagyasztó? A hideg hatása a kenyérre
A hideg tárolás két fő formája, a hűtő és a fagyasztó, gyökeresen eltérő hatással van a kenyérre, és ezért alapos megfontolást igényel a választásuk.A legtöbb ember hajlamos hűtőbe tenni a kenyeret abban a hitben, hogy ezzel meghosszabbítja az eltarthatóságát. Azonban az, ami a tejterméknek vagy a zöldségeknek jót tesz, az a friss pékáru halálát okozza. A kenyér, ha a hűtőbe kerül, hatszor gyorsabban kiszárad, mint az, amit a konyhapulton felejtünk. A hideg környezet felgyorsítja azt a folyamatot, amitől a kenyér gyorsan kiszárad, megkeményedik és ehetetlenné válik. Mint már említettük, a keményítő kristályosodása 0-5 fok között zajlik a leggyorsabban, vagyis pont azon a hőmérsékleten, amit a hűtő biztosít. Ez a folyamat a kenyér „elöregedéséhez” vezet, függetlenül attól, hogy romlik-e klasszikus értelemben. Ezért az egyik legjobb módszer - különösen a szeletelt szendvicskenyerek esetében - ha berakjuk a hűtőszekrénybe, az csak akkor hatékony, ha nagyon gyorsan elfogyasztjuk, és a penészedést akarjuk elkerülni. Így sokkal tovább megőrzi frissességét a penész ellen, de kiszáradni sokkal gyorsabban fog, mint szobahőmérsékleten tárolva. Fontos azonban, hogy gondosan lezárt csomagolásban, gyümölcsöktől és zöldségektől távol tartsuk, nedves közegben ugyanis könnyebben penészedik. Összefoglalva: a hűtőszekrény csak akkor javasolt, ha a penész a fő aggodalom, és a kenyér a száradás ellenére is gyorsan elfogyasztásra kerül.
A fagyasztó egészen másképp viselkedik a kenyérrel, és ideális megoldást nyújt a hosszabb távú tárolásra. A fagyasztót leggyakrabban élelmiszerek tartós tárolására használjuk, és ha a frissen sült kenyeret a legtökéletesebb állapotban szeretnénk megőrizni, akár csak néhány napig is, akkor a fagyasztó a megoldás. A kenyér akár 3 hónapig is eltartható, ha lefagyasztjuk, sőt, egyes szakértők szerint hosszabb ideig is. A fagyasztás szinte teljesen leállítja az öregedési folyamatokat, miközben megőrzi a kenyér állagát és ízét. A keményítő kristályosodása rendkívül lelassul a fagyasztóban uralkodó alacsony hőmérsékleten, így a kenyér kiolvasztás után szinte olyan lesz, mint új korában. Ha pedig szükségünk van rá, egyszerűen csak vegyük elő, és tegyük a konyhapultra. Rövid idő alatt kiolvad, és szinte olyan lesz, mint új korában. A fagyasztandó kenyér milyensége lényegtelen, mert az előre csomagolt, a felszeletelt és a friss kenyér fagyasztása is ugyanazokat a lépéseket követi. Legjobb, ha alufóliába, és még pluszban egy zacskóba is becsomagoljuk, mielőtt lefagyasztanánk. Ez a kettős csomagolás maximális védelmet nyújt a fagyasztóban fellépő „fagyasztási égés” ellen, ami a kenyér kiszáradásához vezethet, és segít megőrizni az ízét és textúráját. A szakemberek is ajánlják a fagyasztást: Nagy István, a vágfarkasdi Nagy Pékség vezetője ízlésekhez mérten ajánlja a kenyér mélyhűtőben való tárolását, bár szerinte nem érdemes egy hétnél tovább pékárut tárolni a fagyon az optimális ízélmény megőrzése érdekében. Ezt azonban mindenkinek a saját felelősségére és az ízlésére bízza, akárcsak azt is, hogy az emberek csomagolt, szeletelt vagy csomagolás nélküli kenyeret vesznek.
A kenyértartó doboz és speciális tasakok előnyei
A konyhai tárolók között a kenyértartó doboz és a speciális tasakok kiemelkedő szerepet játszanak a kenyér frissességének megőrzésében.A kenyértartó doboz már egészen jó megoldás lehet a kenyér tárolására, hiszen olyan környezetet teremt, ami kiegyensúlyozza a páratartalmat. Ezáltal a kenyér belseje puha marad, miközben a héja megőrzi ropogósságát. Épp csak annyi levegőáramlás van benne, ami ahhoz kell, hogy a héj ropogós maradjon, de ne száradjon ki a bél. A nagy doboz is jó, mert maximális légáramlást tesz lehetővé, ami segít megelőzni a penészedést, miközben fenntartja a megfelelő páratartalmat a kenyér belsejében. Ezek a dobozok, különösen a jól szellőző típusok, ideálisak a rövid és középtávú tárolásra szobahőmérsékleten.
Sophie Harris élelmiszeripari szakértő pedig, mivel gyakran süt házi kenyeret, beszerzett néhány kenyértároló tasakot. Ezek a tasakok különböző méretben és anyagból készülnek, és speciálisan arra lettek kifejlesztve, hogy segítsenek több napig frissen tartani a kenyeret, anélkül, hogy az kiszáradna vagy megpenészedne. Anyaguk gyakran vászon vagy más légáteresztő, de nedvesség-szabályozó anyag, amely optimális mikroklímát teremt a kenyér számára.
A nejlonzacskóban való tárolás sem a legrosszabb megoldás, hiszen a zacskót légmentesen lezárva néhány napig ehetően puha és penészmentes maradhat a kenyér. Azonban van egy hátránya: a héja megpuhul és elveszíti kérgességét, ami sokak számára a friss kenyér egyik legfontosabb jellemzője. Ha a kenyeret pár napon belül tervezed elfogyasztani, akkor például akár a pulton is kibírja, persze zacskóban. Ez a módszer főleg akkor ajánlott, ha nem vagy nagy kenyérevő, és tudod előre, hogy a friss kenyérnek csak a felét fogod vagy fogjátok elfogyasztani. A másik felét ilyenkor tedd egy lezárható zacskóba, lehetőleg egyben, és így megőrizheted a frissességét.
Azonban az olyan megoldások, mint a díszes zacskó vagy egy szép vászon kenyereszsák, bár jól mutatnak, inkább esztétikusak, mint praktikusak. Egyikben sem lehet sokáig a péksüteményt tárolni, mert nagyon rövid idő alatt olyan kemény lesz, mint a kő. Ezek a tasakok nem biztosítanak megfelelő páratartalom-szabályozást, így a kenyér gyorsan kiszáradhat.
Rövid távú tárolás: Mire figyeljünk a mindennapokban?
A kenyér rövid távú, egy-két napon belüli tárolása során is fontos a megfelelő környezet biztosítása, hogy megőrizze optimális állagát. Ha egy-két napon belül elfogy a kenyér, akkor száraz, hűvös helyen, vászonzsákban vagy papírzacskóban, jól szellőző kenyértartóban tárolható a legoptimálisabban. A száraz, hűvös helyiség biztosítja a lassabb öregedést és a héj ropogósságának megőrzését.
Fontos, hogy ne legyen túl párás a környezet, mert az elősegíti a penészedést. A megfelelő légáramlás is kulcsfontosságú, ezért a teljesen légmentes tárolás - bár megóvhatja a penésztől - elpuhítja a héjat és nem adja vissza a friss kenyér élményét. A cél a páratartalom egyensúlyban tartása: se túl száraz, se túl nedves környezetet ne teremtsünk. Egy jól megválasztott kenyértartó doboz vagy egy megfelelő anyagból készült kenyértároló tasak ideális erre a célra, mivel kiegyensúlyozottan tartja a belső páratartalmat. A konyhapulton való tárolás zacskóban is elfogadható, ha a kenyér gyorsan elfogy, azonban ilyenkor számolnunk kell azzal, hogy a héj ropogóssága veszít eredeti állapotából.
Szakértői vélemények és gyakorlati tanácsok a kenyér tárolásához
A kenyér frissességének megőrzése számos szakértő figyelmét felkeltette, akik értékes tanácsokkal szolgálnak a tudatos fogyasztók számára.A Dívány kérdésére Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője rávilágított a tartós kenyerek összetevőinek fontosságára és a speciális csomagolás szerepére a hosszú eltarthatóság biztosításában. Kiemelte, hogy az adalékanyagoktól való félelem alaptalan, ha a szabályozásnak megfelelően, az előírások által megszabott mennyiségben használják őket, hiszen ebben az esetben nincs semmilyen káros hatásuk a szervezetre nézve. Az élelmiszermérnök azt is leszögezte, hogy a tartós kenyér minősége sem feltétlenül gyengébb, mint a hagyományosé, sőt, ugyanúgy készülhet minőségi alapanyagokból, akár teljes kiőrlésű lisztekből is.
Sophie Harris élelmiszeripari szakértő pedig három tárolási módszert osztott meg, amelyekkel a kenyér akár 10 napig is friss maradhat. Ezek között szerepel a hűtőszekrény (bizonyos feltételekkel, főleg a penész elkerülése céljából, figyelembe véve a kiszáradás kockázatát), a fagyasztó (akár 3 hónapra, teljesen leállítva az öregedési folyamatokat) és a speciális kenyértároló tasakok használata, amelyek segítenek fenntartani az optimális páratartalmat. Ezen módszerek célja az élelmiszerpazarlás csökkentése és a kenyér frissességének maximalizálása.
Nagy István, a vágfarkasdi Nagy Pékség vezetője is megerősítette a fagyasztás hatékonyságát, bár felhívta a figyelmet, hogy ízlésekhez mérten nem feltétlenül érdemes egy hétnél tovább fagyasztani a pékárut az ízélmény megőrzése érdekében. Hozzátette, hogy a csomagolt kenyér ugyanolyan friss, mint a nem csomagolt, és a nem csomagolt pékáruk sem jelentenek semmilyen veszélyt az emberi egészségre a járvány idején, hiszen a pékségekben szigorú előírások szerint állandóan fertőtlenítenek, és minden higiéniai előírást betartanak. Szolgai Tamás, a Mia Pékség vezetője szintén hasonló tapasztalatokról számolt be, megjegyezve, hogy a kovászos kenyér jobban eláll, de ő is óvatosságra int a túl hosszú fagyasztási idővel kapcsolatban, ezt is mindenkinek a saját felelősségére és az ízlésére bízva. Ezek a szakértői vélemények és gyakorlati tanácsok együttesen biztosítják, hogy a fogyasztók tájékozott döntéseket hozhassanak a kenyér vásárlásával és tárolásával kapcsolatban.
A kenyér szerepe válság idején: Pékek a frontvonalban és a mindennapi szükségletek biztosítása
Vitán felül áll, hogy a kenyér az ember alapvető testi tápláléka. Történelmileg és kulturálisan is központi helyet foglal el az étkezésben, és ez különösen igaz válságos időszakokban. Mióta a koronavírus miatti intézkedések háttérbe szorították a napi szintű élelmiszer-vásárlás lehetőségét, még inkább bizonyossá vált, hogy a mindennapi kenyerünkre mekkora szükség van, és mennyire fontos a folyamatos ellátás.
Ezekben a válságos napokban, amikor az emberek többsége a négy fal közé szorult, egyvalami biztos: enni kell. A legnagyobb kereslet többek között a kenyér iránt mutatkozott. Mindannyian megállapíthattuk, hogy ezekben a válságos napokban vannak olyan szakmát végző emberek, akiket nem irigylünk. Ilyenek az orvosok, a nővérek, a takarítók, a bolti eladók, a futárok és minden bizonnyal a pékek is, akik a frontvonalban dolgoztak, hogy az alapvető élelmiszereket biztosítsák. Mivel az üzletek polcáról elsők között fogyott el az élesztő, sokan kezdtek kovászt nevelgetni, és megismerni az ősi hozzávaló titkait, ezzel is próbálva pótolni a hiányt vagy biztosítani a család kenyérszükségletét. Természetesen a többség továbbra sem érzett késztetést vagy tehetséget magában, hogy nekiálljon odahaza kenyeret sütni, sokan továbbra is a pékségektől várták a megoldást.
Sokan attól is tartottak, mi lesz, ha a pékségek is kifogynak az alapanyagból, vagy mi történik, ha a kormány hirtelen blackoutot (teljes leállást) rendel el. Kíváncsiak voltunk, hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez maguk a pékségek, és milyen kihívásokkal szembesültek.
A közel harminc éve működő vágfarkasdi Nagy Pékség vezetője, ifjabb Nagy István a legnagyobb, húsvét előtti hajszában szakított időt, hogy válaszoljon a kérdéseinkre. A Nagy Pékség több mint negyvenféle terméket kínál, melyeket az üzem mintaboltjában is meg lehet vásárolni. A vágfarkasdi pékség Mátyusföld-szerte ismert, ők szállítanak a Jednota üzletláncnak is. Nagy István elmondta, egyelőre elég alapanyaguk van, az ellátás biztosított, nem fenyeget a minőség romlása sem. Amúgy folyamatosan bolondokháza van, mondja, az emberek vásárlási lázban égnek, ami megnehezítette a tervezést és a logisztikát. A kenyér iránt megnövekedett az igény, a többi pékáru iránt viszont jelentősen csökkent a kereslet, ami a fogyasztási szokások eltolódását mutatta. Nagy István hangsúlyozta, hogy a csomagolt kenyér ugyanolyan friss, mint a nem csomagolt, és a nem csomagolt pékáruk pedig semmilyen veszélyt nem jelentenek az emberi egészségre a járvány idején, hiszen a pékségekben szigorú előírások szerint állandóan fertőtlenítenek, minden higiéniai előírást betartanak. Ez a tájékoztatás megnyugtató volt a fogyasztók számára. „Természetesen, ha a kormány mégis elrendelné a blackoutot (szerencsére ennek a lehetőségét elvetették - szerk. megj.) és minden bolt több napra bezár, akkor nem lesz olyan pék az országban, akinek nem fog kelleni napi huszonnégy órát dolgozni,” mondta Nagy István, rávilágítva a pékek kiemelkedő szerepére és elhivatottságára.
A három éve üzemelő alsószeli Mia Pékség vezetője, a Tallóson élő Szolgai Tamás sem tapasztalt gondot az alapanyag-beszerzésben. Mint mondja, a nagy malmok és az élesztőgyárak elsőként a pékségeket szolgálják ki, ezért nem kell attól tartani, hogy elfogyna a kenyérhez való nyersanyag. Ez a prioritás biztosította a folyamatos termelést a nehéz időkben. Szolgai Tamás megjegyezte, hogy nagyon sok kézfertőtlenítőt vásárolt a hat alkalmazottjának, mivel a tésztával nem lehet kesztyűben dolgozni, de a higiénia rendkívül fontos. A mintaboltban viszont kizárólag kesztyűben és maszkban árusítottak, garantálva ezzel a vásárlók és az eladók biztonságát. A Mia Pékségben hajnalban sütnek, és az emberek tudják, hogy reggel hatkor már kaphatnak friss kenyeret. A későbbi órákban viszont a szeletelt, csomagolt kenyér is elfogyott, ami a friss termékek iránti nagy keresletet mutatta. Tamás tapasztalatai szerint tavasszal és nyáron egyébként is nagyobb a kereslet a kenyér iránt, az emberek többet sütnek, főznek szabadtéren, az önkéntes karantén miatt pedig hasonló jelenség tapasztalható, felerősödve az otthoni étkezés és sütés fontosságát.
A házi kenyérsütés kapcsán Szolgai Tamás megjegyezte, hogy meg lehet próbálni, de házilag nem lehet úgy kikeverni a tésztát, mint üzemi gépekkel, és nem is lehet olyan páratartalmat biztosítani a kenyérnek, hogy az pékségi minőségű legyen. A pékségek is fél évig kísérleteznek a megfelelő arányokkal és eljárásokkal, mire elérik a kívánt minőséget és állagot. Tamás azt is megemlítette, hogy egyelőre nem kellett árat emelniük, de ez előbb-utóább várható. A kis csomagolású lisztek és az élesztő ára már emelkedett, de a nagy kiszerelés ára egyelőre változatlan. Viszont kaptak már üzenetet Magyarországról, hogy előfordulhat a liszt árának húsz százalékos növekedése. Ennek függvényében kell majd nézni a kenyérárak lehetséges emelkedésére is, ami további terhet róhat a fogyasztókra. A kovászos kenyér jobban eláll, de a szakember szerint nem érdemes egy hétnél tovább pékárut tárolni a fagyon az ízélmény megőrzése érdekében. Ezt azonban mindenkinek a saját felelősségére és az ízlésére bízza, akárcsak azt is, hogy az emberek csomagolt, szeletelt vagy csomagolás nélküli kenyeret vesznek, figyelembe véve a saját igényeiket és lehetőségeiket.