Ahogy megérkezik a tavasz, a természet új életre kel - és ezzel együtt a kertünk is. A hosszú tél után azonban a kert általában nem a legszebb arcát mutatja: lehullott levelek, elszáradt növényi maradványok, sérült ágak és megviselt gyep fogad minket. A tudatos tavaszi kertápolás nemcsak esztétikai kérdés, hanem a teljes kerti szezon alapja. A tél komoly hatással van a kertre. A hideg, a fagy, a csapadék és a szél mind hozzájárulnak ahhoz, hogy tavasszal a kert sok esetben rendezetlennek és elhanyagoltnak tűnik. A téli időszak során több olyan folyamat zajlik, amely befolyásolja a kert állapotát, például javul a talaj levegőzése és vízelvezetése, ami segíti a gyökerek fejlődését.
A tavaszi kertáttekintés és a munkafolyamat megtervezése
A tavaszi kerti nagytakarítást nem érdemes túl korán elkezdeni, és sokan azzal hibáznak, hogy összevissza kezdenek bele a kerti munkákba. Az első lépés mindig a kert alapos átnézése és a tél okozta károk felmérése. A szemrevételezés alapján megállapíthatjuk, hogy milyen munkákra van szükség. A tavaszi kerti munkákat akkor érdemes elkezdeni, amikor a talaj már nem fagyott és nem túl nedves. A természet rendje (körforgás) szerint a tavasz közeledésével, ami időjárástól függően kezdődhet február közepétől, végétől, márciustól vagy csak áprilistól, mint például 2013-ban, kezdődnek a tavaszi munkák a kertben. A nappalok, ellentétben az őszi napokhoz képest, egyre hosszabbak. A reggelek még hűvösek, de napközben akár kellemes meleg is lehet, a nap sugarai egyre meredekebben érik a földrészünket.
A kerti nagytakarítás és az első lépések
Az első teendő, nézzük át a kertet. Távolítsuk el a téli összekötéseket az örökzöldekről, és gyűjtsük össze a tél folyamán szél által a kertbe fújt faleveleket. Az ősszel felkupacolt fagyérzékeny növények tövéről távolítsuk el a felhalmozott levelet, földet. Távolítsuk el a fagyérzékeny növények védelmére használt takaró anyagokat.
Metszés és növényápolás
A tavaszi teendők közé tartozik a cserjék, fák metszése, kivéve azokat, amelyeket virágzás után kell metszenünk, például aranyvessző, aranyeső, bangita, babérmeggy. A metszés sorrendje a növények rügyképződéstől függ. Az elvirágzott hangákat, erikákat nyírjuk vissza, a hunyorok elnyílt virágait vágjuk le. A tavasz folyamán elvirágzó cserjéket, például aranyeső, zanót, bangita, babérmeggy metsszük, nyírjuk meg. Az elnyílt orgona virágait felmagzás előtt vágjuk le. A növekedésüknek megfelelően rendszeresen nyírjuk a gyorsan növekedő cserjéket, például a borbolyát, tűztövist, madárbirs, korallberkenye, lonc. Bizonyos fajta örökzöldeket növekedésük szerint szintén ajánlott nyírni, annak érdekében, hogy megfelelő méretűek maradjanak.
Tavaszi kerti munkák - a metszés tavasszal (kertészeti tanácsok)
A gyep tavaszi gondozása
A gyep külön figyelmet igényel tavasszal. Vizsgáljuk át a gyepet, hogy felmérjük mi történt vele a tél folyamán. A gyep növekedésének beindulása után, amikor a fű már 8-10 cm magas, nyírjuk le a gyepet. Az első fűnyíráskor a gyepet vágjuk alacsonyabbra a vegetációs időszakhoz képest. Csináljuk meg a gyepszellőztetést, majd szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot. Ha szükséges, pótoljuk a tél folyamán képződött foltokat, felülvetéssel, majd permetezzük le a gyepet. A következő nap, ha nincs eső, öntözzük be a gyepet, majd a gyep növekedésének megfelelően nyírjuk a füvet. Fűnyíráskor ügyeljünk arra, hogy a gyepet ne vágjuk túl alacsonyra.
Talaj-előkészítés és tápanyagpótlás
A kert sikerének egyik legfontosabb tényezője a jó minőségű talaj. A tél után a talaj gyakran tömörödik. A zöldségek tavaszi gondozása valójában már az első vetőmag elültetése előtt elkezdődik. A megfelelően előkészített talaj biztosítja azt a közeget, amelyben a gyökerek gyorsan fejlődnek, a víz nem áll meg pangó rétegben, és a tápanyagok könnyen felvehetők maradnak. Tavasszal a cél nem a mélyforgatás, hanem a felső réteg fellazítása és tápanyaggal való gazdagítása. Várd meg, amíg a föld már nem túl nedves és nem fagyos. Ha túl korán kezdesz dolgozni rajta, a szerkezet károsodhat, és kemény rögök alakulhatnak ki.
A talaj lazítása és gazdagítása
A késő ősszel megkezdett talajmunkákat folytassuk, ha az időjárás engedi. Fagymentes, száraz napokon kapával, vagy ásóvillával mélyen fellazítjuk az ősszel felásott talajt. Bár az ásás elterjedt, mégsem igazán hasznos tevékenység (csak elvadult terület feltörésére használjuk): ha ásóvillával mozgatjuk át a talajt, akkor nem forgatjuk egymásra a különböző talajszinteket és nem borítjuk fel a humusztartalmú rétegek kényes egyensúlyát, melynek az ásást követően újra vissza kellene állnia, hogy teljes értékű talajt kapjunk. A biogazdálkodásban olyan szerszámokat célszerű alkalmazni, melyek megfelelően fellazítják a földet, de nem borítják fel a talajéletet, ezek az erős négyfogú ásóvilla, egy kézre álló kapa, egy kisebb és egy nagyobb kultivátor, gereblye. Az ültetésekhez ásó. Kevésbé közismert a kultivátorkapa, ez egy sarló formájú fogból álló kapa. Jól fellazíthatóak vele a mélyebb rétegek, anélkül hogy a kialakult talajéletet felbolygatná, különösen jó segítség kötött agyagos talajban. Már ősszel érdemes fellazítani a talajt, letakarni 2-3 cm vastagságban durva komposzttal, és télre mulcsréteggel beborítani.
A talaj pH-értékének ismerete és befolyásolása
Ha szeretnénk megtudni milyen összetételű föld van a kertünkben, lúgos vagy inkább savas, érdemes ecetet csepegtetni egy félmaréknyi talajrögre: ha pezsegni kezd, akkor a talaj semleges vagy lúgos. Ha pH-indikátort használunk a 7-es körüli érték semleges, az ennél alacsonyabb savas, a magasabb lúgos kémhatást jeleznek. A legtöbb növény a semlegeshez közeli, enyhén savanyú talajt kedveli, de léteznek mészkerülő fajták is. Például a savanyú talajt szereti a rhododendron, vagy a magnólia. Érdemes inkább a talaj típusának megfelelő növényeket választani, de persze alakíthatunk is a talaj pH értékén. A pH érték, tehát a mésztartalom úgy csökkenthető, hogy évente nagy mennyiségű lombos trágyát, komposztanyagot dolgozunk a földbe. A savas talaj mésztartalmát pedig télen, ásás után, kerti mész kiszórásával növelhetjük. A meszesebb talaj, 8 fölötti érték tápanyag hiányra utal, pl. kevés vas, magnézium. Ez megcsúnyult növényekhez, terméskieséshez vezethet.
Tápanyagellátás és komposztálás
A tavaszi teendők fontos része a növények megfelelő (méretük szerinti) tápanyagpótlása. Miért van erre szükség? A növények tápanyagigénye, tavasszal az intenzív növekedésük következtében nagyon magas. A növekedésen kívül a virágzó növényeknek a virágképzésére is tápanyagra van szüksége. Mindezen felül a tápanyagpótlás ellenállóképesebbé teszi a növényeket a kórokozókkal és kártevőkkel, és az időjárási szélsőségeivel szemben. Bizonyos növények tápanyag szükséglete kiemelkedően magas, például a fű, és különféle többször virágzó fajok. A megfelelő tápanyag utánpótlást mindenképpen megelőzi talajunk állapotának, és a termeszteni kívánt növények tápanyagigényének meghatározása. A nagy tápanyagigényű növényeknek számára adhatunk érett szerves trágyát is. Ezt tegyük meg legkésőbb három-négy héttel a vetés, vagy palántázás előtt. Ásványi kiegészítőket (pl. kalcium, magnézium) is bedolgozhatunk a talajba. Fontos, hogy a talajt ne terheld túl egyszerre nagy mennyiségű anyaggal. Szerves trágyák, komposzt vagy természetes eredetű granulátumok ideálisak a tavaszi időszakban, mert fokozatosan szabadítják fel a tápanyagokat. A megfelelően időzített tápanyagpótlás segít abban, hogy a zöldségek erőteljesen fejlődjenek, és kiegyensúlyozottan haladjanak a virágzás, majd a termésképzés felé. Egy természetközeli módon művelt kertben minden szerves anyag visszakerül a természetes körforgásba! A tavaszi munkák kezdetétől fogva tehát figyeljünk arra, hogy a levágott ágak, kihúzott gyomok, stb. Beltérben is komposztálhatunk a Bokashi Organko komposztáló rendszerével.
Tavaszi zöldségültetés és vetésforgó
Ha szeretnénk konyhakertet, most alakítsuk ki a veteményest. Gondolkodjunk vetésforgóban! Azért, hogy ne egyoldalúan terheljük a talajt évről-évre, váltogassuk hogy mit hova ültetünk. Nagy tápanyagigényű növény pl: a karfiol, tök, uborka, zeller, paradicsom. Közepes tápanyagigényű pl. a karalábé, fokhagyma, sárgarépa, retek, cékla, saláta, cukkini, hagyma. Kis tápanyagigényű pl. a bab, borsó. Az első évben a az egyes számú területre a nagy tápanyagigényű növényeket vetjük, a kettes számúra a közepes, a hármas számúra pedig a kis tápanyagigényűeket. A rákövetkező évben pedig minden osztály lép egyet tovább. Persze nem minden növényt kell évente máshova ültetni.
Az ágyások kialakítása és az ösvények szerepe
Ha elkészült a terv, hogy mit hova szeretnénk ültetni, akkor ki kell alakítani az ágyásokat. Olyan ágyás méretekben gondolkodjunk, amik jól körbejárhatóak és minden benne lévő sorhoz könnyen hozzáférünk. Az ágyások közé ezért ösvényeket is készítsünk. Az ágyások között kialakított utak is meghálálják a kezdeti munkával járó nehézségeket, a befektetett időt és energiát. Így nem fogjuk letaposni szükségtelenül a humuszréteget. Az ajánlott méret az utak számára a 30 cm, az ágyások számára pedig 1,20 cm. A legegyszerűbb út a letaposott talaj, a szalmával, vagy náddal vastagon takart út, a kéreg mulccsal takart út, és tartósabb lesz ha téglából, vagy kőlapokból rakjuk ki. Az ilyen út nem engedi egyik ágyásból a másikba átkúszni a gyomokat. Bármilyen időjárás esetén hozzáférünk a növényekhez. Sokszor esős időben is szednünk kell, ilyenkor nem tömörítjük a talajt, és mi sem leszünk sárosak. A hagyományos kertekben, gyakran kövezett út, és bukszus sövény kerítette el a haszonkertet.
Vetés és palántázás - a sikeres kezdet
A zöldségek tavaszi gondozása egyik legizgalmasabb része a vetés és a palánták kiültetése. Ebben az időszakban dől el, hogy a növények milyen ütemben indulnak fejlődésnek, mennyire lesznek erősek, és mennyire tudnak ellenállni a tavaszi időjárás kiszámíthatatlanságának. Nem minden zöldség viseli jól a hideget, ezért fontos figyelembe venni a talaj hőmérsékletét és az éjszakai lehűléseket is. A palántákat kiültetés előtt érdemes fokozatosan hozzászoktatni a kinti körülményekhez. A gondosan időzített vetés és a kíméletes palántázás biztosítja, hogy a zöldségek gyorsan megerősödjenek.
A magágyat mindig nagy gonddal készítsük el, talaja legyen laza, finom szemcsés, nedves, és tápanyagdús. Ahol mulcsozva van a talaj, elég félrehúzni a takarást és máris húzhatjuk a vetőbarázdát. Legjobb finom szemcsés komposzttal takarni a magokat. Érdemes jó minőségű vetőmagot beszerezni - fél siker. A vetést mindig a megfelelő időpontra időzítsük. A zacskóra írt időintervallumok mit sem érnek, ha az időjárás nem működik együtt velünk. A hideg nedves földbe vető türelmetlen kertész pórul jár, mert növénykéi később fognak előbújni, mint ha kivárta volna a megfelelő időpontot. Jegyezzünk meg egy alapszabályt: ami csírázik, annak melegre és nedvességre van szüksége. A magokat ne helyezzük túl mélyre a talajba, általában átmérőjük ötszörösét vegyük alapul. Vannak fényben kelő növények, mint például a bazsalikom, ezeket ha mélyre vetettük, kikelésüket hiába fogjuk várni.
A vetés sűrűsége több mindentől függhet elsősorban, hogy szétültetjük majd a növénykéket, vagy egyelni fogjuk, ekkor sűrűbben vetünk, illetve ha attól tartunk, hogy rossz lesz a csírázási arány, már régiek a magok például. Ritkábban 2-3 vagy növénytől függően 5-10 centiméterre történhet az un. helybe vetés. Amikor a magokat elhelyeztük a gereblye fokával vagy kézzel finoman ráhúzzuk, majd lenyomkodjuk a földet felettük, és óvatosan, hogy ne mosódjon le a magokról a talaj, meglocsoljuk. Mivel a talaj e felső vékony rétege igen gyorsan kiszáradhat, egy ősrégi kertészeti fogáshoz folyamodhatunk, helyezzünk az első 10 napban nedves (majd a továbbiakban nedvesen tartott) zsákot a bevetett talajra. Amikor a magok áttörik a talajt, túljutottunk az első nehéz szakaszon. Ne vessünk túl sűrűn különben a csírázásnak induló magok letapossák egymás lábát a talajban. Nem jutnak elegendő vízhez, levegőhöz, tápanyaghoz, ezért gyengén növekednek. Szabadföldi termesztésre szánt növények palántáihoz március közepén, végén vessük el a magokat.
A kikelt növények egy részét amikor két sziklevél után még két levélkét hoztak, még egyszer átültetjük (pikírozzuk), kis cserepekbe, és majd ezeket fogjuk kifejlett korukban a májusi fagyok után kiültetni (fólia, vagy fátyolfólia takarással lehet előbb is). Amely növényeket helybevetésre szántunk, szintén ebben a fejlettségi korban kell ritkítani. Ha a sűrű vetést nem tűzdeljük át, vagy ritkítjuk időben, akkor a növények felnyúlnak, elégtelenül fejlődnek. A nagy állománysűrűség miatt betegségre, fertőzésre fogékonyabbak lesznek. A palánta kiemelésekor szinte sokkot okozunk a gyökereknek. Úgy segíthetünk nekik, hogy mielőbb magukhoz térjenek, hogy erősen higított erjesztett csalán lével öntözzük meg őket. Ugyanakkor a saláta, zeller, hagyma csak annyira legyen a talajban, hogy szinte még billegnek a lábukon. Gondosan tartsuk be a megfelelő tő és sortávolságot. Lehet ültetőfát használni, de kézzel közvetlenül jobban érzékeljük az egész folyamatot. Ne feledjük, hogy a kertész legérzékenyebb és legsokoldalúbb szerszáma a keze. A beültetett növény körül locsoljuk meg a földet. Legközelebb akkor adunk tápanyagot, amikor begyökeresedett a palánta, úgy egy hónap múlva. A felhős, borult napok a legkedvezőbbek az ültetés számára.
Tavaszi zöldségek és gyümölcsök ültetése
Ültessünk új cserjéket, fákat. A talaj felmelegedése után, amikor a talaj már nem fagyos, kezdjük el a nyáron, ősszel virító hagymás, gumós virágok, cserjék telepítését. Ültessünk fákat is. Vessünk, telepítsünk egynyári, kétnyári, évelő virágokat, fűszer és gyógynövényeket. A tavasz előre haladásával, amikor a nappali hőmérséklet 15-20 °C körüli, tegyük ki a télre védett helyen tárolt cserepes, dézsás növényeket. A növényeket fajtájuk szerint metsszük meg, ha a földjük már régi, 2-3 éves akkor cseréljük le, ültessük át új földbe. Ültessük át, azokat a növényeket, amelyek kinőtték a cserepüket. A munka után, szükség szerint permetezzük a növényeket. A balkonnövények kihelyezése után szórjunk ki a növényeknek szervestápanyagot, majd gondoskodjunk a növények megfelelő öntözéséről. Ha terveztünk faültetést, arra a tavasz megfelelő időpont. Törekedjünk a honos, tájfajták választására! A bogyós gyümölcsűek ültetésére (ribizke, málna, szeder, egres) a március a legjobb időszak. Márciusban főleg az ősszel virágzó évelőket ültethetjük el vagy át; majd az enyhe idők érkezésével kevésbé érzékeny virágokat (pl. sásliliom, kúpvirág, margaréta) is ültethetünk. Ha a hagymákat átültetnénk, nagy földlabdával vegyük ki őket a talajból!
Korai vetésű zöldségek
A saját termesztésű zöldség valahogy mindig jobban esik az embernek - talán azért, mert benne van a munkája gyümölcse is. A kertben töltött idő ráadásul kimondottan relaxáló hatású, ezért a tavaszi napsütést kihasználva duplán is érdemes rávenned magad egy kis kertészkedésre. Vannak olyan hidegnek ellenálló növények, melyeket már márciusban elvethetünk az első ágyásokba.
- Fejes saláta: A fejes saláta termesztéséhez a hűvösebb idő az ideális. Amint ugyanis beköszönt a nyári hőség, hosszú szárat növeszt, virágokat bont, és gyakran kesernyéssé válik.
- Borsó: A borsónak nagyjából 50-70 napra van szüksége ahhoz, hogy termést hozzon. Ha tehát most elülteted, május közepén már a tányérodra kerülhet.
- Sárgarépa: A sárgarépa szintén kiváló opció a korai ültetéshez (de itt is érdemes utánajárnod az optimális telepítési időnek, ami fajtánként eltérő lehet).
- Retek: A retek kifejezetten szereti a kora tavaszi hideget, és egy hónap sem kell hozzá, hogy ehető legyen. A megszokott piros fajtán kívül számos variációja létezik, ami lehetőséget ad némi kísérletezésre is.
- Káposztafélék: A káposztafélék mind hidegkedvelőek, ami azt jelenti, hogy jobban fejlődnek a tavaszi és őszi időszakban, mint a nyári hónapokban.
- Fokhagyma: Legyünk őszinték, ha igazán kövér gerezdeket szeretnél, akkor a fokhagymát ősszel kell ültetni. Ettől ugyanakkor még tavasszal is elültethető - különösen, ha szívesen fogyasztod zsenge szárát is.
- Krumpli: A krumpli általában már közvetlenül azután elültethető, hogy megmunkálható állapotba kerül a talaj. Néhány fajta elviseli az enyhe fagyokat is, a kemény fagyokat viszont már nem. A sárgarépához és a salátához hasonlóan a burgonyának is megvan az az előnye, hogy korai bónuszterméssel szolgálhat, hiszen újburgonyaként is felhasználható.
- Hagyma: Ahogy elmúlnak a fagyok, a hagyma a földbe is kerülhet - csak ne magok formájában, mert nem győzöd majd kivárni, amíg kinőnek.
- Spárga: A spárga egy klasszikus tavaszi zöldség, de termesztése némi előrelátást igényel, mert igen lassan fejlődik ki. A folyamatot úgy tudod a legkönnyebben felgyorsítani, ha gyökértörzseket veszel. A növény sajátossága, hogy föld feletti része minden évben elpusztul, majd tavasszal friss hajtásokat növeszt.
Tavaszi kerti munkák - a metszés tavasszal (kertészeti tanácsok)
Védelem és környezeti tényezők
A zöldségek tavaszi gondozása során nemcsak a növekedés támogatása a feladat, hanem a fiatal növények védelme is. A zsenge levelek és friss hajtások különösen vonzóak a kártevők számára, miközben a hűvös, párás reggelek kedveznek bizonyos gombás betegségek kialakulásának. A korai időszakban leggyakrabban a talaj közelében és a friss hajtásokon jelennek meg a károsítók. A tavaszi időszakban a gyors reakció és a megelőzés kulcsfontosságú.
Öntözés és vízellátás
Tavasszal általában kevesebb öntözés szükséges, mert a talaj még nedves. Az időjárástól függően, amikor tartósabb szárazság van, vagy amikor a nappali hőmérséklet tartósan 20 °C vagy ennél magasabb, a növényeket öntözni kell. A zöldségek tavaszi gondozása során az egyik leggyakoribb hiba a túl kevés vagy éppen a túl sok víz. Tavasszal a talaj még tartalmazhat téli nedvességet, ugyanakkor a szeles, napos idő gyorsan kiszáríthatja a felső réteget. Nem a gyakoriság, hanem az egyenletesség számít. Nemcsak a felszínt érdemes figyelni. Ha 3-5 cm mélyen a talaj már száraz tapintású, ideje vizet adni. A kiegyensúlyozott vízellátás a tavaszi fejlődés egyik kulcstényezője. A nyári forróságban állott vízzel, mindig csak a növények tövét öntözzük! Már most gondoljunk a meleg, csapadékmentes nyári napokra! Az esővizet már a korai fagyok elmúltával, a csapadékosabb tavaszi napokon elkezdhetjük gyűjteni! Ha nincs gyűjtőtartályunk, most időben beszerezhetünk vagy kialakíthatunk egy tárolót házilag is.
Permetezés és kártevővédelem
Tavasszal metszés és tápanyagpótlás után végezzük el a lemosó permetezést. Később a rügyek pattanásakor újból permeteznünk kell, mert a friss, zsenge leveleket könnyen megtámadják a különféle kártevők, különösen a hernyók, amelyek komoly károkat tudnak okozni a levelek megrágásával. A vegetációs időszakban időjárástól függően többször kell permeteznünk, a kártevők és kórokozók kártételének megelőzése érdekében. A permetezés gyakoriságát a permetszerek minősége, és az időjárási körülmények határozzák meg. A csapadékos időszak a gombabetegségek kialakulásának kedvez, a száraz meleg a rovarkártevőknek kedvez. Bizonyos fajta kártevők többnemzedékesek, például levéltetvek, atkák, pajzstetvek, molyok. A kert megtervezésével, a későbbiekben nagyon sok bosszúságtól, és felesleges munkától védjük meg magunkat. Alkalmazhatjuk a sárgarépa és hagymalégy, káposztalepke elleni védekezéshez is.
Üvegház, fólia és fátyolfólia alkalmazása
Melegágy, fólia, üvegház. Jelentőségük abban áll a mi éghajlatunkon, hogy meghosszabbítja a szezont. Egy kis "mesterségesen befogott" meleg, védelem a növények felett, már kora tavasszal, és késő őszig biztosít számunkra friss zöldeket. Előrehozza a paradicsom, paprika, uborka, és sok más növény érési idejét. A melegágyat saját magunk is készíthetünk, deszkákból, vagy gerendákból. Lényeges, hogy a hátsó oldala 20-15 cm-el magasabb legyen a többinél. Déli tájolással készítsük, hogy a napot energiaforrásként használhassuk. Fedele lehet ablakkeret, vagy kifeszített fólia. Tegyünk ősszel lombot, szalmát bele, kora tavasszal a helyére februárban ezt könnyen eltávolíthatjuk, a helyére 20-30 cm vastagságban lótrágya, erre, 20 cm jó kerti talaj, kívülről avarral, szalmával még segíthetünk, hogy jól felmelegedjen az ágy padlófűtése.
Az üvegház és a fóliasátor minden zugába bejut a fény, így ideális körülményeket biztosít a növények számára. Üvegházat építeni igen komoly befektetés, ennek praktikus alternatívája a fóliasátor. Méreteit a termesztés volumene és lehetőségeink határozzák meg. Bevált a 3-4 m-es magasság, és a 7-8 méteres szélesség. A magasság biztosítja a könnyebb munkavégzést, és a növények kipárolgásukkal, egy olyan mikroklímát hoznak létre amely már önmagában szabályozza a hőmérsékletet. A 80-100 cm-re földbe süllyesztett üvegház vagy fólia tartja meg legjobban, és adja a legtöbb meleget. A fóliás termesztésnél is fontos, hogy télen átfagyjon a talaj, ezzel kevesebb lesz a kártevő. Ezért és a szélkárok, hó súlya miatti sérülések elkerülésére késő ősszel leengedhető a fólia a vázról. A fólia alatt nem kap természetes esőt a növényzet. A fóliában még jobban érvényesül az a szabály, hogy a hideg vizet nem szeretik a növények, és az állott langyos vízzel való öntözés az ideális. Ezt legalább a palántaneveléskor próbáljuk megvalósítani. Beállítunk 2-3 nagyobb hordót vagy dézsát, ezeket teleengedjük vízzel és hagyjuk felmelegedni. A bejárat mellett vizes gödröt is kialakíthatunk. Egy mélyedést kibélelünk fóliával és ebben tároljuk a vizet. Reggel korán alkalmazhatjuk az árasztásos öntözést, ha nagy fóliánk van, akkor pedig mindenképpen célszerű egy öntözőrendszer kiépítése. A csöpögtető öntözés a leggazdaságosabb, viszont a csöveket mindig vízteleníteni kell télire (vagy nagyobb költséggel jár).
Az edzés a fóliában történő palántanevelés befejező része. A zömök, erős palánták a legjobbak, amelyeket mérsékelt öntözéssel és egyre bőségesebb szellőztetéssel, különösebb tápanyag-utánpótlás nélkül lehet nevelni. A kiültetés előtt fokozatosan hozzá kell szoktatni növényeinket a változékony időjárási viszonyokhoz mielőtt kiültetjük végleges helyükre őket. Ezt az edzést a kipalántázás tervezett ideje előtt tíz nappal kell kezdeni, csökkentve az öntözést, növelve a szellőztetést. A palántáknak ekkor már ki kell kerülniük a szabadba, először csak a kellemesebb napközi időszakra, majd éjszakára is. Az üveg- vagy fóliaborítást hasonló fokozatossággal, átmenettel vegyük le a növényekről. A fóliaalagút házilag elkészíthető, könnyű vázrendszerrel, egy ágyásnyi szélességű és még mozgatható hosszúságú méretekben. Így könnyen áthelyezhető oda, ahol éppen nagyobb szükség van egy kis melegházi klímára, és védelemre.
A palánták csírázásához a lakás hőmérséklete túl magas (maximum 20 °C a melegigényes növények esetében, mint paprika, paradicsom, és 12 - 15°C -on fejlődnek jól a saláta és káposztafélék). A fólia takarás jobb, mint az üveg, mivel egyszerűbb résmentesen lezárni vele a légréteget. A túlmelegedés ellen napos időben különböző nagyságú nyílásokat kell nyitni szellőztetéshez, ami azonban lehetőleg állandó huzatot ne okozzon. Akkor kell visszacsukni a szellőzőnyílásokat, amikor a nap még süt, hogy éjjelre betároljunk kevés tartalék meleget.
Egy könnyű fólia, amely átereszti a levegőt, csapadékot, napfényt, így ideálisan alkalmazható a termesztés teljes folyamatában. A fátyolfólia alatt nappal felmelegszik a talaj, és a levegő, majd az így elraktározott hő éjszakai kisugárzását részben visszatartja. Segítségével a növények termőhelyén tudjuk biztosítani a kedvezőbb hőmérsékletet, és páraviszonyokat. Jó lehetőséget biztosít a meleg igényes növények helyben vetéséhez, ezzel 2-3 héttel korábban vethetünk. Így kiiktathatjuk a fenti munkaigényes folyamatot (pl. dinnye, tökfélék, káposztafélék). A fátyolfólia magasabb páratartalmat biztosít és megvédi növényeinket az időjárás megpróbáltatásaitól és a levegőből érkező kártevőktől. Alkalmazásával egyszerűbb a palánták szabadföldi edzése is. Védelmet nyújt a talaj menti fagyoktól.
Egyéb fontos tavaszi teendők a kertben
A tavasz a zöldségeskert igazi újrakezdése. A talaj felmelegszik, a vetések sorra kelnek ki, a palánták fejlődésnek indulnak - és ezzel együtt megkezdődik az a néhány hét, amely meghatározza az egész szezon sikerét. A zöldségek tavaszi gondozása nem csupán öntözésből áll. Ide tartozik a talaj előkészítése, a megfelelő vetési időzítés, a tápanyagpótlás, a gyomkezelés és a fiatal növények védelme is. Ha tavasszal stabil alapokat teremtesz a zöldségek számára, a növények ellenállóbbak lesznek a hirtelen lehűlésekkel, a kártevőkkel és a nyári stresszhatásokkal szemben is.
Kertészeti eszközök tisztítása és fertőtlenítése
A tiszta eszközökkel lehet tiszta, eredményes munkát végezni. Csakúgy, mint az üvegházban, bennük is lehetnek poloskák vagy betegségek, ezért fertőtlenítsd őket alaposan, hogy elkerülhesd, hogy a növényeknek is átadják a különböző kártevőket. Legalább tavasszal tisztítsd meg alaposan a kertészeti eszközeidet, mielőtt elkezded az éves munkálatokat!
Madárbarát kert kialakítása
A tavaszi fa- és cserjeültetések, metszések idején se feledkezzünk meg tollas barátainkról! Ezt részben pl. A madárbarát kertbe ajánlott - fészkelésre és táplálkozásra is alkalmas - honos cserjeféle például a közönséges fagyal, a mogyoró, a galagonya, a som, az orgona vagy a bodza. Ha odú van a kertünkben, kora tavasszal tisztítsuk ki.
Gyomirtás és mulcsozás
Amikor a vadon elburjánzik és a fejünkre nő, büntetéssé válik a kerti munka, ezért rendszeresen gondozzuk növényeinket a nyár folyamán (paradicsomkacsok, eperindák, karózás, leszáradt virágok, levelek eltávolítása), a gyomok visszaszorításában pedig a mulcsozás sok munkától megkímél bennünket.
Gyermekek bevonása a kerti munkába
S mindezekhez még egy jótanács! Ha kerti munkát végzünk, vigyük ki magunkkal a gyerekeket is, s játékos formában vonjuk be őket is a kerti tevékenységekbe! Fontos a természettel való törődés szemléletmódjának továbbadása és az is, hogy a most felnövekvő generációknak (is) legyen élő kapcsolata a természettel; megismerjék a körforgás jelentőségét, a biogazdálkodás előnyeit, a természetes életközösösségek kapcsolatait.
A zöldségek tavaszi gondozása akkor válik igazán hatékonnyá, ha időről időre megállsz, és átfogóan ránézel az ágyások állapotára. A rendszeres felülvizsgálat segít abban, hogy a kisebb hibákat még időben javítsd. A tudatos tavaszi gondozás megalapozza a későbbi bőséges termést. A gazdag zöldségtermés alapja a tudatos tavaszi előkészítés, de a kert többi növénye is meghálálja a figyelmet.