A garnélatartás alapjai és a népszerű fajták részletes bemutatása

A garnélák egyre népszerűbb lakói és díszei az édesvízi akváriumoknak, hiszen színük és mintázatuk szinte végtelen variációt kínál, így mindenki megtalálhatja a saját ízlésének megfelelő fajt. Ezek a kis rákfélék nem csupán esztétikai értékkel bírnak, de rendkívül hasznosak is az akvárium ökoszisztémájában, mivel segítik a tisztán tartást és az algásodás elleni védekezést. Ahhoz azonban, hogy hosszú távon egészségesen és boldogan éljenek, fontos megérteni a különböző fajták igényeit és a stabil környezet biztosításának fontosságát.

A garnélák helye az akváriumban: díszítőelem vagy főszereplő?

Mielőtt belevágnánk a garnélatartásba, el kell döntenünk, mit szeretnénk pontosan: a garnélatartás és -tenyésztés művészetét a lehető legmagasabb szinten űzni, vagy növényes akváriumunkat díszíteni ezekkel a szép élőlényekkel. A két megközelítés legtöbb elemében egyezik, de néhány fontos különbségre oda kell figyelnünk. Ha a garnélákban szeretnénk gyönyörködni, és a környezetük esztétikai értéke minimális, de nekik a legjobb, akkor elsősorban a fajok specifikus igényeire kell koncentrálnunk.

Akváriumi garnélák a növényzettel

Neocaridina garnélák: a kezdők kedvencei

A Neocaridina garnélák a kezdő hobbisták számára a legegyszerűbb garnélarákok, mivel tartásuk viszonylag szívós, és sokszor „csapvizes garnélákként” emlegetik őket, mivel a vízparaméterek széles skáláján tarthatóak. Nem érzékenyek a vízkeménységre és a kémhatásra (KH/GH: 10 - 30nk, pH: 6 - 8,5), ami nagyban megkönnyíti gondozásukat. Eredeti élőhelyük Délkelet-Ázsia.

Népszerű Neocaridina fajták és jellemzőik

A Neocaridina garnélák számos színváltozatban kaphatók, természetes színük zöld-barna (vadas), de szelektív tenyésztés során vörös, narancssárga, ibolya, zöld, fekete, sárga, kék stb. színválasztékot tenyésztettek ki.

Sakura garnéla (Neocaridina davidi var. Red)

Az élénkpiros színű Sakura garnéla igazi látványosság az akváriumban, és a Red Cherry garnéla továbbtenyésztett, intenzívebb árnyalatú változata. Főként Japánból, de más ázsiai országokból is származik. Tartása kifejezetten egyszerű, hiszen nem igényes a vízparaméterekre, akár csapvízben is jól érzi magát. Fontos azonban, hogy ne tartsuk más Neocaridina heteropoda változatokkal együtt, mert ezek keveredése halványabb utódokat eredményezhet. Ideális környezet számára egy minimum 20-30 literes akvárium, ahol 10-12 példány is kényelmesen elfér.

Bloody Mary garnéla (Neocaridina davidi var. 'Bloody Mary')

A mélyvörös Bloody Mary garnéla igazán különleges megjelenést kölcsönöz az akváriumnak. Ez a változat szintén a Red Cherry garnélák közeli rokona, de még sötétebb, bársonyos árnyalatot képvisel, amelyet elsősorban szelektív tenyésztéssel értek el. Tartása megegyezik a Sakura garnéláéval, mivel jól tolerálja a különféle vízparamétereket, így csapvízben is gond nélkül tartható. Számára ideális környezet egy minimum 20-30 literes akvárium, 22-28°C közötti vízhőmérséklettel és 6-8 közötti pH-értékkel, ahol élénk színe igazán érvényesül.

Yellow Fire garnéla (Neocaridina davidi var. Yellow)

A citromsárga Yellow Fire garnéla bármely akvárium látványos dísze lehet. Ez a Red Cherry garnélából származó változat egyszerűen tartható, és nem igényel különleges vízparamétereket, így csapvízben is jól érzi magát. Egy minimum 20 literes, növényekkel dúsan telepített akvárium ideális számára, ahol sötét aljzat mellett színe még jobban kiemelkedik. A vízhőmérséklet 22-28 °C között, pH értéke pedig 6-8 között ideális.

Narancs Sakura garnéla (Neocaridina davidi var. Orange)

Az élénk narancssárga Narancs Sakura garnéla igazán feldobja az akváriumot és remek kontrasztot ad a zöld akváriumi növényekkel. Ez a Neocaridina garnélák egy viszonylag új, látványos változata. Könnyen tartható, mivel nem érzékeny a vízminőségre, így csapvízben is jól érzi magát. Fontos, hogy ne tartsuk más Neocaridina garnélákkal együtt, mert ezek keveredésével halványabb színű utódok születhetnek. Egy minimum 20 literes akvárium ideális nekik, ahol növények és sötét aljzat még jobban kiemeli színüket. A 22-28 °C-os víz és a 6-8 közötti pH tökéletes számukra.

Rili garnélák

A Neocaridina színváltozatai között a rili garnélák jelentik az egyik változatot. Ezek a garnélák többnyire pirosak, de az átlátszó részek megtörik az egyöntetű színezetet. A blue rili garnéla a legújabb változat, ahol a garnéla alapszíne piros, de az átlátszó rész kékes színű. A rili garnélák népszerűsége egyre nagyobb az akvaristák körében.

Különböző Neocaridina garnéla színvariációk

Caridina garnélák: a haladóknak való kihívás

Ha már az egyszerűbb Neocaridina fajok tartásán sikerrel túl vagyunk, és szeretnénk kicsit komolyabb vizekre evezni, belevághatunk a Caridina garnélákba. Amellett, hogy nagyobb kihívást jelentenek, sokkal szebbek is. Míg a Neocaridina garnélák színezete a szaporodás során folyamatosan gyengül és 2-3 generáció után már egészen színtelen példányokkal találkozunk az akváriumban, a Caridina fajok erősebb színezetűek, és bár itt is lesz a szaporulatban szebb és kevésbé szép példány is, sosem vesztik el teljesen eredeti színüket.

Crystal Red CRS garnéla (Caridina cantonensis var. ‘Crystal Red’)

A Crystal Red CRS garnéla az egyik legkülönlegesebb akváriumi garnéla, amelyet szelektív tenyésztéssel a Bee garnélából hoztak létre. Az akvaristák körében rendkívül népszerűek látványos megjelenésük miatt. Ez a faj rendkívül érzékeny a vízminőségre, ezért kristálytiszta, enyhén savas, lágy vizet igényel. pH-értéke 6,5-7,5 között, hőmérséklete pedig 18-25 °C között ideális. A CRS garnélák békés természetűek, így ajánlott őket külön, növényekkel sűrűn beültetett akváriumban tartani, ahol úszónövények tompítják a világítást. A nőstények nagyobbak és íveltebbek a hasi résznél, szaporításuk viszonylag könnyű megfelelő környezet esetén. Peték száma 20-25 között mozog. Körülbelül 4 hónaposan válnak ivaréretté, és várható élettartamuk 1-2 év.

Crystal Red CRS garnélák az akváriumban

Tigris garnéla (Caridina cf. cantonensis)

A Tigris garnéla egyre népszerűbb választás a garnélatartók körében különleges mintázata, könnyen kezelhető tartási igényei és kiváló algaevő képessége miatt. A Tigris garnéla teste világos barna vagy átlátszó, rajta 5-6 sötét csík fut végig, amit sárga fej- és farokrész egészít ki, különleges kontrasztot adva. Több színváltozata is létezik, például a kék, piros és fekete, a kék változat narancssárga szemeivel különösen feltűnő. Békés természetű, és ideális számára egy minimum 20 literes, növényekkel dúsan telepített akvárium. A Tigris garnéla nagyon jó algaevő, így természetes módon segít tisztán tartani az akváriumot. A nőstények nagyobbak, íveltebb hasúak, és a megtermékenyített egyedek 20-25 petét hordoznak. Körülbelül 4 hónapos korukban válnak ivaréretté, és várhatóan 1-2 évig élnek. Mindenevők, így forrázott zöldségekkel és garnélaeleséggel is táplálhatók.

Az akvárium beállítása garnélák számára

A garnélák nem szeretik a paraméterek ingadozását, legyen szó akár a vízhőmérsékletről, akár a pH-ról vagy keménységről. Ezért a stabil környezet biztosítása kulcsfontosságú.

Akvárium méret és populáció

A Neocaridina garnélák kisebb méretű állatok, így 10-15 literes akváriumban is tarthatók, azonban ahogyan a halaknál is, itt sem ajánlott 20-30 literes akváriumnál kisebb méretben tartani őket, mivel szükségük van elegendő mozgástérre. Nem érdemes 10-20 db alatt tartani őket. Ha egy csapatot veszel, és beteszed őket egy 10 literes akváriumba, zsúfolt lesz nekik. A kisebb akváriumokban a kis víztömeg miatt sokkal nehezebb fenntartani a biológiai egyensúlyt, és ezáltal a víz paraméterei nem lesznek ideálisak a garnélák számára.

Vízparaméterek és stabilizálás

Hőmérséklet

20-25°C közötti hőmérséklet optimális a garnélák számára. 20°C fokon vagy az alatti hőmérsékleten nagyon lelassul a növekedésük. Fontos, hogy a víz hőmérséklete stabil maradjon. Nyáron figyelj az akvárium hőmérsékletére, hogy ne legyen túl magas. A garnélának nem a magas víz hőmérséklettel gyűlik meg a baja, hanem azzal, hogy minél magasabb a víz hőfoka, annál kevesebb oxigént tud megkötni. Továbbá a magasabb hőmérsékletű vízben a bomlási folyamatok is felgyorsulnak, így a garnélákat megölheti, az ammónia, nitrit, nitrát többlet. Kisméretű akváriumoknál a nyári meleg sem megoldhatatlan probléma, egyszerű ventilátorokkal kihasználhatjuk a párologtatás hőmérsékletcsökkentő hatását. Érdemes pihentető időszakokat tartani a garnéláknál, ez az időszak általában a téli hónapok. A legtöbben akik csak garnélákat tartanak, télen 15-18°C-os vízben tartják a garnélákat. Ebben az időszakban a petézés lelassul, sőt teljesen leáll, aktivitásuk csökken, pihennek. Tavasszal és nyáron a vízhőmérséklet sokkal magasabb, így egy pihenő időszak után sokkal egészségesebben vághatnak bele az aktív időszakokba.

Keménység és pH

A keménységi tartomány 6 és 10NK között van. Az alacsonyabb keménységi szint előnyösebb a garnélák számára, mivel elősegíti az ásványi anyagok könnyebb felszívódását. Ezeknek a garnéláknak tartása nagyon széles skálán mozog, mert akár 30NK-s vízben is tarthatóak. A pH különösebb befolyásolás nélkül is az adott tartományban mozoghat a Neocaridinák számára. A Caridina fajok lágyabb vizet, alacsonyabb pH-t és alacsony hőmérsékletet igényelnek. Az első és legfontosabb lépés tartásuk megkezdéséhez a víz lágyítása. Erre fordított ozmózis készülékeket használunk. Miután a készülékből csak 5-10 ppm körüli víz csordogál, a garnélák pedig 100 ppm fölötti értéket igényelnek, vissza kell sóznunk a vizet. Fontos, hogy a garnélák megfelelő fejlődéséhez és például a vedléshez ásványi anyagokra van szükség, amiket az RO a káros anyagok mellett ugyanúgy kiszűr. Erre valók a különböző GH növelő termékek, melyet biztosítják, hogy kizárólag a megfelelő sók kerüljenek vissza akváriumunkba. A lágyvíz és a megfelelő agyagos aljzat egyben az alacsony pH-t is biztosítja. Ha valami mégis megemelné azt (bizonyos dekorációk, vízkezelők) szűrőanyaggal is tudunk tenni annak érdekében, hogy a szükséges 6,0 körüli értéket tartsuk. Erre tökéletes az ADA Bio Rio, mely erős pH-csökkentő hatással rendelkezik.

TDS (Total Dissolved Solids)

A TDS (Total Dissolved Solids) alapvetően a víz oldott sóanyag tartalma. Ezt ppm-ben (mg/l) mérjük, és szoros összefüggésben áll a víz vezetőképességével, amit μS mértékegységgel jelölünk. Emellett szintén összefügg a víz összkeménységével (GH). Azért foglalkozunk inkább a TDS értékkel, mert egyszerű digitális eszközzel néhány másodperc alatt mérhető és nem kell a hosszadalmas csepptesztes méréseket elvégezni. A csapvíz Magyarországon általában 200-400 ppm körüli értékkel rendelkezik. Ez közepesen kemény-kemény vizet jelent. A Neocaridinák számára a TDS legtöbb esetben a csapvíznél sem lépi túl a 400 ppm-et.

Nitrogénvegyületek

A garnélák számára fontos, hogy a vízben található nitrogénvegyületek (ammónia, nitrit, nitrát) koncentrációja alacsony legyen, mivel ezek a vegyületek nagyon toxikusak a garnélák számára. Ahogyan a halakra sincs kedvező hatással az ammónia és a nitrit szint túlzott mértéke, a garnéláknál is érdemes ezeket a méreganyagokat alacsonyan tartani. Van még egy elem a Nitrát, amire még figyelmet kell fordítanod, és érdemes alacsonyabb szinten tartani.

A vízkeménység beállítása: 2.a szikes csapvíz javítása (kezdőknek)

Aljzat és dekoráció

Érdemes sötét színű talajban gondolkodni, mert a tenyész akváriumok az alacsony megvilágítás és a kevés növényzet miatt algásodnak. Az alga nem jelent rossz vízminőséget, ezért ha világos talajt teszel, az algák miatt nem lesz egy szép látvány. Nem ajánlom az inert, azaz teljesen közömbös talajokat, mint a zúzott bazalt vagy szűrőhomok, és ennek egyszerű oka van. A garnélák nem tolerálják a vízparaméterek hirtelen változásait. Ezért az aktív agyagos aljzatok használata ajánlott, mert folyamatosan pufferelik a pH-t és a vízkeménységet, ezáltal stabilizálják a vízparamétereket, és porozitásuk miatt a baktériumoknak is egy ideális környezet. Ezekből a talajokból létezik kifejezetten növényes és garnélás változat. A lényegi különbség, hogy míg a növényes talajokban van tápanyag a növények számára, a garnélás aljzatokban nincs vagy kevesebb van, így nem algásodik be az akvárium, ha nincsenek növények, amik felvennék a felszabaduló tápanyagokat. Amit viszont mindkettő nyújt, a vízértékek stabilizálása. Az agyagos aljzatok folyamatosan pufferelik a pH-t és a vízkeménységet, így biztosítva, hogy az értékek ne változzanak a vízben.

A dekorációt nem kell túlzásba vinni. Tegyél az akváriumba 3-4 cm vastagságban talajt. Tehetsz bele lávakövet, vagy sárkánykövet, amelyre ragaszthatod vagy kötözheted a növényeket. Az indiai mandulalevél vagy az éger toboz humint és tanninokat bocsátanak ki, amelyek jótékony hatással vannak az egészségükre.

Szűrés és vízcserék

A szűrés rendkívül fontos a garnéláknál. Környezetük ugyan sokszor kicsit elhanyagoltnak, algásnak tűnik, a víz kristálytiszta. Ahogy a növényes akváriumoknál, a leghatékonyabb itt is a külső szűrők használata, és a nano akváriumokhoz a legkisebbek is elegendő teljesítményt nyújtanak. A garnélák nagyon keveset szennyeznek, és ha nincs túletetés, akkor a gyengébb szett akváriumban használt kisebb szűrőfelülettel ellátott belső szűrő is meg tudja oldalni a feladatot, bár itt oda kell figyelni, hogy biztos megfelelően elvégzi-e a dolgát. Mivel ezek az akváriumok nem az esztétikumról szólnak, így jobban ajánljuk a levegővel meghajtott belső szivacs szűrést, egy jó nagy darab szűrőszivaccsal, a nagy szűrőfelület érdekében. További előnye, hogy ez a szűrés nagyon hatékony, a garnélák imádnak a szivacson tanyázni, és eszegetni róla. Ha valaki nem tudja elviselni az ezzel járó zajt és kicsit figyel az esztétikumra is, a nagy szivacs látványát sem szereti, akkor az akasztós vagy a külső szűrő alkalmazását tudom ajánlani. A nagyobb szűrőfelület, több baktériumot jelent, hatékonyabb a biológiai szűrést. A szívóágra viszont érdemes garnélarácsot tenni, hogy ne szívja be a szűrő az ivadék garnélákat. Hátránya, hogy drágább mint a szivacsszűrés, viszont halk, nagy szűrőfelülettel rendelkezik, és egy rendes vízmozgást tud biztosítani.

A szűrés mellett a víz tisztaságát a vízcserék is biztosítják. Annak érdekében, hogy garnéláink számára mielőbb kialakuljon a megfelelő vízminőség, gyakori vízcserékkel indítjuk az akváriumot. Első héten naponta, második héten kétnaponta, harmadik héten pedig kétszer cseréljük le a víz 50%-át.

Világítás és növényzet

A garnéláknak nincs szükségük sok fényre. Növényzet szempontjából sem kell túlzásba vinni, hiszen a tenyésztésben fontos, hogy könnyedén hozzáférhetővé váljanak a garnélák, akár egy szelektálás alkalmával. Legtöbbször mohákat telepítünk a garnélák mellé, egyrészt ezekben mindig van mit matatni, másrészt az újszülött jövevények számára kellemes búvóhelyet szolgáltat az első hetekben. Mohák, Anubias félék, Cryptocoryne, Bolbitis heteroclita difformis, Bucephalandrák, Microsorium pteropus, illetve különböző mohák, mint Lomariopsis lineata, Fissidens fontanus, Gömbmoha, Vesicularia ferriei 'Weeping' moha (Cladophora aegagropila). Ezeket a növényeket, főleg ha csapvízben tartod, nem vagy csak minimálisan kell tápozni. Néha napján érdemes Carbo folyadékot alkalmazni.

Ha növényes akvarizálásba kezdesz, esetleg lágy vízzel CO2 beoldása mellett, megfelelő világítással, a növénytápozás elengedhetetlen. A növények megfelelő fejlődését micro és macro tápanyagokkal kell biztosítanunk. Fontos, hogy rendszeresen figyeljük, nehogy valamilyen anyagból túl sok legyen a vízben, mely akár mérgező is lehet a garnélákra. Másik fontos tényező a növényes akváriumban gyakran jelenlévő szén-dioxid adagolás. Figyeljünk rá, hogy a CO2 ki-be kapcsolása ne okozzon túl nagy pH-ingadozást. Ebben az aktív aljzatok korábban említett stabilizáló hatása nyújt segítséget. Emellett megoldást jelenthet, ha a CO2-beoldás folyamatos, éjszakára sem állítjuk le a rendszert, de ez esetben figyelni kell a megfelelő oxigén-ellátásra is, amire az Oxydator a megoldás. A klasszikus levegőztetők nem jöhetnek szóba, hiszen a nagy oxigén-buborékok kihajtják a szén-dioxidot is a vízből, így elveszítjük a pH csökkentő hatást.

Garnélák etetése és táplálkozása

A garnélák szinte mindent megesznek, különféle szerves törmelékeket, elhullott állatokat, algákat, moszatokat, faleveleket stb.

Táplálkozási szokások és etetési tippek

Ha halakkal együtt tartod a garnélákat, szinte mondhatjuk azt is, hogy semmilyen plusz eleségre nincs szükségük az életben maradáshoz. Az akváriumban folyamatosan fogyasztják a különböző baktériumokat, algákat, lehullott haleleséget, növényi törmelékeket. Ha egy olyan nano akváriumban tartod a garnélákat, amelyben nincsenek halak, tehát plusz eleség nem kerül be, akkor kétnaponta érdemes etetni, és itt is érdemes figyelni a változatosságra. Ne etess túl! Fontos, hogy úgy etess, hogy amit adsz nekik, azt pár óra alatt elfogyasszák.

Növényi táplálékok

A friss növényi tápláléknál nagyon figyelj oda, hogy olyan helyről szerezd be, ahol tudod, hogy nem volt permetezve. A felsoroltakat akár frissen is beteheted az akváriumba, viszont elő kell készíteni, ami nem egy bonyolult feladat. Forrásban lévő vízbe áztasd meg 1-2 percre és mehet is az akváriumba. Ki kell tapasztalni, hogy mik azok a friss növényi táplálékok amelyeket elfogyasztanak. Többször olvastam, hogy például az uborkát egyáltalán nem ették. Csalánt és a spenótot érdemes szárítani is. A leveleket, ugyan úgy tudod szárítani, ahogy gyermek korodban csináltad, tedd be könyvek közé, lapuljon ki. A répa és a sütőtök, nagyon jó hatással van a garnélák színeire.

Zöldségek előkészítése garnéláknak

Falevelek

Garnélás akváriumokban gyakran használják a faleveleket, és előszeretettel fogyasztják. A levelek közvetlen a behelyezés után a víz felszínén úsznak, majd egy idő után lesüllyednek az aljzatra. A falevelek közül is rengeteg féléből válogathatsz és kipróbálhatod eleségként. Szárított vagy forrázott formában is adhatod. A faleveleknek nem egyből esnek neki. Akkor fogy a legjobban mikor bomlásnak indul. Zöld levelek esetén, ne tartsd az akváriumban 1-2 napnál hosszabb ideig. Levelek esetében fontos megemlíteni azt is, hogy színezhetik az akvárium vizét. Ezért ne szórd tele levéllel az akváriumot, inkább kisebb darabokat próbálj behelyezni.

Állati eredetű táplálék

Az állati eredetű táplálékot is nagyon szívesen fogyasztják a garnélák. Viszont, ha túlzásba visszük a fehérjedús étkezést, annak megvan a maga hátulütője is, mégpedig az, hogy gyorsabban fejlődnek, és több szaporulatra számíthatsz, viszont rövidebb ideig élnek. Sajnos, halakkal együtt tartva a garnélákat nehéz elkerülni az állati eredetű fehérjéket.

Speciális garnéla eledelek

A garnéla tartás mind társas, mind csak garnélás akváriumokban töretlen népszerűségnek örvend. A népszerűség növekedésével a gyártók is felismerték, hogy nem csak halak etetésével kapcsolatban érdemes tápokat gyártani, hanem a garnéláknak is. Így neves gyártók is beszálltak a versenybe, és minőségi tápok sem elérhetetlenek már. Amelyeket érdemes megemlíteni azok a Dennerle - Shrimp King, NatureHolic, GlasGarten, Shirakura. A gyártók palettáján már számtalan garnéla eledel megtalálható. Amire még érdemes felhívni a figyelmet, hogy a kicsi ivadék garnéláknak is van táp. Ezekből is érdemes tartani, és adni nekik. Ezek a termékek a Shirakura (sárga por), Denerle Shrimp King Baby, és a MOSURA Shrimpton.

A gondozás egyik legfontosabb része az utódok megfelelő táplálása. A fiatal garnélákat speciálisan kifejlesztett bébitápokkal érdemes etetni, hogy minél több apróság életben maradjon. A Shrimp Baby Food például egy ideális választás, mivel finom por alakban készült, kifejezetten bébigarnélák számára.

Garnélák szaporodása és növekedése

Az akváriumokban szaporított garnélák nagy része specializált szaporodású, tehát a kis garnélák olyanok, mint a szüleik, nem pedig lárva alakúak. Általában ezek az apróságok 2mm körüliek mikor „megszületnek”, igaz egyes esetekben picit nagyobbak, míg mások egy kicsit kisebbek.

Vedlés és növekedés

A kis garnélák a növekedésük miatt időközönként vedlésre kényszerülnek, hogy megszabaduljanak a szűkre szabott gúnyától és egy új, egy számmal nagyobb ruhára cseréljék. Ezek a vedlések az első időszakban természetesen gyakrabban történnek, míg egyre ritkábban ahogy idősödnek.

A kicsik növekedését számtalan tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb a víz hőmérséklete - minél melegebb vízben vannak, annál gyorsabban nőnek, a 20 fok körüli, vagy az alatti vízben nagyon lassan fejlődnek csak. Ha az a cél, hogy gyorsítjuk a kicsik felnőtté válását, ezt elég egyszerűen lehet serkenteni a hőmérséklet emelésével. Fontos tényező az eleség is.

A növekedési ütemet természetesen bizonyos dolgok lassítják! Ezek közül a leginkább meghatározó a nem kellően tiszta víz és mint ahogy korábban írtam a hőmérséklet. A magas nitrát tartalmú víz jelentősen tudja lassítani az apróságok növekedését, még ha életben is maradnak abban a „szennyezett” vízben. Ezen túl fontos, hogy az optimális ütemet akkor tudják tartani, ha az adott faj/változat igényeinek megfelelő vízparamétereket biztosítunk (értelemszerűen akinek lágy víz kell, ők nagyon lassan nőnek kemény vízben és fordítva…). Korábban a kíváncsiság kedvéért kipróbáltam, hogy a CRS garnélák tarthatók-e kemény vízben vagy sem. Nagyon lassú szoktatás után nem volt gond, a garnélák hónapok múlva is éltek, azonban semmit nem nőttek a kemény vízben töltött idő alatt, pedig növendékek voltak!

A növekedési gyorsaság fajonként is változik. A leggyorsabban a Neocaridina garnélák nőnek, ha ideális körülmények közt vannak, akkor kb. 3 hónapos korban már ivarérettek lesznek, persze ez még nem jelenti a kifejlett méretet. Rajtuk kívül a Dennerli garnélák növekedési üteme is eléggé megdöbbentő. Ők viszonylag nagyok mikor megszületnek (azonban kevés petét hordoz a nőstény) és természetesen a meleg víz is segít nekik a gyors növekedésben. Érdekes megjegyezni, hogy néhány alkalommal volt szerencsém pár óriás Sakura és fekete tigris garnélát látni, hihetetlenül nagyok, 4 cm körüli méretűek voltak - természetesen nőstények. Különböző trükkökkel (táplálék, hőmérséklet, stb.) fel lehet gyorsítani a garnélák növekedését és szaporodását, azonban ennek megvan a hátulütője is: a felgyorsult ütem miatt/mellett jóval rövidebb ideig is fognak élni!

A Neocaridina garnélák általában nem nőnek túl nagyra, és a kifejlett méretük általában 2-3 cm hosszúságú. A hímek és a nőstények mérete hasonló lehet, de a nőstények általában kissé nagyobbak és szélesebbek lehetnek, különösen, ha éppen petéznek.

Ivarérett garnélák és apró utódaik

Élettartam

A garnélák élettartama nagyban függ az adott fajtól, valamint az életkörülményektől és a táplálkozástól is. Általánosságban elmondható, hogy az akváriumi garnélák általában 1-3 évig élnek, de vannak olyan fajok is, amelyek 4-5 évnél is tovább élnek. Az élettartamot befolyásoló tényezők között szerepel a vízminőség, a víz hőmérséklete, a megfelelő táplálkozás, az akváriumi társak és a stresszszint. A garnélák érzékenyek a vízminőség változásaira, így fontos, hogy az akváriumot rendszeresen karbantartsuk, és figyeljünk a vízparaméterekre, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsunk nekik.

Garnélák és akváriumi társak

A garnélákat az akvaristák általában halakkal együtt tartják, ezért a halakra szabott vízparaméterek és hőmérséklet jellemző. Általánosságban elmondható, hogy ami befér a hal szájába, azt megeszi. Sügéres akváriumban, vagy vitorlás halakkal egyáltalán nem javasoljuk a garnéla tartást, mert levadásszák őket. Még a nagyobb méretű Amano és legyező garnélákat sem. A kisebb méretű és nem kifejezetten agresszív halak mellé az Amano és legyező garnélákon kívül a kisebb Neocaridina fajokat is lehet telepíteni, de sűrűbb növényzettel kell rendelkezned, hogy el tudjanak rejtőzni, főleg amikor vedlenek. Általánosságban elmondható, hogy békésebb kisebb testű halakkal együtt tartva nem lesz különösebb probléma. Ilyenek lehetnek, különféle lazacok, razbórák, coryk, anci, otocinclus, kalászhalak, Endler guppi.

Szelektálás és színmegőrzés

Ha megfelelő minőségű állományt szerzel be, a szelektálás szinte teljesen elkerülhető. Azonban néhány faj esetében a színezetük nem mindig stabil, így szükség lehet a szelektálásra. Ennek segítségével az utódoknál megőrizheted az élénk színeket vagy a különleges mintázatokat. A szelektálás segít abban is, hogy az állomány egészséges és egységes megjelenésű maradjon, így az akvárium látványa mindig esztétikus és rendezett lesz.

Garnélák a tiszta akváriumért

A garnélák színesebbé és mozgalmasabbá teszik az akváriumot. De nem csak a szépségük, hanem a hasznosságuk is elkápráztathat bennünket! Egy egészséges és tiszta akvárium kialakításában a garnélák rettentő nagy szerephez jutnak. A garnélák képesek a talajon található ételmaradékok, az algák és a szerves anyagok eltávolítására. Ezek az anyagok gyakran okozzák az akvárium szennyeződését és befolyásolják az akvárium vízminőségét. A garnélák a szennyeződéseket táplálékként használják. Ha garnélát tartasz, az akvárium alján található szennyeződések és ételmaradékok kevesebb idő alatt tudnak lerakódni, mivel a garnélák azonnal felfalják őket.

Ha szeretnéd, hogy garnéláid segítsenek az algák eltávolításában, a legideálisabb arány az, ha 20-30 liter víztérfogat felett literenként 1 garnélát tartasz. Így biztosíthatod, hogy elég helyük legyen a zavartalan élethez. Ezzel az aránnyal nemcsak az algásodás csökkentésében segítenek, hanem egészséges mikro-ökoszisztémát is fenntartanak az akváriumban.

tags: #tavi #garnela #nagy