Eger városának ikonikus látképe elválaszthatatlan a karcsú, vöröses homokkőből épült minarettől, amely nem csupán egy építmény, hanem a 91 évig tartó (1596-1687) török uralom élő mementója is. Ez a 40 méter magas torony az Oszmán Birodalom ma is álló legészakibb európai emléke, Magyarország egyik legismertebb török épített öröksége.
Történelmi Gyökerek és Építészeti Jellemzők
A minaret, amely egykor a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott, 1596 körül épült. Eger török uralmának kezdetén, a XVII. század elején emelhették a hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt. Az ismert török utazó, Evlia Cselebi 1664-ben említi először leírásában, de minden bizonnyal jóval korábban, valószínűleg a város elfoglalása után nem sokkal épült. Cselebi a Széles utcai Kethuda dzsámiról csak igen keveset mond, azt szinte csak megemlíti. A dzsámi részletesebb leírását már csak jóval későbbről, a XIX. század elejéről ismerjük, már a templommá történt átalakítást követően.
A minaret gondosan faragott vöröses homokkőkváderekből épült. Lábazatán ismétlődő kettős tagolású szamárhátívvel lezárt tükörmező sor fut körbe. A lábazat északi oldalán található a minaret bejárata, amely eredetileg nem a szabadból, hanem a dzsámiból nyílt. A tizennégyszögű törzshöz az alapból való átmenetet a konikusan kialakított átmeneti tag képezi, amely szintén tizennégyszög keresztmetszetű. A törzset alsó és felső végződésénél egy-egy pálcatagból alkotott gyűrű zárja le. Az alsó övgyűrűn körbefutó és ismétlődő stilizált növényi ornamentika ül, amelynek mélyített vésésű mezői igen plasztikus hatást keltenek.
A minaret körerkélyét ötszintben elhelyezkedő, sztalaktitokból képezett konzolsor tartja. A körerkélyt kerítő vaskorlát a XIX. század folyamán készült. A minaretet felül lezáró koronázó főpárkány négyszintben tagolt és plasztikájában a körerkély konzolsorát utánozza. A minaret csúcsát képező kősüveg újabb keletű, és a Möller-féle restaurálás műve. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A szűk, sötét csigalépcső 98 foka vezet fel a müezzin 26 méter magasan lévő erkélyére, ahova a Mekka felé néző ajtónyíláson át lehet kijutni.
A Dzsámi és Sorsa
A dzsámi, amely valószínűleg ugyancsak vörös homokkőkváderekből épült, Gorove idézett leírásából következtethetően kupola fedte. Ez a feltételezés megerősítést nyer egy későbbi, de még a bontást megelőző és egyben utolsó leírásból is, amely a dzsámi méreteit is közli. Ezek szerint a dzsámi lényegtelen eltéréstől eltekintve szabályos négyzet alaprajzú volt. Az ilyen alaprajzú dzsámik négyzetes terét a törökök a leggyakrabban kupolával fedték. Mészáros Ferenc, ezen utóbbi leírás szerzője, azt is megfigyelte, hogy a minaret a dzsámival egybeépített volt. A minaret egykori falbekötésének nyomai a lábazat északi oldalán még ma is megfigyelhetők. Mészáros leírása négy ablakról tesz említést a dzsámi épületén, de azok formájáról részletet nem közöl. Gorove csupán annyit említ, hogy "ezen a régi ablakok és ajtók formái…tisztán láthatók", de azoknak kiképzéséről vagy formájáról nem emlékezik meg.
Eger 1687. december 17-én történt visszafoglalása alkalmával a dzsámi épülete, amely épségben kerülhetett a visszafoglalók kezébe, a katolikusok tulajdonába került. Ők Szt. József tiszteletére szentelve káptalani templomnak használták. A már templommá alakított dzsámit 1727-ben Erdődy püspök az irgalmasoknak adományozza, azzal a céllal, hogy az a közelében építendő irgalmasok kórházának a kápolnája legyen. Az irgalmasok 1730-ban a templomot újrafedik. Nagyon valószínű, hogy a még török eredetű kupolát ekkor fedik első ízben sátortetővel, de az is lehetséges, hogy az elpusztult kupola helyébe emeltek új tetőszerkezetet. Az irgalmasok ugyancsak Pyrker támogatásával a volt dzsámi közelében 1841-ben megkezdték egy új templom építését, amelynek során a régi, eredetileg török építményű templomot lebontották, a minaret kivételével.
Megpróbáltatások és Restauráció
A hódoltság után a város visszafoglalásakor a nagy lelkesedésben 400 ökörrel akarták ledönteni a minaretet, de szerencsére kellőképpen stabil volt a torony. Sőt, sokáig a dzsámi is megmaradt: előbb templommá, majd kórházzá alakították. A minaret csúcsa 1896-ból való. A minaretet a Műemlékek Országos Bizottsága 1897-ben Möller István tervei alapján restauráltatta, amelynek során a torony csúcsát új kősüveggel látta el. A minaret és a dzsámi együttes legkorábbi ábrázolását egy 1823. évi keltezésű tusrajzról ismerjük. Ezen a képen a minaret csúcsa csonka.
Egy hely – Az egri minaret
Elhelyezkedés és Megközelíthetőség
A minaret a Knézich Károly utca 1. szám alatt található. A Dobó Gimnázium megállóhelyen leszállva a Széchenyi István utcán indulj dél felé, majd a Dr. Sándor Imre utcát elérve fordulj balra, és haladj egyenesen a minaretig. Az adatok tájékoztató jellegűek, és a novemberi állapotot tükrözik.
A Minaret, mint Idegenforgalmi Látványosság
Az egri minaret nem csupán történelmi emlékmű, hanem népszerű turisztikai célpont is. A 98 csigalépcsőfok megmászása után az erkélyről páratlan kilátás nyílik Eger városára és környékére, bepillantást engedve a történelembe és a mai város életébe. A minaret magassága, karcsúsága és vöröses árnyalata egyedülálló látványt nyújt, amely méltán vált Eger egyik szimbólumává.
A Török Emlékek Kontextusában
Az egri minaret kiemelkedő jelentőségű a török építészeti emlékek sorában, hiszen ez az Oszmán Birodalom legészakibb fennmaradt európai emléke. A XVII. századi török építészet ezen darabja a hódoltság idején virágzó kultúra és építészeti tudás lenyomata, amely a mai napig tanúskodik a korszakról és annak hatásairól. Emlékeztet arra a korszakra, amikor a Bükk-fennsík északi letörésénél, a Bálvány alatt négykilométeres hegygerinc húzódott Mályinka irányába, vagy amikor a bükkaljai kőkultúra érdekes lenyomatai, a 19-20. században tufakőzetből kifaragott lakások jöttek létre. A Bükkalja egyik különös építészeti emléke a Kács és Tibolddaróc között található, sziklába vájt kőhodály, ahol egykor ezer birkát is tartottak. A könnyen megmunkálható riolittufába vájt lakásokban még a 20. század közepén is éltek. A fényszennyezésmentes terület nem véletlenül érdemelte ki 2017-ben a csillagoségbolt-park címet a Zselic és a Hortobágy után: a Bükk ezen pontján tiszta éjszakákon szabad szemmel akár háromezer csillagot is összeszámlálhatunk. A festői Garadna-völgyben találjuk hazánk egyik legjelentősebb ipari műemlékét, a 19. századi ómassai őskohót, melynek története és technikai jelentősége is említésre méltó. A Bükk-fennsík északnyugati szélén, erdők ölelésében fekszik a jellegzetes hegyi kaszálórét. Az egri minaret, ezen tágabb történelmi és kulturális kontextusba ágyazva, még inkább kiemeli az oszmán hódoltság sokrétű örökségét.
