A Tengeri Spárga (Salicornia europaea) és a Kerti Spárga (Asparagus officinalis) – Leírás, Termesztés és Felhasználás

A gasztronómia világában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő növény a tengeri spárga, más néven sziksófű (Salicornia europaea), mely fűszeres, szokatlanul sós ízével hódít. Mellette a hagyományos, kerti spárga (Asparagus officinalis) is egyre inkább bekerül a köztudatba, hiszen ízletes, tápláló és sokoldalúan felhasználható zöldség.

A Tengeri Spárga (Salicornia europaea) részletes bemutatása

A tengeri sziksófű vagy tengeri spárga egy különleges, fűszeres, szokatlanul sós ízű növény, amelyet a csúcsgasztronómiában is kedvelnek. Különleges íze és magas ára miatt réspiaci terméket képvisel.

A tengeri spárga termesztésének innovációja

Az üvegházi termesztésére eddig senki nem vállalkozott, azonban két német fiatal, Ken Dohrmann és Julian Engelmann egy régi üvegház átalakításával kidolgozta a sós vízzel történő termesztés technológiáját. A Magdeburgban működő, Salicornia europaea termesztésére specializálódott Salifaktur nevű cégük innovációs díjat is kapott „Növény” kategóriában a kertészeti innovációs díjért. A start up cég kifejlesztette a sós vízben történő termesztés technológiai folyamatát, amihez szükség volt az üvegház átalakítására. A fiatalok kutatóintézetekkel és egyetemekkel is együttműködtek e célból.

Jövőbeli célok és kihívások

A két fiatal szeretné ösztönözni a tengeri spárga fogyasztását. Igazi kihívásnak tekintik, hogy a meglévő vásárlók mellett más érdeklődőket találjanak a kiskereskedelmi szektorban, akikkel hosszú távú beszállítói kapcsolatot tudnak kialakítani. Ez is egyike azoknak a célkitűzéseknek, amelyeket a következő öt évben teljesíteni szeretnének. A stabil és hosszú távú kapcsolatok kiépítése mellett bővíteni szeretnék a növény-egészségügy és növényvédelem területén szerzett tapasztalataikat, és saját magtermesztést is szeretnének megvalósítani.

Felhasználási lehetőségek

A zamatos tengeri spárga nagyon jól passzol tengeri eledelekhez. Nem szabad nagyon fűszerezni, mert az elnyomja a jellegzetes, diós ízét. Egy sült vadlazac tengeri spárgával recept tökéletes példa erre - rendkívül egyszerűen elkészíthető, mégis fantasztikus az eredmény. A citromszeletekkel egy tepsit kibélelünk, majd rájuk szórjuk a tengeri spárga darabokat. A lazac filéket a tengeri spárgára helyezzük. A tepsit lefedjük alufóliával, majd a sütő közepén körülbelül 20-25 percig sütjük.

A Kerti Spárga (Asparagus officinalis) részletes bemutatása

Az Asparagus officinalis L., melyet egyes vidékeken csírágnak vagy nyúlárnyéknak is hívnak, évezredek óta őshonos Európában, így hazánkban is. Vad alakjai szinte mindenütt megtalálhatók a kontinensen. A spárga a liliomfélék családjába sorolt, egyszikű, évelő növény, amelynek magassága fél- és másfél méter között változhat.

A spárga története és jelentősége

Már az ókorban is ismert volt pozitív élettani hatásairól. Az egyiptomiak ismerték, és termesztéséről a rómaiak is megemlékeznek, akiknek elterjedt és kedvelt csemegéje volt. A középkorban Nyugat-Európában is kedvelt növény volt, de csak a 15-16. században kezdték el termeszteni. Nagyüzemi termesztésére is sokat kellett várni: csak az 1920-as években kezdtek komolyabban foglalkozni vele, amikor felismerték, hogy érdemes kihasználni ezt a magas vitamin- és vastartalmú, kiválóan tartósítható növényt. A 20. századig főúri kertek növénye volt. Francia-, Spanyol- és Olaszországban hagyományos, újabban az NDK-ban is elterjedt, Amerikában, Ausztráliában a XX. században terjedt el termesztése. Hazánkban a századfordulóig alig termesztették, azonban a 20. század második felében a halványított volt a népszerűbb. Manapság azonban fokozatosan áttérnek a zöldspárga fogyasztására, mivel sokkal ízletesebb és tápanyagokban gazdagabb a fehér spárgánál. A kiskertek is alkalmas bázisai lehetnek kultúrájának.

Botanikai jellemzői

A spárga évelő, lágy szárú, kissé fásodó növény. Gyökérrendszere a rizómából (a földbeni hajtásból) indul ki, mely tulajdonképpen megvastagodott földbeli hajtás, gyengén elágazik. A növénynek csak szívógyökerei vannak, amelyek több méter mélyre hatolnak a talajba, de fölfelé is fejlődik, ahol a hajtásokból táplálékgyűjtő gyökerek, úgynevezett gyökérgumók képződnek. Ezekben halmozódik fel a tartalék tápanyag jelentős része.Tavasszal a gyökértörzsből fejlődnek azok a hajtásai, amiket felhasználunk a konyhában is: ezeket sípoknak nevezzük. Csúcsi részük a spárga fej, amin pikkelyszerű levelek találhatóak. A síkok gyorsan megszínesednek, ellenkező esetben értéktelen áruvá válnak. Magát a növényt - annak felfelé törő habitusa miatt - cöveknek hívjuk. Az őrvök alsó felén pikkelyszerű kis rügyeknek látszanak, melyekből 3-8-asával keskeny-szálas vagy tűszerű, levélszerű ágak, ún. phyllocladiumok törnek elő. Ezek később elfásodnak és virágos szárakká alakulnak át. A levelek pikkelyszerűek, és a levélszerű ágak (phyllocladiumok) ezek hónaljában képződnek, és azok kis százalékát teszik ki.

Virág és termés

A spárga általában váltivarú, ami azt jelenti, hogy a hím- és nőivarú virágok külön növényen találhatók. Előfordulnak azonban átmeneti, sőt hímnős virágok is, ezeknél az önbeporzás lehetősége is fennáll. A virágok háromtagúak, a lepellevelek száma 6. A szabadon álló 6 porzószál legfeljebb kissé hosszabb a portoknál. A termő három termőlevélből nőtt össze, háromrekeszű. Egy-egy termésben a magok száma három és hat között változik. A hímivarú növények több, de vékonyabb, a nőivarúak kevesebb és vastagabb hajtást fejlesztenek, és bogyókat termelnek. A termés élénkpiros színű, sima, kerek, háromrekeszes bogyó, benne 1-2 gömbölyded, fekete maggal. Ezermagtömege 18-20 g. A magja 3-4 évig jó, kelése elhúzódó, 3-4 hét.

Ökológiai igényei

Hőigény

A spárga hőigényes növény. Csírázáskor igényli a legtöbb meleget, 20-25 °C-ot. Később már jóval alacsonyabb hőmérséklet, 5-6 °C is elegendő. Optimális fejlődéséhez 18-22 °C elegendő, és ezen hőmérséklet körül a legélénkebb a fejlődés. 25-30 °C-ot jól tűri, bár ilyenkor gyakran elágazóvá válik, ami a minőségét rontja. A gyökere a legnagyobb hidegben is áttelel. A nagy nyári hőséget is jól bírja, bár a hajtások könnyebben ágaznak el, ami a szedési időben káros jelenség.

Fényigény

Bőséges fényen fejlődik jól. Fényhiány esetén gyengén fejlődik és satnya ágakat hoz.

Vízigény

A spárga szárazságot jól tűri, sőt, szárazon is termeszthető. Gyökérzete messziről és nagy területről szállítja a fejlődéséhez szükséges vízmennyiséget. Vízigénye a fejlődési időszak elején jelentősebb, később csökken, de még ekkor is érdemes hetente kétszer öntözni. A locsolóvizet a cövekek közé szoktuk kijuttatni, és arra mindig ügyelünk, hogy ne legyen túl vizes a talaj, mert a pangó vizet nagyon nem szereti. Az öntözés azonban mindenképp fokozottabb termést eredményez.

Talajigény és tápanyagellátás

A spárga melegkedvelő növény, termesztésére a mély rétegű, könnyű, meszes, semleges vagy enyhén lúgos talaj megfelelő. A laza szerkezetű vályog-, illetve homoktalajokat kedveli. Kötött talajon gyorsan kipusztul, azonban a zöldspárga inkább a középkötött talajon fejlődik jól, és mivel nem kell halványítani, kötött talajra is telepíthető (ha nem talajvizes). Más jellegű laza, középkötött területekre is telepíthetjük.Közepesnél kissé nagyobb tápanyagigényű, és mivel hosszú ideig (akár 30 évig) maradhat ugyanazon a területen, érdemes a második évtől újra trágyáznunk vagy komposzttal táplálnunk. A talajt alaposan fel kell tölteni tápanyagokkal, telepítés előtt 40-50 tonna istállótrágyát kell adni hektáronként, amelyet ki kell egészíteni 30-40 kg szuperfoszfáttal és kálisóval. Utána évente 20-30 kg-nyi mennyiséggel. Fontos a tápanyagellátás, mert jó minőségű, nagy termést csak így érhetünk el.

Fajtái

Már több fajtáját is elérhetjük a piacon: a fehérfejű spárgától kezdve (Braunschweigi) a rózsaszínfejűn át (Argenteuili) egészen a zöldfejű fajtákig (Mary Washington).Fontos tudnunk, hogy a piacon gyakran emlegetett fehér vagy halványító spárga nem egy külön fajtát jelöl, hanem egy termesztéstechnológiai gyakorlatra utal. A fehér spárga attól fehér, hogy a bakhát alatt nő, ezért hajtásaiban napfény hiányában nem fejlődik klorofill. Így egy kissé édesebb ízű, de kevesebb rostot tartalmazó spárgához juthatunk. A zöld spárga sípjai ezzel ellentétben a bakhát felett fényhez jutnak, így a fény hatására klorofill termelődik bennük (ettől lesz zöld színük). Kevésbé édesebbek, de több rostot tartalmaznak, mint a bakhát alatt érő fehér spárgák.

Népszerű fajták:

• Mary Washington: Amerikában a legelterjedtebb fajta. Lilás színű, és sokáig zárt marad. Sípjai zsengék, ízletesek, nem keserednek meg. Magasan ágazik el. A spárga veszedelmes betegségének, a rozsdának jól ellenáll. Mélyhűtésre és konzervipari feldolgozásra egyaránt alkalmas.
• Martha Washington: Hasonló a Mary Washingtonhoz, de kevésbé elterjedt.
• Braunschweigi, Ruhm von Braunschweig: Halványított spárga termesztésére ajánlott fajták.
• Purple Passion, Sweet Purple: Magról is termeszthető fajták.
• Guelph Millennium: Hűvösebb területeken ajánlott későn termő fajta.
• Apollo, UC-157: Melegebb tájakon kedveltek a korai és hőtűrő fajták, hiszen még a nagy nyári hőség megérkezése előtt számíthatunk bőséges termésükre.

Érdemes alaposan tájékozódnunk a fajtaválasztás előtt, hiszen a különböző fajtáknak eltérőek lehetnek a környezeti igényei, ezáltal másra is számíthatunk tőlük.

Termesztése

Talajelőkészítés

Az általános gyakorlat szerint telepítése előtt a talajt 40-60 cm mélyen megforgatják, trágyázzák. Mélyszántás, hanem 40-50 cm mély forgatás szükséges. Márciusban készítik el ültető árkát: 120-140 cm távolságra 30 cm mély és 30 cm széles árkot ásva. Ennek kétharmad részig érett istállótrágyát vagy komposztot töltenek az árkokba, majd 50-80 centiméternyi távolságokban földdel fejezik be a feltöltést, méghozzá úgy, hogy az előbb megadott távolságokban földkupacokat készítenek. A forgatás mélységét a talaj kötöttségétől tegyük függővé, és figyeljünk rá, hogy az altalajt ne hozzuk a felszínre.

Szaporítás és palántanevelés

A spárga szaporítása magról vagy magoncokról történik. Egyes fajták magról is termeszthetők. A magokat tavasszal kell elkezdeni csíráztatni házon belül, majd körülbelül három hónapos korukban, közvetlenül az utolsó tavaszi fagy után ültethetjük ki. A magokat ősszel is vethetjük. A csírázás sikeréhez fontos, hogy a magokat vetés előtt legalább egy napig áztassuk vízben, és gondoskodjunk a megfelelő körülményekről: megfelelően meleg hőmérséklet, fény, tápanyagellátás, betegségek megelőzése stb.A lassú kelés miatt ajánlatos sorjelzővel vetni, mely lehet árpa, saláta vagy retek. A magoncok ápolása gyomirtásból, fejtrágyázásból (50-100 kg nitrogénműtrágyával), esetleg öntözésből áll.Amikor elérték a kívánt fejlettségi szintet, először egy ideiglenes ágyásba ültethetjük ki az ifjú spárga palántákat, ahol őszig beérnek. Ezután lehet azonosítani a hímivarú és nőivarú egyedeket. Ez azért fontos, mert a nőivarúak kevésbé termékenyek, így az átválogatás után a hímivarú növények kerülnek a végleges termesztési helyre. A nőivarú spárgák bogyókat termelnek, a hímivarú növények azonban nem.

Telepítés

Ültetéskor a korábban előkészített halmokba kell tennünk az előnevelt egy- vagy kétéves töveket. Az ültetés mélységénél arra kell figyelni, hogy az árkok megtöltése után a tövek 10-15 cm mélyen legyenek a talaj felszíne alatt. A földbe helyezés után gyengén tömörítjük a talajt, majd tövenként 5-10 liter vízzel megöntözzük.A telepítést ősszel vagy tavasszal egyaránt lehet végezni. Az őszi telepítés előnye, hogy a növények még begyökeresedhetnek, nem kell tárolni, és munkaszervezés dolgában is előnyösebb. A homokon 20-25 cm mélyre, kötöttebb talajokon 15 cm mélyre ültetik. A sortávolság 100-125 cm között változik, ennél szélesebb sorokat nem szabad választani. Tőtávolság: 40-50 cm. A zöldspárgát nem kell tölteni, ezért sűrűbben, 50-60 x 25-30 cm-re telepíthetjük. Díszítésre viszont tágabban, 100 x 100 cm-re. Palántaszükséglete 6-8 tő/m2. Fészkesen (3-4 maggal), nedves talajba is vethetjük. Vetőmagszükséglete 0,5-0,6 g/m2.

Ápolás és betakarítás

Fontos tudnunk, hogy a spárga a telepítést követően csak a harmadik évtől szedhető, máskülönben annyira meggyengítenénk a gyökérzetét, hogy annak a növény egészsége látná kárát, de akár létét is fenyegetjük a korai szedéssel. A várakozást viszont ízével és tápanyagaival is bőven meghálálja, érdemes tehát türelmesnek lennünk.A harmadik évtől kezdve fokozatosan egyre több termés szedhető. Szezonja április végétől június végéig tart: ilyenkor nagy mennyiségben falatozhatunk a kertünkben termesztett spárgákból. Egy-egy tőről 8-10 síp szedhető, de a fejlettebb növények akár 20 síppal is megörvendeztethetnek bennünket.A sípokat akkor szedjük, amikor a teljesen zárt pikkelylevelű sípok elérik a 15-25 cm-es hosszúságot. A spárgát kb. 2 cm-re törjük vagy vágjuk ki a talaj felszíne alatt, így a növény gyökértörzse erőteljesebben fejlődik. A szedést érdemes reggel vagy este végeznünk, mert ha nagy melegek lesznek, akkor a spárga megfonnyadhat.

Halványított spárga termesztése

Ha halványított spárgát szeretnénk, akkor a spárga cövekre április elején húzzunk egy földréteget 30-35 cm magasan és 40 cm szélesen, így a gyökértörzsből előtörő hajtások (azaz a sípok) nem kapnak majd napfényt. A sípok későbbi megnövekedését a bakhátak tetejének repedése jelezheti számunkra. Bontsuk ki a bakhátakat, és vágjuk le a spárga sípokat!

Betegségek és kártevők

A spárga jellemző betegsége a spárgarozsda (Puccinia asparagi) - ellene a túlöntözés kerülésével és a beteg növényi részek eltávolításával védekezhetünk. A spárgarozsda megjelenésére számíthatunk a többéves állománynál. Megtámadhatják még a spárgalégy nyüvei (Platyparea poeciloptera), a spárgabogarak (Crioceris spp.) és a levéltetvek (Aphydidae) - ellenük a megszokott ökológiai, biokertes védekezési módok alkalmazhatók. A védekezést többször meg kell ismételni. A tarackkal, szulákkal vagy aszattal fertőzött területre ne ültessük.

Tárolás és tartósítás

A frissen szedett spárga 3-4 hétig eláll. A zöldspárgát mélyhűthetjük is. Először blansírozzuk (forró vízben 3-5 percig, hogy elpusztuljanak a sejteket szétbontó enzimek), ezután -20 °C-on tarthatjuk. A spárga kiválóan tartósítható.

Egészségügyi és táplálkozási jelentősége

A spárga kiváló vizelethajtó, kiváló A, B1, B2, C és E-vitamin forrás, ráadásul folsavban is gazdag. C-vitamin-tartalma kétszerese a halványítotténak, emellett sok A-vitamint is tartalmaz. A zöldspárgában annyi karotin van, mint a paradicsomban vagy a bimbóskelben. Gazdag emészthető rostokban, aminosavakban. Energiaértéke kb. 94 J. Tartalmaz 2% fehérjét, 3,5% szénhidrátot és jelentős mennyiségű ásványi sót is. A népi gyógyászatban vesebántalmak gyógyítására használják, sőt, a spárga igen kiűzi a vizelletet, megrontja az ember veséjében a követ és elveszi a fájdalmat.A spárgasíp önmaga egyébként nem tartozik a hizlaló ételek közé, mindössze 20 kalóriát tartalmaz. Ha azonban hollandi szósszal fogyasztjuk, akkor ő se sorolható a fogyókúrás ételek közé!A spárga tehát nem csak ízletes, hanem rendkívül egészséges, diétás ételnek is igen alkalmas.

Felhasználási lehetőségek

A frissen fogyasztott spárgának nincs párja: változatosan elkészíthető, tápláló ínyencség. Salátától a levesen át a köretig és a savanyúságig kiváló recepteket találunk a spárga étrendünkbe való beépítéséhez. A zöldspárgát minden olyan ételbe beletehetjük, amibe gyökérféleségeket használunk. Párolva pedig bármilyen vegyes saláta alkotórésze lehet.

Receptötletek

• Spárgaleves: A megtisztított spárgát vágjuk kockákra, és hagymával, sóval főzzük meg. A spárga másik részét másfél liter leszűrt csontlében megfőzzük. A spárgadarabokat szitán átnyomjuk, majd felengedjük azzal a húslével, amelyben a darabos spárga főtt. Felforraljuk.
• Spárga párolva: Tisztítsuk meg a spárgát, és sós vízben vagy gőzön, közepes hőfokon puhára pároljuk, majd megsózzuk.
• Spárga morzsásan: A spárgát pároljuk, majd pirított zsemlemorzsában megforgatjuk.
• Spárgás melegszendvics: Spárgaszeleteket zsíron párolunk, majd a szendvics közé helyezzük.
• Spárgasaláta: A megtisztított spárgát gőzön puhára pároljuk. Hidegen, darabokra vágva salátástálban leöntjük tárkonyecetes páclével.
• Spárgás csirkemell saláta:
  • Hozzávalók: 1 csokor zöld spárga, 2 ek. olíva olaj, 1 ek. chili paprika (kimagozva és felaprítva), 2 ek. édes chili szósz, só, bors, 30 dkg csirkemell filé (csíkokra vágva), salátalevelek.
  • Elkészítés:
    1. A spárgák fás végét törjük le. Ha nagyon vastagok, vágjuk félbe és lobogó víz fölött, lefedve gőzöljük 3-6 percen keresztül.
    2. Serpenyőben felhevítjük az olívaolajat, majd megpirítjuk rajta a felaprított chili paprikát és sóval, borssal fűszerezett csirkecsíkokat, amíg aranybarnára nem pirulnak.
    3. Keverjük össze az öntet összetevőit (édes chili szósz, olívaolaj, só, bors).
    4. A gőzölt spárgát és a pirított csirkét egy méretes salátástálba tesszük, hozzáadjuk a salátaleveleket, végül csurgassuk rá a csípős szószt. Rizstésztával vagy sült krumplival tálaljuk.
• Spárgás omlett/puding: A spárgából pudingot, omlettet is készíthetünk, és ki is ránthatjuk.
• Spárga tésztába: A spárgát apróra vágjuk, és tésztába kötjük, majd két órán át vízfürdőben főzzük. Fontos, hogy a tészta laza maradjon.
• Spárga tejszínes sonkával: Adjuk hozzá a spárgát, a sonkát, a tejszínt és melegítsük össze.

Egyéb hasznosítás

A spárgatöveknek egyéb haszna is fellelhető. A spárga magjából kávé készülhet. Idősebb korukban virágkötészetben díszítésre felhasználhatjuk, zöld és érett bogyós termésága kereskedelmi árucikk. Ágyasban és csoportosan, de egyedi elhelyezésben is jól mutat. Piros bogyós bokra nem csupán kerti dísz, hanem a virágkötészet hálás anyaga. Minden kertbe (házi-, haszon-, hobbi-, bemutató-, iskola- stb.) ajánlott.

tags: #tengeri #sparga #leiras