Terry Bisson, a szeretett író, szerkesztő, politikai aktivista és sokak barátja, 2024. január 10-én, vastagbélrákkal vívott harc után békésen hunyt el otthonában. Bisson munkássága rendkívül sokrétű, művei a sci-fi, a fantasy és az alternatív történelem műfajában is maradandót alkottak. Novellái különösen figyelemre méltóak, gyakran feszegetik a műfaji határokat, és mély emberi kérdéseket boncolgatnak egyedi, gyakran szürreális megközelítéssel. Írásaiért számos díjat kapott, köztük Hugo-, Nebula- és Locus-díjakat, valamint a Theodore Sturgeon-emlékdíjat.
A "Husból vannak" és az idegenek perspektívája
A "Husból vannak" című novella talán a kötet legrövidebbje, mégis rendkívül hatásos. Ez a történet földönkívüliek elmélkedését tárja elénk az emberekről, akik csodálkozva teszik fel a kérdést: „milyen már, hogy ezek húsból vannak”. Bisson bravúrosan fordítja meg a perspektívát, és arra kényszeríti az olvasót, hogy egy idegen nézőponton keresztül gondolja újra az emberi létezést. Az egyszerű, mégis mélyreható felvetés révén a novella rávilágít az emberi test törékenységére és a materiális valóságunk furcsaságára. Ez a fajta elidegenítés klasszikus sci-fi eszköz, amelyet Bisson mesterien alkalmaz a mélyebb filozófiai kérdések felvetésére.
A "Medvék tüzet fedeznek fel" - szürreális allegória a fejlődésről és az elmúlásról
Terry Bisson "Medvék tüzet fedeznek fel" című, Theodore Sturgeon-emlékdíjas műve egy szürreális elképzelést mutat be, mely szerint Amerika mackói egyszer csak képessé válnak tűzgyűjtásra, tűzrakásra. Érdekes módon, bár az alapötlet hatásos, sokak számára a kötet ékessége végül mégsem ez lett, hanem inkább egyfajta családi dráma, a főszereplő idős anyjának elvesztéséről. A történetben főleg azok látták a medvéket fáklyákkal a kezükben, akik valami ismeretlen, újfajta útszéli bogyót fogyasztottak - a mama is azt ette, mielőtt eltávozott. Az emberi szereplők a narratívában elég butának tűnnek, míg a macik meghökkentően viselkednek.
Összességében inkább fura történet, amelynek üzenete nem mindig világos. Felmerülhet a kérdés, hogy talán a fejlődő állati és a beszűkült emberi intelligencia szembeállítása a cél. A novella Scott Riehs és Ben Leonberg által készített rövidfilm-adaptációja nyerte el a Legjobb Diákfilm díját a Philadelphia Independent Film Festivalon, és opciózták egy egész estés filmre is. Stephen O’Regan rövidfilmje a „Husból vannak” adaptációja 2006-ban elnyerte a nagydíjat a Seattle Science Fiction Museum Filmfesztiválján.
Egyéb különös és elgondolkodtató történetek Bisson tollából
Terry Bisson számos más novellájában is a megszokottól eltérő, gyakran meghökkentő témákat és megközelítéseket alkalmaz.
A hiányzó üzenet: delfinek és az emberiség
Egy novella arról szól, mi lenne, ha lenne valaki, aki megértené a delfinek üzenetét. A delfinekét, akik építették a korallzátonyokat. A delfinekét, akik évek alatt fogalmazták meg mondandójukat az emberiségnek. Ez a történet mély ökológiai üzenetet hordoz, és rávilágít az emberiség felelősségére a bolygó élővilágával szemben.
A bankautomata lázadása: "Are There Any Questions?"
Egy pár szeretne pénzt felvenni egy bankautomatából, ami öntudatra ébred, és kérdéseket kezd feltenni, aminek hatására végül megkérdőjelezik egymást is. Tetszett a formátum, az ATM szokásos rövid, feleletválasztós gépi üzenetekkel való kommunikációjával. Ez a szatirikus darab az emberi kapcsolatokról és a modern technológia váratlan következményeiről szól. Az „Are There Any Questions?” (1992) egy termékbemutató a városépítéshez újrahasznosított hulladékról, avagy mihez kezdjünk a helyzettel, ha sok a szemét, de kevés a lakható földterület.
A szárnyas gyermek és az etikai dilemmák
Egy mese egy gyerekről, aki szárnyakkal a hátán született. A szülei orvosi és politikai nyomásra azt vitatják meg, hogy el kell-e távolítatni a rendellenes kinövéseket. Ez a novella a másság elfogadásáról, az egyéni szabadságról és a társadalmi normákról szóló mély morális dilemmákat feszeget.
"Talking Man": Északi-sarki utazás és gyakorlati tippek
A "Talking Man" tele van gyakorlati tippekkel mindazok számára, akik autóutat terveznek az Északi-sarkra. Ez a mű egy szokatlan útikönyv és kalandregény keveréke, amely Bissonra jellemző humorral és fantáziával tárja fel a sarkvidéki utazás kihívásait és szépségeit.
"Pirates of the Universe": Űrbálnavadászat és vállalati kultúra
Az űrbálnavadászatról szóló "Pirates of the Universe" egy Disney-Windows alkalmazottról szól, aki megpróbálja megtartani a juttatásait. Ez a szatirikus sci-fi a vállalati kultúrát, a fogyasztói társadalmat és az űr felfedezésének esetleges profitéhségét veszi górcső alá.
"The Pick-Up Artist": Művészet és destrukció
A "The Pick-Up Artist" egy fickóról szól, aki azáltal teremt helyet az új művészetnek, hogy elpusztítja a régit. Ez a provokatív történet a művészet természetéről, az alkotás és a pusztítás kapcsolatáról, valamint a kulturális örökség megőrzésének kihívásairól elmélkedik.
Talking Terry Fox with Yannick Bisson
Társadalmi és politikai kérdések Bisson novelláiban
Bisson novellái gyakran közvetlen vagy közvetett módon foglalkoznak társadalmi és politikai kérdésekkel, tükrözve saját aktivista meggyőződését.
Rasszizmus és társadalmi egyenlőtlenség: A "félig áttetsző" feketék
Pusztán párbeszédben megírt novella a rasszizmusról (a történetben az ózonréteg még jobban elvékonyodott, de a feketékre kevésbé hat, mint a fehérekre, és ez társadalmi problémákat szül, ami odáig fajul, hogy vegyesházasságra kényszerítik a színesbőrűeket - hogy ezzel javítsanak a fehérek utódainak túlélésén -, és korlátozzák a feketék közötti párokat). Bizarr, ha ilyen irányba mennénk, amikor az ábrázolt helyzet bekövetkezik. Ez a történet a rasszizmus abszurditását és a diszkrimináció pusztító hatásait mutatja be egy disztopikus jövőképben.
"By Permit Only" (1993): Az erőszak engedélyezése
Az "By Permit Only" (1993) egy abszurd szatíra egy olyan társadalomról, ahol az erőszakos cselekedetekre lehet engedélyt kiváltani. Feleséget verni, rasszista lincselésekhez, hatalmi túlkapásokhoz stb. Ez a novella a hatalommal való visszaélés, a társadalmi normák relativizálódása és az emberi kegyetlenség sötét oldalait tárja fel.
Alternatív történelem: "ANY DAY NOW" és a "TVA BABY"
Bisson nem csak novelláival, hanem regényeivel is bejárta az alternatív történelem világát. A 2013-as "ANY DAY NOW" című családi saga nem pontosan tudományos-fantasztikus, és nem is nem az. Ez 1968 alternatív történelme, amelyet az év legjobb sci-fi regényének járó John W. Campbell Emlékdíjra jelöltek (nem nyert, de második helyezést ért el). A regény jelenleg elfogyott, de érdemes keresni Amazonon.
A "TVA BABY" című novellagyűjtemény a PM Press kiadótól arról szól, mi történhetett volna, ha John Brown abolicionista 1859-es Harper's Ferry-i rajtaütése sikerül. Ezek a művek rávilágítanak arra, hogy a történelem menete milyen apró döntéseken vagy eseményeken múlhat.
Környezetvédelem és disztopikus jövőképek
Terry Bisson több novellájában is foglalkozik a környezetvédelem kérdésével, gyakran egy disztopikus jövő képét felvázolva.
Az elsodródó Anglia: "Fire on the Mountain"
Egy angol meglátogatja az unokáját New Yorkban, de úgy szigetországostul - a tektonikus mozgások következtében a szigetek leszakadnak Európától és elúsznak Amerikába. Ez a történet környezetvédelmi kiáltványszerűség, amely a globális felmelegedés és a természeti katasztrófák lehetséges következményeire hívja fel a figyelmet.
A szemétprobléma: "Are There Any Questions?"
A jövőben egy tévéműsorban visszatekintenek a múlt környezetpusztító szokásaira, egy olyan jövőben, ahol büntetlenül lehet ezt művelni, mert egy fánk méretére össze tudják tömöríteni a mérgező hulladékokat. Ez a szatirikus novella a fogyasztói társadalom hulladéktermelésének abszurditását és a környezetszennyezés hosszú távú következményeit vizsgálja.
A kihalt bolygó: "Any Old Name"
Újabb környezetközpontú írás egy olyan jövőről, ahol a bolygó növényzete szinte teljesen eltűnt (bár azért még mindig zabpehely a legnépszerűbb reggeli), vele együtt a madarak is. Helyette hologramokkal és más mesterséges eszközökkel imitálják a jelenlétét. Ez a novella egy zavaros, nem igazán hitelesen összeálló képét mutatja be egy kihalt bolygónak, ahol a természet hiányát technológiai eszközökkel próbálják pótolni.
Műfaji kísérletek és formabontó elbeszélések
Terry Bisson nem félt kísérletezni a novella formájával és műfaji besorolásával.
"Necronauts": A halál utáni állapot feltérképezése
A „Necronauts,” Bisson első Playboy-sztoriját a Blumhouse Productions megvásárolta a Trident Media-tól. Ez a történet egy vak festőről szól, akit egy tudós bevon egy kísérletbe a halál utáni állapot feltérképezéséhez (orvosilag halált idéznek elő nála, majd visszahozzák, ő pedig lefesti, amit tapasztalt). Itt is többletet ad a műhöz az emberi kapcsolatok drámája. Igazán szórakoztató darab. Ez a novella a tudomány, a spiritualitás és az emberi tapasztalat határán mozog, egyedi módon ötvözve a sci-fi és a horror elemeit.
"The Hole in the Hole" (a "Numbers Don’t Lie" című kötetből)
A "The Hole in the Hole" (a Numbers Don’t Lie című kötetből) opcióztatta a brooklyni filmrendező, David Capurso. Ez a történet, a maga furcsa cselekményével és karakterei, újabb példája Bisson szokatlan megközelítésének.
"Over Flat Mountain" (1990): Poszt-apokaliptikus utazás
Az "Over Flat Mountain" (1990) egy poszt-apokaliptikus történet egy stopposról és az őt felvevő sofőrről. A fura nyelvezete idegenné tette, nehezen vonódott be az olvasó. A történet a túlélésről, az emberi kapcsolatokról és az újrakezdés lehetőségeiről szól egy elpusztult világban.
"Canción Autentica de Old Earth" (1992): Egy spanyol dal története
A "Canción Autentica de Old Earth" (1992) egy bús spanyol dalról szól. Ez a novella a kultúra, a memória és a történelem szerepét vizsgálja egy jövőbeli környezetben.
"Partial People" (1993): A darabokban látott emberek fenyegetése
A "Partial People" (1993) egy bizarr szösszenet a darabokban látott emberek jelentette fenyegetésről. Ez a történet a test, a identitás és a percepció kérdéseit feszegeti egy rendkívül szürreális módon.
Az "újságírói" hang: Locus Magazin és a THIS MONTH IN HISTORY
Terry Bisson napközbeni munkája a Locus magazin számára írt THIS MONTH IN HISTORY rovat, amely ingyenesen olvasható. Ezen felül szerkeszt egy sorozatot a PM számára, amely szinte sci-fi Who's Who vagy Hall of Fame-nek tűnik, azzal a különbséggel, hogy ő is szerepel benne. Ezek a tevékenységek rávilágítanak Bisson széleskörű érdeklődésére és a sci-fi irodalom iránti elkötelezettségére, valamint arra a képességére, hogy különböző stílusokban és formákban alkosson.
Terry Bisson hagyatéka
Terry Bisson halála nagy veszteség az irodalmi világnak. Művei, különösen novellái, továbbra is inspirációt és gondolkodnivalót kínálnak az olvasóknak. Képessége, hogy a sci-fi keretein belül mély emberi drámákat, társadalmi kritikát és filozofikus elmélkedéseket fogalmazzon meg, egyedivé tette őt. Novellái gyakran feszegették a műfaji határokat, és arra ösztönöztek, hogy új nézőpontból tekintsünk a világra, a technológiára, az emberiségre és önmagunkra. A "GREETINGS (stories)" és a "NUMBERS DON’T LIE (Wilson Wu detective stories)" című kötetek továbbra is elérhetőek az Amazonon, valamint a Tachyon kiadónál.