A spenót egy rendkívül egészséges alapanyag, sok benne a kalcium, magnézium, folsav, ráadásul a C-vitamin-tartalma is jobban érvényesül, ha nyers formájában fogyasztjuk, például salátát vagy turmixot készítve belőle. Spenót ügyben ideje túllépnünk a menzai megoldásokon. A spenótot van, aki csak gyorsfagyasztott parajpüré formájában ismeri. Érdemes azonban kipróbálni a friss leveleket is - ha nem is feltétlenül hagyományos főzelékként, hiszen más módon elkészítve még jobban érvényesül az íze. A spenót, más néven paraj szinte a világ minden részén fogyasztják, ráadásul meg is ünnepelhetjük, méghozzá március 26-án. Ez ugyanis a nemzetközi spenótnap.
Miért érdemes spenótot fogyasztani?
10 dkg spenót mindössze 23 kcal és 4 g szénhidrátot tartalmaz, ugyanakkor ez a mennyiség gyakorlatilag biztosítja a napi teljes folsav szükségletünket. Ha fogyni szeretnénk, hús-, halételeink mellé készítsünk belőlük változatos köreteket, salátákat. A spenót az egyik legkedveltebb levélzöldség, tavasztól őszig nemcsak gyorsfagyasztott, hanem friss leveleiből is készíthetünk köreteket, főételeket, reggeliket vagy akár egészséges zöldségleveket. A nyers spenót viszont egy szuper divatos alapanyag lett, megy a zöld smoothie-kba, salátákba, préselt levekbe, mert csomó jó tulajdonsága van ebben a formájában: A-vitamin-, kálium-, nátrium-, sőt, még a fehérjetartalma is magas, cserébe nagyon alacsony az energiatartalma.
Tévhitek és az alapanyag kiválasztása
Jellegzetes, kesernyés íze miatt azok közé a zöldségek közé tartozik, amelyet vagy szeret az ember, vagy nem. A másik téves információ egyenesen Popeye-től származik: "a spenót a legnagyobb vastartalmú étel, és bitangerősek leszünk tőle." Sajnos ez nem igaz, több kádnyi adag vastartalma ér fel egy szelet csirkehúséval, ráadásul nem is hasznosul annyira hatékonyan, mint a húsokban található vas. Emellett kalória szinte semennyi nincs benne, ahogy szénhidrát se, bátran és korlátlanul lehet enni.
Az egy legenda, hogy minden gyerek utálja a spenótot. Már rég kiderült, hogy a kulcs halálosan meglepő módon itt is az alapanyagban van. A fagyasztott parajpürék nagy része nem finom. Ezek azok a jelenségek, amiket sosem tudok megérteni. Szóval itt a lényeg: nem parajpüré, hanem leveles spenót kell alapnak. Ezután már mehet minden a maga útján, aki úgy szokta meg, készítheti krumplival, aki pedig tejszínesen szereti, azzal, ez voltaképp már mindegy, mert a spenótnak sokkal jobb lesz így az íze, frissebb és intenzívebb lesz, nem pedig vízízű.
A friss spenót előkészítése és párolása
Ha friss, leveles formájában használjuk fel, az első és legfontosabb lépés, hogy alaposan, többször mossuk meg a zöldségleveleket, így elkerülhetjük, hogy az ételünkbe homokszemcsék kerüljenek. A legbiztosabb, ha egy salátacentrifugát is bevetünk. Ha épp hozzájutunk friss formában, nyugodtan hagyjuk ki a szárazás keserves szenvedését, a turmixgép remekül elviszi majd a szárakat is a levelekkel együtt.
Párolása könnyű mutatványnak tűnhet, azonban több hibát is véthetünk: érdemes semleges ízű zsiradékot használni, például napraforgóolajat. Pároljuk alacsony lángon, és kevergessük folyamatosan, mivel könnyedén oda tud kapni. A spenót 91%-a víz, így semmiképp se rakjunk rá fedőt, mert túl vizes és íztelen lesz a végeredmény. Fűszerezni a párolás legvégén érdemes, így intenzívebben érezhető lesz a rászórt só és bors.
Hogyan mossuk és tároljuk a spenótot 🌱 | Tartsa frissen hetekig!
A bébispenót levelei sokkal vékonyabbak mint a hagyományos („felnőtt”) spenóté, az íze is kisimultabb, nem lesz kesernyés, mint sok más fajtáé. Minél nagyobb, régebbi a spenót, annál nagyobb az oxálsavtartalma, ez pedig kellemetlen keserű ízt okoz. A forrázást nagyon egyszerű elvégezni: lobogó forró vízbe dobjuk a leveleket, és szinte azonnal kiemeljük őket egy szűrővel, majd jeges vízben lehűtjük (blansírozzuk), majd leszűrjük, leszárítjuk, és késsel felszeleteljük.
Kreatív felhasználási módok a konyhában
Többségében főzelék készül a parajból, de ennél jóval izgalmasabb ételeket is feldobhatunk vele. Jól áll egy isteni lasagne-betétnek, salátának, turmixnak, gnocchinak, sós palacsintának, pesztónak, de akár spenótcurryt is varázsolhatunk belőle. A spenót finom főzeléknek is, tojással vagy bundás kenyérrel, de még jobb ricottával, tésztaszósznak vagy lasagne-betétnek, ahogy az olaszok készítik, vagy sok gyömbérrel, csilivel és kurkumával, paneer sajtot körülölelő szósz formájában, ahogy az indiai konyha tálalja.
A spenót remek kiegészítő is lehet kész főzelékek, curryk végén egy kis extra szín és íz kedvéért, nagyon jól megy a csicseriborsóhoz, a brokkolihoz és a paradicsomhoz is. Nagyon jól párosítható sajtokkal, fetával és kecskesajttal, a görögök pitéjében például fetával és dióval párosul. A skandinávok (de nem csak ők) belekeverik a palacsintatésztába, és sósan töltik az így kisütött szuperzöld lepénykéket.
A tökéletes spenótfőzelék titka
Spenótfőzeléket főzni egész évben lehet, szerencsére nincsen egy szezonhoz vagy hónaphoz kötve. Ahhoz, hogy igazán krémes, igazán gazdag és ízletes spenótot készíthessünk otthon, két dologra lesz szükségünk: minőségi, magas zsírtartalmú tejre és tejszínre. A spenótfőzelék fokhagymásan történő elkészítéséhez, ha friss spenótot használunk, először alaposan megmossuk a leveleket, többször is átöblítjük, hogy minden szennyeződés lejöjjön róla. Ezután egy nagyobb lábasban felforralunk 3 dl vizet, majd beledobjuk a spenótot. A forrástól számítva 5 percig főzzük, míg össze nem esik, majd leszűrjük. A főzővizet megtartjuk, később még jól jöhet az állag beállításához.
Ha fagyasztott spenótot használunk, előbb kiolvasztjuk, majd közepes lángon néhány percig áthevítjük egy kisebb lábasban, hogy jól átmelegedjen. Egy másik edényben felhevítjük az olajat, rászórjuk a lisztet, és folyamatos keverés mellett világos zsemleszínűre pirítjuk. Hozzáadjuk a zúzott vagy reszelt fokhagymát, és együtt is kevergetjük néhány másodpercig, amíg illatozni kezd. A rántáshoz hozzáadjuk a spenótot, majd fokozatosan beleöntjük a tejet. Alaposan elkeverjük, és kis lángon főzzük még 5 percig, hogy a rántás besűrítse a spenótfőzeléket, és az ízek összeérjenek. Ha túl sűrűnek találjuk, egy kevés főzővízzel lazítunk rajta. A spenótfőzeléket botmixerrel simára turmixoljuk, amíg krémes és homogén állagú nem lesz. Végül sóval és frissen őrölt borssal ízesítjük, ezt mindig kóstolással igazítjuk a saját ízlésünkhöz.
Alternatív technikák és mesteri fogások
Sokan kenyérrel vagy kiflivel dúsítják-sűrítik az alapot. Nálunk úgy készül, hogy főzünk egy sült fokhagyma velutét. Ehhez a fokhagymát megsütjük durva sóval, kicsi cukorral, olívaolajjal alufóliába csomagolva, jó mélyen sütjük, jó hosszan. Ebből 4-5 darabot fele-fele arányú tej és tejszín keverékében megfőzzük úgy, hogy a felére redukálódjon a folyadék. Ezután leszűrjük, és átnyomkodjuk a fokhagymát a szűrőn, azt a sült részt, ami a héjból kijön. Ebből az alapból annyit kivesznek, amennyi adagot éppen készítenek (egy főre kb. 1 merőkanálnyi). Forrázott bébispenóttal, csirkealaplével felmelegítik, épp csak rottyanjon egyet, majd összeturmixolják úgy, hogy ne legyen túl krémes, maradjanak benne spenótfalatok. Kerül még bele vaj, só, bors, tejbe áztatott, áttört zsemle, és egy pici nyers tojás.
Egy másik szuper módszer, ha igazán krémes, selymes spenótfőzeléket készítenél, ha egy kenyérmártással indítod az alapot. Ehhez pirított fokhagymát önts fel kb. 2-2 dl tejjel és tejszínnel, adj hozzá 1 kisebb szelet pirított kenyeret, majd főzd nagyon alacsony lángon kb. 1 órát. Ízesítsd sóval, borssal, hagyd néhány percet hűlni, majd adj hozzá 3-4 maréknyi forrázott, kifacsart spenótot, vajat, végül jól turmixold össze. A sóska és a spenót valószínűleg a legtöbb gyerek rémálma volt a menzán (legalábbis nálunk), ami elég igazságtalan mindkét (levél)zöldséggel szemben. Szerencsére már nem a menzán eszünk, ezért szépen sorjában kijavíthatjuk az összes hibát, elfelejthetjük az összes sérelmet, és újra megszerethetjük ezeket a klasszikusokat. A klasszikus spenótfőzeléket leggyakrabban ropogós fasírttal vagy tükörtojással tálaljuk, de jól illik hozzá a főtt tojás vagy akár egy szelet sült virsli is.