A magyarországi régészeti kutatások, különösen a római kori Pannónia területén végzett feltárások, gazdag anyagot szolgáltatnak a korabeli társadalmi életről, vallásosságról és művészeti törekvésekről. Tóth Endre régész munkássága során számos olyan lelet került elő, amelyek a későrómai erődök és temetkezési helyek világába engednek betekintést. Ezzel párhuzamosan a modern civil szféra, különösen a KÖZ-Pont Ifjúsági Egyesület, sajátos módon emelte be a „csiga” szimbólumát közösségi értékrendjébe. Ez a cikk a római kori kőemlékek részletes bemutatása mellett kitér a kortárs közösségi elismerések történetére is.
A római kori Pannónia kőemlékei és síremlékei
A Pannóniában talált kőemlékek közül kiemelkedik a Neptunus-oltár (MNM RD 38), amely Óbudán, a Duna partján került elő 1816-ban. Az oltár teljes magassága az alapozással együtt 171 cm, alapozása 233 cm széles és 210,5 cm mély. A kétlépcsős alapozást három nagyobb kőtömbből alakították ki, vörös színű habarccsal rögzítve. Bár az oltár felső része hiányzik, az alsó részek profilált lábazata és a feliratos mező megmaradt.
Különleges jelentőségűek a családi sírkövek is, mint például a Császáron talált, vadászjelenettel díszített emlék (MNM 20.1902.15.). Magassága 267 cm, szélessége 110 cm. A sírkő orommezőjében stilizált meduzafő látható, a fő képmezőben pedig egy házaspár és két fiúgyermekük portréja. A másodlagos képmezőben egy szarvasra vadászó lovas alakja jelenik meg. A feliratos mező alatt kőműves-szerszámokat, így kőfejtő kalapácsot, háromszög alakú szintezőt és vonalzót ábrázoltak. A szintező, mint a mértékletes életre utaló jel, többször előfordul a sírszimbolikában.
Mitológiai ábrázolások és aedicula-síremlékek
A pécsi Aranyhegyen talált szarkofágláda-töredékek (MNM 62.85.1-2.) a görög mitológia világát hozzák közel. Ganümédész, a mítikus királyfi, aki Zeusz pohárnoka lett, menekülni próbál az őt elragadni készülő sas elől. Léda és a hattyú ábrázolása szintén a 2. század közepére datálható. Ezeket a márványból faragott alkotásokat magas művészi színvonal jellemzi, hátterük eredetileg vörösre volt festve.
Római kori pillanatok - 2. rész | Egy római katona egy napja
A dunapentelei leletek között találunk olyan síremléket, amely több generáció emlékét őrizte (MNM 22.1905.31.). Az ülő házaspár női tagja bennszülött viseletben, turbánnal és hosszú fátyollal látható. Egy másik dunapentelei emlék (MNM 27.1906.6.) vágtató lovast és négykerekű kocsit ábrázol, amelyen a kocsis két lovat hajt, míg mögötte egy bennszülött ruhás nő ül.
A Thészeusz-legenda és a kerti díszek
A kerti díszek közül kiemelkedik az óbudai Hajógyári szigeten talált, kratér alakú díszedény (MNM 117.1873. és 3.1935.3.). A bor istenével, Dionüszosszal kapcsolatos jelenetek - az alvó Ariadné, a táncoló mainasz és Szilenosz - jól illenek a borvegyítő edény funkciójához. Ez a tárgy a nem vallási jellegű pannóniai művészet egyik legszebb fennmaradt darabja.
Említést érdemel a dombóvár-alsóhetényi későrómai erőd síremlékének sarokköve (MNM 98.6.1.), melyet Tóth Endre ásatásai hoztak felszínre. A márványból készült emlék egy dioszkurosz alakját ábrázolja, és kiváló noricumi műhely terméke, amely az elhunyt hősiességét hivatott hirdetni.
A Csiga Díj és a közösségi elismerés
A történelmi emlékek mellett a modern közösségi életben is találkozhatunk a „csiga” szimbólumával. A KÖZ-Pont Ifjúsági Egyesület (korábban Városi Diákönkormányzatért Egyesület) emblémája kezdetben egy csiga volt, amely a szervezet lassú, de biztos fejlődését, illetve a „hazatérés” fogalmát jelképezte. A 2008-ban alapított Csiga Díj azoknak az elismerését szolgálta, akik segítették az egyesület munkáját.
A díjazottak listája évről évre bővült, különféle kategóriákban:
- Év önkéntesei: A szervezet motorjai, akik időt és energiát nem kímélve segítik a közösségi célokat.
- Év iskolapartnerei: Azok az oktatási intézmények, amelyek támogatják a diákönkormányzati törekvéseket.
- Év támogatói: Vállalatok és intézmények, amelyek forrásaikkal járulnak hozzá a programok megvalósításához.
A 2009-es névváltoztatást követően maga a díj trófeája is felvette a régi csiga figura alakját. Az évek során olyan jelentős partnerek és támogatók részesültek elismerésben, mint az OTP Bank, a Decathlon, különböző megyei önkormányzatok és oktatási központok. A Csiga Különdíj pedig olyan személyeknek és szervezeteknek adatik át, akik kiemelkedő, egyedi módon járultak hozzá az egyesületi élethez. A folyamatosan bővülő lista (2008-tól 2021-ig) hűen tükrözi azt a közösségi hálót, amely az egyesület köré épült.
A régészeti örökség és a modern szimbólumok összefüggései
Bár a római kori kőfaragványok és a modern Csiga Díj két teljesen eltérő világot képvisel, mindkettő a közösségi emlékezet megőrzéséről szól. A síremlékek a múltbeli generációk tiszteletét és társadalmi rangját rögzítették, míg a Csiga Díj a jelenkor önkéntes munkáját és közösségi összetartását emeli ki. A kőműves szerszámok ábrázolása a sírköveken - mint a szintező vagy a vonalzó - a szakértelem és a mértékletesség erényeit hirdette, hasonlóan ahhoz, ahogyan az ifjúsági egyesület a kitartást, a fejlődést és a közösségi felelősségvállalást értékeli elismerései által. A történeti folyamatosság, melyet a régészeti feltárások (mint Tóth Endre kutatásai) feltárnak, és a civil kezdeményezések, amelyek a modern társadalmi szövetet alkotják, egyaránt részei annak a komplex kulturális örökségnek, amelyet a Kárpát-medence lakói a múltból a jelenbe visznek.