A madárvilág rendkívül sokszínű és lenyűgöző jelenségeket produkál, legyen szó akár a hihetetlen repülési teljesítményekről, akár a röpképesség teljes elvesztéséről. Vannak madarak, amelyek életük nagy részét a levegőben töltik, és vannak olyanok is, amelyek soha nem emelkednek a magasba. Mindkét véglet érdekes evolúciós utakat mutat be, és rávilágít a környezeti adaptációk sokféleségére. Azonban a vadon élő madarak, legyenek repülők vagy röpképtelenek, gyakran kerülnek bajba, és ilyenkor az emberi segítség kulcsfontosságú lehet a túlélésük szempontjából.
A Repülés Mesterei: Sosem Szállnak Le
A madarak többsége a levegő ura, de egyes fajok olyan mértékben tökéletesítették a repülést, hogy szinte soha nem is szállnak le a földre. Ez a hihetetlen adaptáció lehetővé teszi számukra, hogy hatalmas távolságokat tegyenek meg, és olyan életmódot folytassanak, amely a legtöbb szárazföldi élőlény számára elképzelhetetlen.
Sarlósfecskék: A Levegő Világbajnokai
A sarlósfecskék (Apus apus és Apus melba) igazi légtornászok, életük nagy részét a levegőben töltik. Ott esznek, ott isznak és ott alszanak. Ez az elmélet már 1970-ben felmerült, de csak 2016-ban sikerült megerősíteni svéd kutatóknak, akik apró adatgyűjtőkkel jelölték meg a madarakat. A kutatók néhány madarat több éven keresztül követtek, ahogy télen Svédországból a Szahara déli részére vándoroltak, majd onnan vissza. Az eredmények megerősítették, hogy a fecskék tényleg világbajnokok a levegőben. A 13 megjelölt madárból hárman a vándorlásuk teljes tíz hónapját a levegőben töltötték.

A svéd tudósok úgy vélik, hogy a különbség a fennmaradó és a leszálló madarak között a tollazatuk lehet. A leszállóknak nem vedlettek a szárnytollaik, míg azok, akik végig a levegőben maradtak, vedlettek és új tollakat növesztettek. Hogyan képesek ennyit repülni szünet nélkül? A sarlósfecskék alkalmazkodtak ahhoz, hogy a hosszú repülések során csak nagyon kevés energiát használjanak. Hatékonyak, mert áramvonalas testformájukkal és hosszú, keskeny szárnyaikkal ez könnyen megoldható. Úgy tűnik, mindeközben néha-néha elszenderülnek, mint a fregattmadarak, de erre még nincs bizonyíték. A repülés közben magukba szívott vízpárát is kiszopogatják magukból, így nem szorulnak rá a felszíni vizekre sem. Párzáskor ugyan leszállnak a földre, és 2 hónapon át csak az utódaikkal törődnek, de az átlagosan 20 éves élettartamuk javát a levegőben töltik.
Albatroszok: Az Óceánok Vándormadarai
Az albatroszok szárnyfesztávolsága akár 2-3 méteres is lehet, és az Úristen is repülésre teremtette őket. Átlagosan 50 évig élnek, de az egyik meggyűrűzött példány, akit Wisdomnak neveztek el, több mint 64 évig élt. Az albatroszok tintahalakkal és más halfélékkel táplálkoznak, és - a fecskékhez hasonlóan - az életük nagy részét a levegőben töltik. A repülési sebességük 80 kilométer is lehet óránként, és éveken át a levegőben maradhatnak. Az albatroszfélék családjának 22 tagja van, ezek közül 20 komolyan veszélyeztetett - elsősorban az emberi tevékenység, azon belül is a halászat miatt.
Fregattmadarak: A Légi Kalózok
A fregattmadárfélék (Fregata magnificens) szárnyfesztávolsága is hatalmas, általában több mint 180 centiméter. Elsősorban az Indiai-óceán környékén, az afrikai Mozambik partjainál élnek. Más vízimadarakkal ellentétben a fregattmadarak tollaiknak nincs vízlepergető hatása - vagyis nem landolhatnak a vízen, mert az átázott tollaik lehúznák őket. Ha nem landolhatnak vízen, akkor mit esznek? Nos, a fregattmadarak más madarakat vesznek üldözőbe, és addig fárasztják őket, amíg ki nem hányják, amit korábban ettek, a fregattok pedig röptében fölcsipegetik a maradékokat. A nyomkövetővel ellátott példányok akár tizenkétezer láb (3,6 kilométer) magasságba is felrepülhetnek. Kész csoda, hogy a trópusi klímához szokott állatok nem fagynak meg ilyen magasságban. De nemcsak a magasságot bírják, hanem a távolságot is. A fregattmadaraknak ez nem fárasztó, mivel siklórepülésben haladnak, és nem csapkodnak közben a szárnyukkal. Az egyik megfigyelt fregattmadár 64 kilométert vitorlázott a levegőben, egyetlen szárnycsapás nélkül.
Röpkételen Madarak: Az Evolúció Másik Arca
A röpképtelenség nem feltétlenül hátrányos az evolúcióban, különösen, ha nincsenek ragadozók az élőhelyen, vagy ha a szárnyak más funkciókra specializálódtak. Körülbelül 50 röpképtelen madárfaj létezik, amelyek távoli ősöktől származnak, amelyek még tudtak repülni. A repülés képességének azonban megvannak az árnyoldalai is: a levegőbe emelkedni csak meghatározott testtömeg és méret alatt lehetséges, ez pedig kihat arra, milyen táplálékforrásokat hasznosíthat a madár. A repüléshez különleges izmokat kell fejleszteni és működtetni, valamint ügyelni kell a tollazat ápolására.
A Röpképesség Elvesztésének Okai és Foka
A kis szigeteken uralkodó szél is közrejátszhat abban, hogy például egyes guvatfélék röpképtelenné váltak. A röpképtelenné válás fokozatai napjainkban is megfigyelhetőek: például a nagytestű túzokok csak kelletlenül emelkednek a magasba. A nagytermetű futómadarak és a kivik elvesztették a szegycsonti taréjukat. Az új-zélandi moák (a legnagyobb faj 3,6 m magas és 230 kg súlyú volt) és a madagaszkári elefántmadarak (3 m magasak és akár 400 kg súlyúak is lehettek) két röpképtelen óriásmadár-csoport pusztult ki a jelenkorban. A kisebb szigeteken élt röpképtelen madarak (mint például a mauritiusi dodó) ősei még röpülve érkeztek szigetükre, ahol a ragadozók hiánya miatt veszítették el röpképességüket.
Struccalakúak és Óriásmadarak
A struccalakúaknak már a közvetlen ősei sem tudtak repülni, gyalogosan jutottak el mai és egykori élőhelyeikre. A világ legmagasabb madara, a strucc egyben az egyetlen madárfaj, amelynek lábán csak két-két ujj található. A 2,4 méter magasságával és a 130 kg súlyával a hím strucc magasabb és testesebb az embernél. A strucc a madárvilág futóbajnoka, óránként 60 km/h sebességgel képes futni. Csökevényes szárnyai a járásban, futásban nem segítik, csak a kakas szárnyát díszítő fénylő fehér dísztollaknak van szerepük a násztáncban. A kakas további ötven, ugyancsak fehér dísztollat a farka fölött hord. A tyúk szürkésbarna, piszkosfehér szárny- és farktollakkal. A kakas köves vagy homokos magaslaton, gyakran bokor mellé vagy alá kaparja fészkét, aminek átmérője a 3 métert is elérheti. Egy fészekbe több tojó is rak le tojást, és azokon felváltva kotlanak: nappal a domináns tojó, éjjel a hím. Nappal a barna tollú tyúk olvad jobban környezetébe, éjszaka a fekete kakas szinte láthatatlan. A madarak elsődleges szaporítószerve a kloáka.
Igaz tények: A strucc
A Dél-Amerikában honos nandu és a nála valamivel kisebb Darwin-nandu a strucchoz hasonlóan megőrizte feltűnő szárnyát, melyet násztánc során mindketten hevesen rázogatnak. A struccok a sztyeppék és szavannák tápláló növényeit fogyasztják, a nanduk olyan fűféléket és egyéb lágyszárúakat, melyeket a legtöbb állat elkerül.
Az ausztrál régióban három kazuárfaj és egy az emu él. Az előbbiek az esőerdőket lakják, míg az utóbbi a nyílt vidékeket kedveli. Az emu a világ második legnagyobb madara, 150-190 cm magas. A magvakat, a gyümölcsöket és a fiatal hajtásokat kedveli. Testének zsírraktáraiból meríti az energiát, amikor a szűkösebb időkben több száz kilométert kénytelen gyalogolni. Nagyon kitartó futómadár: hatalmas távolságokat képes megtenni.
A három kivifaj zömök testalkatú erdőlakó, tollruhájuk szőrszálakra emlékeztet. A kiviknek már egyáltalán nincs szárnyuk és azon ritka madarak közé tartoznak, amelyek mindennapi életükben a szaglószervükre hagyatkoznak. Az egész madárvilágban a kivi tojója rakja a testméretéhez képest legnagyobb tojást. Testtömege kb. 2 kg, a tojásé pedig hozzávetőlegesen 450 gramm, vagyis az állat testtömegének csaknem az 1/4-e. A tojó 1-2 tojást rak le, a hím pedig a nőstény segítsége nélkül 10-12 hétig kotlik rajta.
Pingvinek: A Víz Alatti "Repülők"
A pingvinek majdnem tökéletes úszók és percekig kibírják a víz alatt, amikor halat keresnek. A legnagyobb pingvinféle 115 cm, a legkisebb csak 40 cm magas. Orsó alakú testük a szárazon nehézkes, viszont a víz alatt rendkívül áramvonalas. A közegellenállás csökkentését szolgálják rövid, lapos, testük teljes felületén növő tollaik is. Ez a tollazat a hőt rosszul szigeteli, ezért a pingvinek bőre alatt vastag zsírréteg van. A tollak a zsírréteg alól erednek. Szárnyukon nem nőnek evezőtollak. Csontjaikban a velő olajos. Másodpercenként kettőt-hármat is csapva a víz alatt hajtják magukat előre, mintha ott repülnének. A leggyorsabban úszó pingvinek sebessége eléri a 36 km/h-t. Eközben az e célokra átalakult lábukkal kormányoznak, illetve fékeznek. Úszásuk leginkább a delfinekéhez hasonlít, és azokhoz hasonlóan időnként ki is szökkennek a vízből. Annak érdekében, hogy vedléskor a kihulló tollak helyén maradó lyukak ne rontsák hőszigetelésüket, az új tollak előbb kezdenek el nőni, és valóságosan kitolják maguk elől a régieket.

Bajba Jutott Madarak Megsegítése
Nagyon sok bejelentés, érdeklődés érkezik az ügyeleti számokra sérült madarakkal kapcsolatban. Fontos tudni, hogy mikor van szükség beavatkozásra, és mikor tegyük vissza az állatot a természetbe, mert esetleg egy fészekhagyó fiókáról van szó, akit a szülei nevelnek.
Mikor van baj?
A beteg madarat arról ismerjük meg, hogy hagyja magát megfogni. Ha egy madarat meg lehet fogni, akkor nagyon súlyos beteg. A vadmadár fél az embertől, és számára biztonságos távolságot tartva elrepül. Akkor is, ha esetleg beteg. Ha egy madár gubbaszt, be van csukva a szeme, fel van borzolva a tolla, liheg, és hagyja, hogy megfogjuk, akkor egészen biztosan bajban van és segítségre van szüksége. Ha remeg, az mérgezésre utal, de a szemükből is láthatjuk, hogy baj van, hiszen sem a túlságosan csillogó, sem a fénytelen szem nem jelent jót.
Speciális Esetek és Elsősegély
- Bagoly fióka: Ha sárga, vagy narancssárga a szeme, akkor kuvik, réti- vagy erdei fülesbagoly, és ha nincs semmi baja, nem kell megmenteni, ott kell hagyni.
- Kiskacsa, kisliba vagy más fészekhagyó víziszárnyas: Bármilyen kicsi, ha tud menni, élő vízben, fajtársai közelében elengedni.
- Fecske (anyányi méretű, nem törött szárnyú, de nem repül): Léggyel, szúnyoggal, lisztkukaccal lehet megetetni, ujjunkra ültetve le-föl mozgatva a szárnyát meglebegtetni, és zárt térben reptetni. Ha repül, ugyanezt a szabadban kell elvégezni, fecskék közelében.
- Harkály (fejrázás, nyak tekerése): Valószínűleg agyrázkódott, sötét dobozban, csendes, szoba-hőmérsékletű helyiségben kell tartani pár órán át. Ha magához tér el lehet engedni.
- Apró madár (ablak, vagy házfal közelében, úton a földön fekszik, nem repül, nem is mozog, de nincs sérülése): Szintén agyrázkódott. Ha ugyanígy fekszik, csak épülettől, úttól távol, kertben, parkban, mezőgazdasági területen, esetlegesen tömegesen, akkor felmerül a mérgezés gyanúja.
- Karvaly (nem törött szárnyú): Nagy valószínűséggel ablaknak repült, és agyrázkódott.
- Vörös vércse: 99 százalékban áramütött. Akkor is, ha úgy tűnik, más sérülése is van. Szárnyát-lábát be kell kötni, valamint leukoplaszttal a kötést teljesen el kell burkolni, mert piszkálni fogja magának.
- Galamb, gerle (sovány, szájában sárgásszürke felrakódás van): Trichomonas okozta „sárgagomb” betegsége van, és ¼ Klion tablettát kell a szájába adni, és szondával etetni.
- Zöldike (tömegesen hullik, lesoványodik): Sárgagomb betegség, azaz Trichomoniasis. Azért alakul ki náluk is, mert etetik őket a télen használatos madáretetőkön. Nem kell etetni nyáron! Tilos! Itatni is csak több kisebb itatóban szabad, ahol nem koncentrálódnak a madarak nagy egyedszámban! Egy beteg is százat csinál. Ha már megtörtént a baj, akkor az itatást nem kell abbahagyni, hanem humán Klion tablettával lehet kezelni a betegeket a madáritatóban. 1 db 250 mg-os tabletta/1 liter víz adagban 5 napon át.
- Varjú (fiatal, nem áll lábra, nincs törés): Angolkór alakult ki nála. Ha a lábvége fordítva áll, akkor Achilles-ín csuszamlásos, és aznap ortopéd kezelés és rögzítés kell neki. Nem szabad várni vele napokat, heteket, mert később csak műtéttel lehet vele valamit kezdeni, és sosem lesz tökéletes.
- Bármilyen fióka (egy hétig tartották valahol, nem áll lábra, vagy nem repül, pedig kéne neki): Szintén angolkóros. Elengedhetetlen, hogy állatorvos lássa. Kálcium és D-vitamin kell neki nagy adagban, injekcióval, mielőbb.
- Bármilyen madár, macska fogta: Vigyük mielőbb bármely állatorvoshoz, adassunk neki Amoxycillin injekciót mell bőr alá. Akkor is, ha nincs rajta látható sérülés.
- Varjú, galamb, karvaly (nem repül, tollai egy helyen nem a test mellett lesimulva, hanem arra merőlegesen állnak): Légpuska lövedék lehet benne.
- Egér ragacsba, ragadós rovarcsapdába került madár: Tollát nem szabad kitépni, vagy levágni. Vattás fültisztító pálcikával egyenként a tollakat étolajjal, WD40-nel, vagy benzinnel le lehet választani, de csak úgy, hogy a benzin a bőrét ne érje, majd a ragacsos tollakat liszttel, hamuval finoman be kell dörzsölni, hogy ne ragadjanak oda újból bármihez. Óránként etessük, de ne itassuk! Félre nyelhet, és másnap tüdőgyulladásban elpusztul.
Általános Teendők Sérült Madár Találása Esetén
- Mérjük fel a helyzetet: Ne menjünk azonnal oda, hanem próbáljuk meg a látvány alapján eldönteni, mi is történhetett, és milyen segítségre lehet szükség.
- Helyezzük biztonságba: Ha kisebb madárról van szó, óvatosan emeljük fel úgy, hogy a kezünkkel megpróbáljuk teljesen körbefogni a testét. Helyezzük egy puha papírzacskóba vagy papírdobozba, amelyen apró lyukakat szúrtunk, hogy tudjon lélegezni. A doboz ne legyen túl nagy, hogy ne vergődjön benne, és béleljük ki fűvel, szénával, szalmával vagy papírtörlővel, újságpapírral. Tegyük olyan helyre, ahol nincs túl hideg, de túl meleg sem, így állandó, szobahőmérsékleten tudjuk tartani. Ne nyúljunk hozzá többet, mert azzal csak fokozzuk a pánikot. Ha nem látunk sérülést, és csak kimerült, engedjük ki egy nyugodt, forgalomtól mentes helyen, de ne dobjuk fel a levegőbe.
- Nagyobb madár esetén: Ne próbáljuk meg dobozba, vagy zacskóba tenni. Hívjuk fel az állatmentőket, és maradjunk a madár mellett, amíg megérkeznek. Ha van rá lehetőség, dobjunk egy törölközőt vagy plédet a madár fejére, mert ha a látása korlátozva van, akkor felhagy a küzdelemmel. Ha úgy látjuk, hogy megnyugodott, tekerjük köré óvatosan a törölközőt, majd így helyezzük egy dobozba. Legyünk nagyon óvatosak, hogy ne szorítsuk meg túlságosan a törölközővel.
- A sérülések okai: A költöző madarak gyakran ütköznek ablakoknak, elütheti őket autó, vagy megtámadhatja őket egy vadállat vagy háziállat. Nagy felületű üvegablakra ragasszunk matricát, hogy a madarak lássák az akadályt. Gyakran szenvednek áramütést is.
- Óvatosan a táplálással: A sérült madaraknak többnyire nincs szükségük elsősegély jellegű táplálásra, kivéve, ha napok óta éheznek. Ekkor, ha a sérülései ezt engedik, megpróbálhatjuk megetetni, bár a madarak többsége ilyenkor annyira rémült, hogy nagy valószínűséggel nem fogja azt elfogadni.
- Etetés módja: Tilos bármilyen eszközzel vizet erőltetni a madarak csőrébe! Fennáll a fulladás veszélye, különösen a fiókák esetében. A mozgásra nehezen képes madarak vagy a fiókák itatásának biztonságos módja, ha a kínált eledelt vízbe mártjuk. A kis falatokat csipesszel tudjuk legkönnyebben a torkához juttatni.
- Mit etessünk?
- Rovarevő, fiatal veréb, erdei pinty: Rovarral, lisztkukaccal, ha nincs, baromfi hússal, éhen halás ellen a csonti is jó, de csak rövid távon!
- Magevő (nem fiatal veréb, vagy erdei pinty): Apró magvakkal.
- Pelyhes (nem galamb): Pépes túrós, tojásos keverékkel (recept honlapokon), papagájnevelő táppal.
- Galamb (pelyhes): Szondán át a begyébe puliszkával, grízzel, vízben oldott baromfinevelő táppal.
- Ragadozók: Csirkemell filé.
- Gázló madarak: Apró hal vízbe mártva.
- Ha nem fogadja el a felkínált ételt magától, úgy kényszeretetésre van szükség.
- Ablaknak ütközött madár: Hagyjuk pár órán át pihenni egy dobozban. Ha ekkor sem tud repülni, tartsuk még bent 1-2 napot, de ekkor gondoskodjunk a vízről és ennivalóról. Ha nem, akkor mindenképp kérjünk segítséget számára szakértőktől.
- Szállítsuk szakemberhez: A befogadó intézmények általában nem tudnak elmenni a madarakért, hacsak nem egy nagyobb testű, sérült állatról van szó. Keressük ki az interneten, vagy kérdezzük meg a tudakozóban a legközelebbi madármentő állomást vagy állatkertet, hívjuk fel őket, és egyeztetés után vigyük be hozzájuk a madarat. Csak olyan intézménnyel vegyük fel a kapcsolatot, és csak oda vigyük a sérült állatot, amelyik madármentéssel foglalkozik, és ehhez rendelkezik a megfelelő engedélyekkel és infrastruktúrával.
Minden perc sokat számíthat! Ha a vonal kisípol, akkor foglalt, és épp egy másik bejelentést dolgozunk fel. A madarak jelentős tűrőképességgel és életerővel vannak megáldva, ezért ha a megfelelő lépések szerint cselekszünk, nagy eséllyel megmentjük az életüket.