Budapest gasztronómiai térképe folyamatosan bővül és változik, ám a minőségi pizza iránti igény sosem csillapodik. A városban számos kiváló pizzázó található, melyek közül kiemelkedik az Unger Ház Pizza, amely a nápolyi pizza autentikus ízeit hozza el a fővárosba. Ez a cikk részletesen bemutatja az Unger Ház Pizza történetét, az azt megalkotó Pizza Manufaktúra fejlődését, valamint a budapesti pizzakultúra sokszínűségét.
Az Unger Ház és a Manu+ Születése
A Lónyay utcából ismert MANU-sok 2018 óta árultak nápolyi pizzát az Unger-ház udvarában, a nagy érdeklődésre való tekintettel pedig egy évvel később ki is bővítették a vendégteret. Az elmúlt 5 évben ott találtuk őket, most viszont átköltöztek a Vámház körút 8. szám alá. A Manu+ elnevezésű új egység a Múzeum körút 7. alatt, az Unger-ház festői udvarában kapott helyet, amely egy izgalmas élettörténettel bíró, Ybl Miklós által tervezett épület. Az épület két utcai homlokzattal rendelkezik, egy díszesebbel a Múzeum körút felől és egy egyszerűbbel a Magyar utca felől. Az utcákról régi kocsibejárók vezetnek a szűk belső udvarra, mely nem feltétlenül legjobb állapota ellenére különleges miliővel bír. A lokáció aligha lehetne hangulatosabb, hiszen a Könyvudvarba költöztek be. Robogóval vagy biciklivel bekanyarodva, nagy képzelőerővel akár Nápolyba is eljuthatunk.
Fontos volt a kémény kialakítása, és az üzlethelyiségben jól meg tudták oldani, hogy a legjobb minőségben üzemelhessen a fekete-fehér kemence, amiben 1 perc alatt tökéletesre sül a tészta. Gyakorlatilag megrendeljük, s mire lecuccolunk az egyik asztalhoz, már kész is a remekmű. Összesen 8-féle összeállítást készítettek a nyitásra, de a nápolyi pizza zsenialitása éppen az egyszerűségében rejlik. Szuper alapanyagok (például a Vezúvnál termő San Marzano paradicsom, nápolyi pizzaliszt) teszik addiktívvá, de sosem spilázzák túl: a napízű paradicsom, a jóféle sajt úgyis megteszi a dolgát. Nyitás előtt ugrottunk be hozzájuk, csak egy kóstolóra, amit a 40 óráig kelesztett tésztából kaptunk. 1 perc alatt szépen odakapott, vékony lett, levegős, könnyed széllel - a kettéhajtott szelet gyorsan elfogyott, azon melegében. A kelesztésnek köszönhetően pedig senkinek sem feküdte meg a hasát - szinte fel sem tűnt, hogy bizony tésztát eszünk. A Manu+ után tehát elfelejthetjük a kómát. Nincs. Csak öröm van és sokat sejtető vigyor, hogy nápolyi pizzát ettünk Budapesten. De még milyet!
A Margherita, Marinara és Bianca 1500 forintba kerülnek, az extrább pizzákért 2000 forintot fizetünk.
A Pizza Manufaktúra Fejlődése: Egy Siker Története
7 éve beszélhetünk Pizza Manufaktúráról. Bernáth Adriánék idejekorán ismerték fel, hogy kell Budapestnek a finom, minőségi, gyorsan fogyasztható, tényleg olasz pizza, olyan, amilyet fiatalok fogyasztanak kézzel az utcákon, Vespának dőlve, Peronival kísérve. Az Erkel utcai pincehelyiségben indult minden, rakásolt pizzásdobozok és liszteszsákok között, a környékbeliek pedig szájról szájra adták a hírt: van élet a nagy pizzafranchise-ok és a szomorú, kenyértésztás éjszakai etetőkön túl is. A vállalkozás rövidesen a Lónyay utcában folytatódott, és most a Múzeum körúton bővültek plusz egy hellyel, a Manu+-szal.
Míg a Manufaktúrában római típusú tésztával és alapanyagokkal dolgoznak, addig az új hely minden pontjában a nápolyi pizza tanokat követi. Biztos emlékszünk még arra, mikor pop-up jelleggel a Manufaktúra egy kooprodukcióban vitte a Digó márkanevet - a srácok azóta az Erzsébet téren állomásoznak, és már elkülöníthető a két márkanév. Adriánék ekkor kezdtek el nápolyi pizzákat sütni, és a rajongás nem múlt el, sőt, a megszerzett és továbbfejlesztett tudás sem. Mindig tudták, hogy majd egyszer, ha jó időben lesznek, jó helyen, akkor építtetnek egy eredeti nápolyi pizzakemencét, amin mozaikból figyel majd a név: Pizza Manufaktúra. Amiből aztán Manu+ lett: a név úgy jött, hogy a Lónyay utcai üzletet szinte az összes visszajáró vendége csak így hívta. A Pizza Manufaktúra hangulatában igazán laza, amit annak is köszönhet, hogy sok a környéken az iskola és a diákok szívesen járnak ide pizzázni, már csak a nagyon baráti árak miatt is. Alaptól haladhatunk a royal kategóriáig, vagyis a még több feltéttel halmozott, eredetileg „római” típusúnak besorolt, gyakorlatilag viszont „manufaktúrás” pizzatésztákig. Lehet, hogy néha sokat kell várni, de még sosem volt olyan, hogy elrettentett volna minket a várakozási idő.
Az Unger-ház Történelme és Jelenkori Jelentősége
Az Unger-ház, mely a Múzeum körút 7. szám alatt található, egy műemléki bérház, melynek felújítása és bővítése mindig érzékeny téma, igazi kihívás. Ezt a Múzeum körúti bérházat szinte mindenki ismeri. Van aki a Könyvudvarról, fakocka burkolatú belső udvaráról, mások mint átjáróház ismerik a Múzeum körút és a párhuzamos Magyar utca között. Talán éppen ezért mindig sokféle üzlet és vállalkozás volt jelen az épületben. Cipőbolt, pizzéria, cukrászda, szabaduló szoba, tetováló szalon, de még az ismert építészeti modell készítő cég, a Limes első műhelyének is ez az épület adott otthont.
A mintegy 160 éves ház az 1850-es évek elején épült, ingatlanberuházásként, az iparos gyökerekkel rendelkező Unger család megbízásából. A terveket Ybl Miklós készítette. A telek szabálytalan T-betű alakja megnehezítette ugyan a tervezést, de végül egy különleges, függőfolyosót nem igénylő belső udvaros megoldás született. Az épület két utcai homlokzattal rendelkezik, egy díszesebbel a Múzeum körút felől és egy egyszerűbbel a Magyar utca felől. Az utcákról régi kocsibejárók vezetnek a szűk belső udvarra. A két utcai tömeg külön lépcsőházzal rendelkezik, amelyekből reneszánsz stílusú üvegezett árkádokról nyílnak a lakások. Gondoljunk csak arra, hogy élt itt Krúdy Gyula és szóbeszédek szerint udvari folyosók nélküli kialakítása miatt voltak idők, mikor a Magyar utcai nyilvánosházak sorába is beállt.
A jelenkori tervekben a palotaszerű épület felújítása egy kétszintes tetőtér beépítésével együtt valósul meg. A stúdió egy olyan megoldást képzelt el, ahol az új elemek egyedi módon, légies finomsággal illeszkednek a védett épülethez. Az új tető vonala követi az eredeti tetőszerkezet hajlásszögét és formáját. Az utca felőli homlokzaton a kétszintes tetőtér alsó szintje a párkánytól visszahúzva kerül kialakításra. A tetőtér felső szintje pedig a belső udvar felé nyílik majd. A belső udvar felől, a záró tagozat felett egy könnyed, kék terrazzoval burkolt, lebegő sík jelenik meg. Ez az udvar mentén körbefutó párkány gyakorlatilag kitakarja az épülő új tetőtér beépítést. Szerepe továbbá, hogy keretbe foglalja az Ybl tervezte épületet, megőrizze ezzel a romantikus lakóépület hangulatát, a teremszerű belső udvar és a homlokzatok arányait, ugyanakkor finoman utal a modern kor jelenlétére. A lebegő keret négyszögletes geometriája és anyaga visszaköszön az átjáró udvar burkolatában is.
A Budapesti Pizzaszcéna Sokszínűsége
Boldog pizzaidőket élünk, amikor már nemcsak a rágumisodott sajtos-rendelős verziókról fantáziálhatunk, ha éppen ezt a fogást ennénk, hanem nagyon is minőségi darabokról. Már tudjuk, hogy melyik a nápolyi típusú, nem ijedünk meg, sőt örülünk, ha kicsit szenesebb hólyagok szegélyezik, azzal is tisztában vagyunk, hogy bivalytejből készült mozzarellával még finomabb, és láttunk már eredeti olasz pizzakemencéket is.
Ezek a legjobb éttermek Budapesten
A Pizza Manufaktúra és a Manu+ mellett számos más hely is gazdagítja a budapesti pizzakínálatot:
Digó: Pop-up szerelemprojektként indult, udvarokban, kitelepüléseken, aztán szerencsére úgy alakult, hogy a Digók fix helyre költöztek pizzáikkal és jókedvükkel. Sőt, idényjelleggel már nem csak az Erzsébet téren, hanem a Római-parton is megtaláljuk őket, ha ráuntunk a lángos-hekk-jégkása trióra. Pillanatok alatt készre sülő, valóban „digós”, nápolyi stílusra számítsunk, könnyed utózöngével - ettől a pizzától senki sem fog elnehezedni, vagy kidőlni - utána simán lecsúszhat még egy a sör, a fagyi vagy bármiféle desszert, ha már belvárosi vagy Duna-parti estékre lövünk. Elektromos helyett fatüzelésű kemencében hólyagosodnak fel tésztáik, a 480 fok hatására. Pizzaiolóikat folyamatosan képzik és a pop-up kezdetek miatt simán mai napig szívesen „vándorolnak”, fesztiválokra is.
Pizzica: 2014 óta sütnek úgynevezett „pizza al tagliót” a Nagymező utcában, vagyis a megszokott, kör alakú, egyben vásárolható, vagy éppen cikkekre szabott verzió helyett ők a laziói változatot készítik, melyeket ollóval vágnak négyzet alakúra és halmoznak tetszés szerint egy fadeszkára, ahogy ez sok helyen dívik Róma környékén is. A tészta napokig kel és az elektromos kemencében éri el végső formáját, ami egy vastagabb, haraphatóbb, ellenben könnyed tészta, fantasztikusan válogatott feltétekkel. Paolóék műfajt teremtettek Budapesten, ezért a nap minden szakában pizzáznak náluk: a művészeti térnek is beillő galérián, az ablaknál, kint a padon vagy az üzlet előtt egy motoron. Az áraik nagyon barátiak, a minőség pedig tényleg kiváló, s ugyan sokan térnek be csak úgy, véletlenül, de a Pizzica elég népes rajongótáborral bír. Akkor sem kell csodálkozni, ha a minimalista logó, a pizzarajz jön szemben egy pólón, vagy táskán.
IGEN: Nem nagyon lehet megkerülni az IGEN-t, ami a kisebb street food bárból nőtte ki magát tágas, gigász pizzázó étteremmé. A pesti oldalról indultak, ma pedig a Margit körúton találjuk őket és nápolyi típusú pizzáikat. Színvonalas és értékteremtő a koncepció, bár olyan is előfordult, hogy jobb pizzákat ettünk náluk még anno a Madách-on, mint most, a nagy testvérben. Szigorúan nápolyi a kemence, a tészta típusa is, de mostanában többször futunk bele nyers szélekbe vagy keserű olívaolajba, ami remélhetően csak véletlen volt. Nagy előnye viszont az IGEN-nek, hogy sütnek teljes kiőrlésű, sőt gluténmentes változatot is, ami nagyon ritka a városban.
Kemencés Pizza: 2016-ban, nem sokkal a nyitás után menetelt óriásit a Kemencés Pizza. Andi és Feri pályaelhagyók, szerették mindig is az olasz konyhát, emellett pedig van kapcsolódásuk is vele: Feri testvére Pécsett mutatta meg, hogy milyen is az igazi, sok segítséget kaptak tőle is. A XV. kerületben nyílt meg az első egység és a népszerűség következtében úgy határoztak, helyben fogyasztani és előrendelni lehet, de a kiszállítással fel kell hagyniuk, a minőség érdekében. Ezzel nagyon egyet tudunk érteni. Immár a XVI. kerületben és az Állatkertben is van Kemencés Pizza - az elnevezés pedig telitalálat, mert egyszerű és nagyszerű, utal a fatüzelésű eszközre, ami lássuk be, belvárosi környezetben ritkábban oldható meg - így, Rákospalotán, Zuglóban és Mátyásföldön viszont semmi akadálya.
Pomo D'Oro: Szinte megkerülhetetlen szereplő a „nagyöreg” Pomo D'Oro, ami immár 2002 óta hozza a klasszikus olaszos trattoriás hangulatot, ízeket. Amellett, hogy sokat változtak, egyre szofisztikáltabb a konyhájuk és az Arany János utca ez a szakasza azóta „Via Italia”-ra keresztelődött, egy fix és elmozdíthatatlan pont azért megmaradt, ez pedig éppen a pizza. Hiszen milyen is lenne egy olasz trattoria ízletes pizzák nélkül? Kemencéjük fatüzelésű, a Pomo D'Oro-s pizza pedig egészen vékony tésztájú, ropogós szélű, feltéttel gazdagon pakolt. Aki a „street food” helyett rendesen, éttermi körülmények között pizzázna, adott esetben egy ehhez választott bor mellett, olasz desszerttel kísérve, annak már tizenhét éve lehet kedvenc ez a hely.
Pizza dell'Arte: Székesfehérváron már négy éve is tudták, hogy merre érdemes pizzáért menni: a Pizza dell'Arte ugyanis szakítván a szokásossal, nem a fővárosból terjeszkedett, hanem Budapest lett a bázis utáni második állomás. A Bajcsy-Zsilinszky úton találjuk a hangulatos, mai trendeknek megfelelő enteriőrrel bíró egységet, ahol Moretti Neapolis kemencében készülnek a minimum 48 órán át kelesztett pizzák. A kemence mivoltából adódóan leginkább a nápolyi pizza lenne a kézenfekvő, ám ők inkább azt mondják, finom, és saját fejlesztés, minthogy konkrét katagóriába tuszkolnák azt. A kísérletezés nagyon közel áll hozzájuk, ezért eleve háromféle alappal mennek (klasszikus paradicsom, bazsalikomos pestós, tejszínes) és 29 ízkombinációból választhatunk náluk.
Vapiano: A Vapiano a Vapi is back kampányában új, kovászos pizzákkal rukkolt elő, de az étlapról választható már gluténmentes fussili tészta opció is. A desszerteket is újragondolták, a citromtorta és a tiramisu is megújult és csoki mousse is került a kínálatba, ez utóbbi már cukormentes verzióban is választható.
Egyéb Gasztronómiai Hírek Budapestről
Budapest folyamatosan megújuló gasztronómiai kínálatában a pizza mellett számos más érdekesség is felfedezhető. Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek - úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost. Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Itt a tavasz, kalandozzatok és kóstoljatok!
GOZO Listening Bar: A Budapest, Erkel u. 14, 1092 címen található Gozo egy zeneközpontú hely, ahol főszerepben a hallgatói élmény áll - gondosan válogatott lemezek és minőségi hangtechnika írja újra a zenehallgatást. A Gozo listening bar koncepciójában a japán jazz kávézók érnek össze a budapesti urbánus underground kultúrával. Gondosan kurált szelekció, analóg hangzás és intim, zenére figyelő jelenlét. A nappal speciality kávézó éjjel pedig listening bár a tökéletes új hely, ha jó lemezeket, jó minőségben hallgatnátok. Mivel egyenlőre csak soft nyitás fázisában vannak, kövessétek őket Instagramon a friss infókért.
Mancho: Budapest, Dob u. 33, 1074 címen a Dirty funk és kontrollálatlan káosz jeligére nyitott új helyet a Vatoz csapata, ahol a török mezze és spanyol tapas inspirálta bar food koncepciója ér össze az analóg beatekkel. Tematikus zenei estekkel, és hozzájuk gondosan válogatott étel ital párosításokkal fortyog a legújabb kulturális labor a Dob utcában. A Mancho történetet mesél el, Istanbul bizánci és ottomán érájából inspirálódva, a modernizált étlapra töltött szőlőlevél, céklachips és oliva került, ezek mellé natúrborszepekcióval, prémium gin, rum és whiskey opciókkal variálhattok. Április 17-én lesz az ünnepélyes megnyitó, ajánlott a részvétel!
Birria: Budapest, Múzeum krt. 7, 1053 címen, soft openingen épphogy túl - az Unger-ház boltívei alá költözött egy új taco bár, a Birria. A Trafikból már jól ismert taco és margarita estek mögött álló csapat önálló helye nyílt meg, és érezhetően - és ízlelhetően - jól értik a dolgukat. A monokoncepció alapja a ropogós, belül szaftos taco mártogatósokkal, ami spicy margaritával az igazi!
Little Geisha II.: A Baross utca után most új egységet nyitott a Corvinon a Little Geisha, azaz Heni. Az étlap hasonló koncepció, Vietnámból például a vörösboros marha pho-t, Japánból a sushikat, Koreából a rabokkit, Thaiföldről a pad thait kóstolhattok - mindegyiket eredeti módon, de persze saját stílusukban elkészítve. A bárban, karakteres signature koktélok is feltűnnek, a cseresznyés, könnyed Harmony of Japan, a virágosabb Negroni Blossom, a letisztult Highball in Japan és a édeskés-csípős Meet Me, továbbá a kínálatot gyümölcsös bubble teák egészítik még ki.
