A fánk a magyar konyha egyik legkedveltebb, hagyományokkal átitatott édessége. Ha azt halljuk, fánk, az embernek mindig a kis kerek, puha és aranysárgára pirult szalagos, “farsangi” fánk jut az eszébe. Nincsen farsang fánk nélkül: Vízkereszttől - január 6-tól - egészen a negyvennapos böjt kezdetéig tart a farsangi, báli szezon. A magyar farsang hagyományos tésztája a fánk, ismerkedjünk meg a történetével, receptjével.
A csöröge fánk: A gyors és ropogós klasszikus
A legrégebbi és egyik legfinomabb fánk a herőce vagy ismertebb nevén a csöröge. De ne tévesszen meg senkit se, ha forgács fánkként próbálja álcázni magát. Ez a gyorsan elkészíthető sütemény kihagyhatatlan édesség a farsang idején.
Elkészítés:A csöröge fánk elkészítéséhez a lisztet keverőtálba szitáljuk. Hozzáadjuk a sütőport, a szódabikarbónát, a vaníliás cukrot, a sót és a kristálycukrot. Alaposan összekeverjük. A lisztbe morzsoljuk a vajat, majd a tojásokat és a tejfölt is hozzáadjuk, és tésztát gyúrunk belőle. A vajat elmorzsoljuk a liszttel, majd az összes többi hozzávalóval szép, jól kidolgozott tésztát gyúrunk. Addig gyúrjuk, amíg a tészta felszíne fényes és sima lesz.
Lisztezett felületen kb. fél cm vastagságúra nyújtjuk, majd rombuszokat vágunk belőle (derelyevágóval vagy késsel), aminek a közepébe vágást ejtünk és a vágáson keresztül átfordítjuk a csöröge fánkok egyik sarkát. A tésztánkat enyhén lisztezett deszkán 2-3 mm vékonyra (jó késfoknyi vastagságra) kinyújtjuk és csörögevágóval (metszőacéllal) háromszög alakúra vágjuk.
Egy serpenyőben olajat hevítünk, és bő olajban kisütjük a csöröge fánkokat. Egyszerre többet is tehetünk az olajba, de kényelmesen férjenek el egymás mellett a lábasban. A sütésnél nagyon kell ügyelni, mert rendkívül hamar megpirulnak és hamar meg is éghetnek! Ne süssük túl sokáig őket, mert könnyen kiszáradhatnak! Tehetünk a tésztába 1 evőkanálnyi fehér színű rumot vagy konyakot is. Ha kicsit levegősebbre szeretnénk sütni, tegyünk a tésztába egy csipet szódabikarbónát vagy sütőport. Porcukorral megszórva tálaljuk.
Az igazi farsangi fánk és a szalagos klasszikus
A farsangi fánk titka a gondos dagasztásban és a megfelelő hőmérsékletű olajban rejlik.
Hozzávalók:50 dkg liszt, 3 db tojássárgája, 10 dkg vaj, 1,5 dl tej, 2 dkg élesztő, 5 dkg kristálycukor, 4 dl olaj, 3 dkg porcukor, 30 dkg lekvár, csipet só.
Elkészítés:A tejet meglangyosítjuk, feloldjuk benne a kristálycukrot és az elmorzsolt élesztőt. Néhány percig szobahőmérsékleten pihentetjük. Utána kevés lisztet teszünk hozzá (ez a kovász), és a tojássárgáját hagyjuk kissé felhabosodni. A többi lisztet előmelegítjük, majd a közepébe fészket képzünk. Lassan hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt úgy, hogy először a tojássárgájával keveredjen el, majd fokozatosan nagyobb ívben, kevergetve beledolgozzuk a lisztet. Ha a tészta egyneművé vált, hozzáadjuk a sót és az olvasztott vajat. Erőteljes mozdulatokkal dagasztjuk, szinte pumpáljuk a kezünkkel. (Dagasztásra alkalmas robotgépben lassú fordulaton készíthetjük).
A tésztát addig dagasszuk, míg elválik az edény falától, és hólyagosodni nem kezd. Letakarjuk, és szobahőmérsékleten 30-40 percig kelesztjük. Huzatmentes hely biztosításával és a letakarással kedvező életfeltételeket biztosítunk a kelesztőgombák elszaporodásának, miáltal a tésztánk laza, könnyű lesz. Ha megkelt, meglisztezett gyúródeszkára borítjuk és óvatosan kb 3-4 cm vastagságúra kihúzzuk. Lisztbe mártott pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, majd letakarva ismét 10 percig kelni hagyjuk. Vigyázzunk: a kiszaggatott fánk oldalsó peremét ne lisztezzük össze, sőt, kezünkkel se érintsük!
Mély serpenyőben vagy lapos lábosban felhevítjük az olajat, ügyelve, hogy se túlságosan forró, se túl hideg ne legyen (a hőmérséklet kb. 170 fokos). A fánkokat óvatosan forgatva a kezünkben, ujjunkkal egyik oldalukon középig benyomjuk, majd ezzel lefelé fordítva helyezzük az olajba. Mindkét oldalon aranybarnára sütjük, lecsurgatjuk. Porcukorral meghintve, kikevert lekvárral tálaljuk.
Szalagos farsangi fánk | Mindmegette.hu
Alternatívák és különleges variációk
A fánk világa nem áll meg a hagyományos receptnél; számos izgalmas változat létezik, mint például az almafánk, a burgonyafánk vagy az ananászos verzió.
Burgonyafánk:A héjában főzött, megtisztított, áttört burgonyát és a lisztet összegyúrjuk a langyos tejben futtatott élesztővel, tojással, sóval és annyi langyos tejjel, hogy kelt tészta keménységű legyen. Beledolgozunk 1 evőkanál olajat, késhegynyi szerecsendiót (elmaradhat). Ujjnyi vastagra nyújtjuk, kis pogácsaszaggatóval szúrjuk ki. 1-2 órát langyos helyen kelesztjük, majd bő, forró olajban kisütjük. Megdagadnak, maguktól fordulnak meg az olajban.
Almafánk:Fél dl tejben elkeverjük az élesztőt és a porcukrot, majd letakarva, langyos helyen felfuttatjuk. Mély tálba öntjük az átszitált lisztet és a közepébe mélyedést vájunk. Ide tesszük a megkelt élesztőt, a sót, az egész tojásokat, a zsírt, és annyi tejjel gyúrjuk össze, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk. A cipóvá gyúrt tésztát lisztezett tálba rakjuk, tetejét is gyengén belisztezzük, majd tiszta ruhával letakarva langyos helyen duplájára kelesztjük. Ezután beledolgozzuk a reszelt almát, végül fél centi vastagra kinyújtva egy közepes méretű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. A fánkokat 180 fokos hőmérsékletű olajba tesszük és 2-3 perc alatt szép pirosra megsütjük.
Ananászfánk:A felvert tojásokat simára keverjük a szétmorzsolt élesztővel, majd hozzáadjuk a porcukrot, a rumot, a tejet és a lisztet. Kevés sóval ízesítjük és 2 órán keresztül hagyjuk állni. Közben a dzsemet 3 evőkanál ananász lével simára keverjük. A lecsöpögtetett és megtörölgetett ananászkarikákat először lisztbe mártjuk, majd az élesztős tésztában megforgatjuk, és 2-3 percre a 180 fokra felforrósított olajba tesszük.
A fánk legendás története
A legenda szerint a fánk története Bécsben kezdődött. Amikor egy Krapfen nevű pék meghalt, a felesége vette át a pékműhely vezetését. A pékség híres volt finom kenyeréről, a város végéből is elzarándokoltak az emberek, hogy megvegyék. Egyik nap a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók egyre türelmetlenebbek lettek, zúgolódtak, addig-addig, hogy a pékné kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, ami éppen a kezében volt, valakinek a fejéhez akart vágni. Mivel elvétette a célzást, nem találta el kiszemelt áldozatát, így a tészta a kályhán lévő lábasba pottyant, ebben a lábasban pedig zsír forrdogált. A tészta a zsírban pár perc alatt aranysárgára sült, így a véletlennek köszönhetően megszületett az első fánk. A bécsiek azóta is Krapfennak hívják.
Egy másik forrás szerint a fánk francia eredetű édesség. XVI. Lajos hitvese, Marie Antoinette királyné egy farsangi bál alkalmával megszökött a Tuileriákban rendezett álarcosbálról, és álöltözetében elvegyült a tömegben, amely a karneváli éjszakán, az utcákon kavargott. Az esti sétálás közben megéhezett a királyné, így egy mézeskalácsos mestertől vásárolt egy fánkot, amit a nagy kosárból árult. A fánk rendkívül ízlett neki, ezért az őt kísérő lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosár fánkot. A karnevál elmúltával pedig a fánksütőt is berendeltette a palotába. A mézeskalácsos elmesélte a fánk receptjét és elkészítési módját a királyné cukrászának. A cukrász finomította, és egy kicsit módosította a receptet, és ettől kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk. Mivel az emberek hamar megkedvelték a finom, laktató, olcsó tésztafélét, ezért a mai napig fogyasztják. A legtöbb országban sütnek különféle fánkokat; a receptek a helyi szokásoknak és alapanyagoknak megfelelően módosultak.