Vadas Ernő: A magyar fotóművészet ikonja
Vadas Ernő, aki 1899. december 17-én született Nagykanizsán, és 1962. május 30-án hunyt el Budapesten, a két világháború közötti időszak egyik legnagyobb hatású magyar fényképésze és fotóművésze volt. Pályafutása banktisztviselőként indult, a fényképezéssel ekkor még csak hobbiból foglalkozott. Az első fényképezőgépet 1918-ban, érettségi ajándékként kapta szüleitől, egy 9x12 lemezes gépet.
Az első lépések és a világsiker
Vadas Ernő első fényképe egy kislányról készült 1918 júniusában, a mai Menkina János utcában. Ezt az "amatőrfelvételt" a kút rostélyára állított, széparcú, mezítlábas lánykáról készítette. A fénykép annyira jól sikerült, hogy a gyermek szülei "utánrendeltek" a Vadas fiúnál, és ennek köszönhető, hogy a sok kópiából egyetlenegy fennmaradt. Ez a pillanat egy magasra ívelt amatőrfotográfusi pálya első mozzanata volt.
1925-ben elküldte képeit bírálatra a Színházi Életnek, és a laptól biztató visszajelzést kapott. 1927-től már a magyar fotóművészet egyik megújítójaként ismert Balogh Rudolf segítségével sajátította el a szakma csínját-bínját. 1929-ben tagja lett a Magyar Fényképezők Országos Szövetségének.
Vadas Ernő tehetsége és jó szeme hamar meghozta a nemzetközi elismerést is. 1931-ben a svájci Camera című folyóirat által rendezett pályázaton a „Libák” című képéért neki ítélték az ezer aranyfrankkal járó első díjat. Ez a siker megalapozta világhírnevét.
Munkásságának első felében, az 1930-as években idillikus, romantikus felfogású képeivel aratott világsikereket. Ezek a képek merész fény-árnyék hatásokkal, ellenfénnyel és lendülettel jellemezték. Fotói olyan neves külföldi lapokban jelentek meg, mint a Geographic Magazine, a Vanity Fair, a Seven Seas, a Harpers Bazaar és az Illustrated London News, valamint a L'Illustration.
A háború utáni változások és az új témák
1945 után Vadas Ernő témaköre kibővült és reálisabb színezetet kapott. Képein megjelentek a munka témái, munkásarcok, új ipari létesítmények. Lénéből életöröm, emberszeretet sugárzott, és fotóiban is az életnek azt a részét ábrázolta a legszívesebben, ami derűs és rendezett. Képei érthetőek és gyönyörködtetőek.
Mondogatta, mikor amiatt "elémezték", hogy nem elég "modern": "Tudnék én is absztraktul fényképezni, mi sem könnyebb ennél, - de akkor csak egy-két sznob "értene" meg." Ez a gondolkodásmód tükrözte hitvallását, miszerint a fotóművészetnek széles közönség számára érthetőnek és élvezhetőnek kell lennie.
Közéleti szerepvállalás és elismerések
Vadas Ernő jelentős szerepet játszott az amatőrmozgalmakban. 1936-ban megalapította a Modern Fényképezők Egyesületét. Miután ezt a fasiszta hatóságok betiltották, mint a Turisták Inóci Társasága fotószakosztályának tagjai működtek tovább.
A második világháború alatt munkaszolgálatos volt, majd a mauthauseni lágerbe hurcolták, ahonnan 1945-ben tért haza.
1947-ben a Nemzetközi Amatőrfényképészek Világszövetségének egyik magyarországi igazgatója lett. 1950-ben tizedmagával létrehozta a Fotókollektíva munkaközösséget, amelyet 1951-ben államosítottak, és felszerelésével együtt beléptették a Magyar Fotó Állami Vállalathoz.
10 elfeledett magyar színész, akik szegénységben haltak meg
1954-től egészen 1962-ben bekövetkezett haláláig a Foto című szaklap főszerkesztője volt, és 1956-tól az MTI fotóriportereként, főmunkatársaként dolgozott.
1956-ban alapító tagként részt vett a Magyar Fotóművészek Szövetségének megalakításában, és 1962-ig a szervezet elnökeként tevékenykedett. Számos amatőr és hivatásos fényképészt tanított, és ő indította el pályáján Csörgeő Tibort, Szöllősy Kálmánt és Járai Rudolfot.
1957-ben a Fotóművészek Nemzetközi Szövetsége (FIAP) a legmagasabb - Honoraire Excellence - kitüntetésben részesítette. 1959-ben "Ménesterelés" című képéért a magyar fotósok közül másodikként kapott díjat a World Press Photo pályázaton. Hazai és nemzetközi kiállításokon összesen 67 aranyérmet nyert. 1960-ban gyűjteményes kiállításon mutatta be műveit. Művészi felfogását a „So fotografiert man das Leben” (Halle, 1959) című könyvében fejtette ki.
Egy anekdota a háborús időkből
Vadas Ernő felesége, Vadas Jolán mesélt el egy ide kapcsolódó anekdotát: 1940-ben, a háború elején, egy vasárnapi veszprémi kiránduláson történt, hogy egy őrszolgálatos katona bekísérte a laktanyába a fényképezőgépekkel, állvánnyal körülrakott Vadas Ernő́t, mert gyanúsnak találta. A kihallgatást vezető tiszt zordsága már a személyi adatok bemondásánál megenyhült, mivel jól tudta, ki az a Vadas Ernő. Hivatkozva azonban a különleges viszonyokra, úgy rendelkezett, hogy a filmeket, Vadas Ernő aznapi „termését”, azonnal elő kell hívni. A mestert ettől kezdve semmi más nem érdekelte, csak az, hogy az előhívást ő maga végezhesse, saját receptje szerint. Így vonultak át a rendőrségi sötétkamrába, ahol Vadas valóságos fotótanfolyamot tartott a helyes, tónusgazdag, kiegyenlítő előhívásról a nyomozóknak. Nem vizsgálat volt ez, hanem kis előadás a fényképezésről.
FEAK Független Energetikai Adatközpont Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A FEAK Független Energetikai Adatközpont Zártkörűen Működő Részvénytársaság (röviden FEAK Zrt.) egy olyan szervezet, amelynek tevékenysége az energiahatékonyság és energiagazdálkodás stratégiai feltételeinek megteremtésében, valamint az energetikai rendszert érintő állami infrastruktúra-beruházások előkészítésének és megvalósításának összehangolásában játszik kulcsszerepet.
Alapvető információk és elérhetőségek
A FEAK Zrt. hivatalos neve FEAK Független Energetikai Adatközpont Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Székhelye és postacíme is 1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 18. Telefonszámuk: +36 30 699 0128. Az ügyfélszolgálati vagy közönségkapcsolati vezető Veres Péter, aki megbízott ügyfélkapcsolati vezetőként látja el feladatait.
Fontos megjegyezni, hogy jelenleg nem működik a FEAK Zrt. irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségében működő más közfeladatot ellátó szerv, ahogy a közfeladatot ellátó szerv többségi tulajdonában álló, illetve felette közvetlen irányítással rendelkező gazdálkodó szervezetek, közalapítványok vagy általa alapított lapok sem.
A Magyar Államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az Energiaügyi Minisztérium gyakorolja, amelynek székhelye szintén 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Postacímük: 1440 Budapest, Pf. 1.
Jogszabályi háttér és feladatkör
A FEAK Független Energetikai Adatközpont Zártkörűen Működő Részvénytársaság által ellátott közfeladatokról szóló 369/2023. (VIII. 7.) Korm. rendelet, valamint a FEAK Zrt. szervezeti és működési szabályzata és adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata határozza meg a szervezet feladatait és működését.
A FEAK Zrt. közreműködik az energiaügyi miniszternek a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet (Statútum rendelet) 164. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott, az energiahatékonyság és energiagazdálkodás stratégiai feltételeinek megteremtésével, valamint az energetikai rendszert érintő állami infrastruktúra-beruházások előkészítésének és megvalósításának összehangolásával kapcsolatos feladataiban. Továbbá a Statútum rendelet 176. §-a szerinti, az ágazati infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztéssel és infokommunikációs szolgáltatási stratégiaalkotással összefüggő feladataihoz kapcsolódó egyes hazai finanszírozású, valamint európai uniós társfinanszírozású energetikai projektek (ágazati projektek) tervezésében és megvalósításában is részt vesz.
Közszolgáltatások és tevékenységek
A FEAK Zrt. az ágazati projektek keretében számos fontos feladatot lát el:
- Kialakítja a villamosenergiahálózat-menedzsment adatalapú ellátásának működési, továbbá az energiapolitikai döntéshozatalhoz szükséges adatok előállításának és feldolgozásának koncepcióját.
- Kialakítja az a) pont szerinti koncepció megvalósításához szükséges informatikai rendszert, szolgáltatási és finanszírozási modellt.
- Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 3/A. §-a szerinti közfeladatot ellátó szervezetek (közfeladatot ellátó szervezetek) számára egységes energiamenedzsment keretrendszert alakít ki, továbbá részt vesz azok bevezetésében.
- Közreműködik a hazai okos mérés program feltételrendszerének kialakításában és a program végrehajtásában.
- Közreműködik mindazon ágazati projektek megtervezésében és megvalósításában, amelyeket jogszabály vagy a Kormány egyedi döntése részére meghatároz.
A közszolgáltatások igénybevételére vonatkozóan a 369/2023. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásai alkalmazandók. A FEAK Zrt. által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások díjára és az abból adott kedvezmények mértékére vonatkozó információk a rendeletben találhatók.
Adatkezelés és adatbázisok
A FEAK Zrt. saját fenntartású adatbázisokat és nyilvántartásokat vezet. Ezek közé tartoznak a háztartási méretű photovoltaikus (PV) kiserőművet üzemeltető magánszemélyek és cégek adatai, valamint az ezen eszközökkel kapcsolatos adatok. Emellett nyilvántartja a szerződéses partnerek és kapcsolattartók adatait is.
A közfeladatot ellátó szerv által alaptevékenysége keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtáit a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 24 a pontja, valamint a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásának 22/a melléklete határozza meg. Az adatok kezelésével összefüggő adatkezelési tájékoztatók, mint például az inverteres adat tájékoztató és az adatkezelési tájékoztató a szerződéses partnerek, kapcsolattartók adataival kapcsolatban, részletesen leírják a folyamatokat. A FEAK Zrt. munkavállalói adattájékoztatója is elérhető.
A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igényekkel összefüggésben a Társaság kialakította az eljárásrendjét, amely a "Közadat tájékoztató" linken érhető el. A FEAK Zrt. azon közadat igényléseket, melyek előállítási költsége nem haladja meg a nettó 1000 Ft összköltséget, térítésmentesen teljesíti. Az 1000 Ft összköltséget meghaladó közadat igénylések esetén a FEAK Zrt. fenntartja a jogot, hogy az adatigénylés teljesítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapítson meg. Ezen költségelemek figyelembevételével, mint az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költsége, az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó az igénylő részére történő kézbesítésének költsége, valamint ha az adatigénylés teljesítése a FEAK Zrt.
Az adatvédelmi felelős vagy az információs jogokkal foglalkozó személy dr. Tóth Krisztián adatvédelmi tisztviselő. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 71/D. § (4) bekezdés alapján teljesítendő éves jelentés egy adatlap formájában érhető el.
Pályázatok és támogatások: A „Távhő projekt”
A FEAK Zrt. által kiírt egyik jelentős pályázat a „Távolról leolvasható fűtési költségmegosztók felszerelése távhővel ellátott lakóépületeknél” (röviden „Távhő projekt”). A projekt célja, hogy a távhőszolgáltatás modernizálásával összefüggően a társasházak és lakásszövetkezetek számára új, távolról való mérésre alkalmas fűtési költségmegosztó rendszerek felszerelését támogassa. Emellett támogatja a már meglévő fűtési költségmegosztók távolról leolvasható rendszerbe való kapcsolását és a lakások hőleadó készülékének szabályozhatóvá tételét.
A 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatással saját forrás igénybevétele nélkül telepíthetők korszerű mérési rendszerek. A fejlesztések megvalósításával a családok tényleges fogyasztásuk alapján, kevesebbet fizethetnek a távfűtésért. Ezáltal lehetőség nyílik a tudatos fogyasztói magatartás kialakításához a távhővel ellátott társasházi vagy lakásszövetkezeti épületekben élő díjfizetők számára. A felszerelt eszközök megfelelő alkalmazásával visszaigazolt, valós hőfelhasználás ismeretében energiamegtakarítás érhető el, amivel hozzájárulhatnak a hazai energiahatékonysági célok eléréséhez, valamint Magyarország import földgázzal szembeni függőségének csökkentéséhez is.
A rendelkezésre álló teljes pályázati keretösszeg 5.000.000.000 Ft volt. Pályázatonként igényelhető támogatás összege legalább 100.000 Ft, legfeljebb 120.000.000 Ft lehetett. A pályázat indítása uniós kötelezettség és törvénybe foglalt feladatok végrehajtásán alapul, célja, hogy amennyiben a távhő rendszerre kötött épületekben ez költséghatékonyan megvalósítható, a meglévő költségmegosztókat távolról leolvashatóvá kell tenni, vagy távolról leolvasható készülékekre kell cserélni. Az előírás mintegy 410 ezer háztartást érint, amelyekben szükséges új költségmegosztó felszerelése, vagy a már telepített rádiós költségmegosztó okosítása.
Amennyiben a pályázó a megfelelő termosztatikus szelepeket szerelteti fel, távolról leolvasható költségmegosztót alkalmaz a radiátorokon, valamint elvégezteti az esetenként szükséges strangszabályozást is, akkor a felhasználói szokások megváltozását is figyelembe véve 6-8%-os energiamegtakarítás érhető el. Több mint 900 társasház pályázott a lakossági távhőprogramra. A benyújtási lehetőség a keretösszeg 120 százalékának elérése után, 2025. augusztus 21-én felfüggesztésre került.
Pénzügyi átláthatóság
A FEAK Zrt. a közfeladatot ellátó szerv számviteli törvény szerinti beszámolóit nyilvánosan közzéteszi, amelyek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelően készülnek. A közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből nyújtott, nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjei a "Távhő projekt" pályázat keretében a társasházi vagy lakásszövetkezeti épületekben lévő háztartások. A támogatások célja a tudatos fogyasztói magatartás kialakításához való hozzájárulás, az energiamegtakarítás elérése és Magyarország import földgázzal szembeni függőségének csökkentése.