A káposztafélék, mint a fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol, karalábé vagy bimbós kel, konyhakertjeink ékköveivé válhatnak, megfelelő gondoskodás mellett. Azonban a kártevők, mint a káposztalepke, komoly kihívást jelenthetnek a termesztés során. A sikeres védekezés alapja a megelőzés, a helyes agrotechnika és a célzott permetezés, amely akár vegyszerek nélkül is megvalósítható.
A káposztafélék termesztésének alapjai és a megelőzés fontossága
A káposztafélék termesztésének sikerességét döntően befolyásolhatja a helyes agrotechnika megválasztása. Fontos lépés, hogy a káposzta területét izoláljuk az előző évi káposzta területtől, és kerüljük az azonos helyen történő egymás utáni termesztést. A burgonya, a borsó és a bab kiváló előveteményei lehetnek a káposztaféléknek.
Fajtaválasztásnál érdemes előtérbe helyezni a tripszekre kisebb mértékben fogékony fajtákat, például a júliusban, augusztusban fejesedő fajták kevésbé érzékenyek. A korai fajták üvegházban nevelhetők, a szabadföldit pedig csak fagyveszély esetén szükséges védeni. A fóliabúra segíthet a talaj felmelegedésében, kiegyenlítve az éjszakai lehűlést, így akár egy héttel korábban is meg lehet próbálni a kiültetést. Azonban figyelembe kell venni az időjárást, és az extra hideg helyeken érdemes megvárni a fagyosszenteket.
A palántanevelés sajátosságai
A palántanevelés során a káposztaféléket nem szokás tűzdelni. A palántanevelő ládába ritkán, 1-2 tőtávra vetve, majd onnan kiültetve elkerülhető a tűzdelés. Ha túl sűrűn kelnek a növények, érdemes átültetni őket, a kis magoncokat a levelüknél fogva, hogy ne sérüljön a száruk. A talaj előkészítése is kulcsfontosságú. A talaj felszínének penészesedése ritkán fordul elő, oka a talaj fertőzöttsége, vagy az el nem bomlott komposzt. Ezért vetés előtt fertőtleníteni kell a talajt gőzöléssel, melegítéssel, vagy „sütéssel”.
Bio palántanevelés a Zsámboki Biokertben - Bevált gyakorlatok az ökológiai gazdálkodásban I.
A megfelelő fajtaválasztás is elengedhetetlen. A korai, közép- és kései, esetleg másodvetésre alkalmas fajták közül a termesztési céloknak megfelelően kell választani. Például paradicsomnál a Manó nevű kis növésű, bokorparadicsom hamar terem, míg a Marmande, Korall, Ace55, Lugas F1, San Marzano és Apis fajták is népszerűek. A Cherolla, szendvics és balkon paradicsomok csemegék.
A paradicsom kiültetésére két időpontot szoktak alkalmazni: április 20 körül, amennyiben az időjárás engedi, és a palánták megfelelően begyökeresednek. Ekkor takarással védhetők a május eleji lehűléstől. A 0 fok körüli hideget is kibírják, újrahajtanak, így körülbelül 2 héttel hamarabb fordulnak termőre. A másik időpont a májusi fagyok utáni kiültetés, ami teljes biztonságot nyújt. A május eleji kiültetés nem javasolt, mert a növények nem erősödnek meg annyira, hogy kibírják az esetleges fagyokat.
Talajelőkészítés és öntözés
A gyökérzöldségek magjainak vetéséhez fontos a vetés talajának tömörítése fával, hengerrel vagy gereblye fokával. A sorokba ritkásan vetett kapor segíti a répa kelését. A petrezselyem vetése akkor lehetséges, amikor a talajhőmérséklet eléri az 5 fokot. Ilyenkor is elhúzódhat a kelés, akár 5 hétre is, ezért sorjelző magvakat érdemes keverni a petrezselyem magjai közé. Ha várunk vele, míg melegebb a talaj, semmit sem veszítünk, mert hamarabb kel. Ha hideg a talaj, főleg ha nedves, akkor a mag "elkotlósodik", esetleg el is rothad, így nincs értelme erőltetni a korai vetést.
Az öntözésnél az alsó öntözés javasolt, különösen rebarbara esetében. A talaj felszínének penészesedése esetén a magoncok átültetése javasolt, fertőtlenített talajba.
Káposztafélék kártevői és a permetezés fontossága
Kártani szempontból a káposztafélék kártevői nagyjából azonosak. Meg kell említeni a tavaszi káposztalegyet, a repceszár-ormányost, a bolhákat, a káposzta levéltetvet, a káposztapoloskát, a káposzta bagolylepkét, a káposztamolyot, a káposztalepkét, valamint az utóbbi években a dohánytripszet.
Talajfertőtlenítés és korai védekezés
A növényvédelem időrendi sorrendjében haladva vetés előtt vagy azzal egy menetben, talajvizsgálatot követően javasolt lehet talajfertőtlenítő használata, például a Picador 0,8 MG. Ez segít megelőzni a talajból eredő fertőzéseket és kártevők megjelenését.
Káposztamoly elleni védekezés
Ültetést követően a káposztamoly megjelenését és rajzását kell figyelemmel kísérni. A kártevőnek hazánkban 3-4 nemzedéke van egy évben. A kémiai védekezés időzítése kulcsfontosságú. A káposztamoly, káposztalepke, káposzta bagolylepke és saláta bagolylepke ellen eredményesen védekezhetünk a Laser Duplóval. Az első permetezést a fiatal (L1-L2 fejlődési stádiumú) hernyók ellen szükséges megejteni, majd azt 7-14 nap múlva megismételni. Egy tenyészidőszakban a készítmény maximum kétszer használható, tapadásfokozó szer (Eco-film) hozzáadása mellett. A Laser Duplo használata biogazdálkodásban is engedélyezett, kis kiszerelésben III. forgalmi kategóriás besorolás mellett.
Káposzta levéltetvek elleni védekezés
A káposzta levéltetvek a növények fiatal levelein szívogatnak, károsítva azokat. Felszaporodásukra főleg szárazabb években kell számolni, rajzásuk folyamatos. Hatásosan védekezhetünk ellenük a Pirimor 50WG nevű készítménnyel. Sárgatálas előrejelzésre alapozva a levéltetvek megjelenésekor kell permetezni, majd az utódnemzedékek ellen megismételni azt. Tapadásfokozót is érdemes használni a kezelésekhez.
Szintén a levéltetű-kolóniák kialakulásakor, a tömeges felszaporodás előtt kell permetezni K-1, vagy Full 5CS rovarölő szerek használatával. Ebben az esetben azonban érdemes figyelemmel kísérni az egyidejűleg megjelenő többi kártevőt is, hiszen a készítmények hatásosak a bagolylepkék lárvái ellen (L1-es és L2-es fejlődési stádiumban), valamint káposztapoloska ellen is. A különbség a két inszekticid között a formulázottságukban rejlik. Mindkét termék kontakt hatású lambda-cihalotrin hatóanyagot tartalmaz, ám a Full 5CS esetében hosszabb tartamhatással is számolhatunk (1 órával kijuttatást követően a hatóanyag 98%-a még a levélen marad). Akárcsak a Laser Duplo és a Pirimor 50 WG használatakor, Eco-film tapadásfokozó hozzáadása ebben az esetben is indokolt, mivel viaszos kultúrákról van szó.
Permetezés okosan: Vegyszermentes megoldások
Ha nem szeretnénk vegyszerekkel terhelni a kertünket és a saját zöldségeinket, rengeteg természetes megoldás létezik a kártevők elleni védekezésre.
Csalánlé - A természetes csodafegyver
A csalán kiváló rovarűző és növénytápláló. Elkészítése egyszerű: egy vödörben gyűjtsünk össze körülbelül 1 kg friss csalánlevelet. Öntsük fel 10 liter vízzel, és hagyjuk állni 24 órán keresztül. Szűrjük le, és permetezzük a növényekre. Ez erősíti a növényeket és távol tartja a levéltetveket.
Fokhagyma és hagyma tea - A kártevők rémálma
A fokhagyma és a hagyma erős illata a kártevőket is elűzi. Aprítsunk fel 2-3 gerezd fokhagymát és egy kisebb hagymát. Forraljuk fel 1 liter vízben, majd hagyjuk állni 12 órán át. Szűrjük le és hígítsuk fel vízzel (1:3 arányban), majd permetezzük a növényekre.
Szódabikarbóna oldat - Gombaölő csodaszer
A szódabikarbóna kiváló a lisztharmat ellen, és teljesen természetes. Keverjünk össze 1 liter vízben 1 teáskanál szódabikarbónát és egy csepp folyékony szappant (ez segíti a tapadást). Permetezzük a növények leveleire hetente egyszer.
Mustár mint talajtakaró és zöldtrágya
A mustár jó helyen akár 1 méter magasra is megnő. Talajtakarásra és zöldtrágyának szinte bármikor lehet vetni, a tavaszi fagyok utánitól októberig. Hamar kikel. Zöldtrágyának virágzásig bármikor levágható, a gyökere a talajban maradhat, a zöldrészt pedig belekapálhatjuk. Olyan helyeken, ahol nincs útban, meg lehet hagyni magnyerés céljából. Zöldségek között azonban ne hagyjuk meg, mert túlnövi és elnyomja őket. Legfeljebb ágyássarkokban alkalmazzuk.
A permetezés időzítése és technikája
A permetezés időzítése kulcsfontosságú.
Tavaszi permetezés: Gyümölcsfák és dísznövények esetében az egyik legfontosabb időszak. A tél végén, amikor a rügyek még nem fakadtak ki, érdemes elvégezni az úgynevezett lemosó permetezést, amely segít eltávolítani a kórokozókat és az áttelelt kártevőket.
Nyári permetezés: A kártevők ekkor támadnak a legintenzívebben, így a rendszeres permetezés, különösen bio megoldásokkal, segít megelőzni a betegségeket. Ilyenkor figyeljünk, hogy ne a déli forróságban permetezzünk, mert a növények megperzselődhetnek.
Őszi permetezés: A lehullott lomb és a lelassult növekedés időszakában a gombabetegségek megelőzésére érdemes permetezni.
Téli permetezés: Főként gyümölcsfáknál alkalmazott technika, amikor a fák nyugalmi állapotban vannak. Ekkor erős vegyszermentes lemosó permetezést végezhetünk.
Helyes permetezési technikák
Használjunk megfelelő permetezőt! Ha csak pár növényt védünk, egy kézi spriccelő is elég lehet, de nagyobb kertben érdemes beszerezni egy profi permetezőt. A Gloria megbízható permetezőivel könnyedén lefújhatjuk még a nehezen elérhető ágakat is.
Fújjuk a levelek aljára is! Sokan csak a tetejére fújnak, pedig a kártevők és gombák előszeretettel bújnak meg a levélfonákon.
Ne használjunk túl sokat! A túlzott permetezés sem jó, mert a növények is "megtelhetnek" a szerekkel, és károsodhatnak.
Figyeljünk a szélre! Ne permetezzünk szeles időben, mert a szél könnyen elviszi a permetet oda, ahová nem szeretnénk.
A permetezés nem boszorkányság, csak tudni kell, mikor és mivel csináljuk. Ha természetes megoldásokat alkalmazunk, nemcsak a növényeink lesznek egészségesebbek, hanem a környezetünk is hálás lesz érte.
Káposztafélék a magyar konyhában
Habár a Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy országos viszonylatban a fejes káposzta és a kelkáposzta termésterülete évről évre csökken, nem szabad elfelejtenünk, hogy a tradicionális magyar konyha kelléktárának fontos alapanyagai közé tartoznak, valamint nagyon fontos téli vitaminforrásaink lehetnek. A káposztás rétes káposztarépából, és káposztás bableves káposztarépával is ízletes ételek, amelyek gazdagítják a magyar gasztronómiát. A tarlórépa is káposztaféle, és lereszelve ugyanúgy lehet savanyítani, mint a káposztát. Szintén zalai étel a baboskáposzta, és a káposztás bableves.
A káposztarépa, vagy kerékrépa, takarmányrépa néven is ismert, egy régi angol fajta, amely középnagyságú, elsősorban üvegházi termesztésre alkalmazták, de szabadföldben is termeszthető. Tenyészideje 80 napos, közepes tenyészidejű. Szabadföldi kiültetéshez márciusban kell elvetni palántának a magokat, fél cm mélyen, keléséhez 18 fok kell. Nem determinált, ami azt jelenti, hogy folytonnövő, tehát kaccsozni kell, és az oldalhajtásokból legfeljebb 3-at meghagyni. A megmaradt kelbimbók jó állapotban vannak, és a fátyolfóliával bebugyolált káposztarépáknak sem lett semmi baja a hidegben. Jó, hogy kint lehet hagyni, és biztos, hogy idén is vetünk belőle.
tags: #mivel #permetezzem #a #kaposzta #lepket