
Amikor egy családban sajátos nevelési igényű gyermek születik, az fokozott terhet ró a szülőre. Végig kell küzdeni az óvodát, iskolát, szakmunkásképzőt, a gimnáziumot, és ha valaki szerencsés, akkor még az egyetemet is. De mi jön ezután, amikor a gyermek légüres térbe kerül? Hol lehet találni segítséget, munkát, megértést? Mikor lehet vége a szülői erőfeszítésnek? Az autizmussal élő fiatalok életében azok a mindennapi feladatok is kihívást jelenthetnek, amelyek normál idegrendszeri fejlődésnél fel sem tűnnek, megoldásuk nem igényel különösebb erőfeszítést. Ráadásul nekik az iskolán túl is szükségük van készségfejlesztésre, amihez felnőtt korban nem kapnak segítséget. Ezen a ponton lép be a képbe a Vadas Maria Aura Egyesület, amely elkötelezetten támogatja az autista fiatalokat és felnőtteket abban, hogy boldoguljanak, megtalálják a helyüket a magánéletben és a munka világában. Az autizmussal élő fiú, Gömbös Olivér életét már tíz éve követjük, és a most huszonegy éves fiatal példája is mutatja, hogy értelmes munka és önkifejezés igenis lehetséges. Épp most nyílt egy kiállítása a szentendrei Ferenczy Múzeumban.
Az Aura Egyesület születése és céljai
Mint sok civil szervezetet, úgy az autista fiatalokat és felnőtteket támogató Aura Egyesületet is érintett gyermekek szülei hozták létre. A 2002-es induláskor kitűzött cél volt, hogy a fiatalok a tanulmányok lezártával is boldoguljanak, találják meg a helyüket a magánéletben és a munka világában. Ebben az időszakban a továbbtanulásra nem igazán volt mód az autizmussal élők számára, és még azok is nehezen találtak munkát, akik szakiskolába jártak. A legtöbb gyermek „normál” iskolába járt, szakiskolát csak a kisebb részük végzett.
A spektrumzavar egyik jellemzője, hogy a kapcsolatépítés hatalmas kihívás, így a tanulmányok lezártával - az iskolai ismeretségek elvesztésével - barátkozásra sem nyílt lehetőség. Ennek eredményeképp a gyermekek teljesen beszorultak a családi környezetbe. Az egyesület felismerte ezt a hiányt, és először egy szabadidős klubot hozott létre, aminek programjait vasárnaponként tartották. A fiatalok azóta is folyamatosan találkoznak ezen a napon.

Jelenleg az Aurának közel 300 tagja van, a tevékenységek köre is megszaporodott, igazodik az érintettek korához, szükségleteihez. A tagság soraiban már felnőtt, elmúlt húsz, vagy akár harmincévesek is vannak. Emellett az egyesület olyan fiatalokat is támogat, akik nagyon jó intellektussal bírnak, autizmus zavarukat nem is ismerték föl gyermekkorukban. Ez csak a továbbtanuláskor került felszínre, amikor már ezerféle kihívásnak kellett egyszerre megfelelniük, megszűnt a kiszámíthatóság, ami autizmusnál komoly probléma.
Színes programok és készségfejlesztés
Az Aura vasárnapi foglalkozásai nagyon sokszínűek, szerveznek például túrákat, közös múzeum- és színházlátogatásokat. Lehet náluk társasjátékozni is, hétköznap pedig elérhető a Fórum Színház drámafoglalkozása, az Autista Akadémia, nem utolsó sorban pedig egy kiscsoportos fotós és videós képzés. Ezt a fiatalok nagyon szeretik, mert segítségével gyakorolhatják az önkifejezést is. Ráadásul az ott megszerzett tudást és kooperációs készségeket a munka világában is hasznosítani tudják.
Az egyesületnél autista fiatalokra szabott munkakompetencia-fejlesztés is van, ami alapvetően az angol nyelvű társalgásra és az informatikára irányul. Van külön jogismereti program, és elérhető egyebek mellett művészetterápiás foglalkozás is. Hétköznap, munkaidő után működtet az egyesület önismereti csoportokat is, általában valamilyen tematika - például párkapcsolat vagy érdekérvényesítés - mentén. Ez is azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok minél teljesebb életet élhessenek, és felkészüljenek az önálló élet kihívásaira.
Autizmus spektrumzavar: 10 dolog, amit tudnod kell
Munkavállalás és a nyílt munkaerőpiac meghódítása
Az egyesület nem csak szabadidős programokat szervez az érintetteknek, hanem segít abban is, hogy lerakhassák önálló életük alapját - aminek alapvető eleme a munka. Ez azért fontos, mert az autizmussal élő fiatalok nagyon szeretnének dolgozni, ugyanolyan adófizető állampolgárok lenni, mint a kortársaik, de erre kevésbé kapnak lehetőséget. Emiatt az Aura 2010-ben elindított egy olyan programot, amit kifejezetten az autizmus spektrum zavarra dolgoztak ki.
A program eredményeként a fiatalok nagyjából 30 százaléka dolgozik védett, 70 százaléka pedig nyílt munkahelyen. Esetükben fontos, hogy az állásokat nem csak megkapták, hanem a felkészítésnek, a mentorálásnak és az utánkövetésnek köszönhetően meg is tudták tartani. Ez nagy dolog, mert a spektrumzavarra jellemző sajátos viselkedés miatt - főleg, ha a munkaadó nincs tisztában azzal, hogy az alkalmazott autizmussal él -, az érintettek gyorsan elveszítik a munkájukat, vagy eleve fel sem veszik őket.
Az Aura módszere a munkáltatóknak is biztonságot ad. Tudják, hogy akit ők ajánlanak, az alkalmas a nyílt munkaerőpiaci munkavégzésre, képességeiket előre felmérik, és fel is készítik őket a munkavállalásra. Sokakat egyénileg is mentorálnak, majd közösen keresnek olyan munkahelyet, ami a képességeknek a leginkább megfelel. Emellett rendelkezésükre állnak a befogadó munkahelyeknek, kérdésekkel ők is fordulhatnak hozzájuk.
Együttműködések és sikertörténetek
Jelenleg az egyesületnek fontos partnere az Országos Bírósági Hivatal, ahol az autizmussal élő munkavállalók elsősorban az iratokat érkeztetik, illetve a Cégbíróság, ahol jelenleg egy fiataljuk dolgozik. Jelen van az Aura a Budai Központi Kerületi Bíróságon is, ahol épületen belül szállítják az iratokat a fiataljaik.
Többen is dolgoznak pénzügyi vonalon az IBM-nél, a legújabb partner pedig a MOL Nyrt., ahol informatikusként vállal munkát több autizmussal élő fiatal. Remek kapcsolatban vannak a Magyar Postával is, ahol 14 tagjuk dolgozik, elsősorban a logisztikai és a HR-részlegen, illetve levélkihordóként. A vállalat nagyon jól felkészült a fogadásukra, tartott belső edukációs programokat is, figyel a rendszeres szemléletformálásra.

Ezek a sikertörténetek bizonyítják, hogy az autizmussal élők is értékes tagjai lehetnek a munkaerőpiacnak, ha megfelelő támogatást és felkészítést kapnak. Az Aura Egyesület nem csupán foglalkozásokat szervez, hanem hidat épít a társadalom és az autista fiatalok között, segítve őket a teljesebb, önállóbb élet megvalósításában.
A perinatális időszak krízisei és az ökoiskola - Tágabb perspektívák
Az Aura Egyesület munkája mellett érdemes megemlíteni más szervezetek és kezdeményezések tevékenységét is, amelyek szintén a nehéz élethelyzetekkel való megküzdést és a társadalmi integrációt célozzák. Például a Perinatus Alapítvány „Kőleves - Krízisek és gyógyulás a perinatális időszakban” címmel tartotta meg tavaszi nyílt napját. A babavárás és a kisgyermek érkezésének időszaka mély átalakulás. Az Alapítvány arra keresi a választ, mit kezdünk a nehézségekkel, hogyan lehet a törékenységből erő, és mi segít abban, hogy a krízis ne elszigeteljen, hanem kapcsolódáshoz vezessen. Bár más területtel foglalkozik, a céljaik hasonlóak az Aura Egyesületéhez: támogatni az embereket a nehéz időkben, és elősegíteni a kapcsolódást.
Másik érdekes kezdeményezés, ami a társadalmi felelősségvállalás és a közösség erejét mutatja, az ökoiskolák működése. Egy gimnáziumból ökoiskola nem csak a környezetvédelemről szól a hétköznapokban, hanem arról is, hogy hogyan lehet bevonni a szülőket az Ökokör megszervezése által. Kézzelfogható környezetvédelem, az ökológiai lábnyom csökkentése a kulacstöltőtől a szabadszedéses menzán át a szelektív hulladékgyűjtésig mind olyan lépések, amelyek a tudatosabb életmódot segítik. Ez a megközelítés is abba az irányba mutat, hogy a közösségi összefogás és a tudatosság milyen mértékben járulhat hozzá a jobb életminőséghez és a fenntartható jövőhöz.
Mozaikcsaládok és a fiatalok kapcsolata a természettel
Időről időre a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Ma három, mozaikcsaládban felnőtt fiatal beszél arról, hogyan látják a saját jövőjüket, a saját, majdani családjukat. Ezen történetek is aláhúzzák, hogy a kihívásokkal való szembenézés és az alkalmazkodás képessége kulcsfontosságú az életben.

Az is fontos kérdés, hogy milyen a fiatalok kapcsolata a természettel. Milyen élményeket őriznek róla és hogyan köti össze őket a természetfelettivel? Foglalkoztatja-e a fiatalokat a Földünk védelme és hogy viszonyulnak a természettudományokhoz? Az Autikum (Felnőtt Autista Szabadidős és Kulturális Központ) immár több mint egy éve, hogy nem csak egy helyszín, hanem egy olyan biztos pont az autista emberek (és más neurodivergens személyek) életében, ahol korrekt és naprakész információhoz és támogatáshoz juthatnak. A természetkapcsolat, a közösségi élmények és a környezetvédelem mind olyan területek, amelyek hozzájárulhatnak az autista fiatalok és minden ember jólétéhez.
Hallásérzékenység a zajos világban
A mai zajos világban szinte kötelező védekeznünk a zajártalom ellen. Az érzékeny hallás, mint például gyermekkori tapasztalat, amikor egy elrobogó autó vagy egy megugatott kutya komoly kellemetlenséget okoz, sokak számára mindennapos kihívás. Ez a téma is rávilágít arra, hogy a neurodivergens személyek, mint például az autizmussal élők, gyakran szembesülnek az átlagostól eltérő érzékszervi tapasztalatokkal, amelyek megértése és kezelése elengedhetetlen a beilleszkedésük és komfortérzetük szempontjából. Az Aura Egyesület és hasonló szervezetek ezen a téren is segítséget nyújtanak, informálnak és megoldási stratégiákat kínálnak, hogy az érintettek minél teljesebb életet élhessenek a zajos mindennapokban is.