Kecskemét városa, mint a magyar zenei nevelés egyik kiemelkedő központja, hosszú évtizedek óta ápolja Kodály Zoltán szellemi örökségét. Ennek az örökségnek egyik legfontosabb letéteményese a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, amely az ország első ének-zenei általános iskolájaként alakult 1950-ben. Az intézmény élén álló vezető személyiségek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a Kodály-koncepció elvei a mindennapi oktató-nevelő munkában is érvényesüljenek, és az iskola továbbra is a magyar zeneoktatás élvonalában maradjon.
Vadas Tamásné Hajnalka - Egy vezető az örökség és a jövő metszéspontján
Vadas Tamásné Hajnalka személye szorosan összefonódik a Kodály Iskola történetével és jelenével. 12 évig volt az intézmény tanulója, majd 25 évet dolgozott hegedű- és kamarazenetanárként. Ez az elkötelezettség és mélyreható ismeret teszi őt az iskola jelenlegi vezetőjeként kivételesen alkalmassá arra, hogy az intézmény hagyományait megőrizve, egyúttal a jövő kihívásaira is felkészítse azt. „Nagy megtiszteltetés, de legalább akkora felelősség, hogy a Kodály Iskolát vezethetem” - mondja, hangsúlyozva azt a küldetéstudatot, amely a Kodály Zoltán által lefektetett elvek továbbvitelét jelenti. Célként tűzi ki, hogy a Kodály Iskola a világ egyik legjobb iskolája legyen, melyre az intézmény hagyományai predesztinálják, és a Kodály-koncepció bölcsőjeként kötelesség is ezt a célt kitűzni.
A Kodály Iskola - Egy átfogó oktatási intézmény Kecskeméten
Az iskola napjainkban Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola néven működik. Ez a komplex elnevezés is tükrözi az intézmény sokrétűségét és átfogó jellegét, amely az ének-zenei neveléstől a közismereti tárgyak magas szintű oktatásáig terjed.
Az ének-zenei nevelés alappillérei
Az intézményben az ének-zenét emelt szinten oktató általános iskolára épül a négy évfolyamos gimnázium, valamint a szakgimnázium. Az éneklést és a kiemelkedő színvonalú kórusmunkát az általános iskolások és a gimnazisták az alapfokú művészeti iskola klasszikus zenei, népzenei és néptánc tanszakain folytatott tanulmányokkal egészíthetik ki. Az ének-zenei nevelést elsősorban a személyiségfejlesztés egyik lehetőségének tekinti az intézmény, ugyanakkor fontosnak tartja a zenei tehetségek felkutatását, támogatását, zenei pályára való felkészítését is.
Hangszeres és énekes képzés az alapfokú művészetoktatásban
Az alapfokú művészetoktatás keretein belül, zeneművészeti ágon magánéneket, zongorát, orgonát, hegedűt, gordonkát, gitárt, fuvolát, oboát, klarinétot, szaxofont, fagottot, trombitát és ütőhangszereket, valamint népihegedűt, népi furulyát, citerát és népi éneket tanulhatnak a növendékek. Táncművészeti ágon néptánc oktatás folyik. Ez a széles spektrumú kínálat lehetővé teszi, hogy a diákok érdeklődésüknek és adottságaiknak megfelelően mélyedjenek el a zenei és táncművészeti tanulmányokban.
A szakgimnázium tagozatai
A szakgimnázium zeneművészeti tagozatán az alábbi tanszakok működnek: billentyűs (zongora, orgona, csembaló), ütős, vonós, húros (hegedű, mélyhegedű, gordonka, nagybőgő, gitár), fafúvós (fuvola, oboa, klarinét, fagott, szaxofon), rézfúvós (kürt, trombita, harsona), magánének, zeneelmélet- szolfézs. A szakgimnázium elsődleges célja, hogy felkészítse a tanulókat a zenei, illetve a néptáncművészeti továbbtanulásra.
Közismereti tárgyak és tehetséggondozás
Az ének-zenei oktatás mellett az intézmény nagy gondot fordít a közismereti tárgyak magas színvonalú oktatására is. A kompetenciamérések eredményei az országos összehasonlításban előkelő helyet juttatnak mind az általános iskolának, mind a gimnáziumnak és a szakgimnáziumnak. Tanítványaink az országos átlag fölötti színvonalon teljesítik a követelményeket. Nevelő-oktató munkánk valamennyi területén figyelemre méltók a versenyeken szerzett kiváló helyezések is.
Továbbtanulási lehetőségek és pályaválasztás
Általános iskolásaink szinte kivétel nélkül érettségit adó középiskolában folytatják tanulmányaikat, a legtöbben saját gimnáziumunkban és szakgimnáziumunkban tanulnak tovább, de sikeresen felvételiznek más gimnáziumokba is. Saját gimnáziumunk tanulói képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően bármely választott tárgyból készülhetnek emelt szintű érettségi vizsgára. A gimnazisták pályaorientációja igen változatos, nem csupán a humán tárgyakból, a reál tárgyakból is sikeresek lehetnek. A szakgimnáziumból a legtöbben már a közismereti érettségi után bekerülnek a Zeneakadémiára, az egyetemek zeneművészeti karára, főiskolákra.
Az iskola művészeti csoportjainak sikerei
Az iskola művészeti csoportjai kimagasló eredményeket mutattak föl az elmúlt években. Hét kórusa - az Antanténusz, a Miraculum, az Aurin kórus, a Fiúkórus, a Vegyes kar és a Kodály Zoltán leánykar - számos elismerést szerzett nemzetközi és hazai versenyeken, fesztiválokon. Az egyik legemlékezetesebb szereplés a Kínában megrendezett kórusolimpián való föllépés volt, az Aurin kórus folklór kategóriában olimpiai bajnok lett. A szakgimnázium vonós zenekara nagy élményt jelentő hangversenyekkel ajándékozta meg az iskolai és városi közönséget számos alkalommal, s ugyancsak szép eredményeket ért el a zeneművészeti szakközépiskolák országos versenyén. Alapfokú művészeti iskolánk elnyerte a minősítő bizottság KIVÁLÓ MINŐSÍTÉSÉT eddigi eredményei, a tantestület felkészültsége és a tárgyi feltételek alapján.
Az iskola mint közösségi tér
Az iskola hangversenyterme gazdag hangversenyéletnek ad teret. A tanulók ilyen módon a legmagasabb szintű szabadidős tevékenységhez, a legkulturáltabb időtöltéshez kaphatnak segítséget. Tornatermünkben és sportudvarunkon délutánonként is sportolhatnak a diákok a testnevelők által vezetett sportkörökben. Az iskola egyik kosárcsapata 2002-ben olimpiai bajnok volt az országos diákolimpián, de az elmúlt években is több alkalommal jutottak be a döntőbe, majd előkelő helyezéseket szereztek.
Elismerések és díjak
Iskolánk 2002-ben megkapta a Magyar Zene- és Művészeti Iskolák Szövetségének Művészetoktatásért intézményi díját, 2005-ben a Kodály Intézetért című elismerést, valamint a Magyar Örökség Díjat. 2010-ben pedig a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kodály Zoltán díjával ismerték el nevelő-oktató munkáját. 2016-ban az Európa Jövője Egyesület Európa Gyermekeinek Jövőjéért díjban részesült. Tehetséggondozó tevékenysége alapján az elmúlt tanévben harmadszor is akkreditált kiváló tehetségponttá nyilvánították intézményünket.
A Kodály Iskola történetének mérföldkövei évszámokban
A Kodály Iskola története tele van meghatározó pillanatokkal, amelyek alakították és formálták az intézményt a mai, elismert oktatási központtá.
- 1947. december 16.: Kodály Zoltán 65. születésnapja alkalmából Kecskemét városa díszpolgárává fogadta. Ezen az ünnepségen Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta, a Kecskeméti Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájának ének-szaktanítója vezetésével a zeneóvodások gyermekjátékokat, a gyakorló-iskola kórusa Kodály-műveket adott elő. Kodály Zoltán a következőket mondta a fiatal pedagógusnőnek: „Ez jó, csak nem szabad abbahagyni a hatéveseknél. Hadd folytassák az iskolában is!” Ez a mondat adta az első lökést az ének-zenei iskola megalapításához.
- 1949. június: Kodály Zoltán kecskeméti látogatása során ismét sugalmazta Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Mártának egy énekes iskola létrehozását.
- 1949. június - 1950 nyara: A tanárnő papírra vetette elképzeléseit, és kérvényezte az iskola első évfolyamának indítását.
- 1950. szeptember 22.: A minisztérium engedélyezte egy próbaévre az első évfolyam megszervezését, ez 19 fővel indult. Az ének-zenei iskola az első két évben a Jókai Általános Iskola részeként működött.
- 1950. október 27.: Az első tanítási nap.
- 1952. november 1.: Az iskola önálló ének-zenei iskola lett, Szentkirályi Márta pedig igazgatói rangot kapott.
- 1952. december: Kodály Zoltán első látogatása az iskolában.
- 1953. szeptember: Megkezdődött a hangszeroktatás is.
- 1954: A minisztérium engedélyt adott a felső tagozat indítására.
- 1956: Az oktatási miniszter további énekes iskolák megnyitását tette lehetővé.
- 1957: A városi tanács művelődési osztályvezetője meg akarta szüntetni az iskolát, de ez szerencsére nem valósult meg.
- 1964: Megépült az iskola új, önálló épülete, az intézmény gimnáziumi tagozattal bővült.
- 1967. december 18.: Az iskola felvette Kodály Zoltán nevét. Az intézmény hivatalos neve Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium lett.
- 1981: A Kodály Iskola zeneművészeti szakközépiskolai képzéssel bővült, és az Újkollégium épületébe költözött.
- 1997: Az Újkollégium visszakerült a református egyház tulajdonába. Az iskola jelenlegi épületébe, a felújított és kibővített Ferenc József laktanyába került.
- 2002: A Kodály Iskola tevékenységét a Magyar Zeneiskolák Szövetsége A Magyar Művészetoktatásért intézményi díjjal ismerte el.
- 2005: Az intézmény megkapta a Kodály Intézetért díjat a több évtizedes együttműködés elismeréseként.
- 2005. december 17.: A Kodály Iskola elnyerte a Magyar Örökség díjat.
- 2007: Az intézmény alapfokú művészeti iskolája kiváló minősítést kapott.
- 2007. szeptember 1.: A Kodály Iskola alapfokú zeneoktatása néptánctanítással egészült ki.
- 2010: Az iskola megkapta a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kodály Zoltán-díját a zeneszerző és zenepedagógus szellemi hagyatékának ápolásáért.
- 2013: Az intézmény megkapta az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet.
- 2016: A Kodály Iskola Európa Gyermekeinek Jövőjéért díjban részesült.
- 2016. szeptember 1.: Az intézmény szakközépiskolája szakgimnáziumként működik tovább. Az intézmény innentől kezdve viseli mai nevét: Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola.
- 2017: Az intézmény másodszor is megkapta az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet.
- 2021: Az intézmény harmadszor is megkapta az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet.
Kodály Zoltán öröksége és a Kodály Iskola
Kodály Zoltán, akiről az intézmény a nevét kapta, zeneszerző, zenetudós, népzenekutató és zenepedagógus volt. A nagyszombati érseki gimnázium tanulójaként zenei tanulmányokat (zongora, hegedű, gordonka) is folytatott. Később a Zeneakadémia zeneelmélet- és zeneszerzéstanára lett. Munkássága alapozta meg azt az ének-zenei nevelési koncepciót, amely a Kodály Iskola működésének gerincét adja. „A magyar népdal strófaszerkezete” című disszertációjával 1906-ban doktorált, és ugyanebben az évben volt akadémiai vizsgahangversenye is. Rendszeres népdalgyűjtő utakat tett 1905-től egészen 1925-ig, sőt még 1950-ben is gyűjtött Mohácson. Gyűjtése, Bartókkal ellentétben, szinte kizárólagosan a magyar nyelvterületre irányult. Zenei élményeinek hatása alatt 1907-1909 táján szinte már teljesen készen volt egyéni zenei nyelve és stílusa. Első önálló szerzői estje 1910. március 17-én volt. Kodály Zoltán szellemi hagyatékának ápolásáért kapta az iskola 2010-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kodály Zoltán-díját.
Pedagógusi kar - Az oktatás minőségének garanciája
Az iskola magas színvonalú oktatásának alapját a kiválóan képzett pedagógusok alkotják. A tantestület tagjai között találhatóak okleveles szolfézstanárok, gordonkaművészek, ének-zene tanárok, karvezetők, mentorpedagógusok, mesterpedagógusok, matematika, rajz, angol, biológia, technika, magyar nyelv és irodalom, történelem, etnográfia, tánc, informatika, fizika, kémia, földrajz és testnevelés szakos tanárok. Ez a sokszínűség és szakértelem biztosítja a tanulók átfogó képzését és tehetséggondozását.
A tantestület tagjainak sokszínűsége
A tanári karban megtalálhatóak a zenei nevelés specialistái, mint Agócs Márta Melinda okleveles szolfézstanár, okleveles gordonkaművész, -tanár, általános iskolai énektanár, okleveles gordonkatanár. Antoni Andrea okleveles ének-zene tanár, szolfézstanár, karvezető tanár, szakvizsgázott mentorpedagógus, mesterpedagógus. Arató Ákos László okleveles ének-zene művésztanár, okleveles zeneelmélet tanár. Balog Előd okleveles gordonkaművész, -tanár. Balogh Ildikó Piroska okleveles tánctanár (néptánc). Balogné Papp Boglárka okleveles ének-, zenetanár, szolfézstanár, karvezető, szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető, mesterpedagógus. Balog-Pulius Emese fuvolatanár, kamaraművész, okleveles fuvolaművész, -tanár. Barna Bianka Angelika klasszikus gitár előadóművész, okleveles gitárművész, okleveles gitárművész-tanár. Bedőcsné Szabó Rita Klára etnográfus, táncpedagógus (néptánc szakirány), okleveles tánctanár (néptánc). Beszéné Éliás Katalin Mária zongoratanár, kamaraművész, énekes zongorakísérő-korrepetitor. Bozsóki Gergely okleveles gitártanár. Böde-Harkai Csilla Anna táncos és próbavezető (néptánc); okleveles tánctanár (néptánc). Csákóné Törteli Anita zeneiskolai hegedűtanár. Csányi Cintia Éva okleveles oboatanár. Csík János népi vonós (hegedű) előadóművész. Dr. Feketéné Rodler Anett zongoratanár, kamaraművész, olasz nyelv és irodalom szakos tanár. Dr. Héjja Bella Emerencia okleveles zeneismeret-tanár, okleveles népzenetanár (népi ének).
A közismereti tárgyak oktatásában is kiváló szakemberek dolgoznak, mint Aszódiné Pálfi Edit Andrea matematika szakos általános iskolai tanár, rajz szakos általános iskolai tanár, szakvizsgázott pedagógus, mesterpedagógus. Bajáki-Gulyás Anett óvodapedagógus, általános iskolai tanító. Bárány Hedvig matematika, kémia szakos tanár, szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető, mesterpedagógus. Barna György okleveles angoltanár, biológia szakos tanár, technika szakos tanár, angol szakos nyelvtanár, rekreáció-szervező. Bartáné Molnár Anikó magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár, történelem szakos általános iskolai tanár, szociálpedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi, kriminálpedagógiai és tanácsadó tanári spec., felsőoktatási diáktanácsadó, mentálhigiénés szakember, mentorpedagógus. Bencéné Nagy Györgyi Erika magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és középiskolai tanár, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, óvodapedagógus. Bernhardt Ágota általános iskolai tanító. Bibok Róbert Béla okleveles technika szakos középiskolai tanár, általános iskolai tanító ember és társadalom műveltségi területen, közoktatási vezető, mesterpedagógus. Bognár Gabriella okleveles néprajz szakos bölcsész, etnográfus. Boncz Norbert Ákos általános iskolai tanító idegen nyelv szakképesítéssel. Borosné Hegedűs Ilona magyar nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom szakos tanár, okleveles orosz szakos középiskolai tanár, magyar szakos középiskolai tanár. Botka Nóra Beáta általános iskolai tanító, iskolai menedzser és tantervfejlesztő tanár, közoktatási vezető és szakvizsgázott pedagógus, az inkluzív nevelés okleveles tanára (MA). Buday Rezső György történelem, földrajz szakos tanár, szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető, mesterpedagógus. Csapó Katalin fizika szakos középiskolai tanár, kémia szakos középiskolai tanár. Cselóczkiné Tóth Erika okleveles magyar nyelv és irodalom szakos tanár, történelem szakos középiskolai tanár, ifjúságsegítő. Csordásné Pásti Natália okleveles középiskolai informatikatanár, okleveles technikai-, életvitel- és gyakorlat-tanár, szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető. Csőkéné Varga Anikó általános iskolai tanító óvodapedagógus szakkollégiumi képzéssel. Dinnyés Dorina általános iskolai tanító természetismeret műveltségi területen. Dobos Zsolt informatika szakos mérnök tanár, minőségügyi szakmérnök. Dr. Debreczeni Józsefné magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, történelem szakos középiskolai tanár. Dr. Holeczné Morvai Ildikó földrajz, testnevelés szakos általános iskolai tanár. Dr. Kara László Zoltánné német szakos nyelvtanár, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, orosz szakos tanár, magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és középiskolai tanár. Dr. Lászlóné Bíró Lili tanító, pszichológia BA diploma.
A középiskolai felvételi rendszer kihívásai
Fontos megjegyezni, hogy a közoktatás jelenlegi kihívásai, mint például a kompetenciamérések eredményének felvételibe való beszámítása, tovább nehezítik a gimnáziumokba való bejutást. A kormány kezdeményezte, hogy a kompetenciaméréseket is értékeljék érdemjeggyel, és a kompetenciamérések eredménye is számítson bele a középiskolai felvételibe, ami minden bizonnyal tovább nehezíti majd a gimnáziumokba való bejutást. Ezen kívül az állami fenntartású gimnáziumoknak olyan központi utasítást adtak, hogy ha egy gimnázium kéri a központi írásbelin való részvételt, csak azokat veheti fel, akik a központi felvételin elérnek egy minimális pontszámot. Ezzel a gyakorlatban csökken a gimnáziumi férőhelyek száma, és így több tanuló akarata ellenére a szakképzésbe szorul. Bár hivatalosan csak „ajánlás”, a fenntartó elvárásának az iskolák sokszor nem mernek ellenszegülni. A ponthatár már több iskola felvételi feltételei között megjelent, és jövőre várhatóan még többen írják ezt elő, ha nem vonják vissza az intézkedést, melynek révén sok gyerek akkor sem tud bekerülni az írásbelit kérő gimnáziumba, ha a korábbi számítási módszerrel (általános iskolai és a központi írásbeli eredményeinek és az esetleges szóbelinek az összege alapján) bekerült volna. A túlzottan stresszes és esetleges írásbeli szerepe így tovább nő. Sok tanuló 14 éves korában még nem tudja eldönteni, milyen szakmát választana. Fontos lenne, hogy ne számítsák be a kompetenciamérések eredményét, ne vezessenek be semmilyen adminisztratív felvételi korlátozást, és teremtsék meg széles körben a minőségi gimnáziumi képzés és szakképzés feltételeit, hogy minden gyerek a számára leginkább megfelelőt választhassa - szabadon! Ez a kihívás különösen érinti a Kodály Iskolát is, amelynek célja a zenei és művészeti tehetségek kibontakoztatása, miközben a közismereti képzésben is kiemelkedő eredményeket ér el.
Vallási és közösségi élet - A lelkiség szerepe
A közösségi életet színesítik a Vértesi esperesi kerület I. lelkipásztori körzetében zajló liturgikus események, amelyek a helyi templomokban, mint Sárkeresztesen, Magyaralmáson, Bodajkon, Csókakőn, Bakonykútiban, Balinkán, Söréden, Csákberényben, Iszkaszentgyörgyön, Fehérvárcsurgón és Zámolyon zajlanak. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak a lelki töltekezésre és a hit megerősítésére.
Liturgikus rend és események
A Vértesi esperesi kerület I. lelkipásztori körzetében zajló liturgikus rend az évközi időszakban számos szentmisét és imádságot tartalmaz. Például az évközi 4. és 5. vasárnapokon, valamint a hétköznapokon is rendszeresek az énekes és csendes misék, szentségimádások. Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén ünnepélyes szentmisét tartanak a bodajki kegytemplomban, melynek keretében kiosztásra kerül az ún. Balázs-áldás, illetve a hívek által hozott gyertyákat is megszentelik. Jövő vasárnap, február 11-én, a Lourdes-i jelenéshez kapcsolódóan a Betegek Világnapja alkalmából kiszolgáltatják a betegek szentségét mindazoknak, akik kérik azt.
Lelki gyakorlatok és közösségi programok
Március 15-17-ig, a nemzeti ünnephez kapcsolódó hosszú hétvégén, a bodajki Szent Imre Zarándokházban két és fél napos lelkigyakorlat lesz „Taníts minket imádkozni” címmel, Ádám Miklós atya, az esztergomi szeminárium biblikus teológia tanárának vezetésével. Lehetőség lesz a környékbelieknek, hogy bentlakásos vagy bejárós formában csatlakozzanak a külsős szervezésű lelkigyakorlathoz. Ez kiváló alkalom lehet a lelki töltekezésre, a hitünkkel kapcsolatos tudásunk gyarapítására. Jövő szombaton, február 10-én Magyaralmáson, délután fél 5 órától családos- gyerekszentmisét imádkoznak.
Teológiai elmélkedések
Az Apostol a galatákhoz írt levelében azt a célt tűzi ki, hogy belássák: Isten kegyelmének ajándéka folytán ők már nincsenek alávetve az ószövetségi törvénynek. Amikor ugyanis meghirdette nekik az evangélium kegyelmét, akadtak néhányan a választott népből, akik, noha névleg már keresztények lettek, de még nem értették meg teljesen a kegyelem ajándékát, ezért továbbra is meg akarták tartani a terhes ószövetségi törvényeket. Az Úristen azonban nem a megigazult emberekre, hanem a bűn szolgáira rótta rá e törvények terhét. A bűnös emberek azért kapták Istentől ezt az igazságos törvényt, hogy nyilvánvalóvá legyen a saját bűnük; de a törvény nem törölte el a bűneiket. Hiszen a bűnöket semmi más el nem törli, csak annak a hitnek a kegyelme, amely a szeretet cselekedeteiben lesz nyilvánvaló. Antiochiai Szent Ignác püspök és vértanúnak a szmirnaiakhoz írt leveléből is idézve: „Áldom Jézus Krisztust, az Istent, aki titeket oly bölcsekké tett. Az a tapasztalatom ugyanis, hogy ti tökéletesek vagytok az állhatatos hitben; mintegy rá vagytok szegezve test és lélek szerint az Úr Jézus Krisztus keresztjére, és a szeretet megszilárdított benneteket Krisztus vére által. Teljes és erős hittel hisztek a mi Urunkban, aki test szerint valóban Dávid nemzetségéből született (Róm 1, 3). Isten akarata és hatalma szerint, az Isten Fiát, aki valóban Szűztől született, János megkeresztelte, hogy megvalósuljon általa mindaz, ami elő van írva (Mt 3, 15). Én tudom, hogy feltámadása után is testben volt, és hiszem, hogy most is testben van. Amikor Péternek és társainak megjelent, azt mondta: Fogjatok meg, és tapintsatok meg, és lássátok, hogy nem vagyok test nélküli kísértet (Lk 24, 39). Azok mindjárt megérintették, és hittek Krisztus testének és lelkének valóságában. Ezért vetették meg a halált, és lettek győztesek a halál felett.”
Hadifogság és emberi sorsok - Egy tanú vallomása
A szöveg tartalmaz egy megrendítő személyes beszámolót is a flekktífusz járványról és a hadifogságról, amely betekintést nyújt az első világháború borzalmaiba. A szerző, akit Dragincescu hadnagy jelölt ki helyetteséül, a tífusz sújtotta barakkokba kénytelen menni. Leírása a körülményekről, a bűzről, a betegségről és a halálról döbbenetesen pontos és megrázó.
A tífusz árnyai
„Amint belépek, a tüdőm fulladásig megtelik a vastag, bűzös, enyészetet idéző, szinte cseppfolyós levegővel. Eltart egy ideig, amíg szemeim látóvá válnak a gyér, jégvirágos ablakokon beszűrődő derengésben. Két sor priccs húzódik egymás felett végig a barakkon, s ezeken a gőztől és miegyébtől feketére pácolt fekhelyeken emberek, egykori osztrák-magyar katonák hevernek, test a test mellett.” A leírás bemutatja, hogy reggelre mindennap tíz-tizenöt halottat találnak, az élők pedig már annyira gyöngék és fásultak, hogy alig lehet rábeszélni őket halott szomszédaik eltávolítására a barakkból. A beszámoló rávilágít a cári hatóságok tehetetlenségére és az orvosok hiányára is.
A háború embertelen arca
A szerző szavai, melyeket az „emberroncsokhoz” intéz, alig találnak foganatosan, hiszen „ezeket az elkárhozottakat már nem menti meg semmi és senki, a vastag levegő csak úgy rezeg a tífuszláztól! Nincsen már itt egy négyzetcentiméter fertőzetlen folt sem.” A tetvek hullása, a konyha leírhatatlan körülményei, ahol „nem az elkárhozottakat, hanem azok silány eledelét kavarják fekete, félelmetes alakok, a szakács-ördögök”, mind-mind a háború embertelen arcát tárják fel.
Przemysl eleste és a szabadulás reménye
Március 22-én este tíz órakor tudták meg, hogy Przemysl elesett. Novo-Nikolajevszk másnap örömmámorban úszott és zászlódísszel, felvonulásokkal ünnepelte a nagy eseményt. A diadal az oroszokat nagylelkűvé tette. Meglátogatta bennünket egy generális, meghallgatta panaszainkat és minket, kiközösítetteket is átköltöztetett a nagyszobába, ahol így már tizenegyen voltak, köztünk négy osztrák és két német katonaorvos, akik újabban kerültek hozzájuk, és napközben a járványkórházban dolgoztak. Ez a történet, bár első pillantásra távolinak tűnhet az oktatási intézménytől, mégis rávilágít az emberi szenvedésre és a túlélés erejére, amely a történelem során mindig is jelen volt.
Petíció a középiskolai felvételi rendszer változásáért
A kompetenciamérések bevezetése és a felvételi korlátozások ellen petíció indult, melynek aláírói között szülők, pedagógusok és nagyszülők egyaránt megtalálhatóak. Ez a kezdeményezés hangsúlyozza a minőségi gimnáziumi és szakképzéshez való szabad hozzáférés fontosságát minden gyermek számára. Az aláírók listáján szereplő nevek és megyék (Csongrád-Csanád, Pest, Budapest, Zala, Fejér, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas, Somogy, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Baranya, Veszprém, Komárom-Esztergom, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Tolna, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg) is mutatják az ügy országos jelentőségét. Ez a mozgalom rámutat a közoktatásban rejlő feszültségekre és a változás iránti erős igényre.