Dobostorta, vattacukor, franciakrémes, tejkaramella, gumicukor, mogyorós, avagy fehér csoki. Néhány közkedvelt nehézsúlyú bajnok édesség kategóriában. Na és neked mi a gyengéd? Általában tévézés közben, ha szörnyen unalmas a munka, amikor padlón vagyunk, vagy netán este tízkor, hogy egy pillanat alatt dobjuk sutba a nap folyamán kínkeservesen betartott fogyókúrát. Akárhogy is, nassolni élvezetes „bűnözés”, mely boldogságérzetet kölcsönöz, megnyugtat, és elhozza nekünk a régvolt gyermekkor világát: a nagymama süteményeit, meg a szelet csokit, amelyet még háromfelé kellett osztani. Ez eddig mind szép, azonban a túlzásba vitt édességevésnek van egy másik oldala is, számos káros hatással fűszerezve.
Az édes íz élettani és pszichológiai hatásai
Sokan tapasztalják meg a fogyókúrák vagy életmódváltások során a sóvárgást, amit cukorpótlókkal készülő nassolnivalókkal, esetleg aszalt gyümölccsel tudnak csillapítani. Speciális élelmiszerről van szó, mivel a cukorral készülő finomságok iránti sóvárgás nem csupán fizikai, de lelki jelenség is. Hajlamosak vagyunk nem csupán az íze miatt kötődni hozzájuk, de szinte függővé válni tőlük érzelmileg. Ezt támogatja egy fizikai reakció is: a nyelvünkön található ízlelőreceptorok édes íz érzékelésekor örömérzetet kiváltó jelet továbbítanak az agyba.
A fiziológiai okok között gyakori a vércukorszint ingadozása: Az egyszerű szénhidrátok - mint például a cukor - ugyanis gyorsan megemelik a vércukorszintet, ez pedig nagy energialöketet ad, de csupán átmenetileg. Érdekes kérdés a csokoládé utáni sóvárgás. A csokoládé számos biológiailag aktív anyagot tartalmaz, amelyek iránti igény a hormonális státusz és a lelkiállapot függvényében epizodikusan megemelkedhet. Egyes kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy mivel a csokoládé nagy koncentrációban tartalmaz magnéziumot, a csokoládé utáni megnövekedett vágy azt is mutathatja, hogy a szervezetünk igényli a magnéziumbevitel növelését. A pszichológiai háttérről már volt szó, persze attól még, hogy gyerekkorunkban anyatejet ittunk, nem leszünk mindannyian édességfüggők. Az emberek igen nagy része azonban stressz, szorongás vagy depresszió idején édességekhez nyúl, ha nem is tudatosan. Nem is gondolnánk, de még kulturális, szocializációs tényezők is szerepet játszhatnak. Gondoljunk csak bele: sokan gyerekkoruktól kezdve jutalomként kapják az édességet, ezt a fajta feltételes reflexet pedig nehéz kiiktatni.
A cukorfüggőség mögött rejlő tudomány
Az édességfogyasztás egészségügyi kockázatai és tévhitei
Biztosan már a könyöködön jön ki, de szomorú igazság, hogy a gyakori édességfogyasztás hozzájárul az elhízáshoz. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy aki sok édességet eszik, annak elromlanak a fogai, hiszen ott van a genetika meg a szájápolási szokások, melyek szintén befolyásolják fogazatunk állapotát. Azonban tény, hogy van kockázati rizikó. Az élelmiszerekkel bevitt cukrokat a szájban lévő baktériumok savakká bontják le, ami önmagában természetes folyamat, gond akkor van, ha a sok édességgel meg ragacsos-cukros üdítővel egész nap ennek tesszük ki fogainkat.
A köztudat úgy tartja, a túlzott édességfogyasztás (cukorbevitel) hozzájárul a felnőttkori (2-es típusú) diabétesz kialakulásához is, azonban erre valódi tudományos bizonyíték egyelőre nincs. Sokak kedvencéről, a csokoládéról általában csak azt szokták elmondani, hogy kedélyállapot-javító és depresszióoldó hatású. Sajnos rosszul. Elsősorban nem magával az édességgel van a baj, sokkal inkább a nassolás okoz problémát. Gyomrunk akkor tud hatékonyan működni, és újabb táplálékot megemészteni, ha az előző már áthaladt rajta. Ezért jó az egyes étkezések között 3-4 óra szünetet tartani.
A desszert iránti vágy neurobiológiai alapjai
Desszert étkezés után - sokak számára ismerős érzés, hogy gyakran akkor is sóvárgunk az édes ízek után, ha már jóllaktunk. A németországi Max Planck Anyagcserekutató Intézet vizsgálata arra jutott, hogy a jelenség hátterében az úgynevezett POMC idegsejtek állnak. Ezek a neuronok a teltségérzet szabályozásában vesznek részt, ugyanakkor közvetlenül hozzájárulhatnak a desszert iránti fokozott vágyhoz is. E sejtek olyan kémiai jeleket bocsátanak ki, amelyek kapcsolatba hozhatók a cukor fogyasztásával, és akkor is hajlamosítanak az édességek túlzott élvezetére, amikor már nem vagyunk éhesek. Különösen érdekes, hogy amikor a kutatók optogenetikai módszerrel gátolták ezek aktivitását, a kísérleti állatok 40%-kal kevesebb édességet fogyasztottak. A kutatók szerint elképzelhető, hogy az energia könnyebb pótlásának igénye is szerepet játszik a jelenség kialakulásában, mivel a cukor gyorsabban alakul át energiává, mint a zsírok vagy a fehérjék.
A minőség és a fenntarthatóság kérdései
Gondolkodtál már azon, mitől olyan szépek, gusztusosak és színesek a hosszan eltartható édességek? Jól sejted, az adalék anyagok „keze” van a dologban, ezek, bár szigorú vizsgálatokon mennek keresztül, természetesnek éppenséggel nem mondhatók, ezért jobb nem túlzásba vinni fogyasztásukat! Sajnos a cukornád, a cukorrépa és a kakaóbab termesztése, majd feldolgozása számos káros környezeti hatással jár kézen fogva. Hogy csak néhányat említsünk: rovarirtó és gyomirtó szerek, műtrágya használata, talaj- és folyószennyezés, talajveszteség, erdőirtások, vagy az élővilág pusztulása. Számunkra hihetetlen, de a nyugat-afrikai kakaóültetvényeken a mai napig számos gyermeket dolgoztatnak veszélyes körülmények között. Lehet ezen sajnálkozni, meg el is lehet engedni a fülünk mellett, de attól még tény, mely az emberi jogok súlyos megsértéséről árulkodik.
A magyar édesipar helyzete és jövőbeli trendek
Magyarországon a 2000-es évek elején csökkent az édességek termelése, továbbá 2011-et követően történt egy jelentősebb, elhúzódó visszaesés, azonban az utóbbi években már növekedés figyelhető meg a hazai édesiparban. Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke arról számol be, hogy a hazai édességgyártás 250 vállalkozást jelent, amelyek megközelítőleg 5000 embert foglalkoztatnak 200 milliárd forint körüli árbevétellel. A magyarok jövedelmük 30 százalékát élelmiszerre költik. Ennek nagyjából ötöde megy édességekre és cukortartalmú élelmiszerekre, például lekvárra, szörpre. Újdonságnak számít a „superfoods” kategória térnyerése. A természetes, ellenőrzött forrásokból származó alapanyagokból készült termékekből egy kisebb adag vagy harapás is elegendő ahhoz, hogy mérsékelt kalóriabevitel mellett számos értékes tápanyaghoz jusson a fogyasztó. Hódít a bite size, ami csupán egy harapásnyi édesség, így a kalóriabevitelt mérsékli, az íz élvezetét viszont teljes mértékben megadja. Az édességipar következő nagy ugrása az ellentmondásosan hangzó „tömeges individualizáció” (mass induvidualization) lehet. A gyártók képesek lesznek hatékonyan előállítani egészen kis csoportokra vagy akár egyénekre szabott termékeket és csomagolásokat, amit az új gyártósorok rugalmassága és olyan újdonságok támogathatnak, mint például a 3D nyomtatás.
Ellentmondásos kutatási eredmények az édességek hatásáról
Egy új kutatás szerint nem minden édesség rossz az egészségünket tekintve. Egy tanulmány szerint nem kell teljesen felhagyni az édes ételekkel. Az olyan finomságok, mint a péksütemények, csokoládék és édességek napi kétszeri fogyasztása 25 százalékkal alacsonyabb szélütés- és 22 százalékkal kisebb szívroham-kockázattal járt együtt a tanulmány szerint. 69 705 svéd - 45 és 83 év közötti - résztvevő táplálkozási szokásait figyelték meg kérdőívek segítségével, majd 22 éven keresztül követték nyomon szív- és érrendszeri egészségi állapotukat. Az eredmények azt mutatták, hogy az összesített cukorfogyasztás növeli az iszkémiás szélütés és a hasi aorta aneurizma kockázatát. Viszont a péksüteményekből, csokoládékból, tortákból származó cukor csökkentette a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. Tehát a kutatás szerint nem minden cukor egyformán káros az egészségünkre. Az adatok szerint azok, akik hetente több mint 14 adag édességet fogyasztanak, 25 százalékkal kisebb eséllyel szenvedtek iszkémiás szélütést, 24 százalékkal alacsonyabb kockázattal vérzéses szélütést, 22 százalékkal kevesebb eséllyel szívrohamot, 30 százalékkal szívelégtelenséget.
Stratégiák az egészségesebb nassoláshoz
A kiegyensúlyozott táplálkozás jegyében a rostban gazdag ételek, teljes kiőrlésű gabonák és fehérjék fogyasztása stabilizálja a vércukorszintet, és csökkenti a sóvárgást. Fontos a tápanyagok pótlása, különösen ügyelve a magnézium és króm megfelelő bevitelére. Az édesség utáni vágy nem csak tömény cukros dolgokkal elégíthető ki. Érdemes édesíteni másként: ízesítsünk kevésbé intenzíven, és próbáljuk ki a különféle cukorpótlókat. A stresszkezelés kulcsfontosságú, hiszen egy kocka csoki bekapása gyors megoldás, ám csak elmélyíti a függőséget.
Tipp: Ha édesszájú vagy, bizony nem árt megbarátkozni a rendszeres mozgással is, valamint mindig válaszd a kisebb cukortartalmú termékeket! Nassolás helyett desszert! Vagyis ne az étkezések között egyél édességet, hanem csak a főétkezés végén. De ebben is tarts mértéket, maximum heti háromszor nyúlj a desszertesvilla után! Egyszer szánj rá időt, és bogarászd végig kedvenc édességeid tartalmát! Talán meg fogsz lepődni, de mindenképpen tanulságos lesz, hogy a gyümölcsízű finomság nem feltétlenül látott olyasmit, ami a papírjára van rajzolva. Ha teheted, válassz „fair trade” jelzéssel ellátott édességet. Fogyassz gyümölcsöt! Egyél aszalt gyümölcsöt, például datolyát, fügét, szilvát, mazsolát, barackot!