A krónikus veseelégtelenség egy hosszú lefolyású kórállapot, amely során a veseműködés fokozatosan romlik. A vesék kulcsszerepet játszanak a szervezet méregtelenítésében, a salakanyagok kiszűrésében a vérből, valamint a kémhatás (sav-bázis), a sók (elektrolitok) és a folyadékok egyensúlyának fenntartásában. Éppen ezért, ha a veseműködés károsodik, könnyen felborulhat szervezetünk só- és folyadékszintje, ami súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.
A krónikus veseelégtelenség diétás kezelése alapvető fontosságú a betegség progressziójának lassításában, a tünetek enyhítésében és a szövődmények megelőzésében. A diéta mindig egyénre szabott, és elsősorban a betegség súlyosságától, valamint más krónikus betegségek együttes fennállásától függ. A jó diéta megkíméli a beteg szervezetét a fehérjék bomlásából származó méreganyagtól, a felesleges káliumtól, foszfortól, nátriumtól és víztől, miközben biztosítja a megfelelő energiabevitelt.
Az energiaegyensúly fenntartása és a fehérjebevitel szabályozása
A vesebetegek étrendjének sarkalatos pontja a napi energiaigény és a fehérjebevitel pontos megállapítása. A krónikus veseelégtelenségben szenvedők gyakran veszítenek súlyukból, ezért az optimális tápláltsági állapot elérése és megtartása kulcsfontosságú cél.
Energiabevitel: A testsúly megőrzésének alapja
A napi energiaszükséglet ideális testtömeg kilogrammra számítva 30-40 kcal. Súlyosabb állapotban lévő betegeknél ez a szám elérheti a 35-40 kcal/ideális testsúlykilogrammot is. Fontos, hogy az energiabevitel megfelelő mértékű legyen, ellenkező esetben a szervezet saját fehérjéit kezdi el lebontani, ami súlycsökkenéshez és még több káros méreganyag keletkezéséhez vezet. Ezt a többletenergiát elsősorban szénhidrátból és növényi zsiradékból lehet fedezni.
A szénhidrát pótlására alkalmas lehet a szőlőcukor, méz, különböző tápszerek. A növényi olajok (pl. napraforgóolaj, olívaolaj) előnyben részesítendők az állati eredetű zsiradékokkal (töpörtyű, vaj, szalonna) és a transz zsírsavakat tartalmazó ételekkel (éttermi sült krumpli, pattogatott kukorica, ostyák, töltelékes csokoládék, nápolyi, szaloncukor stb.) szemben, melyeket kerülni kell.
Fehérjebevitel: Egyensúly a szükségletek és a korlátozások között
A fehérjebevitel testtömeg kilogrammonként 0,4-0,8 gramm legyen a veseelégtelenség súlyosságától függően. Enyhe veseelégtelenség esetén még nincs szükség a fehérjebevitel drasztikus korlátozására, de a betegség előrehaladtával ez az egyik legfontosabb diétás módosítás. Nagyon rossz veseműködés esetén nagyon alacsony fehérjetartalmú étrend tartására is szükség lehet, ami napi 0,4 g/tskg fehérjebevitelt jelent. Ez azonban külön aminosav-pótlás nélkül nem alkalmazható.
Az elfogyasztott ételeknek megfelelő arányban kell tartalmazniuk az úgynevezett esszenciális aminosavakat, amelyeket a szervezet önállóan nem képes előállítani. A naponta bevitt fehérje 50-50 százalék arányban tartalmazzon állati, illetve növényi eredetű fehérjéket. A csökkent fehérjemennyiséget az energia bevitel növelésével kell ellensúlyozni, hogy ne alakuljon ki alultápláltság.
DÉLELŐTT - Vesevédő táplálkozás - Dr. Polner Kálmán
Fontos megjegyezni, hogy nem elegendő csupán a húsok, húskészítmények, tej, tejtermékek mennyiségének csökkentése. A növényi eredetű termékek közt is vannak igen nagy fehérjetartalmúak, például a szója, olajos magvak, száraz bab, lencse, sárgaborsó, száraztészták. Az étrend fehérjetartalmának csökkentésében segítenek a fehérjeszegény termékek, mint például az alacsony fehérjetartalmú kenyérfélék vagy a Fe-mini tészta. A liszt helyett keményítővel történő sűrítés is csökkentheti az ételek fehérjetartalmát.
Fehérjeforrások összehasonlítása (100 g nyersanyagra vonatkoztatva):
| Növényi eredetű fehérjék | Fehérjetartalom (g) | Állati eredetű fehérjék | Fehérjetartalom (g) |
|---|---|---|---|
| Hüvelyesek, szója | 20-40 | Felvágottak | 12-28 |
| Olajos magvak | 5-35 | Húsok | 16-25 |
| Gabonafélék | 8-12 | Belsőségek | 16-20 |
| Kenyerek, péksütemények | 8-12 | Halak | 15-22 |
| Zöldségek, salátafélék | 1-7 | Tej és tejtermékek | 3,4-30 |
| Gyümölcsök | 1-2 | Tojás (1 db) | 5,4 |
A húsokból kevés fér bele az étrendbe, ezért érdemes inkább darált húsos ételeket készíteni. Vagdalt esetén növelhető a fehérjeszegény zsemlemorzsa vagy kenyér mennyisége, esetleg a hús helyettesíthető zöldségekkel, burgonyával. Rakott ételek esetében is a többi hozzávaló növelésével palástolható a hús kis mennyisége. Húsok esetében 60-80 gramm, felvágottaknál 30-50 gramm az adagnagyság.
A tejből a megszokottnál kevesebb fogyasztható, a kávéban változtassuk meg a víz és a tej arányát a víz javára. Joghurt, kefir, túró, tejföl bevitele a megengedett napi fehérjétől függ. Sajtok, juhtúró magas fehérje-, nátrium- és foszfortartalmuk miatt nem ajánlottak. Tojásfehérjéből a megengedett fehérjének megfelelően fogyaszthatunk. A tojássárgája magas foszfortartalmú és koleszterinben gazdag, heti 1-2 darab fogyasztható belőle. Helyette fehérjeszegény tojáspótló por alkalmazható.
Kálium- és foszforkorlátozás: Az ásványi anyagok egyensúlya
A krónikus veseelégtelenség előrehaladottabb stádiumában a vese sajnos nem boldogul a kálium és a foszfor kiválasztásával sem, ezért szükség lehet ezen ásványi anyagok bevitelének korlátozására.
Káliumbevitel: Szívvédő intézkedések
A kálium izmaink működéséhez elengedhetetlenül fontos, ugyanakkor nem elegendő kiválasztás esetén súlyos szívműködési zavarokat okozhat. A napi ajánlott káliummennyiség-megszorítás esetén 1500-2000 milligramm. A diétában csökkenteni kell a káliumban gazdag táplálékok fogyasztását.
DÉLELŐTT - Vesevédő táplálkozás - Dr. Polner Kálmán
A gyümölcsök közül főként a banán és az aszalt gyümölcsök (pl. mazsola) káliumtartalma a legjelentősebb, ezért ne tervezzük étrendünkbe. A zöldségfélék közül a paraj, a sóska, a sárgarépa, a burgonya, a brokkoli, a kelbimbó, a hüvelyesek, az olajos magvak és a paradicsompüré tartalmaznak nagyobb mennyiségben káliumot. Kerülni kell a kakaó és a csokoládé fogyasztását is. A zöldfűszerek káliumtartalma is magas lehet, ezért ezeket kis mennyiségben használjuk. Ha káliummegszorítás is szükséges, akkor a zöldségeket főzzük elő, áztassuk be, ezzel kis mértékben csökkenthető az ásványi anyag tartalom.
Foszforbevitel: A csontok és erek védelme
A vér foszfortartalmának emelkedése bonyolult folyamatokon keresztül a csontok és az érfal károsodását okozza. A napi ajánlott foszformennyiség 500-700 mg. Mérsékelni, illetve kerülni kell a foszforban gazdag élelmiszerek fogyasztását.
Foszforban gazdag tápanyagok a húsok, a belsőségek, a halak, a búzacsíra és -korpa, a tej és tejtermékek, a tojássárgája, a szárazhüvelyesek, az aszalt gyümölcsök, az olajos magvak, a kakaó és a csokoládé. A bevitt foszformennyiség csökkentése érdekében zöldségek első főzőlevét le kell önteni, a húsokat elő kell főzni. A tejet és tejtermékeket nem szükséges kiiktatni az étrendből, de a napi tejmennyiség ne haladja meg a 3 dl-t. A sajtok szinte egyáltalán nem fogyaszthatóak magas foszfortartalmuk miatt. Foszforsavtartalmú adalékanyagokat tartalmazó italokat (pl. kóla) is kerülni kell.
Nátriumkorlátozás és folyadékbevitel: A só-víz egyensúly fenntartása
A nátriumnak, a konyhasó egyik alkotójának fontos szerepe van a folyadékháztartás szabályzásában. Veseelégtelenségnél rendkívül fontos, hogy minél kevesebb nátriumot fogyasszunk.
Nátriumbevitel: Sómentes ízek felfedezése
A napi elfogyasztható konyhasó mennyisége: 5 gramm (2 gramm nátrium). Súlyosabb állapotban a legjobb, ha a sót teljesen eltüntetjük az asztalról. Az ételek főzésekor ne használjunk konyhasót, azokat az elkészítés után sózzuk meg enyhén, vagy teljesen elhagyva a sózást, fedezzük fel a nyersanyagok természetes ízét. A sótlanság leplezésére bátrabban fűszerezhetünk. Olyan eljárásokat alkalmazzunk, melyekkel ízfokozás érhető el. A sűrítés történjen ízesített rántással: vöröshagymás, zöldpetrezselymes, fokhagymás. A liszt pirítása is ízesít. A rántott ételek is ízesebbek (húsok, zöldségek, panírozás előtt fűszerezzük). Készíthetjük ezeket párizsiasan, vagy palacsinta tésztába mártva.
A sótlanság leplezésére alkalmazható fűszerek: babérlevél, gyömbér, kakukkfű, vasfű (különösen alkalmas a sós íz pótlására), majoránna, köménymag, lestyán, rozmaring, bazsalikom, borsikafű, szegfűbors, szerecsendió, fahéj, szegfűszeg, vanília, ánizs, citromlé, citromhéj, reszelt narancshéj, citromfű, karamellizált cukor, zöldpetrezselyem, kapor, snidling, vöröshagyma, fokhagyma, torma, tárkony, zellerlevél, zellergumó, zöldpaprika, paradicsom. A nátrium-kloridban gazdag élelmiszerek bevitelét is csökkenteni kell (ízesítő porok, füstölt húsok, konzervek, savanyúságok, sózott rágcsálnivalók, felvágottak, fagyasztott pizza).
Nátriumtartalom szempontjából szabadon fogyaszthatók: tej, natúr tejtermékek, sertés, marha, csirke, tyúk, házinyúl, hekk, busa, tonhal, fogas, túró, író, tejföl, vaj, tojás, hüvelyes zöldségek, diófélék, olajos magvak, keményítők, gyümölcsteák, rostos üdítők, zöldséglevek, víz, tea, friss- és mirelit gyümölcsök, friss- és mirelit zöldségek. Soha ne sózzuk meg a paprikát, paradicsomot, uborkát, retket.
Folyadékbevitel: A méregtelenítés kulcsa
A megfelelő méregtelenítéshez a vesének nagy mennyiségű folyadékra van szüksége. A betegség kezdeti szakában a folyadékfogyasztás napi 2-3 liter. Ez ne legyen tej, kefir, joghurt, ami ilyen mennyiségben túl sok fehérjebevitelt jelentene. Kerüljük a 100%-os gyümölcsleveket, amelyek túlzott káliumbevitellel járnak. A veseelégtelenség korai stádiumaiban addig, amíg a vizelet mennyisége normális, nem szükséges korlátozni a folyadékbevitelt.
Azonban a betegség előrehaladtával, különösen ha ödéma alakul ki, a folyadékbevitel megengedett mennyisége korlátozottá válhat. Fontos, hogy a beteg rendszeresen mérje a testsúlyát reggel és este. Mindig azonos időben és ruhában. A reggel és este mért súly között nem lehet több fél kilónál. Amennyiben a súlykülönbség nagyobb, igen valószínű, hogy a vese már nem képes a bevitt folyadék teljes eltávolítására, vizenyő alakul ki.
Kalciumbevitel és gyógynövényes kiegészítők: A teljes körű támogatás
A vese nemcsak a kiválasztásban játszik szerepet, hanem részt vesz a D-vitamin képződésének folyamatában is. Veseelégtelenségben a kalciumszükséglet magasabb: 1200-1500 mg/nap, így pótolni kell. Gyakran csak gyógyszeres kiegészítéssel érhető el a diétakorlátozások miatt. Étrend-kiegészítők esetén ellenőrizzük az összetevőket, mert adalékanyagként ezekben is felhasználhatnak foszfort.
Gyógynövények a vesék támogatására
A gyógynövényeket minden esetben kiegészítő kezelésként javasoljuk az orvosi terápia mellett. A veseelégtelenség esetén először egy általános tisztítást javaslunk, hogy a szervezet fogékonyabb legyen az ajánlott gyógynövénykúrára. A tisztítókúra alatt Csalánleveles teakeveréket fogyasszon napi egy csészével, 4-6 héten keresztül.
A tisztítást követően a veseműködés javítására igyon meg naponta egy csésze mezei zsurló teát egy hónapon keresztül, majd a következő egy hónapban egy csésze tejoltó galaj teát, végül további egy hónapon keresztül egy csésze nyírfalevél teát. Ezeket a teákat is ajánlott reggel, esetleg a délelőtti órákban meginni. A veseproblémák megelőzésére ajánljuk a Mezei zsurlós teakeveréket heti 1-2 csészével. Egész évben folyamatosan iható ebben a mennyiségben.
Az életmód jelentősége és a beteg együttműködése
A krónikus veseelégtelenség kezelése alapvetően az alapbetegség kezelése, amit a vese működését támogató kezelések, így a diéta is kiegészíthet. A kezelés során kiemelt fontosságú a megfelelő életmód - táplálkozás és mozgás - követése. Az alkalmazott kezelési mód az állapot súlyosságától függ. Súlyos formában a dialízis, a veseátültetés is indokolttá válhat.
A prevenció és a rendszeres kontrollok fontossága
A krónikus veseelégtelenség enyhe stádiumában is fokozott a szív- és érrendszeri betegségek - pl. agyvérzés (stroke), szívroham - kialakulásának kockázata. Az egészséges életmód és az orvosi előírások betartása jelentősen csökkentheti az említett szövődmények kialakulását.
Figyeljen az egészséges életmódra! Étkezzen változatosan! Igyon sok folyadékot (2,5 liter/nap), főleg tiszta, szénsavmentes vizet mindennap - kivéve, ha ezt az alapbetegsége vagy orvosi előírás nem teszi lehetővé. Mértékletesen fogyasszon alkoholt! Figyeljen a testsúlyára! Ha fogynia kell, beszéljen orvosával az egészséges fogyás stratégiáiról. Iktasson be mindennapjaiba valamilyen mozgást! Ne dohányozzon! A dohányzás károsíthatja a veséjét, és súlyosbíthatja a meglévő vesekárosodást.
Ha olyan betegség(ek)ben szenved, amely növeli a vesebetegség kockázatát (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint), háziorvosa segítségével időszakosan ellenőriztesse veseműködését: készíttessen labort és további vizsgálatokat. Kezelőorvosával az egészsége érdekében működjön együtt! Amennyiben vesekárosodásra utaló tünetet észlel, egyeztessen a szükséges vizsgálatokról kezelőorvosával! Nem vényköteles fájdalomcsillapítók (például acetilszalicilsav-, ibuprofen-, acetaminofen-, naproxén-nátrium-tartalmú készítmények) használatakor kövesse a csomagoláson/betegtájékoztatóban található utasításokat! Túl sok fájdalomcsillapító szedése vesekárosodáshoz vezethet, vesebetegség esetén általában kerülni kell.
DÉLELŐTT - Vesevédő táplálkozás - Dr. Polner Kálmán
A diétázás sikeres megvalósításában segít a diétás napló vezetése, amennyiben annak tanulságait dietetikussal, orvossal megbeszéljük. Fontos a folyamatos vérparaméter ellenőrzés, valamint ez alapján a diétás és gyógyszeres kezelés összehangolása időről időre. Csak a beteg aktív együttműködésével lehet sikeresen megelőzni a szövődményeket, illetve csökkenteni azok számát és súlyosságát.
tags: #veseelegtelenseg #dietas #kezelese