Barna bogarak a zöldbabon: Azonosítás, Kártétel és Védekezés

A bab (Phaseolus vulgaris) a pillangósvirágúak családjába (Fabaceae) tartozó, rendkívül sokoldalú és fontos tápláléknövény. Fiatal termését zöldbabként, míg beérett magját szárazbabként fogyasztjuk. A néprajzi lexikon szerint a fuszulyka vagy más néven paszuly, azaz a zöldbab paraszti termesztése veteményeskertekben, szántóföldeken és köztes veteményként országszerte elterjedt. A magyar bab szó eredetileg az Európában régtől termesztett, ma takarmányként ismert lóbabot (Vicia faba) jelentette.

A bab növénytanilag a pillangósvirágúak családjába tartozik (Fabaceae). Jellemzője a zigomorf pillangós virág és a hüvelytermés. Gyökerén található gyökérgümőkben szimbionta Rhizobium baktériumok élnek, amelyek megkötik a levegő nitrogénjét, és azt a növény számára felvehető nitrátokká alakítják. Virágai csészéje forrt, ötcimpájú. A párta egy vitorlából, 2 evezőből és két sziromlevélből összenőtt csónakból áll. Tíz porzójuk kilenc porzószála csővé nőtt össze, a tizedik szabadon van (ezt hívják kétfalkás porzótájnak). Egy termőlevélből kialakult hüvelytermésük van. Számos faja mérgező, csakhogy a Phaseolus-babok méreganyagai főzéskor lebomlanak, a Vicia-babok méreganyagai kioldódnak a főzővízzel, de vannak olyan babok is, melyekből főzéssel a legerősebb mérgek készíthetők. Ezek a mérgező fehérjék hőérzékenyek, főzés során elbomlanak.

A zöldbabtermesztés elterjedése a gépesítésnek, a konzervipar fejlődésének és a jó zöldbabfajták megjelenésének köszönhető. A mai magyar nyelv hivatalosan hetvenkét különféle babot ismer, ezeknek a neveknek több mint negyven növénytaxon felel meg.

Zöldbabfajták és termesztésük

A zöldbabnak két fő termesztési típusa van: a bokorbab és a karósbab.

Bokorbab

A bokorbab 30-40 cm magas, alacsony szárú, virágzatban záródó növekedésű növény. Ezt termesztik a konzervipar és a zöldbabfogyasztók számára. Vethető fészekbe 50×50 cm távolságra, úgy, hogy fészkenként 6-8 magot vetünk. Sorba vetve 7-8 cm távolságban a sorok közötti távolság 40 cm. A vetés mélysége legalább 4 cm. Vethető egészen július közepéig, így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. Sikerrel termeszthető levélzöldségek és káposztafélék előtt, paradicsom, paprika, zöldborsó és kabakosok után. A betakarítás a vetéstől számított 8-10 hét múlva esedékes.

Példák bokorbab fajtákra:

• Lada: Bőtermő, szárazságtűrő, elsősorban házikerti termesztésre ajánlott, ovális keresztmetszetű, sárgahüvelyű zöldbabfajta.
• Janka: Szárazságtűrő, ovális keresztmetszetű, szárazbabként is, és vágott babként is fogyasztható, sárgahüvelyű zöldbabfajta.
• Clause Vegetable Seed (Franciaország) új fajtája: Ez a kompakt fajta a kiskertek, városi kertek ideális növénye. Hosszú hüvelyeket produkál, amelyek a lombozat fölött fejlődnek, ezért könnyen szedhető. Egész szezonban terem. A virágzási periódusban pedig díszítőértéke kerül előtérbe.

Karósbab

A karósbab akár 3-4 méter magasra növő, indás, kúszó, folyamatos növekedésű növény. Ma már csak a kertekben termesztik. Támasztékra van szüksége. Vetés előtt négy karóból állítsunk össze egy gúlát úgy, hogy a karók egy 70×70 cm-es négyzet sarkán helyezkedjenek el. A karók ne legyenek két és fél méternél hosszabbak, és 40-50 cm mélyre dugjuk a földbe. Csúcsukat kössük össze. Minél függőlegesebben állnak a karók, annál jobban felcsavarodik rá a bab szára. Minden karó külső sarkához 6-8 szem babot vessünk. A karósbabnak lényegesen nagyobb vízmennyiségre van szüksége, mint a bokorbabnak, mely a levéltömeg hatalmas mennyiségének tudható be.

Díszbab (Tűzbab)

A többhasznú díszbab, illetve tűzbab (Ph. coccineus) kerítések, lugasok, korlátok befuttatására, díszítésére alkalmas. Egész nyáron októberig laza fürtben nyílnak a fő díszét jelentő élénkpiros virágai. Májusban vethető. Hamarosan két méterre is felkúszhat bármilyen támasztékon. Közepes vízigényű, napfényigényes. Május elején tömött, sűrű falat lehet kialakítani a felfuttatásukkal. 6-8 szemet vessünk egy 1 méter hosszú árokba. Futtatható szőlőkaróra és dróthuzalra, vagy kerítésre. Kizárólag helyrevetéssel termesztjük. Nagy csírázási hőigénye miatt április végétől, május elejétől vethető. A felhasználók minél hosszabb, folyamatos ellátását kézi szedés esetén tavaszi és nyári vetéssel segítjük. A bab, ha vízellátásról öntözéssel szükség szerint gondoskodunk, június végéig, július elejéig vetve teljes termést ad.

Társnövények és talajelőkészítés

Hatékony segítői egymásnak a karós bab, a sütőtök, és a kukorica. Környezeti igényeik nagyjából hasonlók. A karós bab gyökérgümőiben tevékenykedő Rhizobium baktériumok ugyan növelik a talaj nitrogén ellátottságát, de a talajt nem árt érett marhatrágyával és/vagy komposzttal is feltölteni a vetés előtt. A kukoricaszárra felcsavarodó babnak nem kell külön támaszték. A kukorica rögzítése sem kétséges, hiszen a felfutó bab segíti ezt. Emeljünk 30 cm magas, 120 cm széles, marhatrágyával és komposzttal gazdagított kupacot. A fagyok elmúltával vessük középtől 30 cm-re kukoricamagvakat körbe, egymástól 25 cm távolságra, 2,5 cm mélyen. Amikor a kukoricanövény 12 cm magas, ültessünk 4 babszemet a szárak köré.

Barna bogarak és egyéb rovarok a zöldbabon és a lakásban

Rovarok a lakásban sokak számára bosszantó gondolat. Nemcsak zavaróak lehetnek, de némelyikük jelenléte egészségügyi kockázattal is járhat. Ezek az élőlények hozzátartoznak mindennapi életünk részéhez és szinte mindenhol jelen vannak. Azonban fontos megkülönböztetnünk, hogy melyik rovar lehet ártalmas és melyik ártalmatlan. Számos tényező szerepet játszik a rovarok megjelenésében. Mindig szem előtt kell tartani az épület jellegét, a környezeti tényezőket, az évszakok változását és az éghajlati adottságokat. Mint minden élőlény, a rovarok is a létfenntartásért küzdenek, élelemre és menedékre van szükségük. Az élelmiszer maradványok és hulladékok az egyik fő vonzóerő a rovarok számára. A repülő rovarok, mint a szúnyogok vagy a légy, könnyen bejuthatnak nyitva hagyott ablakokon vagy ajtókon keresztül. A nedvesség is vonzza a rovarokat. A lakásban lévő növények is szolgálhatnak vonzó tényezőként.

Ágyi poloskák

Kinézetüket tekintve kis, lapos, barna rovarok, jellegzetes barázdált potrohhal, amelyek éjjel aktívak. Körülbelül 4-5 mm hosszúak. Fényre és légmozgásra érzékenyek, ezért olyan búvóhelyeket keresnek, ahol mindezt elkerülhetik. Az ágyi poloskák vérszívó rovarok, melyek emberi vérrel táplálkoznak. Csípése irritációt és viszketést okozhat, fertőzések terjesztéséről nem ismert. Jelenlétével inkább pszichológiai nyomást gyakorol az emberekre, mivel jelenléte alvásproblémákhoz vezethet, emellett szégyenérzetet is kiválthat.

Csótányok

A csótányok minden szerves anyagot elfogyasztanak és az általuk ürített anyagok allergiás reakciókat válthatnak ki az emberekben. Rágcsálhatják az élelmiszereket és a szemetet is, hozzájárulva ezzel az élelmiszerek beszennyezéséhez. Testükön és bélcsatornájukban hordoznak és terjeszthetnek különböző baktériumot, fertőzéseket. A három legtöbbet emlegetett faj a konyhai, német és amerikai csótány. A konyhai csótány sárgásbarna színű és a harmadik helyen foglalja el a méret listán, 10-15 mm-es nagyságúra nő. Sorrendben a második a konyhai csótány, mely feketésbarna és 20-27 mm-nél nem nő nagyobbra.

Bolhák

Ez a rovar könnyen beazonosítható jellegzetes ugró mozgásáról. Egyes fajok állatokon, az emberbolha viszont emberek vérével táplálkozik. Csípésük kellemetlenül viszkető és súlyosabb esetben akár allergiás dermatitisz kialakulásához is vezethet.

Közönséges lisztbogár

Apró rovarok, amelyek gyakran feltűnnek a konyhákban és élelmiszerek tárolására szolgáló helyeken. Ma már világszerte elterjedt faj. A szabad természetben is előforduló rovar hazánkban az élelmiszeriparban okoz fejtörést. Lisztben, kenyérhulladékban, raktározott anyagokban, pékségekben is megtalálható. A közönséges lisztbogár 5-20 mm hosszú. Hosszúkás testű, fényes barna, gesztenyebarna vagy fekete színű. Szárnyfedőin finoman pontozott sávok futnak végig, tora egyenletesen, finoman pontozott, szélesebb, mint amilyen hosszú.

Hangyák

A világon mindenhol előfordulnak, több ezer fajuk létezik. Társas életformát folytató kis méretű rovarok. A hangyák alapvetően nem kártékonyak és valójában pozitív szerepet játszanak az ökoszisztémában, például a talajlazításban és a rovarok elleni harcban. Azonban bizonyos helyzetekben, különösen, ha túlzottan közel kerülnek az emberi lakóterekhez, kártékonynak tűnhetnek. Megszállhatják a konyhát, az élelmiszereket beszennyezhetik. Bizonyos típusú hangyák hajlamosak faanyagot rágcsálni, ami az épületekben károsodást okozhat. A hangyák rendkívül változatos kinézetű rovarok, a különböző fajok eltérő színűek, méretűek és formájúak lehetnek. Általánosságban testük három részre osztható: fej, tor és potroh. A fején két hosszú, ívelt csáp található, amelyek érzékelésre és kommunikációra szolgálnak. Színük változhat fajtól függően. Leggyakrabban barna, fekete, vörös vagy sárga színűek, méretük is változatos lehet.

Egyéb gyakori rovarok

• Falba mászó bogarak: A nedves és sötét helyeket kedvelik, például fürdőszobák, pincék vagy egyéb nedves területek. A falon mászva veszélyt érezve mozdulatlanná dermed. Ártalmatlan faj, a vizesedést kiváltó okok megszűntetésével meg lehet tőle szabadulni.
• Közönséges fülbemászó: 10-15 mm hosszú, barnás színű, lapított rovar, potroha feltűnő fogószerű farokban végződik. Nappal rejtőzködik, éjszaka indul táplálkozni.
• Csíkbogarak: Fonalforma tizenegyízes csápjukkal, szájrészeik szerkezetével és az alsóajak két ízből álló tapogatószerű külső karéjával, félreismerhetetlenül futrinkákra emlékeztetnek. A csíkbogarak úszkálását a vízben megfigyelni kedves látvány. Lefelé irányított fejjel egyszerre mozgatják hátulsó lábukat és erős, de lassú lökésekkel teljes biztonsággal eveznek ide-oda a vízben. Időnként felszállnak a víz tükréhez, hogy levegőszükségletüket felvegyék. Ilyenkor a víz tükre fölé emelik potrohvégüket, szárnyfedőik alá veszik a levegőt és friss készlettel visszasietnek a mélybe. A csíkbogarak nemcsak jó úszók, hanem jó repülők is. Repülőképességüknek különösen akkor veszik hasznát, ha vízmedencéjük kiszárad, vagy más okból kénytelenek azt elhagyni. Meleg estéken hagyják el medencéjüket, kimásznak a partra, felemelkednek a langyos levegőbe, továbbsurrannak, hogy más távolabb fekvő vizekbe csapódjanak. Ez a bolyongásuk sok esetben szomorúan végződik, mert akárhányszor valamilyen víztartály, állandó tartózkodásra alkalmatlan hely, üveglapok vagy tükröző kátrányfelületek csalogatják őket, akárcsak egy fénylő vízfelület. Így gyakran találjuk őket reggelenként messze a víztől, hátukon gyámoltalanul és elkábultan feküdni. Amennyiben a partok mohája vagy gyökérzete között nem találnak alkalmas búvóhelyre, az iszapba húzódva telelnek át. A csíkbogarak ragadozó életmódot folytatnak, nagyobbikjuk még a halakat is megtámadja, amiért kártékonyakká válnak. A csíkbogarak elterjedése nagy, ott találjuk őket a Föld minden részében, a belvizeket és tengermelléki mocsarakat éppúgy benépesítik, akárcsak a síkság, vagy a havasok tavait. Fajszámuk is elég tekintélyes, ez megközelíti a kétezret. A forró égövi csíkbogarak éppoly egyszerű köntösben járnak, akárcsak a mi fajaink.
  • Szegélyes csíkbogár (Dytiscus marginalis L.): Az Európában messze elterjedt szegélyes csíkbogár a legtekintélyesebb fajok egyike. A hímet elülső és középső lábfejének három kiszélesedett íze jellemzi. A kiszélesedett ízek talpfelületét sok apró, nyeles, kitines tapadószőr borítja. Ezeken az apró tapadószőrökön kívül az elülső lábfejen még két nagyobb tapadókorongot is találunk. A tapadó lábfej a nőstény, vagy a zsákmány megfogására szolgál. A szegélyes csíkbogár, mint vad rabló, rossz hírnévre tett szert. Vizének többi állatja közt ez az erős és falánk bogár iszonyú pusztítást végez. Legyőz mindenféle vízirovart, ezeket összeaprítja erős rágóival és sietségében egész chitindarabkákat is lenyel, ezeket később kiökröndözi. A Dytiscus-lárva a kifejlődött bogáréhoz hasonló rabló életmódot folytat. Mindenféle rovarlárva, víziászka, békaporonty, sőt apró halak is esnek áldozatául.
  • Széles csíkbogár (D. latissimus L.): Nagyságban felülmúlja a szegélyes csíkbogarat, sokkal laposabb és szélesebb, torát, szárnyfedőit szintén sárga szegély díszíti. Ritkának tartják.
  • Barázdás csíkbogár (Acilius sulcatus L.): A nagy csíkbogarakról abban különbözik, hogy hátulsó lábfejének két egyenlőtlen karma közül a felső nem mozgatható. A hímek elülső lábfejízei szintén korongszerűen kiszélesedettek, a nőstények szárnyfedőinek közterei bolyhos szőrözettel fedettek és az előtor középső sárga harántcsíkjának kétoldalán egy-egy szőrcsomóval díszítettek. Fő táplálékát az első szakokban apró planktonrákok képezik, amelyek nedvét kiszívják.
  • Apró csíkbogarak (Hydroporus-nem): Testhossza átlagosan alig üti meg a 4.5 mm-t, elülső két lábukon csak 4-4 lábfejíz fejlődött ki. Sok fajukat tarka külsejük teszi feltűnővé, amelyet világos alapon való sötét mustrázatuk okoz.
• Katonabogár (Pyrochroa serratifolia): Meglehetősen feltűnő piros színű, jellegzetes fekete mintával díszített bogár. A kifejlett rovar mérete 10 mm, hat lába és két csápja van. Több néven is ismert, például tűzoltóbogár, szabóbogár stb. Fürge mozgású, ragadozó rovar. Megakadályozzák a kertekben élő kártevők elszaporodását. Éjszaka aktív, nem kedveli túlságosan a fényt. Magyarországon mintegy 3500 faj él, apró repülő rovar.

A zöldbab kártevői és betegségei

A babnak is megvannak a maga betegségei és kártevői, mégis sokkal kevesebb gond adódik a termesztése során, mint az uborkánál. A Kárpátalján sok gazda foglalkozik babtermesztéssel.

Rovar kártevők

• Levéltetvek: A Fabaceae családba tartozó növényeken károsítanak. A kelést követően, a szikleveleken és az első lombleveleken, jellegzetesen U alakban karéjoznak. Tavasszal, a fás szárú tápnövényein károsítanak. A védekezést megnehezíti, ha a levéltetvek megjelenése a virágzás idejére esik. Kártételt elsősorban a másodvetésű augusztus-szeptemberi betakarítású zöldbabnál okoz. A kukoricán kifejlődött második nemzedék utódai tömegesen jelennek meg a virágzó bab növényeken. Imágóik a virágzó babon nektárfogyasztók. Amennyiben megvizsgálva növényeinket feltűnik, hogy hangyák vándorolnak rajtuk, nagy valószínűséggel számolhatunk a levéltetvek jelenlétével is. Ugyanis a hangyát a levéltetű által kiválasztott mézharmat vonzza a növényre. A feketerépa-levéltetű a levélen és a fiatal hajtáson szívogat, a szívogatás hatására a növény rendellenesen növekszik, a levelek eltorzulnak. A tetvek mézharmatot ürítenek, melyen megtelepszik a korompenész, ami csökkenti a levelek asszimilációs felületét.
• Közönséges takácsatka: Megjelenhet a növényállományban május közepétől-végétől, mely a leveleken kívül a hüvelyeket is szívogatja. Az idősebb, alsó leveleken jelentkezik először. Kártétele következményeként a levelek színén klorofilelhalás figyelhető meg, míg a fonákon a takácsatkák szövedék védelmében szívogatják a leveleket. Minden fejlődési alakja károsít. A károsított levelek színén klorofill elhalás figyelhető meg, a fonákon a takácsatkák szövedék védelmében szívogatják a levelet. A kártétel a hüvelyekre is kiterjed.
• Babmoly (Acrocercops brongniartella): Egy magban akár 15-20 lárva is fejlődhet. Raktári körülmények között 3-4 nemzedéke fejlődik évente.
• Babgyökérlégy (Delia platura): A zöldségfélék közül gyakori a babon, borsón, káposztaféléken, és a vöröshagymán. Évente három nemzedéke fejlődik. Tojásaikat a kelő növényekre, vagy a talajra rakják. A lárvák befúrják magukat a növény főgyökerébe, vagy a szik alatti szárba. Csontszínű nyüvei a gyökerekben, szárban és a kelő növények sziklevelében is károsíthatnak. Hajtatás során kártétele kisebb jelentőségű, és csak akkor várható, ha a termesztőberendezés talajában átteleltek a kártevő bábjai. Ilyenkor a kelő növények gyökerében, szárában, sziklevelében csontszínű nyüvek táplálkoznak. A fiatal növények fejlődése leáll, végül elpusztulnak. Az első nemzedék imágói április-májusban, a másodiké június-júliusban, a harmadiké szeptemberben rajzanak. Tojásaikat a talajra vagy a kelő növényre rakják. A lárvák befúrják magukat a gyökérbe, vagy a szik alatti szárba.
• Bagolylepkék (Noctuidae): A babot a bagolylepkék is károsítják. Közülük a gyapottok-bagolylepke a növény legjelentősebb kártevője. Az első nemzedék már május második felében megjelenik, amikor is még javában folyik a bab termesztése a fóliasátrakban. Lárvája megrágja a zöld hüvelyeket, sőt a fiatal hernyó behúzódik a hüvelybe. Kártételével eladhatatlanná teszi a termést. Végezzünk rajzásmegfigyelést fény-illetve szexferomon csapdával. Soknemzedékű, szabadföldön áttelelő faj.

Betegségek

• Bab kolletotrihumos betegsége (antraknózis vagy fenésedés): A lomblevélen a legjellegzetesebb és leggyakoribb tünet a levélerek részleges vagy teljes barnulása. Ritkábban a levélen foltok is megfigyelhetőek, melyek oválisak vagy szögletesek és középen kivilágosodnak. A száron enyhén besüppedő, sötétbarna elhalások alakulnak ki. A hüvelyen először apró elmosódott szélű foltok jelentkeznek, melyek idővel kráterszerűen besüppednek. A fertőzés legfontosabb forrása a vetőmag. Magot csak egészséges növényről szabad szedni! A szikleveleken lévő besüppedő barna foltokban rózsaszínes képletek képződnek. A kórokozó vízcseppekkel és légmozgással terjed az állományban. Megfertőzi a lombleveleket, a szárat, a hüvelyeket és a magokat is. A karós, késői fajták fogékonyabbak.
• Bab mozaikvírus: A károsított leveleken mozaikosság, érszalagosodás figyelhető meg. A levelek hólyagosodnak, a fonák felé sodródnak. Apró és deformált hüvelyek fejlődnek.
• Bab xantomónászos betegsége (Xanthomonas axonopodis pv. phaseoli): A levélfoltok erek által határoltak, szögletesek. Ha a foltok összeolvadnak, akkor a levelek beszakadnak, rongyolódnak. Fertőzési forrás a vetőmag.
• Bab pszeudomonászos betegsége (Pseudomonas savastanoi pv. phaseolicola): Tünetek a sziklevélen, a lomblevélen, a száron, a hüvelyen és a magon is kialakulhatnak. Vizenyős, később beszáradó, vörösbarna foltok figyelhetők meg a növényen sárga udvarral. Fertőzési forrás a vetőmag. A kórokozó vízcseppekkel és légmozgással terjed az állományban.
• Bab rozsda (Uromyces appendiculatus): Fertőzési forrás a vetőmag, a talaj és a talajban lévő fertőzött növénymaradványok. A nyár közepétől a leveleken, a száron, és a hüvelyen világosbarna és sötétbarna kidudorodó képletek alakulnak ki. A súlyosan fertőzött levelek sárgulnak, majd elhalnak.

Védekezés a kártevők és betegségek ellen

Fontos az agrotechnikai védekezés: beteg növényi részek talajba aláforgatása, vetésváltás.

Kémiai védekezés

• Levéltetvek ellen: Tömeges megjelenés esetén felszívódó hatású készítmények használhatók.
• Közönséges takácsatka ellen: A kártevő elszaporodásának kezdeti szakaszában atkaölő szerekkel védekezzünk, de úgy, hogy a permetlevet az atkák tartózkodási helyére, a levélfonákra juttassuk ki. A gazdák nagyon sokszor elkövetik azt a hibát, hogy nem a megfelelő módon juttatják ki a permetszert. Például: a takácsatkák először a növény legalsó levelein jelennek meg, így nem elég felülről lepermetezni az állományt (a bokorbabot), hanem igyekezni kell a permetlét a növény idősebb leveleire kijuttatni, ott is a levélfonákra. További hiba a nem megfelelő mennyiségű permetlével és permetszerrel való védekezés.
• Babgyökérlégy ellen: Vetésforgó betartásával és a legyek tömeges betelepedésekor végzett permetezésekkel védekezhetünk.
• Gyapottok-bagolylepke ellen: A kezeléseket a lárvák megjelenéséhez kell időzíteni. A fiatal lárvák ellen addig tudunk hatékonyan védekezni, míg be nem hatolnak a termésbe.
• Bab kolletotrihumos betegsége ellen: Magot csak egészséges növényről szabad szedni!
• Bab xantomónászos és pszeudomonászos betegsége ellen: Fertőzési forrás a vetőmag, ezért csak bevizsgált, egészséges vetőmagot használjunk.

Természetes védekezés és megelőzés

• Növények a rovarok ellen: Semmiképp ne használjunk vegyszereket irtásukra. Ültessünk természetes rovarűző növényeket a kertben, ilyen például a paradicsom, menta, levendula.
• Fűszernövények és illóolajok: Használjunk fűszernövényeket, mint a babérlevél vagy fahéj. Locsoljunk illóolajat azokra a területekre, ahol nem kívánatos a rovarok jelenléte.
• Higiénia: A rendszeres takarítás és rendrakás segíthet megelőzni a rovarok megjelenését. Tartsd tisztán otthonod és ne hagyj élelmiszermaradékokat fedetlenül.

Rovar azonosítás

Az online beazonosítás pillanatnyilag nem üzemel. A rendszer kizárólag a házban előforduló, ház körül megjelenő - elsősorban egészségügyi kártevők - rovarok beazonosítására szolgál.

tags: #zoldbab #on #kis #barna #bogar