Hozzátáplálás A-tól Z-ig: Zöldbab, Tejföl és a Baba Étrendje

A hozzátáplálás egy rendkívül izgalmas időszak a szülők és a babák életében egyaránt. Ekkor kezdi meg a baba az ismerkedést az anyatejen vagy tápszeren kívüli ízekkel, állagokkal és alapanyagokkal, ami új dimenziókat nyit meg a táplálkozásban. Azonban rengeteg kérdés merül fel a szülőkben ebben az időszakban: Mikor kezdjük el? Milyen ételeket vezethetünk be mikortól? Mit jelent, ha a baba elutasító az új ízekkel szemben? Hogyan építsük fel a baba étrendjét fokozatosan?

A hozzátáplálás kezdete és az első lépések

A hozzátáplálási táblázatok nagy segítséget nyújtanak abban, hogy a szülők eligazodjanak a különböző nyersanyagok bevezetésének sorrendjében. Ezeket a listákat elsősorban a baba emésztőrendszerének fejlettsége alapján állítják össze, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A WHO ajánlása szerint 6 hónapos életkorig továbbra is a kizárólagos anyatejes táplálás javasolt. Azonban adódhatnak olyan speciális helyzetek, amikor a hozzátáplálás megkezdése előbb elkezdhető, például tápszeres babáknál egyes esetekben. Ekkor mindig először konzultáljon gyermekorvosával!

A hozzátáplálás javasolt elkezdése kizárólagos anyatejes táplálás esetén hat hónapos kor, míg vegyes (anyatej + tápszer) és tápszeres táplálás esetén betöltött négy hónapos kor. Négy hónapos korban történő bevezetésnél különösen ügyelni kell a bevezetett gyümölcsök, zöldségek sorrendjére és figyelni kell a gyermeket gondozó szakemberek javaslatait is. A gyümölcsöket és a zöldségeket csak nagyon óvatosan, kis mennyiségekben szabad bevezetni, folyamatosan növelve az adagot.

Fokozatosság és Türelem:

A hozzátáplálás során kulcsfontosságú a fokozatosság. Egyszerre érdemes csak egy új nyersanyagot megismertetni a babával. A következő újdonsággal várjunk legalább 3 napot, hogy a baba szervezete hozzászokjon, és fel lehessen ismerni az esetleges allergiás reakciókat. A 3 napos szabály betartása rendkívül fontos!

A Bevezetés Módjai:

A kóstolgatást kezdhetjük gyümölcslevekkel vagy pépekkel is. Azonban létezik olyan irányzat is, mint a BLW (Baby-led-weaning), ami a baba igény szerinti táplálását jelenti, többnyire szilárd állagú ételekkel. A módszer szerint rögtön lehet kicsit darabosabb ételekkel kezdeni a kóstolgatást, például párolt, villával összetört ételekkel, vagy puha gyümölcsökkel, amiket a baba maga kóstolgathat meg a kezébe fogva. A BLW módszerrel kapcsolatos kutatási eredmények kecsegtetőek, azonban a hozzátáplálás ezen módja rendkívül szoros szülői felügyeletet igényel.

Készen áll a Baba a Hozzátáplálásra?

Az alábbi kérdések megválaszolása sokat segíthet annak eldöntésében, hogy a gyermek készen áll-e a hozzátáplálásra:

• A megfelelő nyelés kialakulásához szükséges az ún. "extrusion reflex" kihalása. Amennyiben ez az ősi reflex még él, gyermekünk nyelvével kifogja lökni a szájába tett ételt, italt.
• Szükséges az is, hogy gyermekünk képes legyen az étel utáni vágyakozását kifejezni, például szájnyitással, vagy az étel felé fordulással.
• Jelezni tudja, hogy elege volt számára az ételből, például elfordulással, vagy a száj becsukásával.

Életkori ajánlások és az ételek bevezetése

A hozzátáplálási ajánlások országonként eltérhetnek, mivel figyelembe veszik a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket. Fontos, hogy minden csecsemőnek olyan ételt kell először adni, ami az ő élőhelyén megterem, könnyedén elérhető. A hivatalos ajánlások egyetértenek abban, hogy csak egyes allergénekkel (tej, tejtermék, mogyoró, glutén stb.) kell nagyon vigyázni, valamint az első gyümölcsöket-zöldségeket jól megválasztani, a többi hétről-hétre fokozatosan bevezethető.

5-6 Hónapos Korig:

Ebben a korban naponta 1-2 alkalommal, minimálisan 1-2 evőkanálnyi étel adása javasolt. A legkevésbé ártalmas indulásnak az alma és a krumpli számít, de mindkettő foghatja a székletet. Ha ezt tapasztaljuk, érdemes kipróbálni az őszibarackot. Fontos, hogy az ételeket a vitaminok megőrzéséhez minél kíméletesebben kell elkészíteni. A párolást részesítsük előnyben a főzés helyett.

• Gyümölcsök: Alma (magas C-vitamin tartalommal, 5mg/100 g), őszibarack, meggy, jó minőségű hámozott szilva. Kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó, vagyis allergizáló gyümölcsöket (eper, málna, szeder, ribizli, josta, feketeribizli, egres). Friss gyümölcs hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható.
• Zöldségek: Sárgarépa, édesburgonya, burgonya (a csecsemőkorban leginkább ezzel történjen a sűrítés), sütőtök (mely béta-karotin - A vitamin előanyag - tartalma kifejezetten magas, C-vitamin tartalma (25 mg/100 g) igen jelentős). Ezek együttesen erősítik a csecsemő védekező rendszerét. Továbbá, saláta, főzőtök.
• Készítési javaslat: A legcélszerűbb és legegészségesebb, ha a szilárd ételek bevezetése a kínált gyümölcs préselt levével kezdődik, később gyümölcspépet és gyümölcspürét is kaphat a csecsemő. Ezt követik a párolt zöldségfélék. A felkockázott zöldséget kevés vízben, lefedett lábosban vagy gyorsfőző edényben kell párolni. Kezdetben a főzelékeket turmixolva adjuk, a pép legyen mézsűrűségű, később a csecsemő ízléséhez is lehet igazodni. Alaposan meg kell mosni a zöldség, gyümölcs héját, csak ezután pucoljuk meg. Inkább pároljuk, mint főzzük. Alaposan turmixoljuk össze, ne maradjanak benne darabok, mert az félrenyelést, fulladást okozhat.

6-8 Hónapos Korig:

Ebben a korban naponta 2-3 alkalommal, minimálisan 3-5 evőkanál (150 g) étel adása javasolt.

• Glutén bevezetése: A jelenleg érvényben levő hazai ajánlások szerint a glutén tartalmú élelmiszerek adása 4-12 hónapos kor között történjen 200 mg glutént tartalmazó gabonaféle adásával folyamatosan 6-8 hétig, terhelve ezzel a mennyiséggel a csecsemő szervezetét. A glutén bevezetésének optimális ideje a csecsemők étrendjébe a hozzátáplálás megkezdését követően 2-3-4. héten belül. 200 mg glutént tartalmaz: 3 g liszt (1 csapott mokkáskanálnyi), 3,2 g főtt búzadara (1 csapott kávéskanálnyi), 2,8 g teljes kiőrlésű liszt, 2 g árpaliszt.
• Gyümölcsök: Adható a körte, a banán. Fontos tudni, hogy a mérsékelt égöv alatti országokban (mint amilyen Magyarország is), nem ajánlják túl korán bevezetni a déligyümölcsök és nem itt termett zöldségek-gyümölcsök bevezetését (pl. banán, narancs, mangó, avokádó), mert azokat a szállítás során vegyszeresen érlelik. Ide olyan ételek tartoznak, amik bár nem feltétlenül allergizálnak, azonban a baba egészséges táplálkozási szokásainak kialakításában fontos, hogy az ételek természetes ízét ismerje meg és egészségesen táplálkozzon.
• Zöldségek: Bevezethető a paradicsom, a cukkini (főzeléknek elkészítve), fehérrépa, pasztinák, zeller, spárga, uborka (sütve vagy főzve), zöldborsó és a zöldbab, melyek csak passzírozva készítendők. Csecsemő számára csak a zöldségvelő fogyasztható. A zöldbab azon zöldségek közé tartozik, amik nagyjából 8-9 hónapos kor körül adhatók a babáknak, de egyes táblázatok szerint már 7 hónapos kortól is bevezethető. A zöldbab szezon idején érdemes az értékes zöldségből betárolni, mert nagyon egészséges. A vitamin-, rost- és keményítőtartalma is igen magas, így rendszeres fogyasztásával a zöldbab hatása érezhető a szervezet számára is. Ráadásul számos módon felhasználható.
• Állati fehérje: Szükségessé válik a főzelékek dúsítása, szaknyelven komplettálása állati fehérjével. A hús, mely a vashiány megelőzésére is szolgál. A kezdeti időben ajánlott az alacsony zsírtartalmú, fiatal állattól származó csirke-, majd a pulykamell. Húsfélék: kis adagokban, például 3 gramm.
• Zsír, olaj: A zsírban oldódó vitaminok felszívódását elősegítő telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olaj bevezetése ekkortól történhet. Adagja 1 kávéskanál / 1 dl főzelék. Az omega 3 és az omega 6 zsírsavak adása szintén szükséges.
• Fűszerek: A főzelékek ízesítésére még mindig nem használandó a vesét igénybe vevő só, de a zöld fűszerek, úgymint petrezselyem, zellerlevél, metélőhagyma már változatosabbá tehetik az ízeket.
• Italok: A főzelékek után szomjoltásra anyatejet, babavizet vagy gyümölcshúsból készült, cukorpótlás nélküli gyümölcsteát kapjon a csecsemő.

8 Hónapos Kortól:

• Gyümölcsök: Kék szilva, ringló, sárgabarack, sárgadinnye és mangó adható újonnan bevezetett gyümölcsként.
• Zöldségek: Spenót, sóska (ezek magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adhatók), csicsóka, kukorica (héj nélkül), zeller, karalábé, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol, brokkoli.
• Rágásra szoktatás: A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük. A gyermek rágó mozgásokat végez ebben a korban. A szoktatás módja, hogy egy-egy nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat a csecsemő. Erre természetesen szóban fel kell hívni az étkezés megkezdése előtt a figyelmét, és akkor is, amikor a falat a kanálba kerül. A rágás a rágóizmok használata kedvezően befolyásolja az állcsontok fejlődését, és e folyamat elősegíti a fogcsírák fejlődését is. A rágás megtisztítja (fiziológiás abrázió folyamán) a rágófelületet a lepedékektől, közvetve nehezíti a fogszuvasodás (caries) kialakulását.
• Főzelékek dúsítása: A komplettálásra a csirke-, és pulykahús mellett már kaphatja más fiatal állat (házinyúl, borjú) húsát is a csecsemő. Ezen kívül legfeljebb heti egy alkalommal - mivel az állat méregtelenítő szerveként funkcionál - fiatal csirke mája is adható, mely jó vasforrás. Dúsíthatjuk az ételt az újonnan bevezethető savanyított tejtermékekkel: sajt, túró, kefir stb. A savanyított tejtermékek rendszeres fogyasztása segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét. Legjótékonyabb hatását a bélrendszerre, az emésztésre fejti ki, márpedig ez az immunrendszer tökéletes működéséhez elengedhetetlen.
• Fűszerek: A bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, szurokfű, citromfű, lestyán, fokhagyma, vöröshagyma vezethető be ebben a korban. A hagymák sütve vagy főzve kínálhatók.
• Pékáru: A kifli és a zsemle (inkább ezt kapja a baba, mert vízzel készül, ellentétben a tejjel készült kiflivel) a rágómozgás tanulását segíti és nem elsősorban táplálásra szolgál. Ugyancsak rágást segítő, de élelmi rostanyagot is juttat a szervezetbe a kölesgolyó, puffasztott kukorica, rizspehely, puffasztott rizs.
• Étkezések gyakorisága: Az étkezések gyakorisága az életkor növekedésével csökken, azaz a napi 6-7 étkezés a nyolcadik-kilencedik hónapra lecsökken 5 étkezésre, az étkezésenként elfogyasztott mennyiségek viszont folyamatosan növekednek, 200-250 ml-re.

8-9 Hónapos Kortól:

• Főzelékek dúsítása: Főtt tojássárgája heti 1-2 alkalommal már kínálható. Elkészítése: a tojást keményre kell főzni. Kezdetben csak egy fél sárgája, majd később az egész is adható. Allergia jelenléte a családban, vagy a gyermeknél megjelenő bőr vagy légúti allergiás reakció a tojássárga bevezetésének idejét későbbi időpontra tolhatja.

9-12 Hónapos Kortól:

Ebben a korban naponta 3-4 alkalommal, akár egy étkezés 150-250 g is lehet.

• Földimogyoró: A jelenlegi ajánlások szerint az allergiára való hajlamnak megfelelően kell bevezetni. Ha nagy az allergiás hajlam (ekcémás, kiütéses a baba), akkor 4-6 hónapos kor között, ha közepes (vannak bőrtünetek, de nem súlyosak), akkor 6 hónaposan, ha nincsenek allergiás tünetek, akkor a család életmódja szerint később is be lehet vezetni. Amennyiben külföldön éltek, a hozzátáplálási ajánlások eltérhetnek a hazaiaktól.

10-11 Hónapos Kor:

• Zöldségek: Káposztafélék, padlizsán, rebarbara, mángold, kelbimbó.
• Szénhidrátok: Zab- és árpapehely, puffasztott buláta és tojásfehérje mentes tészták is színesíthetik az étrendet.

1 éves Kor:

Bizonyos tekintetben választóvonal a gyermek táplálásában. Az eddig elkerülendő élelmi anyagok jó része már bátran bevezethetők. Az étkezések körülményei sem mellékesek ebben a korban! Legyen az étkezés a napirend egy kiemelt része, üljünk asztalhoz, terítsünk meg és hagyjuk, hogy gyermekünk is ismerkedhessen az étellel. Soha ne siettessük az evést. Már ekkor nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy gyermekünk megtanuljon jól és alaposan rágni. Lehetőség szerint étkezzenek együtt.

• Gyümölcsök: Narancs, citrom.
• Zöldségek: Nyers paradicsom, uborka és paprika (esetleg reszelve), vöröshagyma, fokhagyma. Csicseriborsó.
• Állati fehérjék: Halfélék, tojásfehérje, tej, vaj, tejszín, tejföl, kecsketej, és kecskesajtok, juhtúró, juhsajt. Kávé, kakaó (karobpor) szintén 12 hónapos kor után adható legkorábban. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kecsketej önmagában táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelő, mivel egyes vitaminokban (B6, B12, C, D, folsav) szegény, ásványi-anyag tartalma pedig magas. A kecsketej túlsúlya a táplálkozásban tehát alultápláltságot, vérszegénységet és a vesét megterhelő kóros állapotokat okozhat. Adása azonban kiegészítő táplálékként egészséges csecsemőknek egy éves kor körül nem kontraindikált, amennyiben hatóságilag ellenőrzött, és allergiás reakciót nem vált ki.
• Halfélék: Főzve, sütve, pürésítve, összetörve, figyeljünk a szálkákra!!!
• Szénhidrátok: A tojásos tésztafélék, teljes kiőrlésű gabonák, köles, hajdina kínálható a kisded korba lépett gyermeknek.

Másfél Éves Kortól:

• Aprómagvas gyümölcsök: Nagyobb biztonsággal adhatók az aprómagvas gyümölcsök, úgymint ribizli, feketeribizli, szamóca, földieper, szeder, málna, egres, som, kivi, csipkebogyó, áfonya.
• Déligyümölcsök: Ananász, mangó, grapefruit stb.

Táplálkozási mennyiség és energiaszükséglet

A csecsemőnek egy éves korig minimum 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre van naponta szüksége. Hathónapos kortól kezdve a csecsemő energiaigényét már nem fedezi az anyatej. A hiányzó energiát kell a kiegészítő táplálékkal pótolni. Az elfogyasztott táplálék mennyisége 1 éves korig ne haladja meg a napi 1000 g-ot. Az egyszeri adag kb. 200-250 ml legyen, napi 4-5 étkezéssel számolva.

Az 1-3 éves korú gyermek energiaszükséglete nagy, 1100-1300 kcal (4820-5460 KJ). Az energiaszükséglet 7-15%-át fehérjével, 35%-át zsírral, 45-55%-át szénhidráttal fedezzük. Az elfogyasztott étel adagját a gyermek étvágya határozza meg. Kiporciózott étel esetén tegyük lehetővé, hogy ha nem lakott jól, másodszor is vehessen. Az egyszeri adag nagyságát élelmiszercsoportonként adtuk meg. Ideálisnak a napi ötszöri étkezést tartjuk: három főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) mellett két kisétkezést (tízórai, uzsonna). A reggeli a napi energiaszükséglet 20%-át, a tízórai, az ebéd és az uzsonna a 60%-át, míg a maradék 20%-ot a vacsora fedezze. Három étkezés esetén a napi energiaszükséglet 35%-át reggel, 40%-át délben és 25%-át este adjuk. Közétkeztetésben a háromszori étkezés az energiaszükséglet 65%-át, csak ebéd biztosítása esetén 40%-át fedezi.

Általános tanácsok és fontos tudnivalók

Ne Erőltessük!

Abban az esetben, ha valamely új ételt a csecsemő nem fogyasztja szívesen, vagy problémát észlel a szülő, semmiképpen ne erőltesse az adott étel kínálását. Időközönként kínálja újból, gyakran előfordul, hogy bizonyos idő elteltével elfogadja a gyermek. Legyünk türelmesek!

Higiénia és Elkészítés:

• Alaposan meg kell mosni a zöldségek és gyümölcsök héját, csak ezután pucoljuk meg.
• Inkább pároljuk, mint főzzük, a vitaminok megőrzése érdekében.
• Alaposan turmixoljuk össze az ételeket, ne maradjanak benne darabok, mert az félrenyelést, fulladást okozhat.

Milyen Élelmiszereket Kerüljünk?

A cukor és a zsír kerülendő, felesleges, ezekkel terhelni a baba szervezetét.

Allergiás Hajlam:

Amennyiben a családban van ismert ételallergia, vagy előfordult súlyos allergiás reakció, arról a gyermek kezelőorvosát tájékoztassák!

Élelmiszerforrás:

Ajánlott a Magyarországon termelt, lehetőleg nem permetezett, ha lehet biogazdaságból származó termékeket használni.

A Pépek Adása:

A pépek adása minden esetben kanállal, tányérból, tálkából történjen! Ha valamelyik gyümölcs vagy zöldségpüré túl sűrű, főző-lével, babavízzel, lefejt anyatejjel vagy tápszerrel is hígítható. Sűrítésre viszont kiváló a héjában megfőtt, párolt krumpli.

Soha ne hagyja felügyelet nélkül evés közben a babát!

tags: #zoldbab #tejfol #babanak