A Zöldborsó Világa: Kifejtő, Velő és Cukorborsó – Tudnivalók a Sikeres Termesztéshez és Fogyasztáshoz

A borsó (Pisum sativum) az egyik legrégebben ültetett növények közé tartozik, és bár rendszertanában még vannak vizsgálatra szoruló területek, kertészeti szempontból a csoportosítása egyszerűbb, hiszen a felhasználás és a megjelenés az alapja. Ez a hüvelyes növény az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett zöldségfélénk. Egyes szerzők a borsó termesztését a kőkorszakig vezetik vissza, éppen a magyarországi aggteleki cseppkőbarlangban talált magvak vizsgálata alapján.

A zöldborsó nem egyetlen egységes kategória. Biológiai igényeiben, megjelenésében és a tenyészidő hossza tekintetében is eltérő változatai különböztethetők meg: a kifejtőborsó, a velőborsó és a cukorborsó. A zöldborsót gazdasági érettségben takarítjuk be és fogyasztjuk. Jelentős mennyiségű vitamin, ásványi só és rost forrása. Magas a cukor és fehérje tartalma, valamint az A, B1, B2 és a C-vitamin szintje is. Mint fagyasztott, tartósított vagy friss állapotában alkalmas számtalan finom étel elkészítésére.

A Zöldborsó Fő Típusai és Jellemzőik

A zöldborsó három fő típusa eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek befolyásolják a termesztést és a felhasználást.

A Kifejtőborsó: Az Alapvető Típus

A kifejtőborsó tekinthető a zöldborsó alaptípusának. Jellemzője, hogy sima, gömbölyű magja van, melyet könnyű a héjától is megfosztani. A zöld szem cukortartalma rövid idő alatt keményítővé alakul át, gyorsan lisztessé válik, csak rövid ideig szedhető. Üzemi termesztésben e tulajdonságokat a betakarítás tervezésekor figyelembe kell venni. Igénytelenebbek, edzettebbek, mint a velő- és a cukorborsók. Érett magja sima, gömbölyded, egyszínű vagy foltos. Az étkezési száraz borsók csoportjába azokat a kifejtő fajtákat soroljuk, amelyek könnyen hántolhatók, héjuk könnyen fölreped és leválik.

A kifejtőborsó hőigénye kisebb, már 2-3 °C hőmérsékleten csírázni kezd. Minden tekintetben igénytelen, ugyanakkor gyengébb a minősége, mert a benne lévő cukor 1-2 nap alatt átalakul keményítővé. Korábban vethetők, mint a velőborsók és nem fagyérzékenyek. Több cukrot tartalmaz, mint a velőborsó, így íze édesebb, ezért például a gyerekek szívesebben fogyasztják a belőle készült ételeket.

Kifejtőborsó fajtapéldák:

• Douce Provence (áttelelő): Igen korai éréscsoportú, a Rajnai törpe fajtához hasonló, alacsony növekedésű borsó. Házikertben a legkorábban szedhető, friss fogyasztásra ajánlott kifejtőborsó. Középhosszú hüvelye egyenes, hegyes végű, benne 7-8 közepes méretű világoszöld maggal. Finom édes ízű. Ősszel vetve áttelel.
• Rajnai törpe: Korai érésű kifejtő, a mostohább viszonyokat is jól tűrő fajta. A növény magassága 35-40 cm. Hüvelyei 7-8 cm-esek, melyekben 9 sötétzöld szem fejlődik. Igen korai és szakaszos vetésre is kiválóan alkalmas. Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt ajánlott.
• Oskar (Carlos): Középkorai érésű, hosszú hüvelyű, nagy magvú, nagy hozamú zöldborsó. Ideális kézi szedésre és primőr értékesítésre. Hüvelyhossz: ~ 9 cm. Szemszám / hüvely: 10-12 szem.
• Farmer: Középérésű borsófajta. Egyenes, hosszú hüvelyeiben 9-10 nagy méretű szem fejlődik. Kiváló ízű, házikerti termesztésre alkalmas. Megbízhatóan terem. Friss fogyasztásra és fagyasztásra egyaránt alkalmas.

A Velőborsó: A Hosszabban Zsenge Változat

A velőborsó a kifejtőborsóból alakult ki a 16-17. században. Ebben a típusban a cukor lassan alakul keményítővé, így sokáig zsenge marad. Jellemzője továbbá, hogy az érett mag is kevesebb keményítőt tartalmaz. Magja ráncos, horpadt, szabálytalan, szögletes vagy pogácsa alakú.

A velőborsó hőigénye nagyobb, magvai csak 5-6 °C hőmérsékleten kezdenek csírázni. Igényesebb változat, mint a kifejtőborsó, de jobb a minősége is. A benne lévő cukor csak 2-4 nap elteltével alakul át keményítővé, azaz tovább megőrzi a minőségét. Az érett magvak szabálytalan szögletes alakúak, a maghéj ráncos felületű, csírázáskor a magtömeg 150-155 százalékának megfelelő mennyiségű vizet vesz fel. Kevésbé fagytűrő, így ha márciusban még a talaj nem melegedett át, inkább várjunk a vetésével. A csírázáshoz több nedvességre van szüksége, így érdemes jobb vízgazdálkodású talajba ültetni a magokat. Előnye még, hogy több terméshozamot nyújtanak, mint a kifejtőborsók és tovább megtartják zsenge állagukat.

Velőborsó fajtapéldák:

• Zsuzsi (kései): Piacos hüvelyű, nagymagvú! Késői, magas szárú (80-85 cm), nagy termőképességű fajta. A hüvelye igen hosszú (9-10 cm) és 8-10 sötétzöld, nagyméretű szemet tartalmaz. Jó állóképességű. Hüvelyei szép piacosak, könnyen kifejthetők. Friss fogyasztásra, házi mélyhűtésre javasolt.
• Villő: Nagy, hosszú hüvelyű és nagy szemméretű kései fajta. A lisztharmat és fuzáriummal szemben ellenálló, ami a kései érés csoport esetén különösen fontos, mert ebben az időszakban a melegebb nappalok miatt ezek a gombák nagy mértékben károsítják a borsót.
• Somerwood: Nagy termő és betakarításkor "türelmesen" viselkedő fajta, a kontinentális termesztési körülmények közé lett nemesítve. Szemmérete nagy, szemszíne sötétzöld, növénye jó növekedési eréjű.

A Cukorborsó: A Hüvelyestől Fogyasztható Finomság

A cukorborsót (Pisum sativum convar. axiphium) hazánkban kevésbé ismerik és fogyasztják, alapvető különbség, hogy el lehet fogyasztani a hüvelyt is. Hüvelyéből a belső rostos hártya hiányzik, ezért hüvelyestül fogyaszthatók. Nálunk nem számottevő a termesztésük. Két, egymástól külső megjelenésükben is markánsan eltérő változata ismert. A lapos hüvelyű (Pisum sativum var. saccharata) magvai kisebb méretűek, nem töltik ki a hüvelyt, de jól kirajzolódnak a felületén. A másik, az 1970-es években nemesített telt, hengeres alakú, vastag, húsos hüvelyű (Pisum sativum var. macrocarpon). Ennek a magvai teljesen kitöltik a hüvelyt.

A cukorborsók hüvelyéből a belső rostos hártya hiányzik, ezért hüvelyestül fogyaszthatók. A kifejtő- és a velőborsóénál valamivel hosszabb a tenyészideje, és sok helyen támaszrendszerrel termesztik. A telt hüvelyű cukorborsó-változatot a virágzást követő 5-7. napon célszerű szedni, amikor a hüvely 8-12 centiméter hosszú, mert ebben az állapotban a legjobb a minősége.

Cukorborsó fajtapéldák:

• Giant Sugar: Nagyon korai, élénk zöldszínű cukorborsó. A hüvelyek 11-12 cm hosszúak, szálkamentesek, így zsenge állapotban hüvelyestől is fogyasztható. A növény erős növekedésű, 85 cm magas, így támrendszer, háló vagy kordon biztosítása szükséges. Fogyasztható nyersen salátákba, párolva vagy főzve köretként. Fagyasztásra is alkalmas.
• Oregon Sugár: Középkorai, erős növekedésű fajta. Lisztharmattal szemben ellenálló. A hüvely belső, rostos pergamenhártyája hiányzik így hüvelyestől fogyasztható. Friss fogyasztásra, házi mélyhűtésre javasolt.
• Sweet Horizon: Későn érő, erős növekedésű, betegségekkel szemben ellenálló fajta. Hüvelye sötétzöld színű, édes ízű. A hüvely belső, rostos pergamenhártyája hiányzik így hüvelyestől fogyasztható.

A Borsó Termesztése: A Vetéstől a Betakarításig

A borsó termesztése során számos tényezőt kell figyelembe venni a sikeres és bőséges termés érdekében.

Környezeti Igények és Helyválasztás

A borsó környezeti igényeit figyelembe véve válasszuk ki helyét a kertben. Fényigénye nagy, így világos, árnyékolástól mentes területen végezzük a vetését. Hosszú nappalokat és teljes megvilágítást igénylő növény. Rövid nappalos körülmények között, rossz megvilágításban tenyészideje meghosszabbodik, virágai rosszabbul termékenyülnek.

A borsó szereti a nedves, hűvös időjárást. 25 °C feletti hőmérsékleten fejlődési üteme felgyorsul, kényszerérik. Hőigénye nem nagy, a 16-18 °C közötti hőmérséklet számára a legkedvezőbb, és 24 °C felett abnormális mértékben felgyorsul a fejlődése, kényszerérik. A nálunk használatos Markov-Hajev-féle hőigény szerinti kategorizálásban a 16 °C-os csoportban szerepel.

Talajigény és Tápanyagellátás

A zöldborsó a szélsőséges (szikes, sekély termőrétegű, erodált vagy pangó vizes) talajok kivételével mindenütt termeszthető, azonban csak a humuszos, középkötött, jó vízgazdálkodású, 6,5-7,5 pH-értékű talajok számítanak optimálisnak. Érzékeny a monokultúrás termesztésre, ugyanarra a területre csak 4 év kihagyással kerülhet vissza.

A borsó és az összes hüvelyes növény talajban élő különböző Rhizobium baktérium fajokkal él szimbiózisban, vagyis kölcsönös előnyökkel járó együttélésben. Ezek a baktériumok megkötik a légköri nitrogént, amellyel ellátják az „anyanövényt”. Később, a növény lekerülése után a nitrogént tartalmazó baktériumgümők ott maradnak a talajban, majd az utóveteményt ellátják az értékes tápelemmel.

A korábbi vélekedéssel ellentétben tápanyagigényes növény. Szakszerűtlen vagy hiányos tápanyagellátás esetén kevesebb és rosszabb minőségű termést hoz. Tápanyagigénye tekintetében orientáló adat, hogy 1 tonna termés előállításához 18,9 kilogramm nitrogén, 5,6 kilogramm foszfor (P2O5) és 15,2 kilogramm kálium (K2O) tiszta hatóanyagra van szüksége, azaz a tápanyagokat megközelítőleg 3,1:1,1:3 arányban igényli. Itt kell megemlíteni, hogy a légköri nitrogén megkötéséhez a nedvességen kívül elegendő káliumra, foszforra és mangánra is szükség van a talajban.

A borsónak ősszel, tavasszal és a tenyészidőszaka alatt juttatjuk ki a tápanyagokat. Általában a foszfor- és káliumműtrágya egészét vagy csaknem egészét, továbbá a nitrogénműtrágya legfeljebb egyharmadát ősszel, másik egyharmadát tavasszal, a fennmaradó egyharmadot pedig fejtrágyaként, a tenyészidőszak alatt ajánlott kiadni. A fejtrágyázást érdemes legalább egyszer megismételni, a tömeges virágzás, a terméskötődés és a fejlődés idején célszerű sort keríteni rá. A komposztálás fontos kerti munka, melynek gyümölcsét a kertben tudjuk hasznosítani.

Vetés és Öntözés

A vetés előtt felmerül a kérdés, ásni vagy nem ásni? A vetésmélysége 6-8 cm, ez egyrészt némi védelmet jelent a kertben portyázó madarak ellen, másrészt a talajnedvességet jobban tudja hasznosítani. A magokat 5-7 cm mélyen ültessük el, és 25-30 sortávolságot és 5 cm tőtávolságot érdemes tartani, így szellős és könnyen gondozható lesz a borsó ültetvényünk. A vetőmag szükséglet 10 nm-re a kisebb magvú fajtákból 20-25 dkg, míg a nagyobb magvú fajtákból 25-35 dkg, de legtöbbször a csomagoláson is fel van tüntetve a szükséges magmennyiség. Az egyenletes kelés és érés érdekében a vetés után hengerezni kell a területet.

Vetés ideje:

• Szabadföldi tavaszi termesztés: Február 20. és április 10. között. A tavaszi termesztésben a vetés idejét a feldolgozó ipar igényéhez igazítva tervezzük. A korai fajták magját, ahogy a talajra tudunk menni, vethetjük.
• Tél alá vetés: November 20. és december 10. között.
• Nyári vetés (másodvetés): Június közepe és július közepe között. Ez a növény számára kedvezőtlen időszak, ezért ebben az esetben csak „féltermésre” lehet számítani. Még intenzív művelésben, rendszeres öntözés és fejtrágyázás mellett is 30-35 százalékkal kevesebb borsó teremhet, mint tavaszi vetés esetén.
• Áttelelő termesztés: Október-novemberben, vagy még később, decemberben fagymentes időben kerülhet sor a vetésre. Előbbi esetben az elvetett mag kicsírázik, utóbbiban csak megduzzad a kemény téli fagyok előtt. A legkorábbi tavaszi vetésekhez képest az október-novemberi vetés 2 hetes, a decemberi 1 hetes fogyaszthatósági előnyt ad.

A gépi betakarítású konzervipari zöldborsót gabonasortávolságra (12 cm) vetik. A borsóvetés a kisebb hőigényű kifejtő típussal kezdődik február végén, március elején, akkor, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 4-5 °C-ot a vetési mélységben (5-8 cm). A vetés a velő típusúval folytatódik, amikor a talaj 7-8 °C-ra melegedett. A folyamatos betakaríthatóság érdekében szakaszosan vetnek, összesen 3-5 alkalommal, hőegységszámítás alapján (általában az 1. és esetleg a 2. vetés kifejtő, a 3-5. mindig velő típusú). A hektáronkénti csíraszám 1-1,3 millió, amihez átlagosan 150-300 kilogramm vetőmag kijuttatása szükséges. Meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Államokban a gépi betakarítású borsót 20-25 centiméter sortávra vetik, a sorokban egymástól 3-5 centiméter távolságra helyezik el a magvakat, ezáltal lényegesen kisebb a hektáronkénti tőszám, mint a hazai gyakorlatban.

A korai vetésű borsó általában elegendő vízhez jut csírázáskor a talajban tárolt őszi-téli csapadékból. Az öntözés - a tápanyagellátás függvényében - a nagy termések elérésének, valamint a termésbiztonság megteremtésének alapvető feltétele. A tenyészidőszak kezdetén sekélyen elhelyezkedő gyökerek gyakran nem jutnak sem elegendő vízhez, sem elegendő tápanyaghoz a talajból. A borsónak nemcsak a csírázáskor, a magvak duzzadása idején, hanem közvetlenül a kelés után, a növény 5-6 centiméteres magasságának elérésekor is sok vízre és tápanyagra van szüksége, mert ekkor alakul ki a terméshordozó vázrendszer, a szár, ami csak akkor lesz nagyméretű és erős, ha ilyenkor elegendő vízhez és tápanyaghoz jut a borsó. A bő öntözést főleg a virágzási időben és a hüvelyképződéskor meghálálja, valamint ne feledkezzünk meg a rendszeres kapálásáról és gyomlálásról sem, a kelés után minimum még kétszer érdemes körbe kapálni a növényeket. Az öntözés során vigyázni kell, hogy ne okozzon talajeróziót. Nagy és jó minőségű hozamra csak akkor lehet számítani a borsótermesztésben, ha a tenyészidőszak alatt soha sem szárad ki a talaj. Másodvetés esetén nálunk ez akár hetenkénti öntözést is jelenthet.

Betakarítás és Utókezelés

A kifejtő és a velőborsó akkor takarítható be, amikor a szemek már megduzzadtak, a hüvely meghízott. Házikertben ehhez érdemes mindennap az érés kezdetétől átnézni a növényeket, hiszen lesznek érett magok. A szedést követően gyorsan használjuk fel. A cukorborsót, melynek hüvelye is fogyasztható, folyamatosan szedhetjük.

A betakarítás akkor kell, hogy történjen, amikor a hüvelyben a magvak már elérték végleges méretüket, és még zsengék. Ennek megállapítását műszeres vizsgálat teszi objektívvé. A vizsgálathoz a hazai kifejlesztésű finométer, illetve a nemzetközi gyakorlatban használatos tenderométer egyaránt alkalmas. A két műszer valamelyikével végzett mérések eredménye átszámítható másikéra. A betakarított, hüvelyből kifejtett zsenge mag „türelmetlen nyersanyag”, mert gyorsan veszít minőségéből, a hőmérséklet függvényében 1-2 óra alatt akár 6-8 finométerfokot is. Egyes termékek gyengébb minősége elsősorban erre vezethető vissza.

A várható hüvelytermés 10 nm-ről 8-15 kg, ebből a kifejthető borsó mennyisége kb. 3-6 kg. Ha megfelelően öntöztük és gondoztuk a borsót, több termésre számíthatunk és a többszöri vetéssel egy egész család folyamatos ellátásához elegendő borsónk lesz.

Támrendszer és Ápolás

Mivel a borsónak szüksége van kapaszkodásra, érdemes a kerítés mellé vetni a borsószemeket, vagy ha ez nem megoldható, akkor érdemes egy megfelelő támrendszert kialakítani. A Giant Sugar cukorborsó például erős növekedésű, 85 cm magas, így támrendszer, háló vagy kordon biztosítása szükséges.

A kikelt növények a szárazabb körülményeket jobban tolerálják, ilyenkor gyökérzetük mélyebbre hatol, így a mélyebb rétegekben elérhető vizet hasznosítják, azonban ezzel egy időben a talajt száríthatják.

Zöldborsó a Házikertben és Az Ipari Termelésben

A zöldborsó a legkedveltebb zöldségnövények közé tartozik, hiszen gondozása egyszerű, így nem csoda, hogy a paradicsom után a második legnagyobb területen termesztett zöldségnövény hazánkban.

Házikerti Termesztés Tippek

• Fajta választék: Ma már széles fajtaválasztékot találunk a legtöbb kertészeti szaküzletben, így választhatunk velőborsó, kifejtőborsó vagy cukorborsó közül. Mi a titka a jó minőségű zsenge zöldborsónak? Válasszuk meg helyesen a fajtát, de érdemes egyszerre több fajtát is választani.
• Folyamatos szedés: Vessünk együtt különböző érésidejű borsófajtákat, hogy hosszabb időn át szedhessünk friss borsót. Ha szeretnénk folyamatosan szedni nyáron a finom zsenge zöldborsót, érdemes a vetést is elosztani több szakaszra, vagyis két-háromhetente vessünk el egy újabb adag magot. A VELŐBORSÓ CSALÁD fajtasorát úgy állítottuk össze, hogy a négy éréscsoportba tartozó velőborsó fajtát egyszerre vetve 2-3 héten át is friss termést szedhetünk. A családot alkotó velőborsó fajták finom, édes ízűek, hosszabb időn át megőrzik zsengeségüket.
• Előnevelés: Ha még nincs tapasztalatunk a borsó vetésében és gondozásában, jobb, ha április vége, május eleje előtt nem kezdjük el a vetését szabad földbe. Ám a magokat tőzegcserépben vagy fólia alatt már február végétől, március elejétől előnevelhetjük védett helyen.
• Vetési időpontok előnyei: Október-novemberi vetésnél a szedés kezdete május 10-15., decemberinél május 15-20., a legkorábbi tavaszi vetés esetén pedig május 20-25.

Ipari Termelés és Statisztikák

Az öt meghatározó termelő ország Kína (12 207 787 tonna), India (4 314 000 tonna), az USA (311 870 tonna), Franciaország (233 103 tonna) és Egyiptom (194 943 tonna). A terület mintegy 80-90 százalékán teljesen gépesített technológiával, jellemzően öntözés nélkül termeltek konzervipari nyersanyagnak szánt tömegárut.Az Európai Bizottság adatai szerint Európában jelentős a növényi fehérjék kereslete, a 2016-2017-es időszakban mintegy 27 millió tonna nyersfehérjének felelt meg. Az EU önellátásának mértéke azonban nagymértékben függ a fehérjeforrástól, és emiatt évente mintegy 17 millió tonna nyersfehérjét importál, amiből 13 millió tonna szója alapú. Pozitív tendencia azonban, hogy a 2013-as KAP-reform óta megduplázódott a szója termesztési területe az EU-ban, és mára megközelítette az 1 millió hektárt.

Feldolgozás és Tárolás

A zöld szem tömegének ugyancsak 50%-a lesz az érett mag tömege.Javaslatok a zöldborsó házi fagyasztáshoz: szedés után a friss borsót megtisztítjuk, megmossuk és előfőzzük (blansírozzuk). Ezt végezhetjük mikrohullámú sütőben, mennyiségtől függően 8-10 percig 650-700 Watt teljesítményen, vagy 5-10 liter forró vízbe süllyesztve, újraforralástól számítva 3-5 percig. A forró borsót hideg vízzel leöblítjük, hagyjuk száradni, majd légmentesen csomagoljuk.

A Borsó Morfológiája és Fejlődési Szakaszai

A borsó a hüvelyesek családjába, azon belül a Pisum nemzetségbe tartozó, egyéves, öntermékenyülő, dudvaszárú növény. Elsődleges géncentruma Közép-Ázsia, másodlagos elterjedési területe a mediterrán térség, ahonnan hozzánk is eljutott. Évezredek óta termesztett növény.

Hüvely és Mag

A termés hüvely, 5-15 cm hosszú, 1-4 cm széles is lehet. A hüvelyben 5-11 db mag (szem) van. A hüvely tömegének 35-50%-a a zöld szem, fajtájától és érettségtől függően. A hüvely alakja lehet egyenes vagy hajlott. A magvak 3-10 mm átmérőjűek. Alakjuk változatos: gömbölyű, gyengébben vagy erőteljesebben szögletes. Ezermagtömege 100-500 g.

Fejlődési Ütem

A zöldborsó fajták fejlődési szakaszainak időtartama márciusi vetéssel számolva: a vetéstől a kelésig kb. 2-3 hét, a keléstől a virágzásig 4-5 hét, a virágzástól a szedésig 3-4 hét.

Takarmányborsó

A takarmányborsó tekinthető a kifejtőborsó egyik alkategóriájának, megjelenésük hasonló, viszont igénytelenebbek.

tags: #zoldborso #veloborso #kifejtoborso