A magyar zöldség-gyümölcs szektor egy komplex és dinamikusan változó terület, ahol a termeléstől a fogyasztásig számos tényező befolyásolja a piaci működést és a szereplők életét. Ebben a bonyolult ökoszisztémában kulcsszerepet játszik a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, amely az ágazat érdekképviseletét, koordinációját és fejlesztését látja el. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a szervezet feladatait, az ágazatot érintő kihívásokat, valamint a jövőbeni fejlődési irányokat, különös tekintettel az oktatásra és a fogyasztói szokások alakítására.
A FruitVeB - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldetése és tevékenysége
A FruitVeB, mint az Európai Unió által elismert szakmaközi szervezet, átfogó tevékenységet végez a magyar zöldség-gyümölcs ágazatban. Feladatai kiterjednek mind a friss, mind a feldolgozóipari termékkörre, biztosítva a termelők és a vásárlói oldal - azaz a kereskedők és a feldolgozók - azonos arányú részvételét a döntéshozatalban. Ez a kiegyensúlyozott struktúra garantálja, hogy az ágazat minden szereplőjének érdekei képviselve legyenek, és a hozott döntések valós, piaci igényekre alapuljanak.
Az ágazati döntések szakmai hátterének biztosítása
A FruitVeB egyik fő feladata, hogy szakmai hátteret biztosítson az ágazatot érintő kormányzati döntések előkészítéséhez. Ez magában foglalja a releváns adatok gyűjtését, elemzését, valamint javaslatok kidolgozását, amelyek segítik a kormányzatot a hatékony és fenntartható agrárszektor kialakításában. Az átfogó tudás és a piaci szereplők közvetlen visszajelzései révén a szervezet hozzájárul a megalapozott jogalkotási és szabályozási folyamatokhoz.
Közösségi marketing és fogyasztásösztönzés
A szervezet aktívan szervezi a zöldség-gyümölcs ágazat közösségi marketingjét. Ennek részeként a nemzetközi „5 a Day” programhoz kapcsolódva működteti a magyar zöldség-gyümölcs fogyasztást ösztönző programot „Naponta 3×3 félét” néven. Ennek keretében az Európai Unió által támogatott programot futtat, amit az INTERFEL francia társszervezettel közösen indított. Ezen kampányok célja a fogyasztók tájékoztatása a zöldségek és gyümölcsök egészségre gyakorolt jótékony hatásairól, valamint a napi ajánlott mennyiség elfogyasztására való ösztönzés. A hosszú távú cél az egészséges táplálkozási szokások kialakítása és a túlsúlyosság, valamint az elhízás elleni küzdelem.
Nemzetközi képviselet és kapcsolatépítés
A FruitVeB képviseli a magyar zöldség-gyümölcs ágazatot az EU zöldség-gyümölcs fórumain, kiállításokon és kapcsolatokat épít a nemzetközi szakmai szervezetekkel, mint például a FRUIT LOGISTICA, INTERFEL, ZVG, FRESHFEL. Ezek a nemzetközi kapcsolatok elengedhetetlenek a piaci trendek nyomon követéséhez, a legjobb gyakorlatok megismeréséhez és a magyar termékek exportlehetőségeinek bővítéséhez.
Az ágazatot érintő munkaerőpiaci kihívások és az EFO szabályozás
A zöldség-gyümölcs ágazatban a munkaerő-kérdés kiemelt jelentőségű, különösen az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szabályozásának változásai kapcsán. A FruitVeB állásfoglalást adott ki az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) „szigorításának” zöldség-gyümölcs ágazatra gyakorolt hatásairól. Ebben példákkal illusztrálták, milyen mértékben nehezítené meg - helyenként pedig egyenesen ellehetetlenítené - az ágazat helyzetét az új szabályozás.
Közterhek emelkedése és a bérköltségek növekedése
Az Agrárszektor is beszámolt róla, hogy a mezőgazdasági idénymunka napi közterhei február 1-től 1300 forintról 2200 forintra emelkednek, az alkalmi munkavállalásé pedig 2700 forintról 4400 forintra. A FruitVeB állásfoglalása szerint önmagában a közterhek ilyen mértékű növelése a mezőgazdasági idénymunka költségeit 5-8%-kal emeli, az alkalmi munkavállalás költségeit pedig 10-15%-kal. Ezen felül a minimálbér és a garantált bérminimum 7-9%-os megemelését le kell követnie az EFO keretében foglalkoztatottak munkabérének is, különben nem kapunk munkaerőt, következésképpen nagyjából 10%-kal szükséges emelni a munkásoknak kifizetett nettó bért is.
A FruitVeB konkrét példákkal illusztrálta a termelők költségeinek növekedését. Mint írták, az almatermésű és csonthéjas gyümölcsültetvények éves munkaerőigénye korszerűbb ültetvények esetén ültetvénytípusától és a termelés céljától (frisspiaci vagy ipari célú ültetvény) függően 500-2000 munkaóra/hektár, vagyis 60-250 munkanap/hektár. A hektáronkénti költségek tehát 54-225 ezer forinttal fognak növekedni csak az EFO közterheinek emelése miatt. A napi nettó munkabér (napszám) legalább 7-9%-kal, azaz 1000-1500 forinttal növekszik naponta, ami egy hektárra vetítve újabb 60-375 ezer forint közötti költségnövekedés. Vagyis a bérköltségek emelkedése 100-600 ezer forint között fog mozogni hektáronként. Ez jelentős bérteher-növekedés abban az aspektusban is, hogy a termelés összes költsége (megint csak gyümölcsfajtától, ültetvénytípustól függően) jellemzően 1,5-7 millió Ft/hektár között alakul. Egy korszerű, magas színvonalon gazdálkodó vállalkozásban ezt nyilván ki fogják gazdálkodni, mert nincs más lehetőség.
A „120 napos szabály” módosítása és annak következményei
A „120 napos szabály” módosítása azonban még jobban fájhat, mint az EFO közteher egyébként drasztikus emelése. Eddig ugyanis egy munkavállaló munkáltatónként tudott 120 napot dolgozni EFO keretein belül. Most pedig egy munkavállaló összesen tud legfeljebb 120 napot dolgozni. A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy adott munkavállaló 120 napja nyilván nem az év első felében fog elfogyni, vagyis a gondok jellemzően a második félévben kezdenek egyre fokozottabban jelentkezni.
A FruitVeB jelezte, ezek alapján még nem tudják, hogyan fogják tudni megoldani a betakarítást, vagy az élelmiszeripar foglalkoztatásának biztosítását. A zöldségek és gyümölcsök jó részénél a betakarítás időszaka 1-3 hónap. Ilyen rövid időre állandó munkaerőt felvenni borzalmas plusz adminisztrációs és költségteher. Ráadásul a zöldség-gyümölcs termelésben, valamint a feldolgozóiparban döntően az a munkaerő-réteg dolgozik, amelynek körében nagyon nagy a fluktuáció és az elvándorlás (vagyis eljön dolgozni, majd, ha talál egy pillanatnyilag jobb lehetőséget vagy egyáltalán megunja a munka monotonitását, akkor egyszerűen egyik napról a másikra továbbáll). Ezért volt eddig az ágazat számára kiváló keret az EFO, mert a zöldség-gyümölcs ágazatban felmerülő, erősen szezonális jellegű munkavégzést szinte csak így tudtuk kezelni, az állandó munkavállalás keretei között nem. A zöldség-gyümölcs ágazatban végzett munka és dolgozó munkaerő döntő része esetében ugyanis egyszerűen eleve megoldhatatlan, hogy állandó foglalkoztatás keretében alkalmazzuk. Így az már csak „másodlagos” kérdés, hogy mennyivel emelkedik a bérteher, ha az adott dolgozót EFO helyett állandó munkaerőként foglalkoztatják.
Az idénymunka vagy alkalmi munka napi nettó bére (napszám) országrésztől, munkától, ágazattól függően 12-20 ezer forint között alakul. Ha napi 16 ezer forintot vesz az ember nettó bérnek, akkor a munkáltatók erre fognak fizetni 2200 vagy 4400 forint közterhet, ami a nettó bérre vetítve 14-28%-os járulékterhet jelent. Összehasonlításképp: az állandó foglalkoztatás esetén a nettó bérre vetített adó- és járulékteher 70% körül alakul. Talán nem is szükséges bővebben kifejteni, hogy milyen mértékű költségemelkedést jelent az EFO helyett az állandó foglalkoztatás.
Képzés és továbbképzés a zöldség-gyümölcs ágazatban
Az ágazat stabil működéséhez elengedhetetlen a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerő. Az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. például olyan áruházi Zöldség-gyümölcs felelős képzést kínál, akik képesek biztosítani a friss áru útját a beérkezéstől az értékesítésig, gondoskodni tudnak a termékek megfelelő tárolásáról és kezeléséről. A hallgatóknak a képzés végét követően szakmai záró beszámolót kell készíteni. A szakmai záró beszámoló írásbeli és gyakorlati részből áll, mely minden tananyagegység tartalmi követelményére kiterjed. Ismeri a tevékenységhez kapcsolódó alapvető folyamatokat (raktározás, tárolás, termékek eladásra történő előkészítése, leértékelése, leltár) és az esetleges rendkívüli eseményeket (pl. selejtezés).
Az oktatás szerepe az ágazati fejlődésben
A zöldség-gyümölcs ágazat hosszú távú fenntarthatóságához és fejlődéséhez elengedhetetlen a folyamatos oktatás és tudásmegosztás, mind a szakemberek, mind a jövő generációja számára.
Felsőoktatás és kutatás a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás technológiájában
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet, Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozás Technológia Tanszék sok évtizede a hazai felsőoktatás és szakképzés elismert műhelye. Jogelődje a Budapest, VI. ker. Izabella u. 46. sz. alatt 1969-1970-ig működő Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum Konzervtechnológiai Tanszéke volt. A Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum 1970-ben csatlakozott az akkori Kertészeti Főiskolához, így megalakult a Kertészeti Egyetemen működő Tartósítóipari Kar, melynek tanszékünk is részévé vált. 2021-ig Konzervtechnológiai Tanszék néven folytatta tevékenységét, ezt követően pedig a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet, Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozás Technológia Tanszék néven működik tovább.
A Tanszék a klasszikus konzervtechnológiai eljárások (hőkezelés, szárítás, besűrítés, pH-csökkentés, kombinált tartósítási módszerek, stb.) oktatása mellett foglalkozik az élelmiszeripari adalékanyagok, csomagolóanyagok hallgatókkal történő megismertetésével, valamint részt vállal az üzemtelepítés és szervezés, valamint a kíméletes, innovatív technológiák (pl. vákuumszárítás, aszeptikus eljárások, mikrohullámú, PEF kezelések) oktatásában is.
Oktatás: A tanszék részt vesz az élelmiszermérnök és biomérnök alapképzések (BSc) és az élelmiszermérnök mesterképzések (MSc) általános és szakirányú képzésében nappali és levelező tagozaton. Felelőse a Tartósítóipari technológiák és minőségügy B.Sc. szakiránynak, továbbá aktív közreműködője az élelmiszertudományi doktori programnak. Tanszékünk szervezi és koordinálja a Gyümölcs-zöldség feldolgozó szakmérnök és szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szakot is.
Az iskolagyümölcs- és zöldségprogram
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2012/2013. évi felmérése szerint a kövér gyermekek aránya az utóbbi három tanévben nem változott. Minden korosztályban a gyermekek 10 - 12 % - a elhízott. Legtöbb ilyen gyermeket a 4. és 12. osztályosok között találták az iskolaorvosok. Minden szülő álma, hogy gyermeke egészségesen, boldogan éljen hosszú tartalmas életet.
A program célja, hogy az általános iskolák 1-6. évfolyamos tanulóival megkedveltesse a zöldségeket, gyümölcsöket, ezáltal hosszú távon emelje a korosztály zöldség-, gyümölcsfogyasztását, így hozzájáruljon az egészséges táplálkozási szokások kialakulásához, valamint a túlsúlyosság és az elhízás elleni küzdelemhez.
A program kedvezményezettjei a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 10. §-a szerinti általános iskola 1-6. évfolyamán tanuló gyermekek.
Az iskolagyümölcs-programban az a zöldség-gyümölcs termelői csoport, termelői szervezet, társulás, termelő, valamint kizárólag ezek tulajdonában álló vállalkozás vehet részt, aki vagy amely rendelkezik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal iskolagyümölcs-programban történő részvételre vonatkozó előzetes jóváhagyásával.
Tanulónként hetente legalább 2, legfeljebb 4 adag termék adható. A tanulóknak a termékkiosztás mellett az egészséges étkezési szokásokat, ill. a gyümölcs- és zöldségágazatot érintő ismeretek fejlesztése érdekében végrehajtott kísérő intézkedésekben is részesülniük kell.
Pedagógus továbbképzések
A pedagógusok szerepe kulcsfontosságú az egészséges táplálkozási szokások kialakításában. Számukra is léteznek továbbképzések, amelyek az adatelemzésen alapuló pályaválasztást segítő új módszerek megismerését és alkalmazását, az érzelmi intelligencia pedagógiai gyakorlatban való alkalmazását, a gyermek- és tevékenységközpontúságot, az IKT eszközök tanítás-tanulás szolgálatában való felhasználását, a kommunikációs és konfliktuskezelést, a mindennapi mozgás-öröm biztosítását, valamint a gyermek testi és mozgásfejlődését célzó módszereket mutatják be.
Álláslehetőségek a zöldség-gyümölcs ágazatban
A zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi piacon számos álláslehetőség adódik, amelyek különböző tapasztalati szintet és végzettséget igényelnek. Az álláshirdetések gyakran tartalmaznak olyan feltételeket, mint a 'B' vagy 'C' kategóriás jogosítvány, nyelvtudás megléte vagy éppen hiánya, valamint különböző szintű tapasztalat (pl. 1-3 év, 3-5 év).
Raktározási és logisztikai feladatok
Számos cég keres raktáros munkatársat telephelyére, akik feladata a raklapok fóliázása, csomagolása, valamint a zöldség-gyümölcsök kiszállítása. Sok esetben éjjeli munkavégzésre is szükség van. Ezek a pozíciók gyakran nem igényelnek nyelvtudást, és akár kezdő, de dolgozni akaró munkavállalókat is szívesen fogadnak. A pozíciók lokációja változatos, többek között 2750 NAGYKŐRÖS, CEGLÉDI ÚT 16. A.ép., 6625 Fábiánsebestyén, Arany János u., 6113 Petőfiszállás Arany János u. 1., 4243 Téglás, Alkotmány u., 9300 Csorna, Köztársaság u., 4561 Demecser, Váci M. u. és Budapest 9. kerülete is felmerül.
Áruházi és értékesítési feladatok
Vannak olyan állások is, amelyek áruházi zöldség-gyümölcs felelős pozíciót takarnak. Ez magában foglalja az üzlet tisztán tartását, a termékek megfelelő kezelését és értékesítésre való előkészítését. Ezek a pozíciók szintén változatos helyszíneken érhetőek el, mint például Budapesten az Árpád Fejedelem 31. címen, több kerületben is.
Egyéb kapcsolódó pozíciók
A PaprikaMolnár Kft. például szintén aktívan részt vesz az ágazatban, és valószínűleg hasonló pozíciókat kínál, bár a pontos leírás nem áll rendelkezésre.
Konferencia és szakmai rendezvények
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Ezek a rendezvények kiváló lehetőséget biztosítanak a szakmai tudás bővítésére, a kapcsolatépítésre és az ágazati trendek megismerésére.
tags: #zoldseg #gyumolcs #termektanacs #felugyelobizottsag