Megbízási Szerződés Információk Zöldség Szállításhoz: Részletes Útmutató

A megbízási szerződés ma már sokak számára jelent alternatívát a klasszikus munkaviszonnyal szemben, különösen azoknak, akik projektalapon, mellékállásban vagy több helyen dolgoznak egyszerre. Azonban sokan nincsenek tisztában azzal, mikor számít valódi megbízásnak egy együttműködés, és mikor tekintheti a hatóság rejtett munkaviszonynak. Ugyanígy kevés szó esik arról, hogy a megbízási díj számfejtése, a járulékfizetés és a biztosítotti jogviszony hogyan változik attól függően, hogy van-e mellette főállásunk, vagy sem. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a megbízási szerződés legfontosabb aspektusait, különös tekintettel a zöldség szállítással kapcsolatos jogviszonyokra és az ahhoz kapcsolódó szabályozásokra.

A Megbízási Szerződés Alapjai és Fajtái

A megbízási szerződés olyan, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai alapján összeállított megállapodás, amelyben a megbízó és a megbízott egy konkrét, pontosan meghatározott feladat elvégzésére szerződik. A Ptk. szabályai diszpozitívan vonatkoznak a szerződés tartalmára, azaz a felek igényei szerint alakíthatóak. Az együttműködésben kulcsszerepet kap a bizalom afelől, hogy a megbízott a legjobb tudása szerint, magas minőségben végzi el a rábízott feladatot. A megbízó ugyanakkor széleskörű utasítási joggal rendelkezik. A megbízottnak pedig kötelessége betartani a szerződésben rögzített pontokat és a megbízó vonatkozó utasításait. Az elvégzett tevékenység lehet akár ingyenes is, általában azonban díjfizetési kötelezettséggel jár. Gyakori formái az ügyvédi és orvosi megbízás, hiszen ezek jellemzően alkalmi megbízások.

A feladat jellegétől függően több típusát is megkülönböztetjük. Közös bennük, hogy a megbízó mindegyik esetben egy konkrét tevékenység gondos elvégzését delegálja a megbízott számára. Ilyen például a közvetítői szerződés vagy a bizalmi vagyonkezelési szerződés.

Mikor köthető megbízási szerződés?

Vállalkozóként gyakori, hogy egyik esetben megbízóként, máskor megbízottként kötünk megbízási szerződést. A megbízási szerződés tipikusan rövidebb távú, projektjellegű feladatoknál hasznos. Például, ha alvállalkozóként több cégnek is dolgoznánk, vagy ha projektjellegű, időszakos feladatokat kell elvégezni. A megbízási szerződés akkor is jó megoldás, ha több helyen dolgozol párhuzamosan, és nem szeretnél mindenhol klasszikus munkaviszonyba kerülni.

A megbízási szerződés munkaviszony mellett is jól használható kiegészítő jövedelemre, de fontos tudni, hogy a társadalombiztosítás szempontjából a megbízási jogviszonyt külön vizsgálják. Sokaknak egyszerre több megbízási szerződésük is van, különböző megbízókkal. A lényeg, hogy mindegyik megbízási szerződés tartalma valódi megbízás legyen, és ne leplezett munkaviszony. Klasszikus célcsoport még a diákok és a nyugdíjasok. Diákként egy megbízási szerződés magánszemély formában lehetőséget ad eseti projektekre, rendezvényekre, oktatási vagy asszisztensi munkákra, akár a tanulmányok mellett.

A Megbízási Jogviszony és a Munkaviszony Közötti Különbségek

Szinte minden egyes új munkavállaló felvétele előtt felmerül a kérdés, hogy jobb-e belső munkatársat alkalmazni, vagy kifizetődőbb megbízási szerződéssel külsős szakemberre bízni az adott feladatkör ellátását. Érdemes ezért pontosan ismerni a megbízási jogviszony és a munkaviszony közötti különbségeket, és ennek tudatában mérlegelni az előnyöket és hátrányokat.

1. Jogszabályi Háttér: A megbízási szerződés szabályait a Polgári Törvénykönyv, míg a munkaviszony kereteit a Munka Törvénykönyve szabályozza. Utóbbi esetében jellemző az alá- és fölérendeltség, míg megbízás esetén a felek mellérendelt viszonyban vannak.
2. Munkavégzés Önállósága: A megbízott a feladathoz tartozó munkát saját hatáskörében, önállóan végzi, míg a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok ellátását a munkáltató utasításai alapján teljesíti, amit a munkáltató jogosult ellenőrizni. Munkaviszonyban a munkáltató utasítási és ellenőrzési joga nagyon széles; ő mondja meg, hol, mikor, hogyan dolgozol, illetve ő szervezi a munkavégzés feltételeit. A megbízási szerződés magánszemély esetén is csak akkor tekinthető valódi megbízásnak, ha a megbízott önállóan szervezheti a munkavégzést, és nem ugyanúgy működik, mint egy alkalmazott.
3. Rugalmasság és Helyettesítés: A megbízott rugalmas időbeosztás mellett, a saját ütemében dolgozik és akár helyettest is megbízhat az adott feladat elvégzésével (amennyiben a szerződés ezt lehetővé teszi). A megbízási szerződés jóval kevesebb garanciát ad a megbízott számára. Ezért fontos, hogy ha hosszú távon, állandó jelleggel dolgozol egy cégnek, ne csak a rugalmasságot nézd, hanem azt is, mennyi védelmet ad számodra a munka megbízási szerződés keretében.
4. Díjazás és Juttatások: Munkaviszonyban jellemzően fix havi bér vagy órabér van, esetleges bónuszokkal és pótlékokkal kiegészítve, a munkáltató pedig havonta fizet. A megbízás lehet akár ingyenes is, de a legtöbb esetben a megbízott díjazás ellenében végzi a rábízott feladatot. Ez azonban munkajogi juttatásokat (pihenőnap, szabadság, végkielégítés, kártérítés stb.) nem biztosít.
5. Jogi Védelem és Garanciák: Munkaviszony esetén a Munka Törvénykönyve részletesen védi a munkavállalót: van felmondási védelem, szabályozott a felmondási idő, jár szabadság, betegszabadság és táppénz is. A megbízási jogviszony kevesebb jogi védelmet és garanciát biztosít.

Megbízási vagy Vállalkozási Szerződés?

Ha a fentiek alapján eldöntöttük, hogy munkaviszony helyett külsős szakember közreműködésével szeretnénk elvégeztetni az adott feladatot, adja magát a következő kérdés: megbízási vagy vállalkozói szerződést kössünk? Vállalkozói szerződés esetén ugyanúgy a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók, ahogyan a megbízási szerződés esetében. Néhány fontos különbség azonban van a két megbízási típus között. Érdemes ezeket megismerni, hogy pontosan azt a végeredményt kapjuk, amire szerződtünk.

1. Eredménykötelezettség: Megbízási szerződés esetén a megbízott a rábízott feladatot a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal köteles elvégezni, de nem garantál konkrét eredményt. Ezzel szemben a vállalkozói szerződés eredménye kézzel fogható, pl. építkezés, termékgyártás stb. A megbízási szerződés feladatköre általában szolgáltatásorientált, pl. tanácsadás, ügyvédi munka stb.
2. Kockázat: Megbízási szerződés esetén a megbízott kisebb kockázatot vállal, mert esetében a gondos eljárás elegendő a munka teljesítéséhez.
3. Díjfizetés: Míg a megbízási szerződés akár díjmentes is lehet, a vállalkozási szerződés minden esetben díjfizetési kötelezettséget von maga után.

A Megbízási Szerződés Kötelező Elemei és Felépítése

Megkötésekor kiemelten fontos, hogy a dokumentum tartalmazzon minden, a Polgári Törvénykönyv által előírt kötelező elemet. Az egyes pontok megfogalmazása minden fél számára egyértelmű legyen. Ezek biztosítják a felek közötti megállapodás jogi érvényességét és átláthatóságát. Egy minta viszont csak akkor biztonságos, ha tudod, mire kell benne fókuszálni. Mielőtt aláírsz egy dokumentumot, érdemes nem csak letölteni egy általános megbízási szerződés minta fájlt, hanem átnézni, hogy az valóban tükrözi-e a megállapodásotok tartalmát.

Kötelező Tartalmi Elemek:

• A felek pontos megnevezése: Különösen fontos, ha a megbízási szerződés magánszemély és vállalkozás között jön létre. Legyen benne név, cím, adóazonosító jel vagy adószám, szükség esetén cégjegyzékszám is.
• A feladat leírása: Ne legyen túl általános. Ha csak annyi szerepel, hogy „tanácsadás” vagy „adminisztráció”, az sok félreértésre adhat okot. Írd le részletesen, hogy milyen típusú feladatot látsz el, milyen gyakran és milyen eredményt vár a megbízó.
• Díjazás: Rögzítsétek a bruttó összeget, a fizetés módját és ütemezését. Érdemes beleírni, hogy a megbízó milyen levonásokat teljesít (pl. 15% SZJA, esetleg társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó), és mikor érkezik a nettó összeg a számládra. A megbízási díj a szerződés egyik lényeges eleme. A díjat a felek állapítják meg, méghozzá kölcsönösen megegyezve, kialkudva azt.
• A megbízó és megbízott jogai és kötelezettségei:
  • Megbízott kötelezettségei: A megbízott a rábízott feladatot gondosan ellátja és ennek során a megbízó utasításait követi. Ezen belül a megbízott köteles a lehető legnagyobb gondossággal és szakértelemmel, személyesen vagy közreműködő bevonásával végezni a rábízott feladatot. Továbbá köteles a folyamatokról, a megbízás teljesítéséről tájékoztatni a megbízót. A megbízottnak a szakmai gondossága tehát kiemelt jelentőségű, hiszen olyan tudástöbblettel bír, amivel az átlagember nem rendelkezik. Emiatt érthető, hogy a megbízottnak, mint szakembernek nagy körültekintéssel kell eljárnia, melynek elmulasztása esetén felelősséggel tartozik. A megbízottnak megtagadnia a jogszabályt vagy határozatot sértő utasítás elvégzését.
  • Megbízó kötelezettségei: A megbízási szerződésben rögzített szabályok a megbízóra is vonatkoznak. A megbízó pontos és egyértelmű utasításokkal segíti a megbízott munkáját. Az utasítások azonban nem lehetnek ellentétesek a megbízási szerződés tartalmával és nem módosíthatják egyoldalúan a megbízási szerződést. A megbízó köteles a megbízás ellátásáért megbízási díjat fizetni a megbízott részére.
• A szerződés megszűnésének feltételei: Egy jó megbízási szerződés minta kitér arra is, hogy milyen határidővel bontható fel a szerződés, milyen esetekben (pl. szerződésszegés, bizalomvesztés) mondható fel azonnali hatállyal, illetve mi jár a megbízottnak, ha a szerződés a megbízási idő előtt szűnik meg. A megbízási szerződés mindkét fél által felmondható. Ha a megbízó mondja fel a szerződést, meg kell térítenie a megbízottnak a felmondással okozott kárt. Kivétel ez alól, ha a megbízó a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor.
• Szerződésszegéssel járó szankciók: Érdemes megfogalmazni azokat az eseteket is, amikor a munkavégzés minősége nem éri el a kívánt szintet, és milyen következményekkel jár ez.

Megbízási Szerződés Adózása és Járulékai

A megbízási szerződés magánszemély esetén is érvényes jogi keret: ilyenkor a megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és ennek megfelelően alakul a megbízási szerződés adózása és a járulékfizetés is. Megbízási szerződés gazdasági társasággal, egyéni vállalkozóval és magánszeméllyel is köthető. Utóbbi esetben azonban lényeges, hogy a foglalkoztatás valamilyen tudásalapú szolgáltatás elvégzésére irányuljon, pl. tanfolyam, képzés, szakmai előadás, tanácsadás stb. tartása. Fontos tudni, hogy rendszeres, üzletszerűen végzett megbízás természetes személyként csak egyéni vállalkozóként végezhető.

A megbízási díj számfejtése során a megbízási díj után 15% személyi jövedelemadó (SZJA) terheli az önálló tevékenységből származó jövedelmet.

Társadalombiztosítási és Szociális Hozzájárulási Adó

Ha a megbízási díjad eléri a minimálbér 30%-át (2025-ben 87 240 Ft/hó a 344/2023. (XII. 12.) Korm. rendelet alapján), akkor ebben a jogviszonyban is biztosítottnak minősülsz, és a díj után TB-járulékot és szochót kell fizetni.

Járulékfizetési kötelezettség: ha a megbízási díjad nem éri el a minimálbér 30%-át, akkor ebben a jogviszonyban nem leszel biztosított, és a megbízó csak 15% SZJA-t von le, TB-járulékot és szochót nem kell fizetni.

A magánszemély megbízási szerződés esetén a társadalombiztosítás rendszerében csak abban az esetben lesz biztosított, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét.

Költségelszámolás

Az Szja tv. rendszerében a megbízási szerződés alapján történő munkavégzés önálló tevékenységnek minősül. Az Szja tv. 16. § (1) és (3) bekezdései értelmében ugyanis önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.

Megbízási jogviszony esetén a bevétel után (ideértve az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is) minden esetben lehetőség van költségelszámolásra, így jövedelemnek (az adóelőleg alapjának) a bevétel költséggel csökkentett része minősül. A jövedelemszámítás során a magánszemély - saját döntésétől függően - kétféleképpen határozhatja meg a jövedelmét:

1. Tételes költségelszámolás: Amikor a bevételével szemben a ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt és elismert költségeit, vagy az igazolás nélkül elszámolható költségeit veheti figyelembe. Tételes költségelszámolás választásánál az adóév során az adóelőleg alapja a bevételből a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű igazolható, vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész. A nyilatkozott költség tehát évközben nem haladhatja meg a tevékenység ellenértékének 50 százalékát. Ettől függetlenül a személyi jövedelemadó bevallásban már korlátozás nélkül elszámolható az adóévben ténylegesen felmerült és az Szja tv. szerint elismert és megfelelően igazolt költség.
2. 10% költséghányad: Önálló tevékenységként 10% költséghányad vagy tételes költségelszámolás is lehetséges, ami csökkenti az adóalapot.

Lényeges megemlíteni, hogy az adóelőleg alap meghatározásánál a tételes költségelszámolásra vagy a 10 százalékos költséghányadra vonatkozó választást az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységéből származó bevételre - az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve - azonosan kell alkalmazni. Ha azonban az adóelőleg alapok meghatározása évközben a 10 százalék költséghányad levonásával történt, akkor az adóbevallásban az adóalap meghatározásához alkalmazni lehet a tételes költségelszámolást, feltéve, hogy a bevallásban a 10 százalék költséghányad levonását más önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikénél sem érvényesíti a magánszemély. A költségnyilatkozat mellett pedig ez esetben is lehetőség van az arra jogosultaknak adóalap-kedvezmények érvényesítésére. Például, a magánszemély jogosult igénybe venni az adóalapcsökkentő kedvezményeket, pl. az adóbevallási kötelezettség az éves szja bevallás keretében teljesítendő, amelyhez a megbízó igazolást ad. A megbízási díj a NAV adóbevallási tervezetében is megjelenik.

Zöldség Szállítás és a Megbízási Szerződés

Mezőgazdasági munkára a munkaviszonyon és az egyszerűsített foglalkoztatáson kívül munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony is létesíthető. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony legismertebb formája a megbízási jogviszony, amely egy szabadabb foglalkoztatási formát jelent a munkaviszonyhoz képest. Mezőgazdasági munkára általában csak idényszerűen, meghatározott munkák elvégzése céljából alkalmaznak magánszemélyeket, a munkavégzés pedig különböző foglalkoztatási formákban valósulhat meg.

Zöldség szállításhoz kapcsolódó megbízási szerződés esetén a megbízott sok esetben saját eszközeivel végzi a tevékenységét és a munkaidejét is szabadon maga határozza meg. Ez a rugalmasság különösen előnyös lehet a szezonális jelleggel vagy változó igényekkel rendelkező mezőgazdasági szektorban.

Jogszabályi Hátter a Zöldség-Gyümölcs Ágazatban

A zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló rendeletek - mint például a 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján született kormányrendeletek - részletesen szabályozzák az ágazat működését és a kapcsolódó támogatásokat. Ezek a jogszabályok, mint például a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1234/2007/EK tanácsi rendelet és a gyümölcs- és zöldségágazatban a végrehajtási szabályok megállapításáról szóló 1580/2007/EK bizottsági rendelet, az Európai Unió szabályaival együtt alkalmazandók.

Fontos fogalmak a zöldség-gyümölcs ágazatban:

• Zöldség-gyümölcs termelői csoport: A tanácsi rendelet 125e. cikke szerint.
• Termelői szervezet: A tanácsi rendelet 122. cikke szerint a gyümölcs- és zöldségágazat azon mezőgazdasági termelőinek vonatkozásában, akik az érintett ágazatba tartozó egy vagy több terméket, és/vagy kizárólag feldolgozásra szánt ilyen terméket termesztenek.
• Működési alap és program: A tanácsi rendelet 103b. és 103c. cikke szerint, melyek a termelői csoportok és szervezetek fenntartható működését támogatják.
• Piacról való kivonás, ingyenes szétosztás, be nem takarítás: Ezek a fogalmak a válságmegelőzés és -kezelés eszközei a bizottsági rendelet szerint.

Elismerési Terv és Kérelem

A zöldség-gyümölcs közös piacszervezésben való részvételhez és támogatás igényléséhez termelői szervezetként vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportként való elismerés szükséges. Ezt a miniszter adja ki az e rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő szövetkezet, illetve gazdasági társaság részére.

• Elismerési terv: Az 1. számú mellékletnek megfelelő tartalmú és formátumú terv, amely éves vagy féléves bontásban tartalmazza, hogyan kívánja az előzetes elismerést kérő szövetkezet, illetve gazdasági társaság a termelői szervezetként történő elismeréshez szükséges feltételeket teljesíteni.
• Elismerési terv benyújtásának feltételei: Legalább tíz termelő taglétszám és minimum évi százötvenmillió forint értékű értékesített termék. Speciális esetekben, közös értékesítési szervezet létrehozásával, ez az érték csökkenhet.
• Elismerés iránti kérelem: Legalább tizenöt termelő taglétszám és minimum évi kettőszázötvenmillió forint értékű értékesített termék szükséges. Az elismerés bármely, a tanácsi rendelet hatálya alá tartozó zöldségre, gyümölcsre, gombára, illetve ezek tetszés szerinti csoportjára kérhető.

A Zöldség-Gyümölcs Termelői Csoportok Szervezeti Működése

A gazdasági társaságként működő termelői szervezet, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoport létesítő okiratában rendelkezni kell arról, hogy egyetlen tag szavazati aránya sem haladja meg a leadható szavazatok harminc százalékát. Biztosítani kell a termelő tagok demokratikus részvételét a szervezet irányításában. A tagság időtartama nem lehet rövidebb egy évnél, és a lemondás a tárgyévi kötelezettségek teljesítésével a gazdasági év végén, december 31-én lép hatályba.

Nem termelő természetes és jogi személyek is tagjai lehetnek, azonban ezek összesített aránya nem haladhatja meg a tagok tíz százalékát és szavazati arányuk nem lehet több a leadható szavazatok harminc százalékánál. A nem termelő tagok vezető tisztségviselőnek nem választhatók, valamint nem vehetnek részt az elismerési feltételeket és a működési alapot érintő döntések meghozatalában.

Az Élelmiszerlánc Felügyelete és a Nyomonkövethetőség

Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed a mező- és erdőgazdasági földek forgalmára, a növényvédelmi tevékenységre, az állattartásra, az élelmiszer-vállalkozások létesítésére és működésére, valamint az ökológiai termelésre utaló kifejezések használatára.

Nyomonkövethetőség és Felelősség

Az élelmiszer-előállítás folyamatának, valamint a károsítókra vonatkozó növényegészségügyi előírások hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok nyomonkövethetősége és - szükséges esetben - az áruk forgalomból történő visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott nyomonkövethetőségi eljárást kell létrehoznia. Az élelmiszer-, illetve a takarmány-vállalkozás felelős a takarmány, illetve az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, valamint jelöléséért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna.

Az állatgyógyászati készítmény és a növényvédő szer felhasználásának nyomonkövethetősége céljából az állatgyógyászati készítmény kiadására jogosító állatorvosi vény, valamint a növényvédő szer kiadására jogosító növényorvosi vény az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalommal és formában állítható ki, amely tartalmazza legalább az állatorvos, az állattartó, a növényorvos, a növényvédő szert felhasználó termelő, az állatorvosi vénnyel vagy növényorvosi vénnyel rendelkező természetes vagy jogi személy nevét vagy cégnevét, lakcímét vagy székhelyét, telefonos és elektronikus elérhetőségét, valamint az állatorvos kamarai tagsági számát vagy a növényorvos hatóságiengedély-számát.

Az Élelmiszerlánc-Felügyeleti Szerv Feladatai

Az állam az élelmiszerlánc felügyeletéért való felelőssége körében létrehozza és működteti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, biztosítja annak függetlenségét, és működteti az élelmiszerek és takarmányok vonatkozásában hatékony gyorsriasztási rendszert.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében:

• Szervezi, irányítja, felügyeli az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő állami feladatok ellátását.
• Gondoskodik az élelmiszerlánc területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás szervezéséről, illetve végzéséről.
• Végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos értékelését az élelmiszerlánc-felügyelet, élelmiszer- és takarmányminőség vonatkozásában.
• Laboratóriumokat működtet, illetve kijelöli az e törvény szerinti hatósági ellenőrzések során vett minták vizsgálatait végző nem állami laboratóriumokat.
• Szervezi és felügyeli az állatbetegségek megelőzését, felderítését és felszámolását, az elrendelt mentesítési és monitoringprogramok végrehajtását.
• Végzi az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsriasztási rendszerének (RASFF) hazai működtetését.
• Ellátja az ökológiai termeléssel és integrált gazdálkodással, az ahhoz kapcsolódó élelmiszer-előállítással és forgalomba hozatallal kapcsolatos feladatait.
• Központi kockázatkezelési rendszert működtet a járványos állatbetegségek, zárlati károsítók, illetve élelmiszerlánc-események megelőzése, felszámolása, utókezelése, valamint a hatósági intézkedések koordinációja érdekében.

Példa a Megbízási Szerződés Megszegésére: Gondnoki Tevékenység

Ez az eset jól példázza, hogy milyen súlyos következményekkel járhat a megbízási szerződés megszegése, továbbá bemutatja azok következményeit is. Egy 64 éves férfi még 2016-ban kötött megbízási szerződést egy állami szervvel, hogy hivatásos gondnoki teendőket lásson el. A megbízási szerződés értelmében a vádlott feladatköre a gondnoksága alatt álló személyek jövedelmének és vagyonának kezelése volt. A gondnokoltak többsége fogyatékkal élő személy volt, akiket a bíróság cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett. Ilyen esetekben a megbízott állami gondnok végzi el azokat a feladatokat, amelyeket a gondnokoltak cselekvőképességük jogi korlátozása miatt nem tudnak. Ilyen lehet például banki utalások elvégzése.

A megbízott sokáig probléma nélkül elszámolt az egyes sértettek által rábízott vagyonnal, a benyújtott számadásait a gyámhatóság elfogadta. Később azonban kiderült, hogy a megbízott férfi szabálytalan vagyonkezelést folytatott, és negyven gondnokoltját károsította meg. Feltehetően összességében több millió forintos kárt okozott. Ezek a járadékok és pótlékok - amelyeket a vádlott eltulajdonított - a gondnokoltak kiadásaira nyújtottak fedezetet, akik tehát ezekből éltek. Ami pedig a megbízott, azaz a vádlott feladata volt, hogy a gondnokoltak nevében és helyettük eljárva rendszeres elszámolást készítsen ezekről a bevételekről. Később kiderült, hogy ezt negyven személy esetében már nem tudta megtenni, mivel a kiadások egy részéről nem állt rendelkezésére semmiféle bizonylat. Oka, hogy a hiányzó összegeket a gondnok saját céljaira fordította, a pénzt elmulatta, felélte.

Az ügyészség negyven rendbeli sikkasztás bűntettével vádolja a megbízottat, és a kártérítésre kötelezés mellett 2 év 3 hónap börtönbüntetés kiszabására, valamint 3 év közügyektől eltiltásra tett indítványt a bíróságra benyújtott vádiratában. A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles lett volna rendszeresen beszámolni a rábízott vagyon kezeléséről, ám ezt a kötelezettségét súlyosan megszegte, amely végül büntetőeljáráshoz vezetett.

Ügyvédi Megbízás és a Jogellenes Tevékenység

Fontos megkülönböztetnünk a meghatalmazást a megbízástól, hiszen az előbbi egy képviseletre szóló jognyilatkozat, utóbbi egy szerződéses viszony. A különbség az, hogy a meghatalmazás alapján csupán egy jogosultság jelentkezik valakinek a képviseletére, addig a megbízási jogviszony alapján már egy kötelezettség keletkezik feladat ellátására.

A Ceglédi Járási Ügyészség vádat emelt egy nő ellen, aki ügyvédnek adta ki magát és különböző ügyekben vállalt megbízásokat, annak ellenére, hogy csak jogi asszisztensi végzettséggel rendelkezett. Bár jogi egyetemre is járt, azt nem végezte el, így a végzettség hiányában ügyvédi tevékenységet sem végezhetett volna. Ennek ellenére a lakóhelyén, a ceglédi járás egyik településén, az a téves képzet alakult ki, hogy ügyvédként is eljárhat. A nő ezt a tévedést nem igyekezett eloszlatni, hanem több esetben is pénzért vállalt olyan megbízásokat, amelyek ügyvédi tevékenységi körbe sorolhatók.

Elsőként egy nővel állapodott meg abban, hogy nevében házassági bontópert indít a Ceglédi Járásbíróságon. Az elkövető ezt követően keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz a bontóperrel kapcsolatban. Ezzel egyidejűleg még 70.000 forintot is elkért az ügyfelétől illetékbélyegre, amit azonban később nem fizetett be. Az ügyben a nő tevékenysége komoly károkat okozott, hiszen a bíróság előtt jogtalanul képviselte az ügyfelét, és anyagi téren is megkárosította őt. A fenti esetet követően a nő még két ügyben vállalt megbízást pénzért. Az egyik egy gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos bírósági ügy volt. Ebben az esetben is jogtalanul járt el, hiszen nem rendelkezett a szükséges végzettséggel és engedéllyel sem. A másik ügyben egy hivatalos ügyekben történő eljárásra kapott meghatalmazást, mely során szintén jogtalanul képviselte az ügyfelét. Mindkét ügyben a meghatalmazáson a vezetékneve előtt „doktor” titulust használt, ezzel is megtévesztve az ügyfeleket és a hivatalos szerveket.

A nő tevékenysége nem csak jogilag volt problémás, hanem erkölcsileg is kifogásolható. Az ügyfelek bizalmával visszaélve olyan tevékenységeket végzett, amelyekre nem volt jogosult, és ezzel komoly károkat okozott. Az ügyészség vádirata részletesen bemutatja, hogy a nő hogyan használta ki a jogi rendszer hiányosságait és az emberek jóhiszeműségét, hogy saját anyagi haszonszerzése érdekében jogtalanul járjon el. Az eset rávilágít arra is, hogy a jogi szolgáltatások igénybevételekor mennyire fontos, hogy az ügyfelek meggyőződjenek arról, hogy a megbízott személy rendelkezik a megfelelő végzettséggel és engedéllyel. A jogi képviselet bizalmi viszonyt feltételez, és az ilyen visszaélések komoly bizalomvesztést okozhatnak a jogi szakma iránt. Az ügyészség célja, hogy az ilyen eseteket feltárja és a jogtalanul eljáró személyeket felelősségre vonja, hogy megvédje az ügyfelek jogait és a jogrendszer integritását.

A vádirat alapján a nő ellen indított eljárás azt a célt szolgálja, hogy megelőzze a hasonló esetek jövőbeni előfordulását, és hogy a jogi szolgáltatások igénybevételekor mindenki számára biztosított legyen a megfelelő szakmai és jogi háttér.

tags: #zoldseg #szallitashoz #megbizasi #szerzodes